Informatikai beszerzések részekre bontása

Kérdés: Egy múzeumnak vannak a napi irodai feladatellátásához kapcsolódóan informatikai hardvereszköz-igényei és egyéb, a rendezett/szervezett kiállításaihoz kapcsolódóan felmerülő informatikai hardvereszköz-igényei is. Jogszerűen részekre bontható-e a saját irodai felhasználásra szánt informatikai hardvereszközök és a kiállításokra szánt informatikai hardvereszközök beszerzése? A különböző témájú kiállításokhoz szükséges informatikai hardvereszközök beszerzésének becsült értékét egybe kell-e számolni?
Részlet a válaszából: […] ...nem számítana együtt a szolgáltatással. Ha ilyen szempontok nem merülnek fel, valójában az informatika esetében sem tudja jogszerűen részekre bontani az ajánlatkérő a beszerezni kívánt eszközöket.(Kéziratzárás: 2025. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Alvállalkozóval kapcsolatos adatok közzététele

Kérdés: A Kbt. 43. § (2) bekezdés ea) pontja alapján az e) pontban foglalt adatokat az ajánlatkérő az alvállalkozó nyertes ajánlattevő általi bejelentését követő harminc napon belül köteles az EKR-ben közzétenni. Az ajánlattevő által már az ajánlatban megnevezett alvállalkozók (pl. alkalmasságot igazoló kapacitást nyújtó szervezetek/személyek) esetében mely időpontot kell az ajánlattevő általi bejelentésnek tekinteni, azaz mely időponttól számítandó a 30 napos határidő (a vállalkozási szerződés megkötésétől/hatálybalépésétől, esetleg a munkaterület átadásának napjától)?
Részlet a válaszából: […] ...bevonás a szerződés teljesítésével függ össze, azaz a valós feladatvégzéssel. A 43. § (2) bekezdése azonban a várható mértékekről szól, márpedig a bejelentés az ajánlatban megtörtént, melynek a szerződés megkötésétől van jelentősége abból a szempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Összeférhetetlenség tervező bevonása során

Kérdés: Az ajánlatkérő az engedélyes tervek elkészítésére az X Kft.-vel fog szerződni. Az ajánlatkérő ebben a szerződésben nem kívánja előírni a Vállalkozónak azon kötelezettségét, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő oldalán részt vegyen, tekintettel arra, hogy az X Kft. várhatóan ajánlattevőként részt kíván venni a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban. Annak érdekében, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok ne sérüljenek, és az X Kft. az eljárásban ajánlattevőként jogszerűen részt tudjon venni; helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha az engedélyes tervek elkészítésére vonatkozó szerződés aláírásakor aláírat az X Kft. kötelezettség-vállalásra jogosult képviselőjével egy olyan kötelezettségvállaló nyilatkozatot, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő által bevontan a Kbt. 25. § (5) bekezdése szerinti személyek nem vesznek részt, tekintetükben a Kbt. 25. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok nem sérülnek, velük szemben nincsen olyan bármely körülmény, amely a Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenséget eredményezhet? Tudomásul veszi, hogy ha az összeférhetetlenség vagy annak kockázata a nyilatkozat megtételét követően merül fel, az érintett személy köteles ezt haladéktalanul bejelenteni az ajánlatkérő részére. Mindemellett az ajánlatkérő ügyel arra, hogy egyik munkavállalója se vonja be semmilyen módon a kiviteli tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az X Kft.-t. Amennyiben a fenti nyilatkozattétel nem megfelelő, és nem biztosítja, hogy az X Kft.-nek az engedélyes tervek elkészítését követően a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok sérelme nélkül részt vegyen, kérjük támogató javaslataikat.
Részlet a válaszából: […] ...összeférhetetlenség elsősorban az ajánlatkérő által bevont személyekkel összefüggő jogintézmény, ezért először azokra a személyekre térünk ki, amelyeket az ajánlatkérő a kiviteli terv elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba kíván bevonni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Árlejtés több részben

Kérdés: Szükséges-e a többrészes eljárás egyes részeiben az árlejtést azonos időpontban tartani? Ha igen, miért, ha nem, akkor ennek ellenére van-e erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...hogy amennyiben az ajánlattevő ezt előre tudja, úgy fel tud készülni, és párhuzamosan több részre ajánlatot tenni az árlejtés során az EKR-ben.(Kéziratzárás: 2025. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Támogatás és közbeszerzés

Kérdés: Sportszövetségként hazai támogatási forrást nyertünk el a gyerekek sportruházatának megvásárlására. Nem vagyunk közbeszerzési ajánlatkérők, nincs is gyakorlatunk a közbeszerzési eljárásban. A sportruházat megvásárlása 3 évre szóló keretszerződést kívánunk kötni. Az a kérdésünk, hogy mindenképpen közbeszerzési eljárást kell lefolytatnunk, ha ezt a támogatási szerződés tartalmazza? Ha igen, akkor ez minden további szerződésünkre vonatkozik, vagy csak a támogatásból megvalósítottakra?
Részlet a válaszából: […] ...fejében. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor azt is, hogy a közbeszerzési kötelezettség kizárólag a támogatásból megvalósított beszerzésekre terjed ki, az azonkívüli szerződésekre nem vonatkozik.(Kéziratzárás: 2025. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Nyilatkozat be nem nyújtása

Kérdés: Ajánlattevőként vettünk részt egy eljárásban, ahol az ajánlatkérő a felhívás III.1.2) pontjában a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében előírta, hogy az eljárást megindító felhívás feladásának napjától visszafelé számított 12 hónapban az összes számlavezető pénzügyi intézménytől származó, valamennyi pénzforgalmi számláról szóló, a hirdetmény feladásának napjánál nem régebbi keltezésű nyilatkozatot kell benyújtaniuk az ajánlattevőknek. Nyilatkozni kellett továbbá a számlavezető pénzügyi intézményekről, illetőleg a működő pénzforgalmi számlákról. Előírta továbbá az ajánlatkérő, hogy az előírt időszakban megszűnt pénzforgalmi számlákat is vizsgálja, ezen megszűnt pénzforgalmi számlák vonatkozásában is az ajánlatkérőnek nyilatkoznia kellett. Az egyik versenytársunk az ajánlatában nem nyújtotta be sem a banki nyilatkozatokat, sem a saját nyilatkozatát, amelyre tekintettel az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást küldött részére. A hiánypótlás során 5 db bankszámlaigazolást nyújtott be, a saját nyilatkozatát továbbra sem. Az ajánlatot az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította, mert az ajánlattevő nem csatolta be cégszerű nyilatkozatát a pénzforgalmi számlákról. Jogszerű volt az érvénytelenné nyilvánítás, vagy jogsértőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag az eljárás során benyújtott dokumentumok figyelembevételével ítélhető meg egy ajánlattevő alkalmassága.Fentiekben kifejtettekre tekintettel úgy ítéljük meg, hogy a hivatkozott ajánlattevői nyilatkozat – miután az alkalmasság körében került előírásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Kapacitást biztosító szervezet szakembere

Kérdés: Ha kapacitást biztosító szervezet igazol szakemberre vonatkozó alkalmassági követelményt, a szakember munkaviszonyban kell álljon a kapacitást biztosító szervezettel, vagy állhat megbízási jogviszonyban is? Amennyiben megbízási jogviszonyban áll, a szakembernek magának kellene biztosítania a kapacitást, mint kapacitást biztosító személy?
Részlet a válaszából: […] ...a szakemberhez – nyilatkozik arról, hogy a szakember rendelkezésre áll a teljesítés időszaka alatt, melyet munkáltatóként tesz meg. Az EKR-ben történő nyilatkozattétel során felsorolt lehetőségek közül a szakember jogviszonyáról ennek megfelelően nem sorolja fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Többes megjelenés tilalma

Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárásunkban két ajánlattevő ugyanazt a szakembert nevezte meg a szakmai tapasztalattal összefüggő alkalmassági követelménynek való megfelelés érdekében. Ez jogszerű, vagy vizsgálni kell az összeférhetetlenséget?
Részlet a válaszából: […] ...jogszerűtlen.A többes megjelenés tilalma azonban nem vonatkozik az ajánlattevői (részvételre jelentkezői) szerepkör alatti szintekre, azaz az alvállalkozókra, kapacitást biztosító szervezetekre. Ennek megfelelően nem ütközik a többes megjelenés tilalmába, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Kapacitást biztosító szervezet és alvállalkozó

Kérdés: Ajánlatkérőként gyakran tapasztaljuk, hogy az EKR-ben ellentétes információk szerepelnek a kapacitást biztosító szervezettel, illetve az alvállalkozóval kapcsolatos űrlapokon, amit hiánypótoltatni kell, és ez megnöveli a bírálati időt. Előírhatjuk a közbeszerzési dokumentumokban, hogy a kapacitást biztosító szervezetet kötelező megjelölni alvállalkozóként az EKR űrlapon?
Részlet a válaszából: […] ...fűződő viszonyt nem tartalmazza, ezért a kógens szabályozási elv alapján a fogalom kiterjesztése a kapacitást biztosító szervezetekre nem lehet jogszerű.Az EKR-ben található űrlap a Kbt. 65. § (7) bekezdésével összefüggő nyilatkozatot tartalmazza, ahol...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Határidő meghatározása külföldi ajánlattevő esetében

Kérdés: Az EKR-ben, ha külföldi ajánlattevő indul, tekintettel kell-e arra lenni, hogy időeltolódás miatt esetleg az ajánlattételi határidő számára más időzónában máskor lenne indokolt?
Részlet a válaszából: […] A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése egyértelművé teszi, hogy milyen időintervallumban van lehetőség az ajánlattételi és részvételre jelentkezési határidő megállapítása során. Ennek az alábbi szabálynak a figyelembevételével kell a határidőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.
1
2
3
4
174