Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

11 találat a megadott eredménytelenség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Eljárás műszaki tartalom jelentős hibája esetén

Kérdés: Mi a megoldás akkor, ha az ajánlatkérő a bírálati szakaszban észleli, hogy nagyon komoly elírás történt a műszaki tartalomban, és ez ellehetetleníti a szerződés megkötését? Mire hivatkozhat, mit tehet?
Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárás 1. része vonatkozásában a kiadott árazatlan költségvetés »04 Villamos« részében a »Költségtérítések« munkafülön »Közmű bekötések; elektromos hálózat bekötése a közmű vezetékbe« 7., valamint a közműfejlesztési díj 8. tételt tüntette fel az árazatlan költségvetésben. Ezzel szemben azonban a valós állapotnak az árazatlan költségvetésben szereplő ezen tétel nem felelt meg, mert az építési telek elektromos árammal való táplálása elvégzésre került az ajánlatkérő részéről 2018. október 2-án, így a kiadott közbeszerzési dokumentáció tévesen tartalmazta a hivatkozott feladatot és tételt."Fentiek alapján az ajánlatkérő olyan költségelemet szerepeltetett a közbeszerzési dokumentációban, mely a valóságban már nem jelentett költséget, mert ezen költségelem alapját képező feladatot az ajánlatkérő elvégezte. A közbeszerzési dokumentáció tehát nem tükrözte a valós, tényleges helyzetet, mivel az eljárás előkészítése során az ajánlatkérő nem járt el kellő alapossággal, és a dokumentációban foglaltak nem a tényleges beszerzési igényét támasztották alá. Az ajánlatkérő közbeszerzési dokumentációja, benne az árazatlan költségvetése és műszaki leírása, tehát sem műszakilag, sem fizikailag nem megvalósítható, és nem biztosítja a gazdasági szempontból reális ajánlattétel lehetőségét.Fentiek okán az ajánlatkérő a Kbt. 2. § (3) és (4) bekezdésében foglalt alapelvi rendelkezés megsértését kérte megállapítani, valamint hivatkozott a Kbt. 71. § (3) és (8) bekezdéseinek sérelmére. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem tartalma szerint arra irányult, hogy a közbeszerzés 1. részében az ajánlatkérő által kiadott felhívás és dokumentáció, benne az árazatlan költségvetés nem felelt meg a beszerzés tényleges, valódi feltételeinek. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemben foglaltak alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő eljárásának előkészítése során elkövetett mulasztása a Kbt. 28. §-ában foglaltak megsértését eredményezte. Az ajánlatkérő bírságot nem kapott, a jogorvoslati fórum megsemmisített minden ajánlatkérői döntést és dokumentumot, így az eljárást az ajánlatkérő jogszerűen újrakezdheti. Függően az ajánlatkérő döntésétől, van lehetőség az eljárás eredménytelenné nyilvánítására, melynek korlátait a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4485

2. találat: Eredménytelen eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alapján

Kérdés: Mi a feltétele a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alkalmazásának?
Részlet a válaszból: […]jelleggel, hanem belátása szerint van lehetősége a közbeszerzési eljárás eredménytelenségének a kimondására, melyet uniós forrás költése esetében gyakran szükséges előírni az eljárás során.A Kbt. 75. §-ának (6) bekezdése ugyanakkor kötelezést tartalmaz az ajánlatkérő számára: első mondatában azt írja elő, hogy az eljárást megindító felhívásban kötelező szerepeltetni, hogy alkalmazza-e a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi okot.A fentiekben hivatkozott rendelkezés értelmében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban köteles megadni, hogy alkalmazza-e az adott eljárásban a 75. § (2) bekezdés e) pontját. A közbeszerzésekért felelős miniszter az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártát megelőzően előírhatja a 195. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők számára, valamint a támogatásban részesülő, a közbeszerzésekért felelős miniszter által jogszabály alapján ellenőrzött beszerzés vonatkozásában bármely ajánlatkérő számára a 75. § (2) bekezdés e) pontjának kötelező alkalmazását oly módon, hogy megfelelő időtartam álljon az ajánlatkérő rendelkezésére a szükséges intézkedések megtételére. Ebben az esetben az eljárást megindító felhívást az ajánlatkérő köteles a 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazását feltüntetve módosítani.A Kbt. 75. §-ának (6) bekezdése tehát nem az eredménytelenségi ok kötelező alkalmazására vonatkozó előírás, hanem az eljárást megindító hirdetmény tartalmi eleme: az ajánlatkérő számára kötelező előírást tartalmaz arra nézve, hogy a hirdetményben nyilatkozzon az eredménytelenségi ok alkalmazásáról. A Kbt. 75. § (6) bekezdésének első mondatából tehát csak az következik, hogy az ajánlatkérő kizárólag akkor alkalmazhatja a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése szerinti, az ajánlatkérő mérlegelésétől függő eredménytelenségi okot, ha előzőleg az eljárást megindító hirdetményben az szerepelt, hogy az ajánlatkérő e kérdéses eredménytelenségi okot alkalmazni fogja.A Kbt. 75. § (6) bekezdésének második mondata a normaszöveg első mondatától élesen elkülöníthető helyzetet szabályoz. A jogalkotó itt arról rendelkezik, hogy az ajánlatkérő számára kötelező a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenség alkalmazása abban az esetben, ha a közbeszerzésekért felelős miniszter ezt előírja a számára.A D. 369/2019. esetben a Döntőbizottság előbbieknek megfelelően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4405

3. találat: Eljárás fedezetet jelentősen meghaladó ajánlati ár esetén

Kérdés: Ha az összességében legkedvezőbb pontozású ajánlat a legdrágább, és messze meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet az ajánlati ár, akkor mi a kizárás megfelelő hivatkozási alapja? Nyertesnek hirdethetem-e a másik (30%-kal kedvezőbb ajánlatot tevő) céget, ha egyébként érvényes az ajánlata?
Részlet a válaszból: […]mértékét, várhatón nem nyújtja be a kérdéses dokumentumokat. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy ezzel az érintett ajánlattevő hamis adatszolgáltatást kockáztat, mindenesetre van arra matematikai esély, hogy nem nyújtja be, vagy nem megfelelően nyújtja be ajánlatát az első helyezett, így megnyílik a lehetőség a második helyezettel a szerződés megkötésére. Attól, hogy az ajánlatkérő elbírálja azt az ajánlattevőt, amely fedezet felett adott ajánlatot, az ajánlatkérő még nem köteles pótfedezetet biztosítani, hanem fedezethiány miatt eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást. Az eredménytelenség oka lehet az első érvényes ajánlat fedezet feletti mértéke, amelyre a Kbt. 75. § (2) bekezdésének b) pontja is utal. A fedezet összegének igazolása mellett a 75. § nem tér ki a második helyezettre - helyesen -, hiszen a fedezet mértéke csak a nyerő helyzetben lévő ajánlattevő esetében releváns.A Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha (...)- a - (4) bekezdésben foglaltak szerint igazolható - rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel; (...) - b) pont.A (4) bekezdés szerint a (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az ajánlatkérő az ajánlatok bontásáig az EKR-ben rögzített adattal igazolhatja a rendelkezésre álló fedezet összegét. Ha a 41/C. § (1) bekezdésben foglalt valamely ok miatt az ajánlatok bontására nem az EKR-ben kerül sor, az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetmény feladásakor az elektronikus hirdetménykezelő rendszerben (kérelem) rögzített adattal, vagy a közbeszerzési eljárás során dokumentált, legkésőbb a végleges ajánlatok bontása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4379

4. találat: Eredménytelenségi ok fennállásának ellenőrizhetősége

Kérdés: Az elektronikus közbeszerzésekre vonatkozó kormányrendelet említ egy új eredménytelenségi okot: azt az esetet, ha az EKR működési hibája olyan jogsértést eredményez, amely nem orvosolható. Ha az ajánlatkérő erre hivatkozva eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, az ajánlattevő hogyan ellenőrizheti ezt?
Részlet a válaszból: […]üzemeltetői tájékoztatás. Ez alapján megítélhető, hogy mely szolgáltatások milyen hosszú időre nem voltak elérhetők. Az elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartásával és működtetésével kapcsolatos szabályokról szóló 40/2017. MvM rendelet 3. §-a határozza meg azokat a kötelező elemeket, melyet az üzemzavarról szóló tájékoztatásnak tartalmaznia kell.A hivatkozott rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti üzemzavar esetén az EKR üzemeltetője az üzemzavar észlelését és beazonosítását követően haladéktalanul köteles az EKR honlapján - vagy annak működésképtelensége esetén a saját honlapján - tájékoztatást közzétenni, valamint a tájékoztatásnak a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételét is kezdeményezni. A tájékoztatásban fel kell tüntetni:- az üzemzavarral érintett szolgáltatások körét és- az EKR üzemeltetőjének az üzemzavar ideje alatt folyamatosan működő ügyfélszolgálati elérhetőségét - a) és b) pontok.A (2) bekezdés alapján az EKR üzemeltetője köteles az üzemzavar észlelésére vonatkozó bejelentések fogadását folyamatosan, az általa közzétett elérhetőségeken (legalább elektronikus úton, munkanapokon nyolc és tizennyolc óra között telefonon is) biztosítani, és azokat kivizsgálni.Az EKR és a NEKSZT honlapján a fentieknek megfelelően meg kell, hogy jelenjen az EKR működési hibájának súlyosságára vonatkozó információ. Például az alábbi linken elérhető a 2018. május 18-i részletes üzemzavarról szóló tájékoztató: https://nekszt.hu/kozlemenyek/reszleges-uzemzavar-05-18/"Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) technikai okokból részlegesen üzemelt, általános lassulás volt tapasztalható.Érintett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4179

5. találat: Kbt. 75. § (1) bekezdés f) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazásának időkorlátja

Kérdés: A Kbt. 75. § (1) bekezdésének f) pontja új eredménytelenségi okot vezetett be. Ez az eredménytelenségi ok milyen időkorlátok között alkalmazható, azaz mikor élhet ezzel az ajánlatkérő? Együtt értelmezendő ez a Kbt. 79. §-ának (4) bekezdésével, vagy az ellenőrzésre jogosult szerv döntését követően bármely esetben alkalmazható? Mi a teendő az időközben már esetlegesen megkötött szerződéssel?
Részlet a válaszból: […]tartja fenn ajánlatát - a)-c) pontok.A (2) bekezdés alapján az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást - egyebek mellett - akkor, ha a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzését végző szerv megállapítása szerint súlyos jogsértés történt, és a közbeszerzési eljárás szabályai szerint az ajánlatkérőnek már nincs lehetősége az eljárás jogszerűségét helyreállítani - f) pont.Mindez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a közbeszerzési törvény 79. §-ának (4) bekezdése szerint a szerződést azonnali hatállyal felmondja, vagy a már megkötött szerződéstől elálljon, ennek következményeivel (kötbér stb.) együtt.A fentiekben hivatkozott 79. § (4) bekezdés szerint az ajánlatkérő az írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig, a részvételi szakaszról készült összegezés esetén az ajánlattételi határidő lejártáig egy alkalommal jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve ha az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) jogszabálysértő volt, és a módosítás a jogszabálysértést orvosolja. Ha a módosítás során az ajánlatkérő a részvételi jelentkezés érvénytelenségéről szóló tájékoztatást visszavonja, új ajánlattételi határidő kitűzésével jogosult a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3996

6. találat: Ajánlatkérő kötelezettsége a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok előírása esetén

Kérdés: Az új módosítás értelmében ha nem érkezik két érvényes ajánlat, akkor az ajánlatkérőnek kötelessége jelezni, hogy nem akarja eredménytelenné nyilvánítani az eljárást?
Részlet a válaszból: […]szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést.A törvény 75. §-ának (6) bekezdése pedig részletesen szabályozza az ajánlatkérő kötelezettségét, amennyiben a fenti, 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi okot elő kívánja írni. Ebben az esetben az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban köteles megadni, hogy alkalmazza-e az adott eljárásban a 75. § (2) bekezdés e) pontját. A közbeszerzésekért felelős miniszter az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártát megelőzően előírhatja a 195. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők számára, valamint a támogatásban részesülő, a közbeszerzésekért felelős miniszter által jogszabály alapján ellenőrzött beszerzés vonatkozásában bármely ajánlatkérő számára a 75. § (2) bekezdés e) pontjának kötelező alkalmazását oly módon, hogy megfelelő időtartam álljon az ajánlatkérő rendelkezésére a szükséges intézkedések megtételére. Ebben az esetben az eljárást megindító felhívást az ajánlatkérő köteles a 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazását feltüntetve módosítani.Amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3946

7. találat: Értékhatárt meghaladó ajánlat a Kbt. 122/A. §-a szerint lefolytatott eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő piackutatási jelleggel három ajánlatot kért be a közbeszerzés megindítása előtt. Mindegyik ajánlat 25 millió forint alatt volt. Erre tekintettel a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárást folytatta le, három kkv-tól kért be ajánlatot. Az egyik ajánlattevő 26 millió forint értékű ajánlatot tett. Lehet-e ezt az ajánlatot érvényteleníteni a magas ár miatt? Vagy eleve elő kellett volna írni, hogy ha valamelyik ajánlat ajánlati ára meghaladja a 25 millió forintot, akkor az érvénytelen?
Részlet a válaszból: […]megindító felhívás közzététele helyett legalább három - a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes - gazdasági szereplőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően, és lehetőleg különösen a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni - Kbt. 122/A. §-ának (1) bekezdése.A rendelkezés szerint ez a speciális eljárás csak akkor alkalmazható, ha a közbeszerzés becsült értéke nem éri el a 25 millió forintos értékhatárt. Tekintettel arra, hogy jelen esetben egy ajánlat magasabb ajánlati árat tartalmazott, a Kbt. becsült értékre vonatkozó rendelkezése miatt, amely szerint a piaci legmagasabb nettó ár szerint kell a közbeszerzési eljárást megválasztani, az eljárás eredményesen nem fejezhető be, mert az eljárás alkalmazásának feltételei nem állnak fenn. A 26 millió forintos ajánlati árat tartalmazó ajánlatot - a jelenlegi szabályok alapján - nem lehet érvénytelennek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3700

8. találat: Azonos tárgyú beszerzési igény hatása folyamatban lévő beszerzésre

Kérdés: Folyamatban van egy beszerzés, majd később jön még két igény, ugyanazon tárgyban. A már folyamatban lévő, de még le nem zárult beszerzési eljárást le kell-e állítani azzal, hogy így már megérkezett a szakterülettől a többi igény, megállapítható, hogy együttesen ezek már meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, vagy a már folyamatban lévő eljárás lezárulhat beszerzési eljárásként?
Részlet a válaszból: […]részvételi szakaszában részvételi jelentkezést;- kizárólag érvénytelen ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket nyújtottak be;- egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében leg­előnyösebb ajánlatot tevő sem tett - az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot;- az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása miatt eredménytelenné nyilvánítja [66. § (1) bekezdése, 44. § (3) bekezdése];- valamelyik ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról dönt;- a 65. § (2) bekezdése szerinti esetben az eljárásban benyújtott minden ajánlat tekintetében lejár az ajánlati kötöttség, és egyetlen ajánlattevő sem tartja fenn ajánlatát;- a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától, az ajánlatkérő azonban nem nyilváníthatja eredménytelennek az eljárást akkor, ha a jogszerűtlen eljárást lezáró döntés megsemmisítését követően jogszerű döntés meghozatalával[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3598
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
Részlet a válaszból: […]bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát, amelynek legfeljebb felső határáig terjedő számú ajánlattevővel köt majd keretmegállapodást. A keretszámnak a közbeszerzés tárgyához, az eljárás sajátos jellemzőihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia. (3) Az eljárásban az azonos ajánlatok elbírálására a 90. § (2) bekezdése és a 199. § (3) bekezdése nem alkalmazható. Ha a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámának felső határán több ajánlat azonos, az összes ilyen azonos ajánlatot tevővel keretmegállapodást kell kötni. (4) Keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető. (5) A keretmegállapodásnak tartalmaznia kell az adott időtartam alatt annak alapján kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen a közbeszerzések tárgyát, az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, a közbeszerzések előirányzott mennyiségét. (6) A keretmegállapodás - a 73. § (1) bekezdése szerinti részei kivételével, feltéve hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a 96. § (3) bekezdéssel - nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül. 234. § (1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik, amelyet a keretmegállapodást kötött ajánlattevőnek - illetőleg összes ajánlattevőnek egyidejűleg - írásban kell megküldeni. Más ajánlattevőt az eljárásba nem lehet bevonni. (2) Az ajánlatkérő nem köteles a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást megindítani, ha a keretmegállapodás megkötését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés (szerződések) megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek haladéktalanul írásban értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket és a Közbeszerzések Tanácsát. (3) Az ajánlatkérő a keretmegállapodás szerinti közbeszerzés megvalósítására más meghirdetendő eljárást [180. § (3) bekezdése] is alkalmazhat, különösen a több évre kötött keretmegállapodás esetében, illetőleg ha a keretmegállapodást kötött ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az új hirdetményben utalnia kell erre a körülményre, és az új hirdetmény közzétételéről - a közzétételt követően haladéktalanul - egy­idejűleg, írásban értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket. Klasszikus szabályok pedig az alábbiak szerint fogalmaznak. 136/A. § (1) A keretmegállapodásos eljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő (ajánlatkérők) e fejezet szerinti nyílt vagy meghívásos eljárást köteles(ek) alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából. Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást is alkalmazhat keretmegállapodás megkötése céljából, amennyiben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának a 124. §, illetve 125. § szerinti feltételei fennállnak. Az első rész szerinti eljárásban a 3-5. és 6-7. címek rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az építési beruházás dokumentációjának nem kell árazatlan költségvetést és az e törvény felhatalmazása alapján alkotott külön jogszabály szerinti terveket tartalmaznia. A második részben az ajánlatkérő a keretmegállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgyra kér ajánlato(ka)t, és köt szerződést az adott közbeszerzés(ek) megvalósítására. Ha az első rész szerinti eljárásban a dokumentáció nem tartalmazta az árazatlan költségvetést, és e törvény felhatalmazása alapján alkotott külön jogszabály szerinti terveket, akkor azokat a második részben beszerzett közbeszerzési tárgyra vonatkozóan a konzultációra szóló felhívással vagy az ajánlattételi felhívással egyidejűleg kell megküldeni. (2) Keretmegállapodás egy ajánlattevővel, illetve több ajánlattevővel köthető. Ez utóbbi esetben a keretmegállapodásban részes ajánlattevők száma nem lehet kevesebb háromnál, és ha az ajánlatkérő a 136/B. § (3) bekezdésének a) pontját kívánja alkalmazni, az első rész végén köteles az első részben alkalmazott bírálati szempont alapján az ajánlattevőket rangsorolni. (3) A több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás esetében a keretmegállapodásos eljárás első részét megindító hirdetményben az ajánlatkérő köteles megadni az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát, amelynek legfeljebb felső határáig terjedő számú ajánlattevővel köt majd keretmegállapodást. A keretszámnak a közbeszerzés tárgyához, az eljárás sajátos jellemzőihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2652

10. találat: Részajánlattétel és érvényesség

Kérdés: Egy több részre bontott közösségi rezsimes eljárásban az összesen nyolc részre tíz ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, mellyel kapcsolatban az alábbi problémák merültek fel. Van olyan rész, amelyre csak egy ajánlat érkezett. Kérdésem: ezt az ajánlatkérő a Kbt. 92/A. §-ának (1) bekezdésére is figyelemmel nyilváníthatja-e érvényesnek? Álláspontom szerint igen. Van olyan rész, amelyre több ajánlat érkezett, de csak egy érvényes van. E rész semmiképpen sem lehet érvényes, figyelemmel a Kbt. 92/A. §-ának (2) bekezdésére. Ettől függetlenül a további 3 rész tekinthető-e eredményesnek? Továbbá az eredménytelen részre következő eljárásban szintén közösségi rezsimes eljárás szükséges-e - függetlenül annak értékhatárától? Kérem, foglaljanak állást!
Részlet a válaszból: […]bekezdésre kell figyelemmel lenni. Amennyiben a következő évben indítja az ajánlatkérő az eljárást, és januártól számoljuk az új évet, nem biztos, hogy közösségi eljárásrendben kell elindítania azt, ez az eljárás tárgyától függ. Ha nagyon szigorúan értelmezzük, akkor valóban maradna a közösségi rend, de ez csak a 40. § (2) bekezdés egy évre vonatkozó pontatlanságából ered, amit a jogalkalmazás során nem sikerült feloldani.  [A Kbt. 40. § (2) bekezdésének a)-c) pontjai szerint a becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek - beszerzésére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. február 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2212
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést