Eljárás műszaki tartalom jelentős hibája esetén

Kérdés: Mi a megoldás akkor, ha az ajánlatkérő a bírálati szakaszban észleli, hogy nagyon komoly elírás történt a műszaki tartalomban, és ez ellehetetleníti a szerződés megkötését? Mire hivatkozhat, mit tehet?
Részlet a válaszából: […] ...van lehetőség az eljárás eredménytelenné nyilvánítására, melynek korlátait a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése tartalmazza.A releváns eredménytelenségi okok az alábbiak lehetnek a fenti esetben:A Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő - egyebek mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Eredménytelen eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alapján

Kérdés: Mi a feltétele a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alkalmazásának?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben jelzett eredménytelenségi ok feltételezi, hogy legalább két (nem feltétlenül érvényes) ajánlat határidőben érkezzen be az eljárás során, melynek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánítható. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ajánlatkérő nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Eljárás fedezetet jelentősen meghaladó ajánlati ár esetén

Kérdés: Ha az összességében legkedvezőbb pontozású ajánlat a legdrágább, és messze meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet az ajánlati ár, akkor mi a kizárás megfelelő hivatkozási alapja? Nyertesnek hirdethetem-e a másik (30%-kal kedvezőbb ajánlatot tevő) céget, ha egyébként érvényes az ajánlata?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő még nem köteles pótfedezetet biztosítani, hanem fedezethiány miatt eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást. Az eredménytelenség oka lehet az első érvényes ajánlat fedezet feletti mértéke, amelyre a Kbt. 75. § (2) bekezdésének b) pontja is utal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Eredménytelenségi ok fennállásának ellenőrizhetősége

Kérdés: Az elektronikus közbeszerzésekre vonatkozó kormányrendelet említ egy új eredménytelenségi okot: azt az esetet, ha az EKR működési hibája olyan jogsértést eredményez, amely nem orvosolható. Ha az ajánlatkérő erre hivatkozva eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, az ajánlattevő hogyan ellenőrizheti ezt?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet valóban utal egy olyan eredménytelenségi okra, mely esetben az ajánlatkérő eldöntheti, hogy az EKR működési hibája valóban olyan jogsértést eredményezett-e, mely nem orvosolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Kbt. 75. § (1) bekezdés f) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazásának időkorlátja

Kérdés: A Kbt. 75. § (1) bekezdésének f) pontja új eredménytelenségi okot vezetett be. Ez az eredménytelenségi ok milyen időkorlátok között alkalmazható, azaz mikor élhet ezzel az ajánlatkérő? Együtt értelmezendő ez a Kbt. 79. §-ának (4) bekezdésével, vagy az ellenőrzésre jogosult szerv döntését követően bármely esetben alkalmazható? Mi a teendő az időközben már esetlegesen megkötött szerződéssel?
Részlet a válaszából: […] ...alábbi, új eredménytelenségi ok hatályba lépése a 2017. január 1-jét követően megkezdett közbeszerzési eljárásokra vonatkozik. Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben annak ellenére kötötte meg az ajánlatkérő szerződését, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Ajánlatkérő kötelezettsége a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok előírása esetén

Kérdés: Az új módosítás értelmében ha nem érkezik két érvényes ajánlat, akkor az ajánlatkérőnek kötelessége jelezni, hogy nem akarja eredménytelenné nyilvánítani az eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés arra az új eredménytelenségi okra vonatkozik, mely 2017. január 1-jétől lehetővé teszi annak az eljárásnak az eredménytelenné hirdetését, ahol nem érkezik legalább két részvételi jelentkezés vagy ajánlat. Lényeges tehát annak egyértelművé tétele, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Értékhatárt meghaladó ajánlat a Kbt. 122/A. §-a szerint lefolytatott eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő piackutatási jelleggel három ajánlatot kért be a közbeszerzés megindítása előtt. Mindegyik ajánlat 25 millió forint alatt volt. Erre tekintettel a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárást folytatta le, három kkv-tól kért be ajánlatot. Az egyik ajánlattevő 26 millió forint értékű ajánlatot tett. Lehet-e ezt az ajánlatot érvényteleníteni a magas ár miatt? Vagy eleve elő kellett volna írni, hogy ha valamelyik ajánlat ajánlati ára meghaladja a 25 millió forintot, akkor az érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nemzeti eljárásrendre vonatkozó szabályai az alábbiakat tartalmazzák a 122/A. § alkalmazhatósága tekintetében.Ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonötmillió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Azonos tárgyú beszerzési igény hatása folyamatban lévő beszerzésre

Kérdés: Folyamatban van egy beszerzés, majd később jön még két igény, ugyanazon tárgyban. A már folyamatban lévő, de még le nem zárult beszerzési eljárást le kell-e állítani azzal, hogy így már megérkezett a szakterülettől a többi igény, megállapítható, hogy együttesen ezek már meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, vagy a már folyamatban lévő eljárás lezárulhat beszerzési eljárásként?
Részlet a válaszából: […] ...az igény felmerülése önmagában nem teszi lehetővé a részekre bontást, javasoljuk az első eljárás eredménytelenné nyilvánítását. Az eredménytelenségi okok között azonban ennek megfelelőt az alábbiak szerint nem fog az ajánlatkérő találni.A Kbt. 76. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
Részlet a válaszából: […] ...klasszikus szabályok egyértelműen eredménytelenségi oknaktekintik a három ajánlattevő hiányát (1 vagy 2).A különös szabályok azonban - visszahivatkozás nélkül -egyértelműen csak keretszámról beszélnek, amely például meghívásos vagytárgyalásos eljárás esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Részajánlattétel és érvényesség

Kérdés: Egy több részre bontott közösségi rezsimes eljárásban az összesen nyolc részre tíz ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, mellyel kapcsolatban az alábbi problémák merültek fel. Van olyan rész, amelyre csak egy ajánlat érkezett. Kérdésem: ezt az ajánlatkérő a Kbt. 92/A. §-ának (1) bekezdésére is figyelemmel nyilváníthatja-e érvényesnek? Álláspontom szerint igen. Van olyan rész, amelyre több ajánlat érkezett, de csak egy érvényes van. E rész semmiképpen sem lehet érvényes, figyelemmel a Kbt. 92/A. §-ának (2) bekezdésére. Ettől függetlenül a további 3 rész tekinthető-e eredményesnek? Továbbá az eredménytelen részre következő eljárásban szintén közösségi rezsimes eljárás szükséges-e - függetlenül annak értékhatárától? Kérem, foglaljanak állást!
Részlet a válaszából: […] Válaszaink a kérdések sorrendjében a következők.- Igen, a külön rész külön is értelmezendő, ebben a részbenlehet eredményes az eljárás egy ajánlat miatt is.- Igen, ebben az esetben ez az adott rész leszeredménytelen, de a többi rész ettől függetlenül lehet eredményes. - A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.
1
2