DBR és a feltételes közbeszerzés

Kérdés: Ajánlatkérőként dinamikus beszerzési rendszert szeretnénk felállítani, de feltételes közbeszerzéssel. Dinamikus beszerzési rendszer esetén lehet feltételes közbeszerzési eljárást indítani? Amennyiben igen, úgy melyik szakasz lesz feltételes? Mindegyik ajánlattételi szakasz, vagy csak a részvételi szakasz?
Részlet a válaszából: […] ...megindító felhívásban beazonosíthatóan rögzíteni szükséges a jövőbeli eseményt, amelynek bekövetkezése a közbeszerzési eljárás eredménytelenségéhez vezet. A feltételes közbeszerzés másik lényeges jellemzője, hogy a megjelölt jövőbeli esemény az ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Összegezés módosítása EVK miatt

Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunkban egy ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, amely alapján új összegezést bocsátottunk ki. Az új összegezéssel szemben egy másik ajánlattevő vitarendezéssel élt, és kérte az előző összegezés visszaállítását. Kérdésünk, hogy hány napig és hányszor lehet összegezést módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...huszadik napig lehet módosítani, ha az ajánlatkérő az eredmény (azaz az összegezés) megküldését követően észleli, hogy az eredmény/eredménytelenség jogszabálysértő volt, és a módosítás a jogszabálysértést orvosolja.Gyakori, hogy a Kbt. 80. §-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.
Kapcsolódó címkék:    

Nemzeti eljárás eredménytelensége

Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást indított nemzeti eljárásrendben árubeszerzés tárgyában. A felhívásában előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi okot. Az ajánlattételi határidőben két ajánlat került benyújtásra, amelyből az egyiket az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította. Az egy érvényes ajánlatra tekintettel eredményes lehet az eljárás, vagy eredménytelennek kell az eljárást minősíteni ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...másik utóbb érvénytelennek minősül, az ajánlatkérőnek bírálati kötelezettsége van, és a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot nem alkalmazhatja. Véleményünk szerint az ajánlatkérő azzal követne el jogsértést, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Felhívás megsemmisítése

Kérdés: Ha egy eljárásban a Közbeszerzési Döntőbizottság bontást követően megsemmisíti a felhívást, akkor, mivel az eljárás bírálati szakaszban van, a Kbt. 75. § (2) bekezdés d) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazásával az ajánlatkérőnek le kell zárnia az eljárást?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint az ajánlatkérőnek le kell zárnia a cselekmények sorát, és nem átmeneti helyzetben „hagyni” az eljárást. Ennek megfelelően, mivel az ajánlatkérőnek bírálati kötelezettsége van, ez akkor is fennáll, amikor egyébként az eljárás megsemmisítésre kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Ajánlat módosítása árindokolás körében

Kérdés: Árindokolás keretében az ajánlattevő módosította az ajánlatát úgy, hogy az egyik elírást kijavította és két sort felcserélt, ami egyébiránt valóban segít abban, hogy az egyes elemek ne legyenek aránytalanok. Megtehette-e ezt az ajánlattevő egy olyan eljárásban, ahol ő van egyedül, tehát ha aránytalan az ár, akkor egyben az eljárás is eredménytelen lesz?
Részlet a válaszából: […] ...menthető tehát a helyzet, az érintett ajánlatot érvénytelenné kell nyilvánítani még abban az esetben is, ha egyébként a teljes eljárás eredménytelenségét eredményezi a döntés.(Kéziratzárás: 2025. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Kötelező eredménytelenségi ok

Kérdés: Ajánlatkérőként az ajánlati felhívásunkban előírtuk, hogy alkalmazni fogjuk a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot. A közbeszerzési eljárás nagyon elhúzódott, és szeretnénk az egyetlen ajánlatot érvényesnek nyilvánítani, és az eljárást eredményesen lezárni. Mivel a (2) bekezdésben a nem kötelező eredménytelenségi okok szerepelnek, kérdezzük, hogy megtehetjük-e ezt jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás eredménytelenné nyilvánításának lehetséges okait a Kbt. 75. §-ában találhatjuk. Az (1) bekezdésben a kötelező eredménytelenségi okok szerepelnek, amelyek esetében az ajánlatkérőnek nincsen mérlegelési joga a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Eredménytelenség többrészes eljárásban

Kérdés: Abban az esetben, ha egy többrészes eljárásban nem valamennyi rész tekintetében állapítható meg a fedezethiány, a közbenső döntésben azon részekben, ahol fedezethiány van, megállapítható-e az eredménytelenség, vagy csak a végső bírálat során?
Részlet a válaszából: […] ...míg nemzeti rezsimben egységesen kell az eredményről szóló tájékoztatót elkészíteni az egységes összegezés alapján. Az eredménytelenségről szóló döntés nem lehet köztes döntés, mindenképpen végső döntésnek kell lennie, azaz olyan megoldást nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Jogos érdeksérelem a közbeszerzési jogorvoslatban

Kérdés: A jogos érdeksérelem mit jelent a jogorvoslati kérelem benyújtása tekintetében? Az ajánlattevő minden esetben benyújthat jogorvoslati kérelmet, ha nem ő lett az eljárás nyertese?
Részlet a válaszából: […] ...nem lesz érvényes az ajánlata a jogsértés kiküszöbölését követően sem, ugyanis saját érvénytelenségét nem támadja. Az eljárás eredménytelensége esetére feltételezett újabb közbeszerzési eljárás megindítása például egy olyan jövőbeni, bizonytalan szempont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Fedezetelvonás

Kérdés: Az ajánlatkérő szolgáltatásbeszerzésre írt ki nyílt közbeszerzési eljárást. Az ajánlatok felbontását követően – a bírálati cselekményeket mellőzve – az írásbeli összegezés megküldésével közölte az ajánlattevőkkel, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontjára hivatkozva eredménytelennek minősíti az eljárást. Előzetes vitarendezésben rákérdeztünk az indokra. Azt a választ kaptuk, hogy forrásátcsoportosítás történt az ajánlatkérő belső körülményei miatt, így a szerződés megkötésére már nem lenne képes megfelelő anyagi fedezet hiányában. Jogsértő-e az ajánlatkérő döntése?
Részlet a válaszából: […] ...a nyertes ajánlattevővel szerződést köt. A Kbt. csak rendkívül szűk keretek között engedi meg, hogy az eljárás eredménytelen legyen. Az eredménytelenségi okokat a Kbt. 75. §-a tartalmazza. A 75. § (2) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint rendelkezik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Minimum két ajánlat előírása

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárást tervezünk kiírni, és az előkészítő bizottság tagjai a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont opcionális alkalmazásának előírására tettek javaslatot annak érdekében, hogy a verseny biztosított legyen. A közbeszerzési szakértőnk azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy ha csak egy ajánlat kerül az eljárásban benyújtásra, kötelező lesz eredménytelennek nyilvánítani az eljárást. Hogyan kell értelmezni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját?
Részlet a válaszából: […] ...álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést.”Álláspontunk szerint ez az eredménytelenségi ok az ajánlatkérő mérlegelésére bízza azt, hogy az adott eljárás tekintetében, az adott beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.
1
2
3
19