382 talált cikk a jogsértés kifejezésre

Kérdés: A DKÜ keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárást indított EKR002065052024 számon 2025 februárjában. Tárgyi közbeszerzési eljárásban az ajánlatok bontására 2025. július 25. napján 16:00 órakor került sor, erre tekintettel az ajánlattevők eredeti ajánlati kötöttsége 2025. szeptember 23. napján járt volna le. Az ajánlatkérő 2025. szeptember 15. napján felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik további 60 nappal, 2025. november 24. napjáig történő fenntartására. A meghosszabbított ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatkérő 2025. november 19. napján felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik további 60 nappal, 2026. január 23. napjáig történő fenntartására. A meghosszabbított ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatkérő 2026. január 16. napján felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik további 60 nappal, 2026. március 24. napjáig történő fenntartására. A meghosszabbított ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatkérő 2026. március 18. napján felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik további 60 nappal, 2026. május 26. napjáig történő fenntartására. A meghosszabbított ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatkérő 2026. május 21. napján felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik további 60 nappal, 2026. július 27. napjáig történő fenntartására. Majd újra felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik további 60 nappal történő fenntartására, szintén a Kbt. 70. § (2) bekezdésére tekintettel. Kérdésem, hogy a Kbt. 70. § (2) bekezdésének fent részletezett alkalmazása (ennyi alkalommal) mennyire szabályszerű?

Kérdés: Egy építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárásban felhívást kaptunk számítási hiba javítására. A felhívásban az ajánlatkérő megjelölte a költségvetésben hibás adatokat, illetve azt, hogy a felolvasólapon mit mire javítsunk. Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a közös ajánlattevő a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy hibásan teljesíti, úgy az ajánlat a Kbt. 71. §-ának (11) bekezdésére figyelemmel érvénytelen. Az ajánlatnak a javításokkal nem érintett részei, így különösen az ajánlati ár egyéb elemei nem változnak. Képletezési probléma miatt a költségvetési tételek javítása esetén egyéb tételek ára is változott volna, vagyis a számításihiba-javításunk nem felelt volna meg annak az előírásnak úgy, hogy az ajánlati ár egyéb eleme ne változzon. Tekintettel arra, hogy a felhívás szövegének szó szerinti értelmezése szerint az ajánlatkérő a felolvasólapi megajánlás javítására kért fel minket, csak a felolvasólapot javítottuk és nem nyújtottunk be módosított költségvetést. Érvényteleníthet minket mégis az ajánlatkérő?

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás lezárásaként az ajánlatkérő elkészítette az eljárásról szóló írásbeli összegezést, amelyben megnevezte az eljárás nyertesét és a második helyezettet. Eltelt 30 nap, közben az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség meghosszabbítására kérte fel a nyertes ajánlattevőt. Jogsértő-e a szerződéskötés, ha a Kbt.-ben meghatározott 30 napon túl, de az ajánlattevő által meghosszabbított ajánlati kötöttség ideje alatt kerül erre sor?

Kérdés: Amennyiben az ajánlati biztosítékot vegyesen (pl. 50-50%-ban), bankgarancia és biztosítási kötvény (biztosító által vállalt garancia vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény) formájában kívánja az ajánlattevő teljesíteni, azt a törvény alapján el kell-e fogadnia az ajánlatkérőnek, illetve milyen esetekben tagadhatja meg az ajánlati biztosíték fentiek szerinti teljesítését?

Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunkban alkalmazzuk a fordított bírálatot, azaz, hogy először értékelünk, utána bírálunk. Az első helyezett ajánlattevő ajánlata nagyon hiányos, és van olyan hiba is (a szakmai ajánlatot érinti), amely szerintünk nem javítható. Ebben az esetben ki kell küldenünk hiánypótlási felhívást, vagy rögtön érvényteleníthetjük az ajánlatot?

Kérdés: Önkormányzati ajánlatkérők vagyunk. Az egyik nemzeti nyílt közbeszerzési eljárásunkban a második helyezett ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, amely alapján 2 munkanapon belül biztosítottuk az iratbetekintést a szakmai ajánlattal kapcsolatos részekbe. Az iratbetekintés befejezését követően az ajánlattevő még aznap újabb iratbetekintési kérelmet küldött számunkra, hogy szeretné a betekintést ugyanazokba a dokumentumokba, de most műszaki szakértővel közösen. Véleményük szerint ilyen esetben az iratbetekintés visszautasítható? Hiszen már teljesítettük a kérését.

Kérdés: Megalapozhatja-e önmagában a munkavédelmi bírságot kiszabó, nyilvános hatósági nyilvántartásban szereplő jogsértés a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok alkalmazását, vagy az kizárólag a határozat részletes tartalmának, a jogsértés körülményeinek és súlyának vizsgálata alapján dönthető el? Megalapozhatja-e önmagában a környezetvédelmi, illetve hulladékgazdálkodási bírságot kiszabó, nyilvános hatósági nyilvántartásban szereplő jogsértés a Kbt. 63. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok alkalmazását, vagy ehhez minden esetben szükséges a határozat részletes tartalmának és a jogsértés súlyának egyedi értékelése? Ezekben az esetekben helyesen jár-e el az ajánlatkérő akkor, amikor a nyilvántartásban szereplő bejegyzés alapján bekéri az érintett hatósági határozatot, és annak tartalma alapján vizsgálja a Kbt. 63. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjának alkalmazhatóságát? Vagy a fenti tényállás mellett fel sem merül egyik kizáró ok sem, és okafogyott bármilyen eljárási cselekmény lefolytatása?

Kérdés: Abban az esetben, ha az előzetes vitarendezési kérelem több kérelmi elemet tartalmaz, és egyes kérelmi elemek vonatkozásában az ajánlatkérő további dokumentumok benyújtására hívja fel az érintett ajánlattevőt, mi az irányadó válaszadási határidő: 3 vagy 7 munkanap?

Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunk eredményével szemben előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottak be. A kérelem szerint a nyertes ajánlattevő által a hiánypótlás során benyújtott gyártói adatlap továbbra is hiányos, ezért a kérelmező szeretné a nyertes ajánlatot érvénytelenné nyilváníttatni. Az EVK miatti hiánypótlást – mivel jogorvoslatnak tekinthető – önállónak lehet tekinteni a kétszeres hiánypótlási tilalom szerint?

Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság ügyintézési határidejének túllépése esetén (több mint 2 hónapja járt le az ügyintézési határidő) – nem kérelmezői pozícióban lévő – ajánlatkérőként milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre, különös figyelemmel arra, hogy kiemelt közbeszerzési eljárásunk lezárását/szerződés megkötését (az összegezés kiküldése már megtörtént, a jogorvoslat a nyertesként kihirdetett ajánlat érvényességét érinti) nem tudjuk ezen okból kifolyólag megvalósítani? A kérdés arra irányul, hogy milyen jogi lehetőségeink vannak a döntés meghozatalának „gyorsítása” érdekében, illetve a határidő-túllépés folytán milyen egyéb igényérvényesítési lehetőségek állnak (akár kártérítés) a rendelkezésünkre?