Előzetes vitarendezés feltételes közbeszerzés esetében

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az eredménnyel szemben előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottunk be. Véleményünk szerint a nyertes ajánlattevő által tett ajánlat érvénytelen, mert nem felel meg a műszaki leírásban előírt követelményeknek. Az ajánlatkérő elutasította a vitarendezési kérelmünket arra hivatkozással, hogy feltételes közbeszerzést folytatott le, és a feltétel bekövetkezése miatt végül nem fog szerződést kötni. Az ajánlatkérőnek valóban nem kell válaszolnia az előzetes vitarendezési kérelmünkre amiatt, hogy nem akar szerződést kötni? Egyáltalán dönthet így az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján úgy tűnik, hogy az előzetes vitarendezési kérelem benyújtására az összegezés megküldését követően került sor, ezért az összegezés tartalma alapján a közbeszerzési eljárásnak van eredménye és megjelölt nyertes ajánlattevője. A Kbt. 80. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.

Referenciakövetelmények enyhítése

Kérdés: Vizsgálhatja az ÁSZ valamely közvetett állami tulajdonban álló szervezet tekintetében, hogy közbeszerzési ajánlatkérőnek minősül-e? Van-e jogorvoslati jogosultsága ebben a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény feljogosítja az Állami Számvevőszéket (a továbbiakban ÁSZ), hogy a nemzeti vagyon kezelését ellenőrizze. Az 5. § (4) bekezdése szerinti jogkörében eljárva az ÁSZ ellenőrizheti az állami vagy önkormányzati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.

Gyorsított eljárás megtámadása

Kérdés: Egy gyorsított nyílt árubeszerzésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban nem tudtunk indulni, mert az ajánlattételi határidő túl rövid volt a pályázatunk elkészítéséhez, az ajánlatkérő által kért iratok beszerzéséhez. Jogunk van megtámadni az eljárást a rövid ajánlattételi határidő miatt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 81. § (10) bekezdése alapján az ajánlatkérő gyorsított nyílt eljárást csak kivételesen indokolt és sürgős esetben indíthat, ha a Kbt. 81. § (7) bekezdésében foglalt főszabály szerinti ajánlattételi határidők (harminc, illetve harmincöt nap) nem lennének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.

Iratbetekintés korlátai

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban második helyen végeztünk. Úgy tudjuk, hogy az ajánlatkérő behívta a nyertes ajánlattevőt szerződéskötésre, de szerintünk a nyertes ajánlattevő nem tudja teljesíteni a szerződéskötési feltételeket. Lehet iratbetekintést kérni, hogy megnézhessük, valóban benyújtotta-e az előírt iratokat?
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintésnek szigorú szabályai vannak, mert egyrészt az átláthatóság és nyilvánosság elvét biztosítja, másrészt figyelembe veszi az érintett gazdasági szereplő üzleti érdekeit, harmadrészt az ajánlatkérő jogát a közbeszerzési eljárás gyors befejezéséhez. A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Üzleti titok kezelése

Kérdés: A jogorvoslati eljárásban tudomást szerezhet-e a kérelmező a versenytárs által üzleti titokká minősített adatokról?
Részlet a válaszából: […] Az üzleti titokra vonatkozó szabályok irányadóak a jogorvoslati eljárásban is, azaz automatikusan nem jut a kezdeményező tudomására az üzleti titok tartalma, még abban az esetben sem, ha iratbetekintést kezdeményez a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Ahhoz, hogy a kezdeményező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 10.

Alvállalkozó bejelentésének elmulasztása

Kérdés: Az alvállalkozó bejelentésének elmulasztása esetében mikor szab ki bírságot a Közbeszerzési Döntőbizottság: amennyiben a teljesítés nem volt megfelelő, vagy más indok alapján?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozó bejelentésének elmulasztása esetében jellemzően bírság kiszabására kerül sor, ugyanakkor ennek oka teljesen független a teljesítés minőségétől. Érdemes példaként a D. 548/2025 ügyet említeni, ahol hivatalból indított eljárásban a Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 10.
Kapcsolódó címkék:    

Referenciaigazolás kibocsátása

Kérdés: Az egyik alvállalkozónk kéri azt a referenciaigazolást, melyet egy olyan tevékenység során végzett, ahol ajánlattevőként elfelejtettük lejelenteni őt mint alvállalkozót. Megtagadható-e az igazolás kibocsátása?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben az ajánlattevő gondatlanságából kifolyólag nem történt meg az alvállalkozó lejelentése, de ez nem lehet jogalapja annak, hogy a referenciaigazolást ne bocsássa ki az ajánlattevő saját alvállalkozójának. Feltételezzük, hogy nem építési beruházásról volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Jogorvoslati kérelem jogalapja

Kérdés: Benyújtható-e jogorvoslati kérelem a közbeszerzési eljárásban adott kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága miatt? Mi lehet a jogorvoslati eljárás eredménye?
Részlet a válaszából: […] A jogorvoslati kérelem benyújtására vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 148. §-a tartalmazza. Kérelmet az nyújthat be – főszabály szerint –, akinek a jogát vagy jogos érdekét az ajánlatkérő törvénybe ütköző tevékenysége vagy mulasztása sérti vagy veszélyezteti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Iratbetekintés és előzetes vitarendezés időszerűsége

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő kiküldött egy hiánypótlási felhívást az egyik pályázónak, amiből arra következtetünk, hogy nem a kiírásnak megfelelő terméket ajánlott. Szeretnénk a másik ajánlatot megtámadni, de ehhez meg kellene győződnünk arról, hogy jól gondoljuk-e. Kérhetjük az iratbetekintést a hiánypótlási felhívásra hivatkozással?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 45. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás bármely ajánlattevője az ajánlatok elbírálásáról készített összegezés megküldését követően legfeljebb öt napon belül kérheti, hogy más gazdasági szereplő ajánlatának, ideértve a hiánypótlást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Eljárás felfüggesztése

Kérdés: Az ajánlatkérő felfüggesztheti-e csak az egyik részt, amennyiben jogorvoslati eljárás indul az ajánlattételi határidő lejártát megelőzően, vagy minden egyes részt fel kell függesztenie?
Részlet a válaszából: […] Az eljárás felfüggesztéséről az ajánlatkérő, a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy az Integritás Hatóság dönthet. A felfüggesztés a határidőket meghosszabbítja. Az erre vonatkozó alábbi szabályok mindegyike eljárásspecifikusan fogalmaz, azaz nem utal részekre, miközben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.
1
2
3
42