Eljárás előkészítése

Kérdés: Egy közterület-tervezési közbeszerzés műszaki leírása megadja egy lakóutca hosszát. Az áttervezendő közműveket viszont csak felsorolja bármilyen egyéb specifikáció nélkül (hírközlés, villamos vezetékek, vízellátás, csatornázás, szénhidrogén-vezetékek). Lehet-e ennyire nagyvonalúan meghatározni a tervezési feladatot, illetve áthárítani a felelősséget a tervezőre?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő felelőssége, hogy biztosítsa a műszakilag megfelelő ajánlattételt a Kbt. alábbi 28. § (1) bekezdése szerint.„28. § (1) Az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel – megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 15.
Kapcsolódó címkék:    

A Közbeszerzési Döntőbizottság késedelme

Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság ügyintézési határidejének túllépése esetén (több mint 2 hónapja járt le az ügyintézési határidő) – nem kérelmezői pozícióban lévő – ajánlatkérőként milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre, különös figyelemmel arra, hogy kiemelt közbeszerzési eljárásunk lezárását/szerződés megkötését (az összegezés kiküldése már megtörtént, a jogorvoslat a nyertesként kihirdetett ajánlat érvényességét érinti) nem tudjuk ezen okból kifolyólag megvalósítani? A kérdés arra irányul, hogy milyen jogi lehetőségeink vannak a döntés meghozatalának „gyorsítása” érdekében, illetve a határidő-túllépés folytán milyen egyéb igényérvényesítési lehetőségek állnak (akár kártérítés) a rendelkezésünkre?
Részlet a válaszából: […] A jogorvoslati fórum határidejét eljárási cselekményei elvégzésére a Kbt. 164. §-a rögzíti. Amennyiben a döntés meghozatala során a jogorvoslati fórumnak többletidő szükséges, úgy azt is rögzíti a jogszabály, hogy milyen feltételekkel lehet a határidőt hosszabbítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 17.

Előzetes vitarendezés feltételes közbeszerzés esetében

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az eredménnyel szemben előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottunk be. Véleményünk szerint a nyertes ajánlattevő által tett ajánlat érvénytelen, mert nem felel meg a műszaki leírásban előírt követelményeknek. Az ajánlatkérő elutasította a vitarendezési kérelmünket arra hivatkozással, hogy feltételes közbeszerzést folytatott le, és a feltétel bekövetkezése miatt végül nem fog szerződést kötni. Az ajánlatkérőnek valóban nem kell válaszolnia az előzetes vitarendezési kérelmünkre amiatt, hogy nem akar szerződést kötni? Egyáltalán dönthet így az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján úgy tűnik, hogy az előzetes vitarendezési kérelem benyújtására az összegezés megküldését követően került sor, ezért az összegezés tartalma alapján a közbeszerzési eljárásnak van eredménye és megjelölt nyertes ajánlattevője. A Kbt. 80. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.

Referenciakövetelmények enyhítése

Kérdés: Vizsgálhatja az ÁSZ valamely közvetett állami tulajdonban álló szervezet tekintetében, hogy közbeszerzési ajánlatkérőnek minősül-e? Van-e jogorvoslati jogosultsága ebben a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény feljogosítja az Állami Számvevőszéket (a továbbiakban ÁSZ), hogy a nemzeti vagyon kezelését ellenőrizze. Az 5. § (4) bekezdése szerinti jogkörében eljárva az ÁSZ ellenőrizheti az állami vagy önkormányzati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.

Gyorsított eljárás megtámadása

Kérdés: Egy gyorsított nyílt árubeszerzésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban nem tudtunk indulni, mert az ajánlattételi határidő túl rövid volt a pályázatunk elkészítéséhez, az ajánlatkérő által kért iratok beszerzéséhez. Jogunk van megtámadni az eljárást a rövid ajánlattételi határidő miatt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 81. § (10) bekezdése alapján az ajánlatkérő gyorsított nyílt eljárást csak kivételesen indokolt és sürgős esetben indíthat, ha a Kbt. 81. § (7) bekezdésében foglalt főszabály szerinti ajánlattételi határidők (harminc, illetve harmincöt nap) nem lennének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.

Iratbetekintés korlátai

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban második helyen végeztünk. Úgy tudjuk, hogy az ajánlatkérő behívta a nyertes ajánlattevőt szerződéskötésre, de szerintünk a nyertes ajánlattevő nem tudja teljesíteni a szerződéskötési feltételeket. Lehet iratbetekintést kérni, hogy megnézhessük, valóban benyújtotta-e az előírt iratokat?
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintésnek szigorú szabályai vannak, mert egyrészt az átláthatóság és nyilvánosság elvét biztosítja, másrészt figyelembe veszi az érintett gazdasági szereplő üzleti érdekeit, harmadrészt az ajánlatkérő jogát a közbeszerzési eljárás gyors befejezéséhez. A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Üzleti titok kezelése

Kérdés: A jogorvoslati eljárásban tudomást szerezhet-e a kérelmező a versenytárs által üzleti titokká minősített adatokról?
Részlet a válaszából: […] Az üzleti titokra vonatkozó szabályok irányadóak a jogorvoslati eljárásban is, azaz automatikusan nem jut a kezdeményező tudomására az üzleti titok tartalma, még abban az esetben sem, ha iratbetekintést kezdeményez a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Ahhoz, hogy a kezdeményező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 10.

Alvállalkozó bejelentésének elmulasztása

Kérdés: Az alvállalkozó bejelentésének elmulasztása esetében mikor szab ki bírságot a Közbeszerzési Döntőbizottság: amennyiben a teljesítés nem volt megfelelő, vagy más indok alapján?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozó bejelentésének elmulasztása esetében jellemzően bírság kiszabására kerül sor, ugyanakkor ennek oka teljesen független a teljesítés minőségétől. Érdemes példaként a D. 548/2025 ügyet említeni, ahol hivatalból indított eljárásban a Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 10.
Kapcsolódó címkék:    

Referenciaigazolás kibocsátása

Kérdés: Az egyik alvállalkozónk kéri azt a referenciaigazolást, melyet egy olyan tevékenység során végzett, ahol ajánlattevőként elfelejtettük lejelenteni őt mint alvállalkozót. Megtagadható-e az igazolás kibocsátása?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben az ajánlattevő gondatlanságából kifolyólag nem történt meg az alvállalkozó lejelentése, de ez nem lehet jogalapja annak, hogy a referenciaigazolást ne bocsássa ki az ajánlattevő saját alvállalkozójának. Feltételezzük, hogy nem építési beruházásról volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Jogorvoslati kérelem jogalapja

Kérdés: Benyújtható-e jogorvoslati kérelem a közbeszerzési eljárásban adott kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága miatt? Mi lehet a jogorvoslati eljárás eredménye?
Részlet a válaszából: […] A jogorvoslati kérelem benyújtására vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 148. §-a tartalmazza. Kérelmet az nyújthat be – főszabály szerint –, akinek a jogát vagy jogos érdekét az ajánlatkérő törvénybe ütköző tevékenysége vagy mulasztása sérti vagy veszélyezteti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.
1
2
3
42