Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

24 találat a megadott jogorvoslati eljárás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: A bírságmegállapítás szempontjai jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Mi alapján dönt a jogorvoslati fórum, amikor a bírságot megállapítja? (Több olyan esetet látunk, amikor azonos jogsértést másként bírál el, és nem minden esetben indokolható mindez a becsült érték különbségével.)
Részlet a válaszból: […]bekezdése, ami egyes esetekben kötelező százalékos mértéket jelent. Ezek az esetek jellemzően mellőzéssel, semmisséggel kapcsolatosak, és akár egymásra is épülhetnek. Kumuláltan kell például számolni, amennyiben a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése történt, és amennyiben az eredeti állapot nem állítható helyre, úgy maximum 15+15% bírság alkalmazható. Mérlegelés lehetőségét itt is fenntartja a jogszabály, ezért csak a maximumérték került meghatározásra.A fentiekben és a Kbt. 165. § (7a) bekezdésében hivatkozott rendelkezések szerint:-a (6) bekezdésben meghatározott bírság összege - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetén a jogorvoslattal érintett rész értékének, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén a szerződés értékének legfeljebb 15%-a;-a 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés megállapítása esetén, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapítja, hogy a szerződés a 137. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállására tekintettel nem semmis, a (6)-(7) bekezdésben foglaltakon túl további bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a;-a 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés megállapítása esetén, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítása a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében nem lesz lehetséges, a (6)-(7) bekezdésben foglaltakon túl további bírságot szab ki, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.Érdekes részletszabály, mely szerint van olyan eset, amikor nem szabhat ki a jogorvoslati fórum bírságot, jelesül amennyiben kifejezetten a folyamatba épített ellenőrzést végző szerv előírásának teljesítése vezetett a jogsértéshez. Ennek igen nagy a jelentősége azokban az esetekben, amikor uniós forrás költése során az ún. pénzügyi sérelem elkerülése érdekében kerül előírásra olyan eljárási cselekmény, mely esetlegesen közbeszerzési jogsértést eredményez. Így az ajánlatkérő ugyan ellentmondásos helyzetbe kerül, de bírság kiszabását nem kockáztatja.A Kbt. 165. § (7c) bekezdése alapján nem szab ki bírságot a Közbeszerzési Döntőbizottság olyan esetben, amikor az ajánlatkérő a jogorvoslat tárgyává tett cselekményt a jogszabályban foglaltak szerint folyamatba épített ellenőrzést végző szervnek az érintett eljárásban adott előírása alapján teljesítette.Érdemes egy példán keresztül áttekinteni, hogy a mérlegelés során milyen szempontokat vett figyelembe a jogorvoslati fórum egy jellegzetes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4752
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Ajánlatkérő önkéntes reparálási lehetősége a Döntőbizottság előtti eljárásban

Kérdés: Reparálhat-e önként az ajánlatkérő a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárásban, miután nem adott helyt az előzetes vitarendezési kérelmünknek, és emiatt jogorvoslati eljárás kezdeményezésére kényszerültünk? Mi a teendő ilyen esetben, mire tarthatunk igényt? [Az ajánlatkérő először részletes érdemi ellenkérelmet terjesztett elő, amelyben kérte az ajánlattevő jogorvoslati kérelmének elutasítását. Ezután váratlanul bejelentette, hogy az ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége tárgyában meghozott döntését visszavonja az ajánlattevő által indított jogorvoslati eljárásra tekintettel, és egyúttal hiánypótlási felhívást bocsátott ki, mert mind előzetes vitarendezési, mind jogorvoslati kérelmében azt sérelmezte az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás kibocsátása helyett az ajánlatot jogellenesen érvénytelenné nyilvánította. A Közbeszerzési Döntőbizottság erre - az eljárás okafogyottá válása miatt - a jogorvoslati eljárást megszüntette, és végzésében úgy rendelkezett, hogy az ajánlattevő részére vissza kell téríteni a lerótt igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét.]
Részlet a válaszból: […]során ténylegesen felmerült ügyvédi költségei megtérítését. Az eset közbeszerzési tanulságai azonban ennél lényegesebbek. Nem egyeztethető össze a Kbt. elveivel és a közbeszerzési törvény mögött meghúzódó jogalkotói szándékkal, ha nincs semmilyen jogkövetkezménye az előzetes vitarendezési kérelem figyelmen kívül hagyásának, és ezt követően a jogorvoslati eljárás során történő önkéntes reparálásnak. Ezzel ugyanis valóban kiüresedik az előzetes vitarendezés jogintézménye, és szinte kockázat nélkülivé válik a Kbt.-be ütköző ajánlatkérői magatartás, hiszen az ajánlattevők nem csekély hányada csupán előzetes vitarendezéssel próbálkozik, jogorvoslati eljárást azonban nem feltétlenül kezdeményez a hozzá kapcsolódó jelentős költségek miatt. Nem kizárólag az tekinthető tehát rosszhiszemű magatartásnak az ajánlatkérő részéről, ha elmulasztja az előzetes vitarendezési kérelem megválaszolását, vagy a válasz nem tartalmaz érdemi állásfoglalást a kérelemben meghatározott jogsértésekre vonatkozóan (lásd ezzel kapcsolatban a Közbeszerzési Döntőbizottság D.422/14/2011. számú határozatát), hanem legalább ugyanilyen mértékben helytelenítendő, ha az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4743

3. találat: Ajánlati kötöttség időtartama eljárás felfüggesztése esetén

Kérdés: Ha felfüggesztem az eljárást, akkor az ajánlati kötöttség is automatikusan meghosszabbodik?
Részlet a válaszból: […]például a bírálatra rendelkezésre álló időszak, vagy a szerződés aláírására rendelkezésre álló időszak vége.A fentiekben hivatkozott rendelkezés alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának megindítása esetén az ajánlatkérő a folyamatban levő közbeszerzési eljárását felfüggesztheti, amiről köteles a Közbeszerzési Döntőbizottságot értesíteni. A felfüggesztés a folyamatban lévő eljárási határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.Mivel az ajánlati kötöttséghez az ajánlattevő hozzájárulása szükséges, így megtörténhet, hogy a jogorvoslati eljárást követően már nem tartja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4723

4. találat: Tárgyalás tartása jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Mikor szükséges tárgyalást tartani a jogorvoslat során, és lehet-e kérni, hogy tartson tárgyalást a jogorvoslati fórum (DB)?
Részlet a válaszból: […]vonatkozásában időt kell biztosítani.A Kbt. 161. §-ának (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési ügyet tárgyalás tartása nélkül bírálja el, kivéve, ha a tárgyalás tartása feltétlenül szükséges különösen az ügyféli jogok gyakorlásához, a tényállás tisztázásához, a szakszerű és minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe vevő döntés meghozatalához. Nem tartható tárgyalás, ha a jogorvoslat tárgya kizárólag a gazdasági szereplő által a közbeszerzési eljárás során bemutatott referenciáknak az eljárást megindító felhívásban előírtakkal való műszaki egyenértékűségének megállapítása.A 160. § (3) bekezdése szerint, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben nem tart tárgyalást, az ügyfelek értesítésével meghatározhatja azt az időpontot, ameddig az ügyfelek kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat, észrevétel megtételére. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4605
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Díjbefizetés rendje a Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban

Kérdés: A jogorvoslati eljárást még hiánypótlási szakaszban megszüntette a Közbeszerzési Döntőbizottság annak ellenére, hogy a díjat be szerettük volna fizetni. Ennek a keretei nem egyértelműek, hiszen felszólítást csak egyszer kaptunk, és azonnal megszüntette a DB az eljárást, pontosabban így meg sem indította. Ez jogszerű?
Részlet a válaszból: […](1)-(9) bekezdésének, a 149. § (1)-(2) bekezdésének, valamint a 150. § (1)-(2) bekezdésének megfelelő kérelem beérkezését követő munkanapon indítja meg.A (2) bekezdés b) pontjának rendelkezése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság ötnapos határidő tűzésével hiánypótlási felhívást bocsát ki, ha nem csatolták a 150. § (1) bekezdése szerinti díj befizetéséről szóló igazolást (...).A hivatkozott jogszabályhely (5) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárást öt napon belül megszünteti, ha megállapítja, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását jogszerűen visszavonta.A díj befizetéséről szóló igazolásra vonatkozó egyszeri hiánypótlást követően a jogorvoslati fórum egyetlen lehetősége az eljárás megszüntetése. Amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4501
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Kötelező ügyvédi képviselet a Döntőbizottság előtt

Kérdés: Kötelező-e az ügyvédi képviselet a közbeszerzési jogorvoslati ügyekben a Döntőbizottság előtt?
Részlet a válaszból: […]jogtanácsosi vagy ügyvédi képviselet kötelező. Nem feltétlenül szükséges tehát ügyvédi képviselet, hiszen a hivatalos közbeszerzési szaktanácsadó is képviselheti az ajánlatkérőt vagy az ajánlattevőt egyaránt. Ügyvédkényszer az esetleges polgári út esetében a polgári bíróság előtt kötelező, amennyiben valamely fél megtámadja a Közbeszerzési
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4500

7. találat: Kiegészítő tájékoztatás késedelmes megadása, elmaradása

Kérdés: Milyen jogsértést kell abban az esetben támadni, ha az ajánlatkérő nem hajlandó időben megadni a kiegészítő tájékoztatást, pontosabban elképzelhető, hogy egyáltalán nem adja meg?
Részlet a válaszból: […]érkezett.A Kbt. 56. §-ának (2) bekezdése alapján a kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően észszerű határidőn belül, de az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal, gyorsított eljárás esetén legkésőbb négy nappal, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban legkésőbb három nappal, a közbeszerzési eljárások részvételi szakaszában pedig a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell megadni.A (3) bekezdés szerint, ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a (2) bekezdésben foglalt válaszadási határidőt megelőző negyedik, gyorsított vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban harmadik napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia.A (4) bekezdés előírja, hogy amennyiben a tájékoztatást az ajánlatkérő nem tudja a (2) bekezdés szerinti határidőben megadni, vagy a kiegészítő tájékoztatással egyidejűleg a közbeszerzési dokumentumokat módosítja, úgy az 52. § (4) és (5) bekezdése szerint kell eljárni.Amennyiben az ajánlatkérő nem adja meg a választ az 56. § (2)-(3) bekezdése szerint, és a (4) bekezdés értelmében határidőt sem módosít, úgy az 56. §-ra tekintettel kell megtámadni az eljárást.Felmerül a lehetőség, hogy akár alapelvi sérelemre is hivatkozzon az ajánlattevő. A D. 565/2019. számú döntés értelmében a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette az 56. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 114. § (6) bekezdését, figyelemmel arra, hogy a határidőben érkezett kiegészítőtájékoztatás-kérést az ajánlattételi határidő lejártát megelőzően elmulasztotta megválaszolni. A Döntőbizottság a fentieken túl megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 2. § (2) bekezdésében foglalt esélyegyenlőség és egyenlő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4471

8. találat: Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszból: […]eljárásban jogszerűen érintett felek között zajlik. Erre egyébiránt a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás során külön figyelemmel van, hogy a felek minden információhoz hozzájuthassanak az eljárás során.A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni a Kbt. rendelkezéseinek figyelembevételével. Hasonlóképpen, ha a Kbt. másként nem rendelkezik, akkor a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton történő kapcsolattartás kötelező. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jogorvoslattal kapcsolatos információk nem az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben áramlanak, hanem a Kbt. rendelkezéseivel összhangban, az Eüsztv. rendelkezéseinek megfelelően az információk a Cégkapun/Ügyfélkapun/Hivatali Kapun megadott biztonságos kézbesítési elérhetőségre érkeznek.A jogorvoslat kezdeményezése során történő információ-közzététel a Kbt. 148. §-ának (11) és (12) bekezdése értelmében az alábbiak szerint valósul meg:- a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelem benyújtását követően haladéktalanul gondoskodik a kérelemmel érintett eljárás megnevezésének, tárgyának, az ügyfelek megnevezésének és a kérelem megérkezése időpontjának a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételéről;- a kérelem benyújtása előtt az (1) bekezdés szerinti kérelmező köteles erről - az általa feltételezett jogsértés megjelölésével - a kérelem benyújtásával megegyező módon az ajánlatkérőt, illetve a beszerzőt értesíteni.Ha az eljárás megindul, erre külön szabályokat határozhat meg a Kbt. 154. §-a, mely tartalmazza az egyéb érdekeltek felhívását és a velük való kapcsolattartást, esetleges későbbi meghívásukat az eljárásba. A későbbi kommunikáció az ügyfélnek tekintettek között zajlik, akik közé kivételes esetben kerülhet meghívásra a későbbiekben egyéb érdekelt a Kbt. 154. §-ának (1b) és (1c) bekezdése szerint.A fentiekben hivatkozott jogszabályi rendelkezések az alábbiak:- az (1) és (1a) bekezdésben foglaltakat követően a Döntőbizottság eljárásában ügyfélnek az ajánlatkérőn, a kérelmezőn, valamint a hivatalbóli kezdeményezőn kívül a közbeszerzési ügyben érdekeltek közül a részvételi szándékát az (1a) bekezdés szerint jelző és az eljárásba bevont érdekeltet - ideértve az eljárásba az (1c) bekezdés alapján bevont érdekeltet is - kell tekinteni;- ha az (1a) bekezdés szerint a közbeszerzési ügyben érdekelt a jelen bekezdés szerint nem jelzi a jogorvoslati eljárásban való részvételi szándékát, az nem akadálya annak, hogy a jogorvoslati eljárás során a Döntőbizottság által utóbb ügyfélként bevonásra kerüljön, vagy a Döntőbizottság az egyéb érdekelttől utóbb - ha ez a tényállás tisztázása érdekében szükséges - iratokat kérjen be, vagy nyilatkozattételre hívja fel.Az eljárás során a nem ügyfeleket érintő közzététel lehet a Kbt. 156. §-ának (5) bekezdése szerinti, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi, az erről szóló végzést honlapján haladéktalanul közzéteszi.Az eljárási iratok nem kerülnek közzétételre, a Kbt. 161. §-ának (5) bekezdése szerint a tárgyalásról készült jegyzőkönyvet a tárgyalástól számított öt napon belül a Közbeszerzési Döntőbizottság megküldi az ügyfeleknek. Az eljárási iratokba történő betekintés is korlátozott az ügyfelek részére a Kbt. 162. § szabályai alapján, ahol az üzleti titok védelmére hivatkozással korlátozható az iratbetekintés, melyhez minden esetben a Közbeszerzési Döntőbizottság engedélye szükséges.Az ügyintézési határidőről a Kbt. 164. §-ának (7) bekezdése szerint szintén az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4383

9. találat: Igazgatási szolgáltatási díj ajánlatkérő által indított jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Ha az ajánlatkérő saját maga ellen indít jogorvoslati eljárást, abban az esetben meg kell fizetnie a becsült érték szerint az igazgatási szolgáltatási díjat?
Részlet a válaszból: […]262/2018. számú határozatában a kérelmező 200.000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg. A Közbeszerzési Döntőbizottság kifejezetten utal határozatában arra, hogy a Kbt. 150. § (2) bekezdése második mondata szerint az ajánlatkérő a saját tevékenysége vagy mulasztása jogsértő volta miatti jogorvoslati eljárásban mentesül az (1) bekezdésben foglalt, az ajánlatkérő által benyújtott kérelem miatti díjfizetési kötelezettség alól.A Kbt. 150. §-ának (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek - a beszerzés becsült értékéhez viszonyított - mértékét a közbeszerzésekért felelős miniszter rendeletben határozza meg. A kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást.A (2) bekezdés értelmében a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a közbeszerzési dokumentumok, illetve ezek módosításának, valamint a 113. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás jogsértő volta miatti jogorvoslati eljárásban mentesül az (1) bekezdésben foglalt díjfizetési kötelezettség alól. Az ajánlatkérő a saját tevékenysége vagy mulasztása jogsértő volta miatti jogorvoslati eljárásban mentesül az (1) bekezdésben foglalt, az ajánlatkérő által benyújtott kérelem miatti díjfizetési kötelezettség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4338

10. találat: Jogorvoslati eljárás kezdeményezésének határideje

Kérdés: Az ajánlattevő uniós nyílt eljárásban jogorvoslati eljárást kíván kezdeményezni, melyről előzetes vitarendezésben értesítette az ajánlatkérőt. Számításaink szerint az előzetes vitarendezések nagyon koraiak, tehát igazolható, hogy a kezdeményező már 15 napja ismeri az ajánlatkérő válaszát. Indíthat-e jogorvoslati eljárást?
Részlet a válaszból: […]jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított öt napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet.Esetünkben a Kbt. 148. §-ának (7) bekezdése alapján a tudomásra jutás a hirdetmény közzétételekor van, ezért erre nem a 15 nap vonatkozik, csak akkor, ha az eljárási határidő rövidebb, és 15 napja sem lenne a gazdasági szereplőnek jogorvoslati eljárás kezdeményezésére. Ebben az esetben nyúlik túl a 15 nap, és ilyenkor nem az ajánlattételi határidő lejártát megelőző 5 napig lehet csak jogorvoslati eljárást kezdeményezni.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés tartalma a következő: a (3)-(4) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni:a) a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény és a 113. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás közzétételének vagy közvetlen felhívás kézhezvételének, vagy közbeszerzési dokumentumok esetében azok rendelkezésre bocsátásának napját - Kbt. 148. § (7) bekezdésének a) pontja.Mivel uniós nyílt eljárásról van szó, így a 148. § (5) bekezdésben jelzett eset - melyet az alábbiakban ismertetünk - nem következhet be, így biztosan az ajánlattételi határidő lejárta előtti ötödik napig lehet kérelmet benyújtani az ajánlatkérőhöz az eljárást megindító[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4323
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 24 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést