Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

22 találat a megadott jogorvoslati eljárás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Ajánlati kötöttség időtartama eljárás felfüggesztése esetén

Kérdés: Ha felfüggesztem az eljárást, akkor az ajánlati kötöttség is automatikusan meghosszabbodik?
Részlet a válaszból: […]például a bírálatra rendelkezésre álló időszak, vagy a szerződés aláírására rendelkezésre álló időszak vége.A fentiekben hivatkozott rendelkezés alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának megindítása esetén az ajánlatkérő a folyamatban levő közbeszerzési eljárását felfüggesztheti, amiről köteles a Közbeszerzési Döntőbizottságot értesíteni. A felfüggesztés a folyamatban lévő eljárási határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.Mivel az ajánlati kötöttséghez az ajánlattevő hozzájárulása szükséges, így megtörténhet, hogy a jogorvoslati eljárást követően már nem tartja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4723

2. találat: Tárgyalás tartása jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Mikor szükséges tárgyalást tartani a jogorvoslat során, és lehet-e kérni, hogy tartson tárgyalást a jogorvoslati fórum (DB)?
Részlet a válaszból: […]vonatkozásában időt kell biztosítani.A Kbt. 161. §-ának (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési ügyet tárgyalás tartása nélkül bírálja el, kivéve, ha a tárgyalás tartása feltétlenül szükséges különösen az ügyféli jogok gyakorlásához, a tényállás tisztázásához, a szakszerű és minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe vevő döntés meghozatalához. Nem tartható tárgyalás, ha a jogorvoslat tárgya kizárólag a gazdasági szereplő által a közbeszerzési eljárás során bemutatott referenciáknak az eljárást megindító felhívásban előírtakkal való műszaki egyenértékűségének megállapítása.A 160. § (3) bekezdése szerint, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben nem tart tárgyalást, az ügyfelek értesítésével meghatározhatja azt az időpontot, ameddig az ügyfelek kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat, észrevétel megtételére. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4605
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Díjbefizetés rendje a Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban

Kérdés: A jogorvoslati eljárást még hiánypótlási szakaszban megszüntette a Közbeszerzési Döntőbizottság annak ellenére, hogy a díjat be szerettük volna fizetni. Ennek a keretei nem egyértelműek, hiszen felszólítást csak egyszer kaptunk, és azonnal megszüntette a DB az eljárást, pontosabban így meg sem indította. Ez jogszerű?
Részlet a válaszból: […](1)-(9) bekezdésének, a 149. § (1)-(2) bekezdésének, valamint a 150. § (1)-(2) bekezdésének megfelelő kérelem beérkezését követő munkanapon indítja meg.A (2) bekezdés b) pontjának rendelkezése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság ötnapos határidő tűzésével hiánypótlási felhívást bocsát ki, ha nem csatolták a 150. § (1) bekezdése szerinti díj befizetéséről szóló igazolást (...).A hivatkozott jogszabályhely (5) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárást öt napon belül megszünteti, ha megállapítja, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását jogszerűen visszavonta.A díj befizetéséről szóló igazolásra vonatkozó egyszeri hiánypótlást követően a jogorvoslati fórum egyetlen lehetősége az eljárás megszüntetése. Amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4501
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Kötelező ügyvédi képviselet a Döntőbizottság előtt

Kérdés: Kötelező-e az ügyvédi képviselet a közbeszerzési jogorvoslati ügyekben a Döntőbizottság előtt?
Részlet a válaszból: […]jogtanácsosi vagy ügyvédi képviselet kötelező. Nem feltétlenül szükséges tehát ügyvédi képviselet, hiszen a hivatalos közbeszerzési szaktanácsadó is képviselheti az ajánlatkérőt vagy az ajánlattevőt egyaránt. Ügyvédkényszer az esetleges polgári út esetében a polgári bíróság előtt kötelező, amennyiben valamely fél megtámadja a Közbeszerzési
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4500

5. találat: Kiegészítő tájékoztatás késedelmes megadása, elmaradása

Kérdés: Milyen jogsértést kell abban az esetben támadni, ha az ajánlatkérő nem hajlandó időben megadni a kiegészítő tájékoztatást, pontosabban elképzelhető, hogy egyáltalán nem adja meg?
Részlet a válaszból: […]érkezett.A Kbt. 56. §-ának (2) bekezdése alapján a kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően észszerű határidőn belül, de az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal, gyorsított eljárás esetén legkésőbb négy nappal, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban legkésőbb három nappal, a közbeszerzési eljárások részvételi szakaszában pedig a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell megadni.A (3) bekezdés szerint, ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a (2) bekezdésben foglalt válaszadási határidőt megelőző negyedik, gyorsított vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban harmadik napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia.A (4) bekezdés előírja, hogy amennyiben a tájékoztatást az ajánlatkérő nem tudja a (2) bekezdés szerinti határidőben megadni, vagy a kiegészítő tájékoztatással egyidejűleg a közbeszerzési dokumentumokat módosítja, úgy az 52. § (4) és (5) bekezdése szerint kell eljárni.Amennyiben az ajánlatkérő nem adja meg a választ az 56. § (2)-(3) bekezdése szerint, és a (4) bekezdés értelmében határidőt sem módosít, úgy az 56. §-ra tekintettel kell megtámadni az eljárást.Felmerül a lehetőség, hogy akár alapelvi sérelemre is hivatkozzon az ajánlattevő. A D. 565/2019. számú döntés értelmében a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette az 56. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 114. § (6) bekezdését, figyelemmel arra, hogy a határidőben érkezett kiegészítőtájékoztatás-kérést az ajánlattételi határidő lejártát megelőzően elmulasztotta megválaszolni. A Döntőbizottság a fentieken túl megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 2. § (2) bekezdésében foglalt esélyegyenlőség és egyenlő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4471

6. találat: Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszból: […]eljárásban jogszerűen érintett felek között zajlik. Erre egyébiránt a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás során külön figyelemmel van, hogy a felek minden információhoz hozzájuthassanak az eljárás során.A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni a Kbt. rendelkezéseinek figyelembevételével. Hasonlóképpen, ha a Kbt. másként nem rendelkezik, akkor a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton történő kapcsolattartás kötelező. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jogorvoslattal kapcsolatos információk nem az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben áramlanak, hanem a Kbt. rendelkezéseivel összhangban, az Eüsztv. rendelkezéseinek megfelelően az információk a Cégkapun/Ügyfélkapun/Hivatali Kapun megadott biztonságos kézbesítési elérhetőségre érkeznek.A jogorvoslat kezdeményezése során történő információ-közzététel a Kbt. 148. §-ának (11) és (12) bekezdése értelmében az alábbiak szerint valósul meg:- a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelem benyújtását követően haladéktalanul gondoskodik a kérelemmel érintett eljárás megnevezésének, tárgyának, az ügyfelek megnevezésének és a kérelem megérkezése időpontjának a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételéről;- a kérelem benyújtása előtt az (1) bekezdés szerinti kérelmező köteles erről - az általa feltételezett jogsértés megjelölésével - a kérelem benyújtásával megegyező módon az ajánlatkérőt, illetve a beszerzőt értesíteni.Ha az eljárás megindul, erre külön szabályokat határozhat meg a Kbt. 154. §-a, mely tartalmazza az egyéb érdekeltek felhívását és a velük való kapcsolattartást, esetleges későbbi meghívásukat az eljárásba. A későbbi kommunikáció az ügyfélnek tekintettek között zajlik, akik közé kivételes esetben kerülhet meghívásra a későbbiekben egyéb érdekelt a Kbt. 154. §-ának (1b) és (1c) bekezdése szerint.A fentiekben hivatkozott jogszabályi rendelkezések az alábbiak:- az (1) és (1a) bekezdésben foglaltakat követően a Döntőbizottság eljárásában ügyfélnek az ajánlatkérőn, a kérelmezőn, valamint a hivatalbóli kezdeményezőn kívül a közbeszerzési ügyben érdekeltek közül a részvételi szándékát az (1a) bekezdés szerint jelző és az eljárásba bevont érdekeltet - ideértve az eljárásba az (1c) bekezdés alapján bevont érdekeltet is - kell tekinteni;- ha az (1a) bekezdés szerint a közbeszerzési ügyben érdekelt a jelen bekezdés szerint nem jelzi a jogorvoslati eljárásban való részvételi szándékát, az nem akadálya annak, hogy a jogorvoslati eljárás során a Döntőbizottság által utóbb ügyfélként bevonásra kerüljön, vagy a Döntőbizottság az egyéb érdekelttől utóbb - ha ez a tényállás tisztázása érdekében szükséges - iratokat kérjen be, vagy nyilatkozattételre hívja fel.Az eljárás során a nem ügyfeleket érintő közzététel lehet a Kbt. 156. §-ának (5) bekezdése szerinti, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi, az erről szóló végzést honlapján haladéktalanul közzéteszi.Az eljárási iratok nem kerülnek közzétételre, a Kbt. 161. §-ának (5) bekezdése szerint a tárgyalásról készült jegyzőkönyvet a tárgyalástól számított öt napon belül a Közbeszerzési Döntőbizottság megküldi az ügyfeleknek. Az eljárási iratokba történő betekintés is korlátozott az ügyfelek részére a Kbt. 162. § szabályai alapján, ahol az üzleti titok védelmére hivatkozással korlátozható az iratbetekintés, melyhez minden esetben a Közbeszerzési Döntőbizottság engedélye szükséges.Az ügyintézési határidőről a Kbt. 164. §-ának (7) bekezdése szerint szintén az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4383

7. találat: Igazgatási szolgáltatási díj ajánlatkérő által indított jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Ha az ajánlatkérő saját maga ellen indít jogorvoslati eljárást, abban az esetben meg kell fizetnie a becsült érték szerint az igazgatási szolgáltatási díjat?
Részlet a válaszból: […]262/2018. számú határozatában a kérelmező 200.000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg. A Közbeszerzési Döntőbizottság kifejezetten utal határozatában arra, hogy a Kbt. 150. § (2) bekezdése második mondata szerint az ajánlatkérő a saját tevékenysége vagy mulasztása jogsértő volta miatti jogorvoslati eljárásban mentesül az (1) bekezdésben foglalt, az ajánlatkérő által benyújtott kérelem miatti díjfizetési kötelezettség alól.A Kbt. 150. §-ának (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek - a beszerzés becsült értékéhez viszonyított - mértékét a közbeszerzésekért felelős miniszter rendeletben határozza meg. A kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást.A (2) bekezdés értelmében a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a közbeszerzési dokumentumok, illetve ezek módosításának, valamint a 113. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás jogsértő volta miatti jogorvoslati eljárásban mentesül az (1) bekezdésben foglalt díjfizetési kötelezettség alól. Az ajánlatkérő a saját tevékenysége vagy mulasztása jogsértő volta miatti jogorvoslati eljárásban mentesül az (1) bekezdésben foglalt, az ajánlatkérő által benyújtott kérelem miatti díjfizetési kötelezettség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4338

8. találat: Jogorvoslati eljárás kezdeményezésének határideje

Kérdés: Az ajánlattevő uniós nyílt eljárásban jogorvoslati eljárást kíván kezdeményezni, melyről előzetes vitarendezésben értesítette az ajánlatkérőt. Számításaink szerint az előzetes vitarendezések nagyon koraiak, tehát igazolható, hogy a kezdeményező már 15 napja ismeri az ajánlatkérő válaszát. Indíthat-e jogorvoslati eljárást?
Részlet a válaszból: […]jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított öt napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet.Esetünkben a Kbt. 148. §-ának (7) bekezdése alapján a tudomásra jutás a hirdetmény közzétételekor van, ezért erre nem a 15 nap vonatkozik, csak akkor, ha az eljárási határidő rövidebb, és 15 napja sem lenne a gazdasági szereplőnek jogorvoslati eljárás kezdeményezésére. Ebben az esetben nyúlik túl a 15 nap, és ilyenkor nem az ajánlattételi határidő lejártát megelőző 5 napig lehet csak jogorvoslati eljárást kezdeményezni.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés tartalma a következő: a (3)-(4) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni:a) a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény és a 113. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás közzétételének vagy közvetlen felhívás kézhezvételének, vagy közbeszerzési dokumentumok esetében azok rendelkezésre bocsátásának napját - Kbt. 148. § (7) bekezdésének a) pontja.Mivel uniós nyílt eljárásról van szó, így a 148. § (5) bekezdésben jelzett eset - melyet az alábbiakban ismertetünk - nem következhet be, így biztosan az ajánlattételi határidő lejárta előtti ötödik napig lehet kérelmet benyújtani az ajánlatkérőhöz az eljárást megindító[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4323

9. találat: Jogorvoslati kérelem kiegészítése

Kérdés: Lehetséges-e, hogy a jogorvoslati eljárás során jut az ajánlattevő tudomására olyan információ, amivel kapcsolatban kiegészítené a kérelmét, vagy a kiegészítés miatt elkésettnek minősül a kérelem?
Részlet a válaszból: […]Döntőbizottságnál is sor kerülhet, amennyiben megindul az eljárás, nincs akadálya ez alapján a már benyújtott kérelem kiegészítésének, hiszen e nélkül a jogorvoslati fórum nem kap hozzáférést az iratokhoz.A Kbt. 148. §-ának (3) bekezdése értelmében a kérelem - a (4)-(5) bekezdés szerinti eltéréssel - a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet.A (7) bekezdés alapján a (3)-(4) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni a közbeszerzési eljárást lezáró döntésben szereplő, a megtekintett iratokat érintő jogsértéssel kapcsolatban az iratbetekintés befejezésének napját, ha a kérelmező az írásbeli összegezés kézhezvételét követő tíz napon belül az ajánlat(ok)ba betekintett az ajánlatkérőnél vagy a Közbeszerzési Döntőbizottságnál - e) pont.Fentieket erősíti a Kbt. 160. §-ának (3) bekezdése, mely szerint a tárgyalást megelőzően kötelesek az ügyfelek minden érdemi nyilatkozatot, észrevételt megtenni. Mivel a tárgyalás maximum 15 napon belül kerül kitűzésre az eljárás megindításától számítva, így mindez összhangban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4306

10. találat: Üzleti titok védelme a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában

Kérdés: Hogyan kezeli a Döntőbizottság, ha a jogorvoslati eljárás során üzleti titok merül fel? Ilyenkor kihúzza ezt a döntésből, mint az öntisztázással kapcsolatos határozatok esetében?
Részlet a válaszból: […]adatokat a hatóság maga megismerheti.Az Ákr. adatkezelésre vonatkozó 27. §-ának rendelkezései az alábbiak:- a hatóság jogosult az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatok, továbbá - ha törvény másként nem rendelkezik - a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatok megismerésére és kezelésére. A kérelemre induló eljárásban vélelmezni kell, hogy a kérelmező ügyfél a tényállás tisztázásához szükséges személyes adatok - ideértve a különleges adatokat is - kezeléséhez hozzájárulást adott;- a hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok (a továbbiakban: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen;- a hatóság az eljárása során annak lefolytatásához - jogszabályban meghatározott módon és körben - megismerheti azokat a védett adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges - 27. § (1)-(3) bekezdések.Technikailag a Közbeszerzési Döntőbizottság ezt nem a döntés elkészítését követően az érzékeny tartalom kihúzásával orvosolja, hanem egy üzletititok-mentes változat elkészítésével. Erre kifejezetten kitér a D. 161/2018. számú döntés, ahol az ajánlattevő a szerződés megkötését megelőző közbeszerzési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4245
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 22 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést