Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

50 találat a megadott ajánlati biztosíték tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Ajánlati biztosíték "sorsa" eljárásból történő visszalépés esetén

Kérdés: Ha visszalépünk az eljárásból, visszajár-e az ajánlati biztosíték?
Részlet a válaszból: […]melynek értelmében az EEKD-t alátámasztó igazolások hiányos benyújtása esetében nem veszti el az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot.A Kbt. 54. §-ának (4) bekezdése szerint tehát, ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, vagy a szerződés megkötése az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, az ajánlati biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg, kivéve a 131. § (9) bekezdése szerinti esetben.Az ajánlati biztosíték visszafizetése a Kbt. 54. § (5) bekezdésének megfelelően történik, azaz az ajánlati biztosítékot vissza kell fizetni- az ajánlattevők részére az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás visszavonását, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, vagy az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül;- a nyertes ajánlattevő, valamint - amennyiben az összegzésben megjelölésre került - a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő tíz napon belül, kivéve, ha a biztosíték az ajánlati felhívás szerint a megkötött szerződést megerősítő mellékkötelezettséggé válik - a) és b) pontok.Az 54. § (6) bekezdése értelmében, ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a pénzben teljesített ajánlati biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben az ajánlati biztosíték mértékének megfelelő összeg tíz napon belüli megfizetésére köteles- az ajánlattevők részére, ha az eljárás eredményéről az ajánlati kötöttség felhívásban meghatározott vagy meghosszabbított fennállásának ideje alatt nem tájékoztatja az ajánlattevőket;- a nyertes ajánlattevő, valamint - amennyiben az összegzésben megjelölésre került - a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére, ha a szerződést nem köti meg, kivéve a 131. § (9) bekezdése szerinti esetben - a) és b) pontok.A 2020-ban hatályos szabály az ajánlati biztosíték fenntartására vonatkozóan az alábbiak szerint szól.Ha az ajánlatkérő - a közbeszerzési törvényben foglalt esetekben - az ajánlati kötöttség lejártát megelőzően az ajánlattevőket ajánlataik további fenntartására kéri fel, és valamelyik vagy az összes ajánlattevő nem tartja fenn az ajánlatát, a biztosítékot - a (6) bekezdés alkalmazása nélkül - vissza kell fizetni az ajánlattevő nyilatkozatának kézhezvételét, illetve az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül. Az ajánlatukat fenntartó ajánlattevőket az ajánlatkérő az ajánlat további fenntartására vonatkozó felkérésben felhívja az ajánlati kötöttség meghosszabbított idejére az addig érvényes biztosítékkal megegyező biztosíték fenntartására - Kbt. 54. §-ának (7) bekezdése.Fentieket egészíti ki a 2021 januárjában hatályba lépő alábbi rendelkezés, mely az ajánlati biztosítékhoz köti a bírálati időszak gyorsítását. A megoldás arra irányul, hogy 90/120 napot meghaladó bírálati időszak esetében az ajánlati biztosíték fenntartására az ajánlattevő nem kötelezhető. Így az ajánlatkérőnek, amennyiben áru és szolgáltatás esetében 90, építési beruházás esetében 120 napnál tovább nyúlik a bírálat, úgy azzal kell számolnia, hogy a továbbiakban nem tudja ajánlati biztosítékkal biztosítani a szerződés megkötését, ahogyan azt eredetileg az eljárást megindító felhívásban tervezte.A 2021. január 1-jétől hatályos, Kbt. 54. §-ának (7) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő - az e törvényben foglalt esetekben - az ajánlati kötöttség lejártát megelőzően az ajánlattevőket ajánlataik további fenntartására kéri fel, és valamely vagy az összes ajánlattevő nem tartja fenn az ajánlatát, a biztosítékot - a (6) bekezdés alkalmazása nélkül - vissza kell fizetni az ajánlattevő nyilatkozatának kézhezvételét, illetve az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül. Az ajánlatukat fenntartó ajánlattevőket az ajánlatkérő az ajánlat további fenntartására vonatkozó felkérésben felhívja az ajánlati kötöttség meghosszabbított idejére az addig érvényes biztosítékkal megegyező biztosíték[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4615

2. találat: Ajánlati biztosíték formájának megváltoztatása

Kérdés: Már nincs idő az ajánlati biztosíték meghosszabbítására a banknál. Válthatunk-e formát, vagy elegendő, hogy az eredeti biztosítéki időszak hosszabb időre nyúlik, és amikor lejár, akkor hosszabbítom? (Igaz, utóbbi esetben az ajánlati kötöttség fenntartásának időszakát nem fedi le, amikor nyilatkozom.)
Részlet a válaszból: […]ajánlatát, a biztosítékot - a (6) bekezdés alkalmazása nélkül - vissza kell fizetni az ajánlattevő nyilatkozatának kézhezvételét, illetve az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül. Az ajánlatukat fenntartó ajánlattevőket az ajánlatkérő az ajánlat további fenntartására vonatkozó felkérésben felhívja az ajánlati kötöttség meghosszabbított idejére az addig érvényes biztosítékkal megegyező biztosíték fenntartására (...).Amennyiben tehát a meghosszabbított teljes időszakra nem lesz érvényes a bankgarancia, abban az esetben olyan hiányosság áll fenn, mely szerint az ajánlattevő ugyan fenntartja ajánlatát, de nem hajlandó azt ajánlati biztosítékkal is biztosítani a bírálat időszaka alatt. Véleményünk szerint így nem fog az ajánlat megfelelni az eljárási dokumentumok és a Kbt. elő­írásának, azaz érvénytelen lesz.Ha már nincs idő a bankgarancia megújítására, akkor a bírálati időszak alatt is van lehetőség más igazolási formára áttérni, amelyet a jogszabály sem tilt. Mivel az ajánlattevő dönti el, hogy mely formáját választja az ajánlati biztosítékhoz, így amennyiben az ajánlatkérő fizetési számlájára utal - mely utalás akár azonnal megérkezhet az ajánlatkérő bankszámlájára -, nyilatkozatával együtt már meg fog felelni az ajánlati biztosítéki követelményeknek. Nem lesz annak jelentősége, hogy párhuzamosan egy ideig még[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4613
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Ajánlati biztosíték utólagos benyújthatósága

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő felvilágosításkérés keretében kérdezi, hogy az ajánlati biztosíték milyen formában felel meg az előírásoknak, van-e lehetőség utólag benyújtani azt?
Részlet a válaszból: […]meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit (...).A Kbt. 73. §-ának (6) bekezdése értelmében az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen különösen az ajánlat, ha az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot határidőre nem, vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre (...) - b) pont.Utólagos benyújtása nincs lehetőség, azonban ha az ajánlattevő nem megfelelő formában nyújtotta be például a bankgarancia-nyilatkozatot, vagy esetleg a benyújtott dokumentum ellentmondásos, abban az esetben az ajánlatkérő hiánypótlás, felvilágosításkérés keretében meggyőződhet arról, hogy valójában mi volt az ajánlattevő célja. Előbbi esetben az elektronikusan aláírt formában benyújtásra kerülő bankgarancia megfelelően igazolja az ajánlattevő szándékát, melyet első alkalommal nem megfelelő formában töltött fel, de annak tartalma egyértelműen igazolta az ajánlatkérő számára, hogy a formai hiányosság pótlásával az ajánlat érvényes lehet. A felvilágosításkérés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4548
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Ajánlati biztosíték "sorsa" érvénytelen ajánlat esetén

Kérdés: Elveszítjük az ajánlati biztosítékot, ha érvénytelen az ajánlatunk, mert nem megfelelően nyújtottuk be (formai hiba, elírás, hiánypótlás elmulasztása)?
Részlet a válaszból: […]dokumentum alapján a korábbiakban lenyilatkozott referenciát, szakembert stb. mégsem igazolja az ajánlattevő. Ebben az esetben korábbi nyilatkozata ellenére nem felel meg az alkalmassági követelményeknek és esetleg kizáró okoknak. Ez az az eset, amikor nem az ajánlattevő aktív visszalépése, hanem inaktív igazolásbenyújtás-elmaradása vezet az ajánlati biztosíték elvesztéséhez az alábbiak értelmében.A Kbt. 54. §-ának (4) bekezdése alapján, ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, vagy a szerződés megkötése az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, az ajánlati biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg, kivéve a 131. § (9) bekezdése szerinti esetben.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4430

5. találat: Ajánlati biztosíték visszafizetésének megtagadása

Kérdés: Az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő nem kívánja visszafizetni, mert harmadik ajánlattevőként nem nyújtottuk be az igazolásainkat. Véleményem szerint ez nem jogszerű, hiszen nem lett volna esélyünk arra, hogy nyerjünk, így az ajánlatkérő jogalap nélkül gazdagodik. Mivel tudok még érvelni az előbbiek mellett, amikor vissza szeretném kapni a biztosítékot? (Nem nagy összegről van szó, elvi jellegű a kérdés.)
Részlet a válaszból: […]helyzetben vannak, mintha esélyük lenne a nyerésre, hiszen a közbeszerzési törvény 69. §-ának (4) bekezdése szerint felkérték őket az igazolások benyújtására. Nem az ajánlattevő döntése, hogy ezt reálisnak tartja-e vagy sem, így amennyiben felkérés érkezik, ami az ajánlatkérő döntése, úgy az ajánlati kötöttségi helyzet eredményezi egyben az ajánlati biztosíték fenntartását is. Nem hozható fel ebben az esetben érv az ajánlati biztosíték visszafizetése mellett, ezt az ajánlattevőnek át kell gondolnia akkor, amikor nem nyújtja be az igazolásait.A Kbt. fentiekben hivatkozott 54. §-ának (4) bekezdése alapján, ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, vagy a szerződés megkötése az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, az ajánlati biztosíték az ajánlatkérőt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4368

6. találat: Ajánlati biztosíték érvényesítése árlejtésnél

Kérdés: Hogyan tudok ajánlati biztosítékot érvényesíteni árlejtés esetében?
Részlet a válaszból: […]érvényesnek minősül.A Kbt. 108. §-ának (1) bekezdése alapján az elektronikus árlejtés során az ajánlattevők új - egyre csökkenő - árakat, illetve az ajánlat egyes számszerűsíthető elemeire vonatkozó új értékeket ajánlanak. E célból az ajánlatkérőknek az elektronikus árlejtést ismétlődő elektronikus folyamatként kell kialakítaniuk, amely az ajánlatok 76. § szerinti értékelése után indul el, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását.A (7) bekezdés értelmében az ajánlatkérőnek, mielőtt elektronikus árlejtést tartana, a meghatározott értékelési szempontnak vagy szempontoknak, és az azok tekintetében rögzített súlyozásnak megfelelően el kell végeznie az ajánlatok 76. § szerinti értékelését.A (8) bekezdés szerint az ajánlatok (7) bekezdés szerinti értékelését követően az ajánlatkérő köteles minden ajánlattevőt elektronikus úton értesíteni, és egyidejűleg felhívni arra, hogy vegyen részt az elektronikus árlejtésen, az értesítésben szereplő utasítások szerinti kapcsolattartás alkalmazásával, a megjelölt időpontban.Mivel a Kbt. szabályai alapján még bizonytalan, hogy pontosan milyen értékelési fázisban kell az árlejtést megkezdeni, erre választ ad az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet, mely egyértelművé teszi, hogy a Kbt. 69. § (4) bekezdés alkalmazása előtt kell az árlejtést lebonyolítani, amennyiben azt az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben leírta.A kormányrendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján a Kbt. 69. § (3) bekezdése szerinti értékelést követően az elektronikus árlejtés időpontjáról az ajánlatkérő valamennyi, az eljárásban - a Kbt. 69. § (2) bekezdése szerint - érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőt egyidejűleg értesíti, és egyben felhívja ajánlattételre. Az ajánlatkérő a Kbt. 72. §-a szerinti bírálatot az árlejtés megkezdését megelőzően a 69. § (2) bekezdése szerinti bírálat keretében is elvégezheti. Az ajánlatkérő az árlejtés befejezését követően az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolási kötelezettségének eleget tett, és akinek ajánlata a Kbt. 72. §-ára tekintettel nem érvénytelen.A hivatkozott rendelkezés alapján tehát olyan módon lehet az árlejtést elkezdeni, hogy az ajánlatkérő meghozza azt a köztes döntést, mely szerint a nyilatkozati elv alkalmazásával az ajánlattevő addig a pontig érvényesnek tekinthető ajánlatot tett, amíg ezt igazolnia nem kell majd. Amennyiben volt Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum, addig annak és egyéb nyilatkozatoknak a hiánypótoltatása is megtörtént, továbbá a szakmai ajánlat teljes, érvényes. Ekkor kezdődhet meg az elektronikus árlejtés, és ezt követően történik az igazolások benyújtása a Kbt. 69. § (4) bekezdésének alkalmazásával.Fentiek egyben azt is jelentik, hogy az árlejtés ideje alatt ugyan már beállt az ajánlati[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4367

7. találat: Szerződéskötési kötelezettség ajánlati biztosíték hiányában

Kérdés: Van-e szerződéskötési kötelezettsége az ajánlattevőnek? Pontosabban mi védi az ajánlatkérőt abban az esetben, ha nem volt ajánlati biztosíték?
Részlet a válaszból: […]kapcsolódóan idézni a D. 46/2019. számú jogesetet, ahol a jogorvoslati fórum kifejezetten vizsgálta a közbeszerzési törvény 131. §-ának (9) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását, és jogsértést állapított meg az ajánlattevő vonatkozásában.A Döntőbizottság leszögezte, hogy a Kbt. 131. §-ának (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő közötti szerződéskötési kötelezettség alapján a nyertes ajánlattevőnek a közbeszerzési szerződést a Kbt. 131. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételekkel meg kell kötnie a Kbt. 131. § (5) bekezdése szerinti meghosszabbított ajánlati kötöttség alatt. A nyertes ajánlattevő ez alól a kötelezettsége alól csak a korábbiakban ismertetett, a Kbt. 131. §-ának (9) bekezdése szerinti konjunktív feltételek igazolása esetén mentheti ki magát.A Döntőbizottság megállapította, hogy "a kérelmezett a szerződéskötési folyamat alatt a gyártói nyilatkozatokra hivatkozással a gyártók érdekkörében felmerülő körülményekre hivatkozott (géphibák, nyersanyag- és alapanyag-beszerzési nehézségek), majd a »Szerződéskötési akadály bejelentése« című dokumentumban teljesen más, a kérelmező érdekkörében felmerülő okokat (a kérelmező által biztosított berendezés telepítési, teljesítési helyszín műszaki hiányosságai) jelölt meg a szerződéskötési kötelezettség alóli mentesülése végett".A szerződéskötési időszak alatt késedelmesen kommunikált érvek és azok változtatása a szerződéskötés akadályára vonatkozóan önmagában kizárja a hivatkozások hitelességét. A kérelmezett például két ízben történő felszólítást követően hivatkozott először a gyártók érdekkörében felmerülő akadályokra, majd csak később a telepítési helyszín hiányosságaira.A Döntőbizottság a fenti indokokat a Kbt. 131. §-ának (9) bekezdése szerint nem tartotta megalapozottnak részben a helyszíni bejárásra, továbbá arra tekintettel, hogy a kérelmezett kiegészítő tájékoztatást sem kért a későbbiekben hivatkozott teljesítési, telepítési helyszín állítólagos hiányosságai tárgyában, valamint a fentiek szerint váltogatta a szerződéskötési kötelezettsége alóli mentesülés igazolása érdekében az indokait. Továbbá a Döntőbizottság figyelembe vette, "hogy a kérelmezett a szerződéskötési szándékát nyilvánvalóan igazoló teljesítési biztosítékot is határidőben átutalta[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4341

8. találat: Ajánlati biztosíték megfizetéséről szóló igazolás elmulasztásának következménye

Kérdés: Beleírhatok olyan kitételt egy felhívásba, hogy ha nem nyújtja be az ajánlattevő az ajánlati biztosíték megfizetéséről szóló igazolást az ajánlattételkor, akkor ajánlata érvénytelen?
Részlet a válaszból: […]megállapítani, javasoljuk, hogy ne az általános érvénytelenséget, hanem a Kbt. 73. § (6) bekezdésének érvénytelenségi okát jelezze eljárási dokumentumaiban az ajánlatkérő.A hivatkozott rendelkezés b) pontja értelmében az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen különösen az
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4318

9. találat: Feltételt tartalmazó ajánlati biztosíték kezelése

Kérdés: Van-e lehetőség az okirati formában (levél) nyújtott ajánlati biztosíték (például: biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó - kötelezvény) esetén az okirat tartalmi hiányának javítására, pótlására? Konkrét esetben az ajánlatkérő a dokumentációban egységesen (mind a pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó levél, mind a biztosítási szerződés alapján kiállított, készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó kötelezvény esetében) előírta, hogy azoknak feltétel nélkülieknek kell lenniük. Az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot határidőre, az előírt mértéknek megfelelő összegben bocsátotta rendelkezésre, de a kezességvállalás jogi jellegének megfelelően, a készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó kötelezvény tartalmazott feltételt (nevezetesen az ajánlattevő fizetésre történő előzetes felszólítását). Az ajánlatkérőnek érvénytelenné kell-e nyilvánítani az ajánlatot, vagy az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásra javíthatja, adhatja a biztosítékot más formában - például óvadékként, vagy benyújthat garanciavállalást? Akkor, amikor az ajánlatkérő okirati formában (levél) nyújtott ajánlati biztosíték esetén feltételnélküliséget ír elő, nem sérül az ajánlattevőnek a Kbt. 54. § (2) bekezdésében biztosított joga, választási lehetősége?
Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Amennyiben az ajánlatkérő a 87. § (6) bekezdés vagy 108. § (8a) bekezdés alapján úgy dönt, hogy nem tart tárgyalást vagy elektronikus árlejtést, és az ajánlati kötöttség az erről szóló értesítés ajánlatkérő általi megküldésével áll be, az ajánlati biztosítékot ezen értesítés megküldésétől számított öt munkanapon belül kell rendelkezésre bocsátani. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. Az ajánlati biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását biztosítja, az eljárás részvételi szakaszában a részvételt nem lehet biztosíték adásához kötni.A (2) bekezdés akként rendelkezik, hogy az ajánlati biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével, pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizető kezesség biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó - kötelezvénnyel. A befizetés helyét, az ajánlatkérő fizetési számlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban meg kell határozni.Az eredeti ajánlati biztosíték teljesíti azt a feltételt, amit az ajánlatkérő előírt, azzal a különbséggel, hogy nem "feltétel nélküli". A hiánypótlási szabályok - az érvénytelenségre vonatkozó szabályok figyelembevételével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4299
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátása

Kérdés: Van arra törvényes lehetőség, hogy az ajánlati biztosítékot az ajánlattevő helyett más gazdasági szereplő bocsássa az ajánlatkérő rendelkezésére? (Konkrétan felmerült, hogy az egyik alvállalkozó fizetné, akit így nevesítene is az ajánlattevő ajánlatában.)
Részlet a válaszból: […]alapján az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek az ajánlati kötöttség beálltáig a felhívásban meghatározott mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. Az ajánlati biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását biztosítja, az eljárás részvételi szakaszában a részvételt nem lehet biztosíték adásához kötni.Előbbi álláspontot erősíti a Kbt. 73. § (1) bekezdésének érvénytelenségre vonatkozó szabálya, mely az ajánlattevő által rendelkezésre bocsátott biztosítékról szól. Ebben az olvasatban az esetlegesen más által rendelkezésre bocsátott biztosíték érvénytelenséget eredményezne.E kérdésben konzekvens a Kbt.: nem engedi a biztosíték - kérdésben felvetett - más által történő rendelkezésre bocsátását.A Kbt. 73. §-ának (1) bekezdés értelmében az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha- azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be;- az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt az eljárásból kizárták;- ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező alvállalkozója, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet a 62. § (1) bekezdés i) pontja, vagy az adott eljárásban felmerült magatartása alapján j) pontja szerinti kizáró ok miatt kizárásra került;- az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést;- egyéb módon nem felel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4276
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést