Ajánlati ár elírása a felolvasólapon

Kérdés: Az EKR rendszerbe ajánlatadás közben feltöltésre került a részletes (Excel) költségvetés. Atáblázatokból egyértelműen megállapítható a nettó ajánlati ár, valamint a bruttó ajánlati ár. Ellenben a felolvasólapra a bruttó árhoz a nettó ár került, az ajánlatkérő pedig ezen az áron kötné meg a szerződést. Mi ilyenkor az irányadó eljárás? (Már bőven túl vagyunk minden határidőn, az ajánlati biztosítékunk igen magas.)
Részlet a válaszából: […] Mivel már jogorvoslatra nincs lehetőség, de az összegzés módosítására esetleg még van, érdemes kezdeményezni azt. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy az ajánlatkérő egyáltalán szeretné-e ezt a számára elő­nyös helyzetet tisztázni. Mivel az eljárás során nem került...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Ajánlati biztosíték "sorsa" eljárásból történő visszalépés esetén

Kérdés: Ha visszalépünk az eljárásból, visszajár-e az ajánlati biztosíték?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosíték alkalmazása azt célozza, hogy az ajánlatkérő biztos lehessen abban, hogy a nyertes ajánlattevő valóban szerződést fog vele kötni. Nem feltétlenül bizalmatlanság az oka az alkalmazásának, hanem egyszerűen az a tény, hogy az ajánlatkérő szeretné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Ajánlati biztosíték utólagos benyújthatósága

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő felvilágosításkérés keretében kérdezi, hogy az ajánlati biztosíték milyen formában felel meg az előírásoknak, van-e lehetőség utólag benyújtani azt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmaradása olyan érvénytelenségi ok, amelyet nem lehet hiánypótolni. A Kbt. 73. §-a szerinti érvénytelenségi okok kifejezetten utalnak a be nem nyújtott, vagy az előírt összegnél kisebb mértékben rendelkezésre bocsátott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Ajánlati biztosíték "sorsa" érvénytelen ajánlat esetén

Kérdés: Elveszítjük az ajánlati biztosítékot, ha érvénytelen az ajánlatunk, mert nem megfelelően nyújtottuk be (formai hiba, elírás, hiánypótlás elmulasztása)?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosíték főszabályként visszajár, nyertesként akár válhat a későbbiekben teljesítési biztosítékká, attól függően, hogy az ajánlatkérő mit írt elő az eljárási dokumentumokban, különösen a szerződéstervezet részeként. A kérdés hiánypótlás kapcsán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban saját véleményünket rögzítjük az érintett esettel kapcsolatban, ismerve a jogorvoslati fórum, valamint az ajánlatkérő véleményét az érintett határozat alapján.A kérdésben jelzett ügyben a részajánlat tartalmi vizsgálata alapján a Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Ajánlati biztosíték érvényesítése árlejtésnél

Kérdés: Hogyan tudok ajánlati biztosítékot érvényesíteni árlejtés esetében?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosítékra vonatkozó törvényi szabályozás értelmében az ajánlati biztosítékot az ajánlati kötöttség beálltáig kell rendelkezésre bocsátani, mely biztosítja, hogy nyertesség esetében valóban szerződést kössön a nyertes fél.A közbeszerzési törvény 54....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Ajánlati biztosíték visszafizetésének megtagadása

Kérdés: Az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő nem kívánja visszafizetni, mert harmadik ajánlattevőként nem nyújtottuk be az igazolásainkat. Véleményem szerint ez nem jogszerű, hiszen nem lett volna esélyünk arra, hogy nyerjünk, így az ajánlatkérő jogalap nélkül gazdagodik. Mivel tudok még érvelni az előbbiek mellett, amikor vissza szeretném kapni a biztosítékot? (Nem nagy összegről van szó, elvi jellegű a kérdés.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 54. §-ának (4) bekezdése egyértelművé teszi, hogy ha az ajánlattevőt ajánlati kötöttség terheli, és nem megfelelően nyújtja be az igazolásokat, abban az esetben az ajánlata érvénytelennek minősül, és az ajánlati biztosíték sem jár vissza. Ezzel a szabállyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Szerződéskötési kötelezettség ajánlati biztosíték hiányában

Kérdés: Van-e szerződéskötési kötelezettsége az ajánlattevőnek? Pontosabban mi védi az ajánlatkérőt abban az esetben, ha nem volt ajánlati biztosíték?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 131. §-ának (9) bekezdése az alábbiak szerint mentesíti az ajánlattevőt a szerződéskötési kötelezettségtől, tekintettel a fennálló ajánlati kötöttségre.Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Ajánlati biztosíték megfizetéséről szóló igazolás elmulasztásának következménye

Kérdés: Beleírhatok olyan kitételt egy felhívásba, hogy ha nem nyújtja be az ajánlattevő az ajánlati biztosíték megfizetéséről szóló igazolást az ajánlattételkor, akkor ajánlata érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] Mivel a Kbt. 73. §-ának (6) bekezdése az alábbiak szerint kifejezetten a határidő és a mérték vonatkozásában engedi az érvénytelenséget megállapítani, javasoljuk, hogy ne az általános érvénytelenséget, hanem a Kbt. 73. § (6) bekezdésének érvénytelenségi okát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Feltételt tartalmazó ajánlati biztosíték kezelése

Kérdés: Van-e lehetőség az okirati formában (levél) nyújtott ajánlati biztosíték (például: biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó – kötelezvény) esetén az okirat tartalmi hiányának javítására, pótlására? Konkrét esetben az ajánlatkérő a dokumentációban egységesen (mind a pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó levél, mind a biztosítási szerződés alapján kiállított, készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó kötelezvény esetében) előírta, hogy azoknak feltétel nélkülieknek kell lenniük. Az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot határidőre, az előírt mértéknek megfelelő összegben bocsátotta rendelkezésre, de a kezességvállalás jogi jellegének megfelelően, a készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó kötelezvény tartalmazott feltételt (nevezetesen az ajánlattevő fizetésre történő előzetes felszólítását). Az ajánlatkérőnek érvénytelenné kell-e nyilvánítani az ajánlatot, vagy az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásra javíthatja, adhatja a biztosítékot más formában – például óvadékként, vagy benyújthat garanciavállalást? Akkor, amikor az ajánlatkérő okirati formában (levél) nyújtott ajánlati biztosíték esetén feltételnélküliséget ír elő, nem sérül az ajánlattevőnek a Kbt. 54. § (2) bekezdésében biztosított joga, választási lehetősége?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szabályozása értelmében az ajánlatkérő által meghatározott mértékben szükséges rendelkezésre bocsátani az ajánlati biztosítékot. Többek között a Kbt. 54. §-a kitér arra is, hogy a befizetés igazolásának módját az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4
14