Ajánlati biztosíték megfizetéséről szóló igazolás elmulasztásának következménye

Kérdés: Beleírhatok olyan kitételt egy felhívásba, hogy ha nem nyújtja be az ajánlattevő az ajánlati biztosíték megfizetéséről szóló igazolást az ajánlattételkor, akkor ajánlata érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] Mivel a Kbt. 73. §-ának (6) bekezdése az alábbiak szerint kifejezetten a határidő és a mérték vonatkozásában engedi az érvénytelenséget megállapítani, javasoljuk, hogy ne az általános érvénytelenséget, hanem a Kbt. 73. § (6) bekezdésének érvénytelenségi okát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Feltételt tartalmazó ajánlati biztosíték kezelése

Kérdés: Van-e lehetőség az okirati formában (levél) nyújtott ajánlati biztosíték (például: biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó – kötelezvény) esetén az okirat tartalmi hiányának javítására, pótlására? Konkrét esetben az ajánlatkérő a dokumentációban egységesen (mind a pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó levél, mind a biztosítási szerződés alapján kiállított, készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó kötelezvény esetében) előírta, hogy azoknak feltétel nélkülieknek kell lenniük. Az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot határidőre, az előírt mértéknek megfelelő összegben bocsátotta rendelkezésre, de a kezességvállalás jogi jellegének megfelelően, a készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó kötelezvény tartalmazott feltételt (nevezetesen az ajánlattevő fizetésre történő előzetes felszólítását). Az ajánlatkérőnek érvénytelenné kell-e nyilvánítani az ajánlatot, vagy az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásra javíthatja, adhatja a biztosítékot más formában – például óvadékként, vagy benyújthat garanciavállalást? Akkor, amikor az ajánlatkérő okirati formában (levél) nyújtott ajánlati biztosíték esetén feltételnélküliséget ír elő, nem sérül az ajánlattevőnek a Kbt. 54. § (2) bekezdésében biztosított joga, választási lehetősége?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szabályozása értelmében az ajánlatkérő által meghatározott mértékben szükséges rendelkezésre bocsátani az ajánlati biztosítékot. Többek között a Kbt. 54. §-a kitér arra is, hogy a befizetés igazolásának módját az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátása

Kérdés: Van arra törvényes lehetőség, hogy az ajánlati biztosítékot az ajánlattevő helyett más gazdasági szereplő bocsássa az ajánlatkérő rendelkezésére? (Konkrétan felmerült, hogy az egyik alvállalkozó fizetné, akit így nevesítene is az ajánlattevő ajánlatában.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosítékkal kapcsolatban a közbeszerzési törvény 54. §-a az ajánlattevő által történő rendelkezésre bocsátásról szól. Ezt a szóhasználatot nem lehet úgy érteni, hogy esetleg más is rendelkezésre bocsáthatja a biztosítékot. Az 54. § egyértelmű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Eljárás olvashatatlan ajánlat esetén

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha az elektronikus ajánlat, melyet benyújtottunk, az ajánlatkérő által nem olvasható, de mi küldőként el tudjuk olvasni?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet 11. § (2)-(3) bekezdései az alábbiak szerint szabályozzák a kérdést:– amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Ajánlat visszavonása, visszalépés hiánypótlási szakaszban

Kérdés: Egyetlen ajánlattevőként hiánypótlási szakaszban vagyunk, de már korábban kellett volna nyilatkoznunk, ha nem tartjuk fenn az ajánlatunkat. Felmerült bennünk, hogy esetleg nem tartjuk fenn az ajánlatunkat. Van erre még lehetőségünk? (Összegzést még nem kaptunk.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 70. §-ának (2) bekezdése értelmében a válasz elmaradásával valójában igen válasz született, mivel a főszabály szerint a válasz elmaradása ebben a fázisban valójában az ajánlati kötöttség automatikus meghosszabbodását eredményezi, függetlenül az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Ajánlat visszavonásának jogkövetkezményei

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlattevő későn vonja vissza ajánlatát? Egy jogorvoslati ügyben – D.560/2017 – úgy látjuk, akár el is marasztalhatja emiatt a DB. Egyáltalán van arra lehetőség, hogy az ajánlat visszavonását az ajánlattevő következmény nélkül tehesse meg?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattevő nem képes a szerződés teljesítésére, ajánlatát visszavonhatja az ajánlati kötöttség beálltáig. Ha ezt követően áll el, akkor az ajánlati biztosíték elvesztése az a szankció, mely sújtja emiatt az ajánlattevőt, amennyiben az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Érvénytelen ajánlat elektronikus licitnél

Kérdés: Elektronikus licitnél a következőt olvasom a dokumentációban: nem érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be, vagy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést. Hogyan írhatja elő ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A félreértést azt eredményezheti, hogy az elektronikus licit maga egy eljárástípus nemzeti rezsimben, mely valójában egy elektronikus aukcióból áll. A vonatkozó, a Kbt. 116. §-a szerinti szabályozás ugyanis abból indul ki, hogy egyrészt a nyílt eljárás szabályait kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Mentesülés az ajánlat értékelésének kötelezettsége alól

Kérdés: Kötelező-e elvégezni a bírálatot olyan ajánlat esetében, amelynek a nettó ajánlati ára meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet (az ajánlatkérő nem tud pótlólagos fedezetet biztosítani), vagy a Kbt. 114. §-ának (8) bekezdése alapján nem lenne lehetőség szerződéskötésre? (Mindkét esetben "ránézésre" egyértelmű, hogy az ajánlattevővel semmiképpen nem kerülhet sor szerződéskötésre, így a hiánypótlás, felvilágosításkérés, illetőleg egyéb eljárási cselekmények felesleges adminisztratív tehernek tűnnek mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő számára.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 114. §-ának (8) bekezdése az alábbiakról rendelkezik.Ha az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel történő szerződéskötés esetén a szerződés értéke a becsült értéket meghaladná, és az ajánlatkérő az eljárást olyan szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Kiírásnak nem megfelelő bankgarancia cseréje

Kérdés: Nyílt eljárásban tettünk ajánlatot, amelyben az ajánlatkérő 500 ezer forint összegű ajánlati biztosítékot kért. A biztosítékot bankgarancia formájában nyújtottuk. Az ajánlat leadását követően észleltük, hogy a bank a saját mintáját használta a bankgarancia-nyilatkozat során, és ez olyan feltételeket is tartalmazott, amelyek a kiírásnak nem feleltek meg. Kicserélhetjük a nyilatkozatot olyanra, amely mindenben megfelel a kiírásnak?
Részlet a válaszából: […] A bankgarancia cseréjének lehetősége attól függ, hogy az ajánlattételi határidő lejárt-e, azaz az ajánlatok bontása megtörtént-e.Az erre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 55. és 73. §-ai tartalmazzák az alábbiak szerint.A Kbt. 55. §-ának (7) bekezdése értelmében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Ajánlati biztosíték közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Közös ajánlattevőként indulunk. Ez esetben valamennyi résztvevőnek fennáll az ajánlatibiztosíték-adási kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Nem, a Kbt. e körben egyértelmű rendelkezést tartalmaz. A 35. § (5) bekezdése adja meg a kérdésre a választ a következők szerint: amennyiben az ajánlatkérő ajánlati biztosíték nyújtását (54. §) írja elő, úgy a közös ajánlattevőknek a biztosítékot elegendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.
1
2
3
4
13