Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

32 találat a megadott felolvasólap tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Ajánlati ár elírása a felolvasólapon

Kérdés: Az EKR rendszerbe ajánlatadás közben feltöltésre került a részletes (Excel) költségvetés. Atáblázatokból egyértelműen megállapítható a nettó ajánlati ár, valamint a bruttó ajánlati ár. Ellenben a felolvasólapra a bruttó árhoz a nettó ár került, az ajánlatkérő pedig ezen az áron kötné meg a szerződést. Mi ilyenkor az irányadó eljárás? (Már bőven túl vagyunk minden határidőn, az ajánlati biztosítékunk igen magas.)
Részlet a válaszból: […]az eljárás során nem került hiánypótlásra a kérdés, valójában a felolvasólapon szereplő adat került be az összegzésbe is. Az eljárás keretein belül gyakorlatilag nincs már lehetősége az ajánlattevőnek a fenti ellentmondás tisztázására.Amennyiben az ajánlattevő visszalép, úgy az ajánlati biztosítékot mindenképpen elveszti, függetlenül attól, hogy úgy érzi, igazságtalanság történt vele, hiszen amíg tehette, nem élt a jogorvoslati jogával. Valójában a reputációs kockázat mellett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4614

2. találat: Kismértékű elírás a felolvasólapon

Kérdés: Miért okoz gondot, ha kismértékű elírás történik egy ajánlat felolvasólapján, ugyanakkor a következő ajánlattevő ajánlata lényegesen magasabb? (Átnéztem több felolvasólappal kapcsolatos DB ügyet, de nem láttam olyat, ami ebben segítene.)
Részlet a válaszból: […]ebben a formában az eltérés mennyiségének nincs jelentősége. Például a D. 428/2020. számú esetben a Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő arra vonatkozó előadását, amely szerint a tárgybani esetben a Kbt. 71. § (11) bekezdése szerinti számítási hiba javítása keretében lehetett volna a felolvasólapon szereplő adatot korrigálni. A Döntőbizottság rámutatott arra, hogy számítási hiba abban az esetben keletkezik az ajánlatban, ha az ajánlattevő valamely matematikai művelet elvégzése során helytelen eredményre jut. Jelen esetben azonban nem számítási hiba történt, ugyanis az ajánlattevő által az ajánlata részeként becsatolt árazott költségvetésben az egyes tételek alapján mind a bruttó, mind a nettó ár helyesen lett összeadva, de az ajánlattevő ezt a helyes összeget - elírás folytán - nem megfelelően tüntette fel az ajánlat felolvasólapján."Az (...) Kft. a felolvasólapon azt jelölte meg, hogy az egyösszegű nettó ajánlati ára nettó 43.473.869.- Ft, míg a beárazott költségvetés főösszesítőjében az szerepelt, hogy a munkák nettó ára 43.473.590.- Ft."Ebben az esetben is kismértékű az elírás, melyet függetlenül kell kezelni a következő ajánlat mértékétől, vagy éppen az elírás jellegétől (bruttó összegben történik, vagy a nettó összegben). Ténykérdés, hogy uniós forrásból finanszírozott projekt esetében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4611

3. találat: A felolvasólap tartalma

Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlat, ha a felolvasólapon nem szerepel külön a konzorcium összes szereplője, csak a konzorcium vezetője?
Részlet a válaszból: […]rögzítését követően ez nyilvánvaló az ajánlatkérő számára. Mivel a gazdasági szereplőket, beleértve a konzorciumi tagokat is, az ajánlatkérő számára az ajánlattevő egyértelműen azonosította, nem lehet érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő nem jelölte a felolvasólapon az egyes konzorciumi partnerek nevét külön-külön. Érvénytelenségi ok lehet, ha a konzorciumi partnereket nem különbözteti meg az ajánlattétel során, de erre csak akkor van lehetőség, ha a konzorciumot regisztrálja, mely nem önálló jogi entitás, ezért adószám stb. hiányában a rendszer nem is engedné regisztrálni.A hiánypótlás elmaradása ebben az esetben nem okoz érvénytelenséget, hiszen hiánypótoltatja az ajánlatkérő. Esetünkben nem tartalmi hiányosságról, hanem egyértelműen a felolvasólap formai megfelelőségéről van szó, mely hiánypótlás elmaradása nem eredményezhet érvénytelenséget a Kbt.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4574
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Felolvasólap és önéletrajz eltérésének kezelése bírálati szakaszban

Kérdés: Az új hiánypótlási szabályt értelmezve kérdezem, hogy mi az eljárásrend, ha az ajánlattevő a felolvasólapon 60 hónapot ír, de az önéletrajzból csak 59 hónap derül ki, vagy fordítva? Ezt hogyan kell értelmezni a bírálat során?
Részlet a válaszból: […]szerinti értékeléshez bemutatott szakemberekre vonatkozó, a felolvasólapon feltüntetett adat és az ajánlatban a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között - a b) pontban foglaltaktól eltérő - ellentmondás van, és nem sikerül felvilágosítás vagy a már bemutatott szakemberre vonatkozó dokumentum hiánypótlása keretében a felolvasólapon feltüntetett adatot alátámasztani, az ajánlatkérő az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítja;- a felolvasólapon feltüntetett adat és a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között olyan ellentmondás áll fenn, hogy a felolvasólapon szereplő adat az értékeléskor kevésbé kedvező, az értékeléskor a felolvasólapon szereplő adatot kell figyelembe venni - a) és b) pontok.Először érdemes a b) pontot alapul venni. Ez az eset arra utal, hogy a felolvasólapon a kérdésből is kiindulva 59 hónap szerepel, de az önéletrajzból akár 60 hónap is megalapozott lenne. Ekkor az ajánlatérőnek kérdés, hiánypótlás nélkül az 59 hónapot kell figyelembe vennie az értékelés során.Ha azonban az a) pontban meghatározott eset áll fenn, azaz az ajánlattevő 60 hónapot írt a felolvasólapra, de az önéletrajzból csak 59 hónap igazolható, akkor az ajánlatkérő kötelessége, hogy felvilágosítást kérjen. A felvilágosításkérés ilyenkor arra irányul, hogy az ajánlattevő oldja fel az ellentmondást a felolvasólapon szereplő magasabb érték és az önéletrajz adatai között. Függően attól, hogy az ajánlatkérő milyen formában és mit kért az adott értékelési szempont igazolására, hiánypótlás keretében az ajánlattevő megoldhatja a kérdést, de fentiek értelmében szakembert csak két esetben cserélhet. Vagy azért, meg az alkalmassági követelményeknek nem felel meg, vagy azért, mert a kizáró okok hatálya alatt áll a Kbt. 71. §-ának (4) bekezdése értelmében. E rendelkezés alapján, ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4484

5. találat: Szakemberekkel kapcsolatos hiánypótlás új szabálya

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a szakember hiánypótoltatására vonatkozó rendelkezés változik, de véleményem szerint ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne szakembert hiánypótolni. Mi az új értelmezés lényege?
Részlet a válaszból: […]ajánlattevő által pótolt szakember adatait veheti figyelembe, a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását.Ha- a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez bemutatott szakemberekre vonatkozó, a felolvasólapon feltüntetett adat és az ajánlatban a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között - a b) pontban foglaltaktól eltérő - ellentmondás van, és nem sikerül felvilágosítás vagy a már bemutatott szakemberre vonatkozó dokumentum hiánypótlása keretében a felolvasólapon feltüntetett adatot alátámasztani, az ajánlatkérő az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítja;- a felolvasólapon feltüntetett adat és a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között olyan ellentmondás áll fenn, hogy a felolvasólapon szereplő adat az értékeléskor kevésbé kedvező, az értékeléskor a felolvasólapon szereplő adatot kell figyelembe venni - a) és b) pontok.Fenti módosítás kiemeli a felolvasólapot, és előnyben részesíti azt két esetben. Egyrészt akkor, amikor a felolvasólap és az ajánlatban a szakemberre vonatkozó dokumentum között ellentmondás van, melyet hiánypótlás keretében van lehetőség feloldani. Ennek hiányában az ajánlat érvénytelen.Amennyiben a felolvasólap és a szakemberre vonatkozó dokumentum tartalma között olyan ellentmondás van, mely szerint a felolvasólap gyengébb, a felolvasólap[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4446

6. találat: Felolvasólap javítása az EKR-ben

Kérdés: Az EKR-rendszerben a felolvasólapon az ajánlati árat két tételben kértem (A gép és B gép), de az összesített árat értékelem. Hogyan kezeli ezt az EKR? Tudok benne javítani?
Részlet a válaszból: […]javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen.A fenti bekezdésben ismertetett rendelkezés is az ajánlatkérő által megállapított értékről szól, továbbá a Kbt. 79. §-ának (5) bekezdése is az ajánlatkérő azon lehetőségéről, hogy ő maga javítsa ki a hibát, az alábbiak szerint:Az ajánlatokról vagy részvételi jelentkezésekről készült írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eljárás vagy a részvételi szakasz eredményének megküldését követő tíz napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek.Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben azonban nincsen lehetőség arra, hogy az összegezés alapjául szolgáló értékelési szempont értékét az ajánlatkérő kijavítsa. A számítási módot és a hiba alapját, az értéket részletesen szükséges közölni az ajánlattevővel, melyet csak és kizárólag az ajánlattevő képes javítani. Így az érvényes ajánlattételhez szükséges felolvasólap javítása megtörténhet az ajánlattevő által az ajánlatkérő instrukciói alapján. Válaszunkban feltételeztük, hogy a felolvasólapon[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4392
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Végső ajánlat helyettesíthetősége

Kérdés: Lehet-e a végső ajánlatot helyettesíteni? Azaz feltétlenül kötelező benyújtani azt?
Részlet a válaszból: […]azonos módon kell értelmezni a Kbt. szabályát. A hatályon kívül helyezéssel egyidejűleg lépett hatályba ugyanis a fenti idézett 87. § (7) bekezdése, mely elégséges szabály ahhoz, hogy a végleges ajánlat benyújtásának kötelezettsége tárgyalásos eljárás esetében biztosan fennálljon. Ennek elsősorban az az oka, hogy ebből a tartalomból állítja elő az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer az összegezést.A kormányrendelet fentiekben hivatkozott 21. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyalásos eljárásban kötelező végleges ajánlat benyújtása, amennyiben az ajánlatkérő nem él a Kbt. 87. § (6) bekezdésében foglalt lehetőséggel.A (2) bekezdés értelmében hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban minden esetben kötelező végleges ajánlat írásbeli benyújtása.Érdekes a Közbeszerzési Döntőbizottság D.64/2019. számú eljárásban hozott döntése, ahol még egy lényeges elemre tér ki a téma vonatkozásában a jogorvoslati fórum. Nevezetesen arra, hogy a végső ajánlatok benyújtása körében egyértelműen tájékoztatni kell az ajánlattevőket a Kbt. 41. §-ának (1) bekezdése értelmében."A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta azt, hogy a tárgyaláson elhangzott tájékoztatás, mely a végső ajánlatok benyújtásának körülményeire vonatkozott, eredményezhette azt, hogy az 1. és 2. részekben a végső ajánlatok benyújtására végül nem került sor. A tárgyalási jegyzőkönyvben foglaltakat értékelve megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő a tárgyaláson arról tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy amennyiben a tárgyaláson elhangzottak alapján módosítani kívánják az ajánlatukat, azt az ajánlatkérő által a végső ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőig megtehetik. Ez a tájékoztatás azonban ellentétesnek bizonyul a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdésében foglaltakkal, hiszen e rendelkezés értelmében a végső ajánlatok benyújtása kötelező. Ezt a megállapítást erősítette egyebekben az ajánlatkérő jogorvoslati kérelmében tett azon nyilatkozata is, miszerint a tárgyaláson az ajánlatkérői képviselő szóban is azt a téves tájékoztatást nyújtotta, hogy amennyiben az ajánlattevők az ajánlatukon nem kívánnak módosítani, úgy az ajánlatkérő az eredetileg benyújtott ajánlatukat fogja értékelni, azaz ez esetben a végleges ajánlat benyújtása nem szükséges."Sőt, az akkor még rendeleti szabály, ma már Kbt.-előírás vonatkozásában a jogorvoslati fórum kifejti, hogy az ajánlati kötöttséget valójában a végleges ajánlat benyújtása teremti meg ebben az esetben."A Döntőbizottság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4359

8. találat: Felolvasólap és ajánlat közötti eltérés vizsgálatának elmulasztása

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem vizsgálja a felolvasólap és a részletes ajánlat különbözőségét, és ezt senki sem sérelmezi, hatályba léphet a szerződés?
Részlet a válaszból: […]lehetővé. Az alapelvek egésze áthatja a Kbt.-t, azonban azok szerepe csak akkor alkalmazandó, ha a tételes rendelkezések között nincs attól eltérő rendelkezés. A vizsgált esetben a Kbt. egyértelműen fogalmaz, az ajánlatkérőnek felvilágosítást kell kérnie a nem egyértelmű ajánlati tartalmi elemekről, mivel csak így érvényesülhet az eljárás átláthatósága és a verseny tisztasága. A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatához tartozó felolvasólap ellentmondást és hiányt tartalmazott, melyet az ajánlatkérő az eljárása során egyetlen kérdéssel sem tisztázott. Arra is rámutat a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő azt követően sem tett fel tisztázó kérdést, hogy a nyertes ajánlattevő utóbb benyújtott .pdf formátumú felolvasólapja és az eredeti ajánlati felolvasólap között ellenmondás van, illetőleg az ajánlattevő magyarázatot sem fűzött hozzá. Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az eljárása során nem tisztázta a nyertes ajánlattevő értékelésre kerülő ajánlati elemeit, ezzel megsértette a Kbt. 71. § (1) bekezdését."A jogorvoslati fórum fentiek alapján az alábbi jogsérelmet állapította meg. Egyrészt érdekes módon a Kbt. szabályaitól való általános eltérést, és így áttételesen alapelvi sérelmet, valamint a hiánypótlási szabályok megsértését emelte ki, és bírságot szabott ki.A Kbt. 2. §-ának (7) bekezdése alapján a törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése, illetve a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárás során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban a közbeszerzés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4358

9. találat: Felolvasólap létrehozása, tartalma az elektronikus közbeszerzésben

Kérdés: Mit kell elhelyeznem a felolvasólapon?
Részlet a válaszból: […]nincs szükség, mivel a felolvasólapok pdf-exportja fogja tartalmazni az ajánlattevők nevét és címét, akkor is, ha ezt a nyilatkozat-összeállítóval nem adta meg az ajánlatkérő a felolvasólap tartalmaként. Mégis, amennyiben az ajánlatkérő ezt szeretné látni, úgy érdemes ilyen lehetőséget adni. Ennek azonban egy gyenge pontja van, hogy nem elegendő egy ajánlattevőnek helyet hagyni, ha több konzorciumi tagot szeretne az ajánlattevő megjelölni. Így elképzelhető, hogy amennyiben egy sort nyit erre az ajánlatkérő, az ajánlattevőnek nem lesz elegendő helye minden konzorciumi partner folytatólagos beírására. Ebben az esetben olyan formában kell a nyilatkozat-összeállítóval az ajánlattevő nevének megadását lehetővé tenni, hogy az ajánlattevő tudjon létrehozni új sorokat a felolvasólapon. Ezt úgy lehet megtenni, hogy a nyilatkozat-összeállító ún. "Mező címkéje" az Ajánlatkérő(k)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4195
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Üzleti titok a felolvasólapon

Kérdés: A felolvasólap tartalmaz olyan információt, mely üzleti titok tárgyát képezi. Hogyan lehet ezt az EKR-ben kezelni, figyelemmel arra, hogy ebből generál a rendszer bontási jegyzőkönyvet?
Részlet a válaszból: […]azt elkülönített módon is csatolhassa az ajánlattevő. Amennyiben a melléklet a felolvasólap része, és az ajánlattevő nem tölti ki, akkor az ajánlat nem benyújtható. Ha azonban a csatolmány nem kerül feltöltésre, azt a rendszer nem tudja automatikusan ellenőrizni.A Kbt. 44. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is, Ptk. 2:47. §) tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.Mivel a Kbt. 44. §-ának (3) bekezdése lehetővé teszi az értékelési szempont alapján értékelésre kerülő adat alapjául szolgáló részinformációk üzleti titokká minősítését, így ezt abban a formában teheti meg az ajánlattevő, hogy elkülönített módon tölti fel üzleti titokként azonosítva a mellékletet. Ennek azonban feltétele, hogy az ne a felolvasólap része legyen technikailag az EKR-ben.A Kbt. 44. §-ának (3) bekezdése szerint a gazdasági szereplő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló - a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.Az elektronikus közbeszerzés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4194
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 32 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést