122 talált cikk a felolvasólap kifejezésre

Kérdés: Mit kell tartalmaznia az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvnek? A jegyzőkönyvet kinek és milyen határidővel kell megküldeni?

Kérdés: Pótoltatható-e a felolvasólap, a hiánypótlási eljárás során módosítható-e, illetve mi a helyzet akkor, ha az árkalkuláció és a felolvasólap különbözik, ez esetben az ajánlattevőnek lehetősége van-e módosításra?

Kérdés: Amennyiben hiba csúszik a bontásba, mert kiderül, hogy a felolvasólapon nem pontosan szerepelnek az adatok, milyen határidővel lehet javítani a jegyzőkönyvet?

Kérdés: A felolvasólap vagy annak adatai (ajánlati ár), vagy cégszerű aláírás, szignálás, oldalszámozás, megbonthatatlan zárolás (az ajánlat hitelességét biztosító formai elemek) hiánya pótoltatható-e?

Kérdés: Az ajánlatok értékelése során derült fény arra, hogy az ajánlat tartalmaz egy felolvasólappal – amelynek tartalmát bontáskor ismertették – megegyező tartalmú ajánlati levelet, amelyben "csupán" az ajánlati ár volt lényegesen magasabb. Ezek után az ajánlatkérő az ellenszolgáltatás alapját képező adatokat átszámolja, s az így kapott végeredményt tekinti ajánlati árnak. Az eljárást nem a fenti ajánlattevő nyerte. Jogszerűen járt-e el az ajánlattevő?

Kérdés: Hogyan körvonalazhatók az ajánlatkérő által kért felvilágosításadás korlátjai (figyelemmel az ajánlati kötöttségre), másképpen, mikor módosul(hat) ezáltal az ajánlat?

Kérdés: A Kbt. 83. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek rendelkeznie kell arról, hogy a közbeszerzési eljárásban a hiánypótlás lehetőségét biztosítja-e vagy sem. A Kbt. 83. §-ának (2) bekezdése rendelkezik – amennyiben az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosított – a hiánypótlás feltételeiről, illetve a "hiánypótolható" dokumentumokról. A Kbt. 83. §-ának (7) bekezdése viszont akként szól, hogy az ajánlatkérő a hiánypótlás során – egyebek mellett – a 66. § (2) bekezdés vagy a 67. § (4) bekezdés szerinti "más szervezet" megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki ajánlatát. Fentiek alapján helyes-e az a jogértelmezés, miszerint a "más szervezet"-tel kapcsolatosan hiánypótlás nem rendelhető el, az ajánlattevő azokat nem pótolhatja még teljes körű hiánypótlás esetén sem?

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárás felhívásában az ajánlatkérő lehetőséget biztosított a hiánypótlásra. "Hiánypótolható-e" egy olyan ajánlat, amely például csupán egy felolvasólapot/fecnit tartalmaz a kötelezően ismertetendő adatokkal, viszont a formai és tartalmi követelmények nagy részének nem felel meg? Ha nem, akkor meghatározható-e az a határ, amely felett a hiány már nem sorolható a formai hiányosságok közé?

Kérdés: Mi a teendője az ajánlatkérőnek, ha az ajánlattevő rövidebb megvalósítási időt határozott meg a felolvasólapon, és ennél hosszabbat a megvalósítási ütemterven, abban az esetben, ha az átfutási idő értékelési szempontként szerepelt a kiírásban?

Kérdés: Egy országos méretű cég esetén hogyan lehet rábírni a kiírót, hogy a kommunikáció során a levelezési címre küldje például a hiánypótló felkérést? És kérdésünk, hogy a nem megfelelő címre küldött, következésképpen nem teljesített hiánypótlás negatív következményeit a jogorvoslat során hogyan bírálják el?