124 talált állásfoglalás a felolvasólap kifejezésre

Kérdés: Csak felolvasólappal indulna egy ajánlattevő az eljárásokban, és utána a kötelező hiánypótlás keretében csatolná be a tényleges ajánlatot. Meg lehet ezt tenni?

Kérdés: Mi a következménye annak, ha a felolvasólapon szereplő adatok elírás miatt eltérnek a kereskedelmi ajánlatban foglaltaktól?

Kérdés: Hiánypótolható-e a felolvasólap? Javítható?

Kérdés: Ha a felolvasólapon a fizetési határidő tekintetében (bírálati részszempont) nem nyilatkozik az ajánlattevő, ugye ez a nem pótolható hiány körébe tartozik, és érvénytelenítenem kell az ajánlatot? (Csak az ajánlati árat adta meg.)

Kérdés: Mi a teendő, ha egy közbeszerzési eljárás során a bontáskor törvénytelenség gyanúja lép fel? Feltételezzük, hogy az utolsó ajánlat kibontásakor nem a felolvasólapon szereplő árat olvasták fel az ajánlatkérő részéről eljáró személyek. Például: az ajánlatokat nem a leadás sorrendjében bontották fel. A gyanús ajánlat feltűnően megkülönböztetett papírral volt becsomagolva. A felolvasólapot csak egy személy látta, aki felolvasta, a másolati példányokat nem nézte meg más bizottsági tag ellenőrzésképpen, hogy nem olvasott-e félre egy számot esetleg. A felolvasás végén nem engedtek betekintést a Kbt.-re hivatkozva. Kérdésem: hogy lehet meggyőződni a bontási eljárás során, hogy nem történt törvénytelenség? Mit enged a Kbt. erre vonatkozóan? Valóban nem lehet betekintést kérni?

Kérdés: Minek minősül, ha egy ajánlattevő csupán egy olyan egyoldalas iratot nyújt be ajánlatként, amelyben azt nyilatkozza, hogy majd ad ajánlatot, de most nem tud? "Ajánlatát" befogadták, hiszen a boríték formailag rendben volt. Ezzel a lépéssel lehetőséget kap az ajánlattevő arra, hogy a többi ajánlattevő nyilatkozatait, főbb műszaki adatokat és ajánlati árait megtudja, ő viszont a saját ajánlatát ténylegesen nem nyújtotta be. A kiírók nem utasítják el ezt a fajta "ajánlatot", sőt, olyan eset is volt, amikor lehetőséget adtak a hiánypótlásra, és megküldték a részére a többi ajánlattevővel folytatott összes levelezést is. Jogszerű ez?

Kérdés: Amennyiben teljes körű a hiánypótlás lehetősége, és az ajánlattevő csak egy felolvasólapot ad be, melyen az ajánlat fő paraméterei (ár, határidő, ajánlattevő neve, címe stb.) szerepelnek, vagy a bírálati szempontok értékei vannak feltüntetve, akkor érvényes-e az ajánlat, ha az ajánlattevő pótol minden iratot?

Kérdés: Az ajánlatkérő az ártáblázatban és a leírásban eltérő oldalszámokat adott meg. Melyik az irányadó?

Kérdés: Lehet-e új, illetve több felolvasólapot készíteni egy eljárás keretén belül?

Kérdés: Milyen jogszabályi alapja van az ajánlatkérő azon rendelkezésének, miszerint ha az ajánlattevő nem vesz részt a tárgyaláson, akkor nincs lehetősége ajánlata megváltoztatására, és így az ajánlattételi határidőig benyújtott ajánlata képezi majd az elbírálás alapját?