"Más szervezettel" kapcsolatos hiánypótlási lehetőség értelmezése

Kérdés: A Kbt. 83. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek rendelkeznie kell arról, hogy a közbeszerzési eljárásban a hiánypótlás lehetőségét biztosítja-e vagy sem. A Kbt. 83. §-ának (2) bekezdése rendelkezik – amennyiben az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosított – a hiánypótlás feltételeiről, illetve a "hiánypótolható" dokumentumokról. A Kbt. 83. §-ának (7) bekezdése viszont akként szól, hogy az ajánlatkérő a hiánypótlás során – egyebek mellett – a 66. § (2) bekezdés vagy a 67. § (4) bekezdés szerinti "más szervezet" megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki ajánlatát. Fentiek alapján helyes-e az a jogértelmezés, miszerint a "más szervezet"-tel kapcsolatosan hiánypótlás nem rendelhető el, az ajánlattevő azokat nem pótolhatja még teljes körű hiánypótlás esetén sem?
Részlet a válaszából: […] ...nem dönthet ahiánypótlás szakaszában, illetőleg nem cserélheti ki alvállalkozóját az eljárássorán. A legegyszerűbb, amennyiben a felolvasólapon eleve kötelezzük azajánlattevőt arra, hogy nyilatkozzon, alkalmaz-e 10 százalékot meghaladómértékben igénybe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Hiánypótlás határesetei

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárás felhívásában az ajánlatkérő lehetőséget biztosított a hiánypótlásra. "Hiánypótolható-e" egy olyan ajánlat, amely például csupán egy felolvasólapot/fecnit tartalmaz a kötelezően ismertetendő adatokkal, viszont a formai és tartalmi követelmények nagy részének nem felel meg? Ha nem, akkor meghatározható-e az a határ, amely felett a hiány már nem sorolható a formai hiányosságok közé?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 83. §-a kifejezetten rögzíti, hogy "...a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok,illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részekéntbenyújtásra előírt egyéb iratok utólagos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Eljárás eltérő megvalósítási idő meghatározása esetén

Kérdés: Mi a teendője az ajánlatkérőnek, ha az ajánlattevő rövidebb megvalósítási időt határozott meg a felolvasólapon, és ennél hosszabbat a megvalósítási ütemterven, abban az esetben, ha az átfutási idő értékelési szempontként szerepelt a kiírásban?
Részlet a válaszából: […] ...nem rendelkezett az ajánlatkérő az ajánlatifelhívásban vagy a dokumentációban arról, hogy a felolvasólap tartalmát tekintiirányadónak az értékelés szempontjából, pontosító kérdés keretében – a többiajánlattevő egyidejű értesítése mellett –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Téves címzés következményei

Kérdés: Egy országos méretű cég esetén hogyan lehet rábírni a kiírót, hogy a kommunikáció során a levelezési címre küldje például a hiánypótló felkérést? És kérdésünk, hogy a nem megfelelő címre küldött, következésképpen nem teljesített hiánypótlás negatív következményeit a jogorvoslat során hogyan bírálják el?
Részlet a válaszából: […] ...a felolvasólapon az ajánlatkérő feltünteti alevelezési címét, és a további adatközlés során egyértelműen a levelezési címetjelöli meg, a kiíró kötelessége a levelezési címre küldeni a hiánypótlásifelhívását. Az így, az ajánlatkérő hibájából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Felolvasólap "hiánypótoltatása"

Kérdés: A felolvasólap hiánya pótolható-e annak ellenére, hogy a bontás után már nincs jelentősége? Vagy kizárható-e az így mulasztott ajánlatkérő, annak ellenére, hogy különben lehetőséget biztosítunk a hiánypótlásra?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlati a kérdés. Amennyiben az ajánlatkérőelőírta és hiányzik, úgy a felolvasólap természetesen hiánypótoltatható. Afelolvasólapnak a hiánya azonban – véleményünk szerint – nem lehet oka azajánlat eredménytelenné nyilvánításának. Annak az értelme,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Feladatok az eredményhirdetésen egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban vagyunk ajánlattevők. Az ajánlattételi felhívásban meghatározott bírálati szempont a "legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" volt. Megtörtént a három ajánlat bontása. Sem az összeget nem ismertették a felolvasólap alapján, sem jegyzőkönyv nem született a jelenlevők aláírásával. Kérdésem: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál kötelező-e a megajánlott összegeket is felolvasni (mind ez idáig én úgy tudtam, igen)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 300. §-ának (4) bekezdése értelmében az ajánlatkérőaz ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározottminta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról. Azírásbeli összegezést az ajánlatkérő köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.
1
10
11