Árlejtésről szóló tájékoztató közzététele

Kérdés: Köteles-e ajánlatkérő az elektronikus árlejtésről külön tájékoztatót közzétenni, ha azt csak az EKR-ben lehet lebonyolítani?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. valóban csak az EKR-ben teszi lehetővé árlejtés alkalmazását. Ez következik a Kbt. 40. § (1) bekezdése szerinti főszabályból, továbbá abból, hogy a 41. § nem tesz lehetővé eltérést árlejtés esetében."40. § (1) A közbeszerzési és koncessziós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Ajánlatban bemutatott szakemberek bevonása a szerződés teljesítésébe

Kérdés: Mit tehet az ajánlatkérő, ha az ajánlattevő utóbb mégsem vagy csupán kisebb mértékben vonja be a szerződés teljesítésébe azon szakemberek egyikét, akiket ajánlatában az alkalmasság igazolása körében bemutatott?
Részlet a válaszából: […] Ami a bemutatott szakemberek bevonásának kötelezettségét illeti, a Kbt. 138. § (4) bekezdése irányadó. Eszerint az ajánlattevő által bemutatott valamely szervezet vagy szakember bevonásától nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha az érintett szerződés sajátos tulajdonságait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Vészhelyzeti közbeszerzési kormányrendelet alkalmazhatósága

Kérdés: Önkormányzatként alkalmazhatom-e vészhelyzetre hivatkozással a Kbt.-től eltérő kormányrendeleti szabályokat, és ha igen, akkor ez vonatkozik-e a már korábban megkötött keretszerződésemre, valamint kötelező-e arra alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] 2022. szeptember 19-én, a Magyar Közlöny 152. számában jelent meg a közbeszerzési eljárás veszélyhelyzeti eltérő szabályairól szóló 357/2022. kormányrendelet (Vészhelyzeti közbeszerzési Korm. rendelet).A Vészhelyzeti közbeszerzési Korm. rendelet eltérésre ad lehetőséget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Ajánlattal benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatos hiánypótlási felhívás jogszerűsége

Kérdés: Az ajánlatkérő olyan dokumentumokkal kapcsolatban kér hiánypótlást, amelyeket még az ajánlattal kellett vagy kellett volna benyújtani. Ilyenek: szakemberek önéletrajza, szakemberek rendelkezésre állási nyilatkozata, összeférhetetlenségi nyilatkozatok, értékelési részszempontra megnevezett szakemberekről szóló nyilatkozat. Megteheti-e jogszerűen az ajánlatkérő, hogy az ajánlatok bírálatának elvégzése és az ajánlatok értékelése, valamint az utólagos igazolások hiánypótlása után hiánypótlásokat kér be az ajánlatokban benyújtott dokumentumokkal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Az értékelés folyamata egységes annak ellenére, hogy az igazolások bekérése és a hiánypótlás keveredik, hiszen függően attól, hogy az ajánlattevő mit nyújtott be már az ajánlatában, és mi az, amit a későbbiekben az igazolások bekérése eredményeként, van olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] Visszatérő kérdés a közbeszerzési eljárások kapcsán az ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége. Az ezzel kapcsolatos joggyakorlat gyökerei egészen az 1995. évi, első közbeszerzési törvényig nyúlnak vissza. Ez a jogszabály még csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Ajánlattevő elállása a szerződéstől a szerződéskötési moratórium ideje alatt

Kérdés: A szerződéskötési moratórium ideje alatt van lehetősége az ajánlattevőnek elállni a szerződéstől, vagy kötelező megkötni a moratórium lejártát követően a szerződést?
Részlet a válaszából: […] Nincs különbség a szerződéskötési moratórium és az azt követően fennálló szerződéskötési kötelezettség között. A nyertes ajánlattevő az összegezés megküldését követően azonos módon tud mentesülni. Azt kell igazolnia, hogy az összegezés megküldését követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Ügyfélképesség megszűnése fordított bírálat alkalmazása esetén

Kérdés: Megszűnik-e az ügyfélképesség, ha az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmaz, és így nem is lehet tudni, hogy ki lenne az a gazdasági szereplő, aki/amely esetleg az első ajánlattevőt követhetné?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nagyon érdekes, hiszen felveti azt a problémát, hogy mitől lenne joga, jogos érdeke egy olyan gazdasági szereplőnek megtámadnia az eljárást, akinek az ajánlatát nem bírálták el teljeskörűen. Mivel az ún. fordított bírálat szabálya értelmében nem történik meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Szerződésbontás megfelelő termék szállítására képtelen nyertes ajánlattevővel

Kérdés: Ha valaki nem megfelelő termékkel került kihirdetésre nyertesként - mi összegzésben a második legkedvezőbb érvényes ajánlatként szerepelünk -, és a nyertes nem tud megfelelő terméket szállítani a teljesítésnél, "kirakhatja-e" az ajánlatkérő a nyertest, akivel szerződést kötött, és ugyanazon "eljárás" keretei között köthet-e velünk szerződést?
Részlet a válaszából: […] A szerződéskötésre vonatkozó szabályok valóban lehetővé teszik, hogy az ajánlatkérő első és második helyezettet is hirdessen. A szerződéskötés lehetősége azonban csak az eljárást követően, a moratórium lejárta után áll fenn. Amennyiben az elsővel megköttetett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Értékelést követő bírálat keretmegállapodásnál

Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a keretmegállapodásban az értékelés után bírálhatok? Ez mit jelent abban az esetben, ha mindkettő eredménye az eljárás eredménye?
Részlet a válaszából: […] Ez a különbségtétel az európai közbeszerzési irányelvek hazai implementálása során került a jogszabályba, melynek célja a bírálati szakasz továbbszakaszolása aszerint, hogy mikor értékel az ajánlatkérő nyilatkozatokat, mikor műszaki tartalmat, végül igazolásokat.A Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Felelősség a teljesítésbe más szakember bevonása miatti adminisztráció elmaradásáért

Kérdés: Kinek a felelőssége, ha az alkalmasságba és értékelésbe bevont szakember helyett mégis más teljesít, és ezt nem foglalják írásba a felek? Ez egy olyan kötelezettség, amit mindenképpen az ajánlatkérőnek kell tudnia, nem másnak?
Részlet a válaszából: […] Mivel az alkalmasságba bevont szakember teljesítésbe történő bevonása kötelező, így attól az ajánlatkérő nem tekinthet el, ezt a Kbt. 65. § (9) bekezdése egyértelművé teszi.A fent hivatkozott rendelkezés értelmében a közbeszerzési törvény végrehajtási rendeletében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.
1
2
3
12