4 találat a megadott ajánlatok értékelése tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]szerződéstervezete körül, ami miatt érdemes kommunikálni az ajánlattevőkkel tárgyalás keretében. A Kbt. az alábbiak szerint ugyanakkor korlátozza ezt a lehetőséget, hiszen ezt az ajánlatkérőnek jeleznie kell az eljárást megindító felhívásban, azaz az ajánlattevők számíthatnak arra, hogy ha például már az első ajánlati ár megfelelő az ajánlatkérő számára, abban az esetben el fog tekinteni a tárgyalások lefolytatásától.Az előző bekezdésben utalt rendelkezés alapján az ajánlatkérő, ha az eljárást megindító vagy meghirdető felhívásban jelezte, hogy fenntartja ennek a lehetőségét, az első ajánlatok beérkezését követően dönthet úgy, hogy nem tart tárgyalást, hanem a benyújtott ajánlatok bírálatával[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]illetőleg nem a 70/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti módon, vagy az ajánlati felhívásban a 70. § (1) bekezdése alapján előírt módon van összefűzve, akkor - ha az érintett ajánlattevő a bontáson jelen van - az ajánlatkérő felhívására, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott anyagokkal elvégzi vagy kiegészíti az ajánlat összetűzését, ha nincs jelen, akkor az ajánlatkérő két képviselője az ajánlat eredeti példányát a bontáson a 70/A. § (1) bekezdés a) pontja vagy az ajánlati felhívás szerint összefűzi, vagy az összetűzést kiegészíti, azzal az eltéréssel, hogy a matricát az ajánlatkérő jogosult lepecsételni, illetőleg aláírni. Ha az ajánlatok közül az eredeti példány nincs megjelölve, egy tetszőleges példányt kell az "eredeti" megjelöléssel ellátni és - adott esetben - megfelelően összefűzni - (1)-(5) bekezdések. A hivatkozott rendelkezések szerint a bontási eljárás célja a benyújtott ajánlatok felbontása. A bontási eljárást az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni, és mindaddig folytatni kell, amíg az összes benyújtott ajánlat felbontásra nem kerül. Ajánlatonként ismertetni kell az ajánlattevő nevét, címét, valamint azokat az ajánlati adatokat, amelyek számszerűsíthetők, és amelyek értékelésre kerülnek. Azt az ajánlatot, amely úgy került benyújtásra, hogy nincs az előírtaknak megfelelően összefűzve, az ajánlattevő vagy - ha nincs jelen - az ajánlatkérő két képviselője összefűzi az előírásoknak megfelelően. Fentiekből következően a benyújtásra, összefűzésre vonatkozó formai előírásoknak való megfelelést az ajánlatok felbontásakor vizsgálja az ajánlatkérő, és megállapításait a bontásról készített jegyzőkönyvben is rögzíti. De mindösszesen ennyi történik. Ezt követően minden ajánlatot részletesen meg kell vizsgálnia, és a kötelező hiánypótlás - Kbt. 83. §-a szerinti - rendelkezésére tekintettel ajánlatonként meg kell állapítania a hiányokat, hiányosságokat. A hiánypótlás intézménye ugyanis pont azt a célt szolgálja, hogy az ajánlattevő elhárítsa azokat a hiányokat, amelyek miatt az ajánlat érvénytelen lenne, hiszen a "hiánypótlás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]érvényes változatokat kell és lehet értékelni. A változatok értékelése során nincs arra lehetőség, hogy csak az azonos műszaki tartalommal bíró változatokat hasonlítsa össze az ajánlatkérő, hanem valamennyi változatot a megadott részszempont/ok szerint - kvázi önálló ajánlatként - le kell értékelnie. Ebből következően nem az ajánlatkérő választása fogja meghatározni az értékelés végén, hogy melyik változat lesz a legjobb a különböző változatok között, hanem maga az értékelési rendszer "dönti el" ezt a kérdést, és az értékelés végén egyszerűen "kidobja" magából az összességében legjobb ajánlati változatot. Többváltozatú ajánlattétel esetén ezért nagyon fontos a megfelelő értékelési rendszer megválasztása. Ha például az ajánlati változatok között a műszaki tartalomban, a műszaki megvalósítás módjában vagy a minőségben lehet különbség, akkor az ajánlati ár mellett ezekből is célszerű értékelési részszempontot választani. A példa szerinti esetben a garanciaidő hossza szerint tenne különbséget az ajánlatkérő az egyes változatok között. Véleményünk szerint ez megfelel a többváltozatú ajánlattétel biztosításának. Az értékelési részszempontok kialakításánál a garanciaidő hossza mellett célszerű még a garanciális kötelezettségek tartalmát is figyelembe venni. Erre tekintettel kialakítható egy olyan értékelési rendszer, amelyben az ár mellett a garanciaidő hossza, illetve a garanciális kötelezettségek tartalma szerepel megfelelő súllyal. Tételezzünk fel egy olyan esetet, amelyben az ajánlatkérő előírja, hogy az alapajánlatnak 1 éves garanciát kell tartalmaznia, de megengedve a többváltozatú ajánlattételt előírja, hogy emellett az ajánlattevők további maximum 3 változatban tehetnek ajánlatot, és többváltozatú ajánlattétel esetén a változatok egyikének élettartam-garanciára kell vonatkoznia. A benyújtott ajánlatok az alábbiak: - A ajánlattevő az ajánlatot egy változatban adja be, nem él a többváltozatú ajánlattétel lehetőségével; - B ajánlattevő három változatot készít: az alapajánlat mellett[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. Ez azonban nem eredményezheti az ajánlat módosítását. A 84. §-ban hivatkozott olyan számítási hiba, amely arra vonatkozik, hogy például az ajánlattevő az egyes sorok összesítése során hibázott, az ajánlattevő által helyesen korrigálható, azaz a sorok összesítése helyesbíthető. A kérdésben azonban nem egyértelmű a helyzet, hiszen nem nyilvánvaló számítási hibáról beszélünk, ahogyan a kérdésből mindez megállapítható. Ebben a helyzetben a törvény 85. §-a tekinthető irányadónak, amelynek értelmében felvilágosítás kérhető az ajánlattevőtől a nyilatkozat tartalmának tisztázása érdekében. Fontos elem, hogy a tisztázó választ az ajánlat módosításának tekintjük-e, avagy sem. Amennyiben az ajánlattevő válasza egyértelművé teszi, hogy az egyik ajánlati elem nettó értékű, ahogyan ajánlatkérő kérte, míg az ajánlati lapon egyértelműen a bruttó érték szerepel, úgy vélhetően valóban elírás történt. Ha például két sort az ajánlatkérő felcserélt, de az összérték ugyanannyi, úgy szintén elfogadható, hogy elírás a probléma. De amennyiben például kétféle ár szerepel ugyanazon részszempont vonatkozásában - amely nem indokolható elírással, s melynek módosítása az ajánlat módosítását eredményezné[…] részlet vége a válaszból.