Érvénytelen ajánlattevő iratbetekintése

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytattunk le, ahol minden ajánlatot érvénytelenné kellett nyilvánítanunk. Az egyik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, hogy szeretne betekinteni a másik érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő ajánlatába. Kötelező iratbetekintést biztosítani egy érvénytelen ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintést illetően a Kbt. 45. §-a tartalmazza a szabályokat, amelyekben jogszabályi korlátokat is felállít az iratbetekintés tartalmával összefüggésben. A gyakorlatban elterjedt az a nézet, hogy az iratbetekintés fő funkciója az ajánlatkérő eljárási cselekményei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.
Kapcsolódó címkék:    

Bírálat és értékelés értelmezése

Kérdés: Újonnan alakult intézményként közbeszerzési kötelezettségünk van. A közbeszerzési szabályzatunkat szeretnénk összeállítani, amiben az ajánlatok bírálatáról és értékeléséről is szeretnénk rendelkezni. Nem egyértelmű számunkra, hogy mi a különbség a Kbt. 69. § (2) bekezdése és a 81. § (5) bekezdése között.
Részlet a válaszából: […] A benyújtott ajánlatok bírálatáról a Kbt. XIII. fejezete rendelkezik. Ebben kerül leírásra a bírálat menete az alábbiak szerint:"Kbt. 69. § (1) Az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Mérlegelési jogkör kizáró ok esetében

Kérdés: Van-e jogszabállyal alátámasztott mérlegelési jogköre az ajánlattevőnek abban az esetben, ha az értékelési szakaszban észlel hamis adatot egy ajánlatban (ami befolyásolja az értékelés sorrendjét, a műszaki megfelelés, alkalmasság megítélését), vagy kógens módon indokolt megállapítania a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizáró ok feltételeinek fennálltát? Az ajánlattevő még bírálati szakaszban, egyéb kommunikációban önkéntesen bejelentette a hamis adatközlés tényét az ajánlatkérőnek, az ajánlatát azonban ezzel párhuzamosan önként nem vonta vissza.
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján kijelenthető, hogy az ajánlattevő egyértelműen, az ajánlatkérő által az eljárás értékelési szakaszában észlelten, hamis adatot közölt az ajánlatában, és ezzel ténylegesen befolyásolta a bírálati szakasz eljárási cselekményeit. Ezáltal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:      

Fordított értékelés alkalmazása DBR-ben

Kérdés: A DBR második, ajánlattételi részében alkalmazható a Kbt. 81. § (4), illetve (5) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 81. § (4) és (5) bekezdései sokáig nem voltak alkalmazhatóak DBR esetében, pedig ezt nem tiltotta az irányelvi szabályozás. A fordított bírálat lényege az lenne a DBR esetében, hogy a műszaki tartalom bírálatát követően az ajánlatkérő felállítja a sorrendet, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.
Kapcsolódó címkék:    

FAKSZ bevonása a DBR második részébe

Kérdés: Mikor/milyen esetben kell a DBR 2. (ajánlattételi) szakaszában felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem foglalkozik részletesen a DBR esetében történő bevonási kötelezettségről. Egyedül a keretmegállapodással kapcsolatban tartalmaz felmentő szabályt, azaz a második részben közvetlen megrendelés esetében nem kötelező tanácsadót bevonni. Mivel a DBR esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.
Kapcsolódó címkék:    

Fordított bírálat dinamikus beszerzési rendszerben

Kérdés: Alkalmazhatom-e a fordított bírálatot a dinamikus beszerzési rendszer második részében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 81. § (4) bekezdés első mondata szerint nyílt eljárásban az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezhet úgy, hogy a bírálatnak az aránytalanul alacsony ár vagy költség vizsgálatára vonatkozó részét az ajánlatok értékelését követően végzi el. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.
Kapcsolódó címkék:    

Árlejtésről szóló tájékoztató közzététele

Kérdés: Köteles-e ajánlatkérő az elektronikus árlejtésről külön tájékoztatót közzétenni, ha azt csak az EKR-ben lehet lebonyolítani?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. valóban csak az EKR-ben teszi lehetővé árlejtés alkalmazását. Ez következik a Kbt. 40. § (1) bekezdése szerinti főszabályból, továbbá abból, hogy a 41. § nem tesz lehetővé eltérést árlejtés esetében."40. § (1) A közbeszerzési és koncessziós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlatban bemutatott szakemberek bevonása a szerződés teljesítésébe

Kérdés: Mit tehet az ajánlatkérő, ha az ajánlattevő utóbb mégsem vagy csupán kisebb mértékben vonja be a szerződés teljesítésébe azon szakemberek egyikét, akiket ajánlatában az alkalmasság igazolása körében bemutatott?
Részlet a válaszából: […] Ami a bemutatott szakemberek bevonásának kötelezettségét illeti, a Kbt. 138. § (4) bekezdése irányadó. Eszerint az ajánlattevő által bemutatott valamely szervezet vagy szakember bevonásától nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha az érintett szerződés sajátos tulajdonságait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
Kapcsolódó címkék:    

Vészhelyzeti közbeszerzési kormányrendelet alkalmazhatósága

Kérdés: Önkormányzatként alkalmazhatom-e vészhelyzetre hivatkozással a Kbt.-től eltérő kormányrendeleti szabályokat, és ha igen, akkor ez vonatkozik-e a már korábban megkötött keretszerződésemre, valamint kötelező-e arra alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] 2022. szeptember 19-én, a Magyar Közlöny 152. számában jelent meg a közbeszerzési eljárás veszélyhelyzeti eltérő szabályairól szóló 357/2022. kormányrendelet (Vészhelyzeti közbeszerzési Korm. rendelet).A Vészhelyzeti közbeszerzési Korm. rendelet eltérésre ad lehetőséget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlattal benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatos hiánypótlási felhívás jogszerűsége

Kérdés: Az ajánlatkérő olyan dokumentumokkal kapcsolatban kér hiánypótlást, amelyeket még az ajánlattal kellett vagy kellett volna benyújtani. Ilyenek: szakemberek önéletrajza, szakemberek rendelkezésre állási nyilatkozata, összeférhetetlenségi nyilatkozatok, értékelési részszempontra megnevezett szakemberekről szóló nyilatkozat. Megteheti-e jogszerűen az ajánlatkérő, hogy az ajánlatok bírálatának elvégzése és az ajánlatok értékelése, valamint az utólagos igazolások hiánypótlása után hiánypótlásokat kér be az ajánlatokban benyújtott dokumentumokkal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Az értékelés folyamata egységes annak ellenére, hogy az igazolások bekérése és a hiánypótlás keveredik, hiszen függően attól, hogy az ajánlattevő mit nyújtott be már az ajánlatában, és mi az, amit a későbbiekben az igazolások bekérése eredményeként, van olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
…
14