Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

27 találat a megadott hamis adatszolgáltatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Hamis adatszolgáltatással kapcsolatos jelentési kötelezettség alkalmasság nem megfelelő igazolása miatt

Kérdés: Amennyiben egy ajánlattevő nem igazolja megfelelően az alkalmasságát, az ajánlatkérőnek kötelessége lejelentenie hamis adatszolgáltatás miatt?
Részlet a válaszból: […]értékelésére vonatkozó döntését, és-a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg - ia) és ib) alpontok.Amennyiben az ajánlat műszaki tartalma egyébként utólag mégsem felel meg, vagy a benyújtott dokumentum nem elfogadható, ugyanakkor vélhető, hogy az ajánlatkérő jóhiszeműen gondolhatta, hogy mégis megfelel a követelményeknek, úgy a hamis adatszolgáltatás nem feltétlenül áll meg, mely az ajánlatkérő döntésén múlik.Továbbra is hatályban van a Kbt. 62. § (7) bekezdése, melynek értelmében az ajánlatkérő a hamis adatszolgáltatással kapcsolatos kizárást köteles a Hatóságnak jelenteni, pontosabban arról az alábbiak szerint tájékoztatást adni. A tájékoztatás tartalma igen fontos, hiszen ez alapján fognak a későbbiekben más ajánlatkérők dönteni, melyre az alábbiakban külön utalunk.A Kbt. fentiek szerinti rendelkezése alapján az ajánlatkérő - az érintett ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nevének és címének (székhelyének, lakóhelyének), az eljárás tárgyának és azonosítójának, valamint a kizárás és a kizárt gazdasági szereplő erről való tudomásszerzése időpontjának megjelölésével, valamint a kizárásra okot adó cselekmény és az eset lényeges körülményeinek leírásával - köteles tájékoztatni a Közbeszerzési Hatóságot az (1) bekezdés i) és j) pontja szerinti kizárásról és a kizárás időpontjáról.Változott ugyanakkor a szabályozás abban a vonatkozásban, hogy amennyiben a hamis adatszolgáltatás az elmúlt három évben igazolhatóan megtörtént, az ajánlatkérőnek szabadsága van annak eldöntésében, hogy a hamis adatszolgáltatás alapján, mely a múltban történt, az ajánlattevő megbízhatósága alapos okkal megkérdőjelezhető-e. Amennyiben például elmulasztott egy igazolást benyújtani, vagy a hiánypótlás továbbra is hibás volt, vagy saját nyilatkozata alapján a referenciaigazolást nem tudta időben megszerezni, nos, ezek azok az esetek, mikor az ajánlatkérőnek el kell tudnia dönteni, hogy számára ezek az érvek megfelelőek-e ahhoz, hogy ne zárja ki az érintett ajánlattevőt. Ehhez azonban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4718

2. találat: Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszból: […]vonatkozik, melyet az ajánlatkérő köteles bejelenteni a Kbt. 62. § (7) bekezdése szerint.A 62. § (7) bekezdése alapján az ajánlatkérő - az érintett ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nevének és címének (székhelyének, lakóhelyének), az eljárás tárgyának és azonosítójának, valamint a kizárás és a kizárt gazdasági szereplő erről való tudomásszerzése időpontjának megjelölésével, valamint a kizárásra okot adó cselekmény és az eset lényeges körülményeinek leírásával - köteles tájékoztatni a Közbeszerzési Hatóságot az (1) bekezdés i) és j) pontja szerinti kizárásról és a kizárás időpontjáról.A kizárt ajánlattevőkkel kapcsolatos - nem közhiteles - adatbázis tehát nem közvetlenül a 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá tartozó ajánlattevőkről szól, hanem a 62. § (1) bekezdés i) pontból adódó kizáró ok hatálya alá tartozó ajánlattevőkre tartalmaz információt.Az ajánlatkérő helyesen szüntette meg a szerződését, hiszen egyéb forrásból tudomást szerzett az eljárás során történő kizáró ok hatálya alá tartozásról, mely a kérdésből ítélve a 62. § (1) bekezdés i) pontjára vonatkozott. Így a Kbt. 62. § (1) bekezdésének h) pontja miatt volt szükség a szerződés megszüntetésére. Az eljárás során történő hamis adatszolgáltatás akkor is megvalósul, ha arról nem szolgáltatott adatot az ajánlattevő, hogy a korábbiakban hamis adatot szolgáltatott. Erre utal többek között a 62. § (1) bekezdés h) pontja.A Kbt. 142. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.A kérdés a hamis adatszolgáltatás vonatkozásában a 62. § (1) bekezdés i) pont szerinti hamis adatszolgáltatás okán, a 62. § (1) bekezdés h) pont beállta miatti bejelentési kötelezettségre vonatkozik.A Kbt. 62. § (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4710

3. találat: Hamis adatszolgáltatás későn benyújtott ajánlat kontextusában

Kérdés: Ha késve nyújtom be az ajánlatot, figyelembe lehet-e venni úgy, hogy ennek ellenére igazoltam az alkalmasságomat, csak későn?
Részlet a válaszból: […]részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot, a kizáró okokat vagy a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt: hamis nyilatkozat), amennyiben a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot, vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg.Mivel a hamis adatszolgáltatásnak előbbiek értelmében szándékosnak vagy gondatlannak kell lennie, a kérdés, hogy a később érkezett hiánypótlás tartalma az iratanyag részét képezi-e. Véleményünk szerint, mivel feltöltésre kerül az EKR-be, a később betöltött adattartalom alkalmas arra, hogy bizonyítsa, az ajánlattevő valójában alkalmas volt az eljárásban, tehát igazolásait benyújtotta, így mentesülhet a hamis adatszolgáltatás alól. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy mivel az ajánlat elkésve került benyújtásra, így annak tartalmát az ajánlatkérő nem vizsgálja, ezért ebben az esetben sem hiánypótlásra,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4577

4. találat: Hamis adatszolgáltatás értelmezése

Kérdés: Létezik-e olyan hamis adatszolgáltatás, ami nem gondatlan, nem is szándékos, egyszerűen csak másként értelmezi az ajánlattevő?
Részlet a válaszból: […]adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot, a kizáró okokat vagy a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt: hamis nyilatkozat), amennyiben a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg - ia) és ib) alpontok.A fentiek értelmében tehát vagy a szándékosságnak, vagy a gondatlanságnak fenn kell állnia abban az esetben, ha az értékelésre vonatkozó döntést befolyásolta az adatszolgáltatás.Az Európai Unió Bírósága az ún. Esaprojekt-ügyben (C-387/14) úgy fogalmazott, hogy a 2004/18 irányelv 45. cikke (2) bekezdésének g) pontját - amely lehetővé teszi, hogy a gazdasági szereplőt kizárják a közbeszerzési eljárásban való részvételből, különösen akkor, ha "jelentős mértékben" hamis nyilatkozatokat szolgáltatott az ajánlatkérő szerv által kért felvilágosítások keretében - úgy kell értelmezni, hogy az akkor alkalmazható, ha az érintett ajánlattevő bizonyos súlyú gondatlanságért felelős, nevezetesen olyan jellegű gondatlanságért, amely meghatározó hatással lehet a kizárásról, a kiválasztásról, illetve a közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló határozatokra, függetlenül attól, hogy e gazdasági szereplő tekintetében szándékos hibát állapítottak-e meg.A fenti ügy szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy bizonyos súlyú gondatlanság vonatkozásában felelősnek kell lennie az ajánlattevőnek. A fenti értelmezés tehát nem azt a helyzetet célozza, amikor az ajánlattevő egyszerűen másként érti az adott jogkérdést, és ennek megfelelően másként is nyilatkozik. Az eltérő értelmezés véleményünk szerint kifejezetten[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4575
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Felhívás alkalmasság igazolására hamis adatszolgáltatás fennállásának kizárása érdekében érvénytelen ajánlat esetén

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2020. június 17-i számában a 4518. szám alatt megjelent kérdésre adott válasz értelmezhető úgy, hogy amennyiben a hiánypótlás során az ajánlattevő benyújtja az alkalmasságot igazoló dokumentumokat, de azok hiányosak, nem egyértelműek, abban az esetben hiánypótlásra, felvilágosításnyújtásra kell felhívni az ajánlattevőt akkor is, ha ajánlata egyébként - például az említett 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján - érvénytelen, annak érdekében, hogy egyértelműen kizárjuk az esetleges hamis adatszolgáltatás fennállását?
Részlet a válaszból: […]nyilatkozat), amennyiben a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg.A fenti rendelkezés az eljárás során történő hamis adatszolgáltatás megállapítására utal, melyet aszerint kell megállapítania az ajánlatkérőnek, hogy az ajánlattevő nem tesz eleget igazolási kötelezettségének. Nem teszi lehetővé tovább hiánypótlási kör(ök) megnyitását, azaz valójában viszonylag gyorsan és egyértelműen el kell döntenie az ajánlatkérőnek a hiánypótlást követően a hamis adatszolgáltatás fennállását. Nincs tehát olyan szabály hatályban, mely szerint az ajánlatkérőnek addig kellene, egyébiránt jogellenesen hiánypótlást vagy felvilágosítást kérni, ameddig a hamis adatszolgáltatással kapcsolatban bizonyosságot nem szerez. Véleményünk szerint a jogszerűtlen hiánypótlási felhívás, felvilágosításkérés nem lehet irányadó a hamis adatszolgáltatással kapcsolatos értékelés vonatkozásában. Látva azonban például az összeférhetetlenség esetében felmerülő igényt az EUB részéről (Fabricom-ügy), hogy az ajánlattevő tisztázza magát, valójában hamis adatszolgáltatás esetében egy felvilágosításkérés véleményünk szerint segít egyértelművé tenni a helyzetet, mely a bírálat során nem ütközik a többszörös hiánypótlás tilalmába, ugyanakkor lehetőséget biztosít az ajánlattevő számára a hiányos hiánypótlás, vagy eltérő adatok közlésének okára.Az ajánlatkérő eljárása tehát a Kbt. 71. §-ának (10) bekezdése alapján nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy egy-egy hiánypótlást nem egységes egészként kell kezelni, hiszen ha például egy másik hiánypótlási felhívásra adott hiánypótlását teljesítette a gazdasági szereplő, azt elvileg függetlenül kellene kezelni az adott hiánypótlásban foglaltaktól. A teljes hiánypótlás figyelembe nem vétele az ajánlatkérő értelmezésében azt jelenti, hogy benyújtásra sem került, ami tény szerint nem igaz, hiszen benyújtásra került úgy, hogy időközben a hiánypótlási szabályok közül a Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontját[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4573

6. találat: Döntőbizottsági állásfoglalás a hamis adatszolgáltatás kérdésében

Kérdés: Ki kell-e mondania a Döntőbizottságnak a hamis adatszolgáltatást, vagy elég, ha az ajánlatkérő megállapítja azt az eljárás során?
Részlet a válaszból: […]ha az a közbeszerzési eljárás során, illetve közbeszerzési eljárással kapcsolatban hamis adatot szolgáltatott, vagy hamis nyilatkozatot tett, és a kizárásnak a 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti feltételei fennállnak.Erre akkor kerülhet sor, ha egyrészt a jogorvoslati kérelemben felmerül a hamis adatszolgáltatás, másrészt a jogorvoslati fórum maga megállapítja, hogy a jogorvoslati eljárásban a közbeszerzési eljárással kapcsolatban hamis adatszolgáltatás történt.Amennyiben a kötelező kizáró oki szabályozás szerint az ajánlatkérő megállapítja a hamis adatszolgáltatást az eljárást lezáró összegezésben, és ez ellen nem indít az ajánlattevő jogorvoslati eljárást, úgy a hamis adatszolgáltatás jogorvoslati eljárástól függetlenül kizáró ok marad három teljes évre a Kbt. 62. § (1) bekezdésének h) pontja alapján. A 62. § (1) bekezdésének h) pontja egyértelművé teszi, hogy a jogorvoslati fórum döntésétől számít a kizárás időszaka, ha azonban nem kerül sor jogorvoslati eljárásra, úgy a Döntőbizottság döntése nélkül is beáll a hároméves távolmaradási kényszer a közbeszerzéstől.[A Kbt. 62. § (1) bekezdésének h) pontja alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4562

7. találat: Hamis adatszolgáltatás szakember referenciájával kapcsolatban

Kérdés: Abban az esetben, ha értékelési szempont, a szakember referenciája és iratbetekintés során az egyik ajánlatkérő megállapítja, hogy a referenciában megjelölt tétel nem pontosan azt tartalmazza, amit az ajánlatkérő előírt - így az valójában nem fogadható el -, az hamis nyilatkozattételnek minősül vagy sem? (Az alkalmassági követelmény csak a szakember képesítését írja elő, a referenciát az értékeléshez kérik, továbbá hiánypótlást követően adta be végül a referenciát az ajánlattevő, tehát már nincs lehetőség több kör hiánypótlásra a kérdésben.)
Részlet a válaszból: […]adatot, vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg - ia) és ib) alpontok.A C-387/14., ún. ESAPR PROJEKT ügyben az Európai Unió Bírósága úgy foglalt állást, hogy nem kell a hamis adatszolgáltatásnak feltétlenül szándékosnak lennie, hanem megalapozza azt az a gondatlanság is, mely meghatározó hatással lehet az ajánlat érvényességére. Az EUB az alábbiak szerint fogalmaz:"A 2004/18 irányelv 45. cikke (2) bekezdésének g) pontját - amely lehetővé teszi, hogy a gazdasági szereplőt kizárják a közbeszerzési eljárásban való részvételből, különösen akkor, ha »jelentős mértékben« hamis nyilatkozatokat szolgáltatott az ajánlatkérő szerv által kért felvilágosítások keretében - úgy kell értelmezni, hogy az akkor alkalmazható, ha az érintett ajánlattevő bizonyos súlyú gondatlanságért felelős, nevezetesen olyan jellegű gondatlanságért, amely meghatározó hatással lehet a kizárásról, a kiválasztásról, illetve a közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló határozatokra, függetlenül attól, hogy e gazdasági szereplő tekintetében szándékos hibát állapítottak-e meg."Ez azonban nem azt jelenti, hogy a gondatlanság is önmagában megalapozza a hamis adatszolgáltatást, hanem azt, hogy minden esetben külön kell vizsgálni a körülményeket, és ez alapján megítélni a helyzetet, hiszen önmagában egy értékeléssel kapcsolatos nyilatkozat mindenképpen hatással van az adott ajánlat érvényességére.A Kbt. 62. §-a értelmében egyértelmű, hogy a hamis adatszolgáltatás minden értékelési szempont vonatkozásában is fennállhat, azaz nem lehet csak az alkalmasság igazolása kapcsán szűkítően értelmezni a hamis adatszolgáltatás megállapításának lehetőségét. Mivel az érintett referencia kapcsán az ajánlattevő más hiánypótlás keretében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4560

8. találat: Eljárás fordítás pontatlansága esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő azért zárja ki az ajánlattevőt, mert az általa benyújtott fordítás nem pontosan azt tartalmazza, mint amit az eredeti nyilatkozat, azaz például elírtak benne egy számot?
Részlet a válaszból: […]egyértelművé tegye, valójában a korábbi nyilatkozatot nem szeretné felhasználni, inkább helyette új dokumentumot nyújt be. Ez azonban az alapelvek sérelmével jár, hiszen hamis fordítás eredményeként benyújtott dokumentummal kívánta igazolni ajánlata érvényességét az eljárásban.A Kbt. 71. §-ának (8) bekezdése alapján a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:- nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével, és- annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára, vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja - a) és b) pontok.A hamis adatszolgáltatáshoz nem szükséges a szándékosság, akár gondatlanságból is megvalósulhat, melynek következménye három év kizárás a közbeszerzési piacról. Mivel mindez olyan hamis nyilatkozatnak minősül, mely fordítást maga az ajánlattevő készített, és mindez közvetlen hatással van az ajánlat értékelésére vonatkozó ajánlattevői döntésre, így az alábbi kizáró ok hatálya alá kerül az ajánlattevő. Ennek feltétele, hogy az összegezésben is kitérjen rá az ajánlatkérő, ellenkező esetben hamis adatszolgáltatás nélkül lesz az ajánlat érvénytelen.A Kbt. 62. § (1) bekezdésének i) pontja szerint az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban:[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4536

9. találat: Hiánypótlás során történt elírás jogkövetkezménye

Kérdés: Van-e jelentősége annak, hogy azért, mert a hiánypótlás során elírom a műszaki paramétereket az ajánlatban foglaltakhoz képest, a többi hiánypótlást sem veszi figyelembe az ajánlatkérő, és úgy írja mindezt az összegzésbe, mintha semmilyen hiánypótlást nem nyújtottam volna be? Lehet-e ennek hamis adatszolgáltatás a következménye?
Részlet a válaszból: […]döntött, hogy a teljes hiánypótlás tartalmát nem veszi figyelembe, és így érvénytelenségi okként értékeli. Valójában érvénytelenségi okként elegendő lett volna a 71. § (8) bekezdésének b) pontját meghatározni, mégis a (10) bekezdés értelmében a teljes hiánypótlást is érvénytelennek minősítette az ajánlatkérő. Ennek azért van jelentősége, mert ha a hiánypótlás során az ajánlattevő nem igazolja az alkalmasságát az ajánlatkérő felhívására, akkor a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerint hamis nyilatkozatot tesz, hiszen a korábbiakban úgy nyilatkozott, hogy megfelel az alkalmassági követelményeknek. Ennek következtében kizárható az eljárásból, továbbá a 62. § (1) bekezdésének h) pontja értelmében - amennyiben ez az összegzésben is megjelenik - három évre kizárják a közbeszerzési piacról.A Kbt. 62. § (1) bekezdésének h) és i) pontjai szerint ugyanis az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki- korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott, vagy hamis nyilatkozatot tett, ezért az eljárásból kizárták, és a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került sor az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évig, vagy amennyiben a kizárás tekintetében sor került jogorvoslatra, és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését - a hamis adat szolgáltatásának megállapítása mellett - a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált, a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős - három évnél nem régebben meghozott - határozata jogszerűnek mondta ki;- az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot, a kizáró okokat vagy a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt: hamis nyilatkozat), amennyiben a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot, vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg - is) és ib) alpontok.Az ajánlatkérő eljárása tehát a Kbt. 71. §-ának (10) bekezdése alapján nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy egy-egy hiánypótlást nem egységes egészként kell kezelni, hiszen ha például egy másik hiánypótlási felhívásra adott hiánypótlását teljesítette a gazdasági szereplő, azt elvileg függetlenül kellene kezelni az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4518

10. találat: Eljárás igazolási szakaszában kérhető nyilatkozatok

Kérdés: Az új template-eket sorra kérik az ajánlatkérők, és ha az EEKD mellett már kérik, akkor a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) és kc) alpont szerinti template-et is kérik. Hogyan tudom felhívni a figyelmet arra, hogy ezt nem kérhetik? Megoldás lehet az, hogy nem töltöm ki, vagy kitöltöm, de nem valós adatokkal?
Részlet a válaszból: […]tekintetében a kb) alpont szerinti feltétel fennáll - k) pont kb) és kc) alpontok.Az igazolásokra vonatkozó szabályok értelmében az ajánlattételt vagy részvételi jelentkezést követően az ajánlat megfelelőségének vizsgálata történik, mely az EEKD-ban jelzett nyilatkozat és néhány kiegészítő nyilatkozat (alvállalkozó, kapacitást biztosító bevonásáról) megtételét jelenti. A kb) és kc) szerinti nyilatkozat valóban az eljárás 69. § (4) bekezdés szerinti igazolási szakaszában kérhető. Az EEKD utal a saját nemzeti kizáró okainkra, melynek vonatkozásában nem lelhető fel adatbázis.A Kbt. 69. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben a részvételi jelentkezés és az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési dokumentum szerinti nyilatkozattal egyidejűleg -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4445
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 27 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést