Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]megelőzően nem arról a tartalomról nyilatkozott, mint tette volna ezt a jogszabályváltozás után. Javasolt új nyilatkozat megtétele, ugyanakkor arra nincsen szükség, hogy minden egyes eljáráshoz ezt megtegye az ajánlattevő. Amennyiben valóban nem változott az aláírásra jogosult, vagy a jogszabály és a nyilatkozat minden egyéb
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ajánlattevő.Külön kitér az útmutató arra az esetre, hogy amennyiben a gazdasági szereplő már a részvételi szakaszban kizáró ok hatálya alá került, azonban ez csak az ajánlattételi szakaszban jut az ajánlatkérő tudomására, úgy felmerül a hamis nyilatkozattétel kérdése. Kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában új gazdasági szereplő saját kezdeményezésre - azaz a Kbt. 71. § (4) bekezdése szerinti ajánlatkérői felhíváson túl - nem vonható be az eljárásba. Az előbbiekben az egyszakaszos eljárásban azért mertünk ennél liberálisabb álláspontot képviselni, mert egyszakaszos eljárás esetében nem ennyire szigorúak az új kapacitást biztosító bevonásának korlátai.A Kbt. 71. §-a nem tartalmazza azt a tilalmi szabályt, miszerint új gazdasági szereplő bevonása hiánypótlás keretében nem lehetséges. Ugyanakkor az ajánlatkérői oldalon az új gazdasági szereplő bemutatásával járó újabb hiányok feltárása megnövelheti az eljárások időigényét. Ezt a Kbt. 71. §-ának (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő döntheti el, hiszen a közbeszerzési dokumentumokban maga rendelkezhet arról, hogy az újonnan bemutatott gazdasági szereplők vonatkozásában kizárja a hiánypótlást, vagy az általa meghatározott korlátozással biztosítja azt.Ha az ajánlatkérő nem él a Kbt. 71. §-ának (6) bekezdése szerinti kizárási vagy korlátozási lehetőséggel, abban az esetben folytatnia kell a hiánypótlást.A Kbt. fentiekben hivatkozott 71. §-ának (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve, hogy a közbeszerzési dokumentumokban feltüntette, hogy ilyen esetben nem - vagy csak az általa meghatározott korlátozással - rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható.A Kbt. 71. §-ának (4) bekezdése nem hiány pótlására, hanem arra az esetre vonatkozik, ha kizáró ok áll fenn valamely kapacitást biztosító szervezet vagy alvállalkozó vonatkozásában. Ilyenkor minden esetben hiánypótlási felhívást kell küldeni, amelynek a célja, hogy a kizárt gazdasági szereplő helyett az ajánlattevő szükség esetén másik gazdasági szereplőt nevezzen meg. Így megtörténhet, hogy az új gazdasági szereplő megnevezését követően kerül sor a Kbt. 71. § (6) bekezdésének alkalmazására.Kétszakaszos közbeszerzési eljárásban az útmutató is egyértelmű abban a kérdésben, hogy az ajánlatkérő kizárólag a részvételi szakasz alapján alkalmasnak minősített jelentkezőknek küldheti meg az ajánlattételi felhívást, tehát ebben a tekintetben új gazdasági szereplő nem vonható be ajánlattételi szakaszban. A Kbt. 84. § (1) bekezdésének d) pontja alapján meghívásos eljárásban az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell a részvételi vagy közvetlen részvételi felhívásban előírtakkal összhangban az ajánlattételi szakaszban az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alátámasztására a 69. § szerint benyújtandó igazolások meghatározását, valamint az ajánlathoz csatolandó azon nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, illetve alvállalkozója és az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá.Az Esaprojekt-ügyben (C-387/14) még a korábbi irányelvek vonatkozásában ugyan, de hasonló értelmezési környezetben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy szabadon, kétszakaszos eljárásban a második szakaszban nincs lehetőség új gazdasági szereplő bevonására."Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 51. cikkét - ezen irányelv 2. cikkével összefüggésben - úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az, hogy egy közbeszerzési eljárásban való részvételre jelentkezés benyújtására előírt határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő, annak igazolása céljából, hogy megfelel a közbeszerzési eljárásban való részvétel feltételeinek, az eredeti ajánlatában nem szereplő olyan dokumentumokat nyújt be az ajánlatkérő szervhez, mint egy harmadik szervezet által teljesített szerződés, illetve ez utóbbi arra vonatkozó kötelezettségvállalása,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.Előbbiekhez képest félreérthetően másként fogalmaz a 143. § (3) bekezdésében a jogszabály, amikor kötelező megszüntetést ír elő, de csak olyan határidővel, hogy feladata ellátásáról gondoskodni tudjon.A fentiekben hivatkozott 143. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon -, ha- a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;- a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben, vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel - a) és b) pontok.A fenti három példát azért volt érdemes áttekinteni, mert egy megszüntetési lehetőség - (1) bekezdés -, majd egy megszüntetési kötelezettség - (2) bekezdés - mellett egy olyan megszüntetési kötelezettséget tartalmaz a jogszabály - (3) bekezdés -, ahol kifejezetten időt hagy arra, hogy az ajánlatkérő a feladat ellátásáról gondoskodni tudjon. Akár úgy is gondolhatjuk, hogy ez azt jelenti, hogy a (2) bekezdés esetében viszont azonnali hatállyal köteles felmondani az ajánlatkérő a szerződést. Azonban ez utóbbit a jogszabály nem tartalmazza, sőt, valójában, amint az ajánlatkérő saját maga hozza létre a rendkívüli sürgősségre részben okot adó helyzetet, önmaga zárja ki annak lehetőségét, hogy előre nem látható legyen a rendkívüli helyzetben azonnal hatállyal felmondott szerződés következtében előálló helyzet.Ennek megfelelően véleményünk szerint a Kbt. 143. § (1) és (2) bekezdéseinek alkalmazása során nem érthető úgy a szabály, mely szerint az ajánlatkérő azonnali, rendkívüli felmondással történő szerződésmegszüntetése egyben megalapozná a rendkívüli sürgősséget is, hiszen saját döntéséből adódik a későbbiekben feladata ellátatlansága.A rendkívüli sürgősség jogalapja az alábbi feltételek esetében alkalmazható:A Kbt. 98. § (2) bekezdésének e) pontja alapján az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából, vagy az ajánlatkérő által előidézett okból.Mivel a megszüntetés esetében előre látható a következmény, azaz a feladat ellátásának hiánya, így mivel maga az ajánlatkérő idézte azt elő, a rendkívüli sürgősség jogalapja nem állhat fenn még akkor sem, ha erre a Kbt. értelmében köteles volt. Ennek az az oka, hogy a Kbt. nem írja elő a rendkívüli felmondás alkalmazását még a 143. § (2) bekezdésében sem.Hasonló következtetésre jutott a Közbeszerzési Döntőbizottság a D. 199/2020. számú ügyben. Véleménye szerint a jogutódlás, szerződésben lévő esetleges jogszerűtlen kitételek olyan körülmények, amelyek az ajánlatkérő által a fennálló szerződéses jogviszony rendes, illetve rendkívüli felmondása útján kezelhetők, mint ahogy a minőségi problémák esetére is lehet megoldás a szerződéses jogviszonyon belül, akár a szerződés, akár a jogszabályok hibás teljesítés esetére alkalmazandó előírásai szerint. A jogorvoslati fórum tehát alapvetésként kezeli, hogy a helyzet nem csak rendkívüli felmondással lett volna megoldható. Kifejezetten utal továbbá arra a tényre, hogy az ajánlatkérő döntése vezetett el a korábbi szolgáltatóval való szerződéses kapcsolat megszűnéséhez, ami később a rendkívüli sürgősség jogalapja megdőlésének egyik legfontosabb oka lesz.Mivel ez az ügy is jogutódlással kapcsolatos, így lényeges, hogy a jogorvoslati fórum külön foglalkozik azzal, hogy magát a jogutódlási problémát is ismerte az ajánlatkérő hosszú ideje, továbbá hogy a szerződés lehetőséget adott a rendes felmondásra is.A Döntőbizottság kiemeli, hogy a csatolt iratok és nyilatkozatok alapján az ajánlatkérő valamennyi olyan körülményről, amelyet a korábbi szerződése érvénytelensége megállapítása alapjául előadott, a 6. számú szerződésmódosítás óta tudomással bírt. Ismert volt számára, hogy az eredeti szerződés hatálya feltételezhetően jogszerűtlenül került meghosszabbításra (meghosszabbodásra), tudott az általa[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hatálya alá tartozás. Egyébként a kötelező felmondás az offshore hátterű cégek vonatkozásában áll fenn a 143. § (3) bekezdés szerint, ami szintén az adóelkerülést feltételezi. Az áfafizetés elmaradása azonban csak éven túli esetben van hatással az ajánlattevő ajánlattételi képességére.A Kbt. kérdéshez kapcsolódó 143. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.A (3) bekezdés szerint az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett a feladata ellátásáról gondoskodni tudjon -, ha- a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;- a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel - a) és b) pontok.A kérdésben jelzett árubeszerzésnek azért van jelentősége, mert építési beruházás esetében az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet kifejezetten korlátozza a számla kifizethetőségét adóhiány esetében.A rendelet 32/B. §-ának (1) bekezdése alapján a 32/A. § (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a havonta nettó módon számított 200 000[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által meghatározott műszaki feltételeknek.Esetünkben azonban a felszámolási eljárással kapcsolatos, a kizáró oki szabálytól eltérő előírás sérti a Kbt. 62. §-át, amely kötelező tartalommal írja elő a kizáró ok értelmezését, attól való eltérést nem engedve. Amennyiben ettől eltérő, kiterjesztettebb formában értelmezi az ajánlatkérő a rendelkezést, az a kizáró ok módosításához vezet.Nem merülhet fel tehát ebben az esetben a hamis adatszolgáltatás lehetősége, hiszen az ajánlatkérő nem kérheti a nem jogerősen elrendelt felszámolási eljárásról történő tájékoztatást, melyet ennek megfelelően nem is kell megtennie az ajánlattevőnek.A 62. § (1) bekezdés alábbi hamis adatszolgáltatásra vonatkozó szabályait tehát nem kell másként érteni, hanem abból kiindulni, hogy nem kérhet a kizáró oki szabályoktól eltérő tartalmú nyilatkozatot az ajánlatkérő.A Kbt. 62. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá tartozik az a gazdasági szereplő, aki/amely az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot, a kizáró okokat vagy a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt: hamis nyilatkozat), amennyiben- a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és- a gazdasági szereplő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mellőzésére vonatkozó feltételek fennállását a Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 78/C. § (2) bekezdése szerinti végzésében megállapította - Kbt. 62. § (1) bekezdésének o) pontja.A Kbt. 62. § (1) bekezdésének fenti o) pontja helyébe 2020. január 1-jén a következő rendelkezés lépett: (Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki)"o) esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban a gazdasági szereplő más gazdasági szereplővel a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött".Az új szabályozás nem biztosít felmentési lehetőséget olyan gazdasági szereplők számára, amelyek feltárják a versenykorlátozó magatartást. Amennyiben ez az eset áll fenn, úgy a kizárást követően az érintett gazdasági szereplőnek lehetősége van öntisztázni, és megbízhatósági határozat birtokában újra visszalépni a közbeszerzési piacra.Jelentősége van továbbá annak is, hogy a tisztességtelen piaci magatartás keretében tiltott piaci együttműködést a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény alapján egymástól nem független vállalkozások esetében nem értelmezhető. A Tpvt. 11. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis tilos a vállalkozások közötti megállapodás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tekintetében a kb) alpont szerinti feltétel fennáll - k) pont kb) és kc) alpontok.Az igazolásokra vonatkozó szabályok értelmében az ajánlattételt vagy részvételi jelentkezést követően az ajánlat megfelelőségének vizsgálata történik, mely az EEKD-ban jelzett nyilatkozat és néhány kiegészítő nyilatkozat (alvállalkozó, kapacitást biztosító bevonásáról) megtételét jelenti. A kb) és kc) szerinti nyilatkozat valóban az eljárás 69. § (4) bekezdés szerinti igazolási szakaszában kérhető. Az EEKD utal a saját nemzeti kizáró okainkra, melynek vonatkozásában nem lelhető fel adatbázis.A Kbt. 69. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben a részvételi jelentkezés és az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési dokumentum szerinti nyilatkozattal egyidejűleg -[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása ellenére az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból, amennyiben a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti véglegessé vált határozata, vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság 188. § (5) bekezdése szerinti jogerős határozata kimondta, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát.Mivel a Kbt. 64. §-ának (2) bekezdése értelmében az öntisztázást az ajánlatkérő mérlegelés nélkül köteles elfogadni, így valójában az ajánlatkérőnek nincs mozgástere abban, hogy figyelembe veszi-e a Közbeszerzési Hatóság ajánlattevő megbízhatóságára vonatkozó határozatát.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés alapján a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti véglegessé vált határozata, vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság 188. § (5) bekezdése szerinti jogerős határozata kimondja az adott kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő megbízhatóságát, az ajánlatkérő mérlegelés nélkül köteles azt elfogadni. A jogerős határozatot a gazdasági szereplő az egységes európai közbeszerzési dokumentummal egyidejűleg köteles benyújtani.A kérdező nem azonosítja az érintett ügyet, így válaszunkban igyekeztünk hasonló jellegű jogesetet találni a Közbeszerzési Hatóság honlapján elérhető sikeres öntisztázások megbízhatósági határozatai között. Például egy gazdasági társasággal szemben hasonló ügyben hozott döntés megfelelő alapul szolgál a válasz megadására.Az érintett ügyben a kérelmező ügyvezetőjét az eljárásra illetékes törvényszék bűnösnek nyilvánította költségvetési csalás bűntettében, mivel az alkalmazottak részére történő bérkifizetések elszámolása nem a valóságnak megfelelően történt. Például a készpénzben kifizetett bérelemek után az ügyvezető utasítására az adó- és járulékbevallási kötelezettségét a kérelmező nem teljesítette. A kérelmező kérelmében pontosan megadta a vagyoni hátrányt, melyet a központi költségvetésnek okozott, és amelyet a NAV letéti számlájára már elutalt. A kérelmező számára fontos volt, hogy pénzbírságot nem szabott ki az eljáró bíróság. Kérelmező előadta, hogy a házkutatás során keresett dolgokat önként átadták, az eljárást nem késleltették, az ügyvezető nem tagadta meg a vallomást, hanem feltárta a cselekmény hátterét, okait, részleteit. Ezt követően átfogó lépéseket tett a kérelmező a cég irányítási és elszámolási rendjének megváltoztatására, melynek keretében a közgyűlés visszahívta ügyvezetői pozíciójából. Ezzel kapcsolatban a Hatóság külön[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]információk alapján az ajánlatkérőnek tudnia kell bizonyítani, hogy az ajánlattevők összehangolt magatartása a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Erre utal a fenti o) pont is, mellyel kapcsolatban további segítséget a szabályozás nem ad. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérők nyomozati cselekményeket nem végezhetnek, ez tőlük nem elvárható, így a bizonyítás lehetősége számukra korlátozott.A Kbt. 62. § (1) bekezdésének o) pontja alapján fennálló kizáró ok az adott közbeszerzési eljárásra értelmezendő, megítélésének is az eljárás során kell történnie. Az ajánlatkérő ettől független cselekménye, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnál versenyfelügyeleti eljárást kezdeményez, ugyanakkor saját döntésének következménye már az eljárás során az érintettek kizárásához vezet. Ebben a vonatkozásban az ajánlatkérő döntése szükségszerűen idő előtti, és annak terjedelme is kizárólag az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozik, a későbbiekben erre a kizáró okra kifejezetten más ajánlatkérő nem hivatkozhat.Érdemes a hazai joggyakorlatot megismernie, és ez alapján eldöntenie az ajánlatkérőnek, milyen módon kezeli a fenti helyzetet. A Közbeszerzési Döntőbizottság 397/2017. számú határozatában az ajánlatkérő megállapította az n) pont szerinti kizáró ok fennálltát.Ebben az esetben több olyan, az ajánlattevők összehangolt magatartására utaló jel is felmerült, mint például, hogy egyes ajánlatok hasonlítottak, azonos személy adta le (nem elektronikus úton), valamint közösen mulasztották el a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolást. A jogorvoslati fórum összességében értékelte a vélhetően összejátszó ajánlattevők magatartását, és arra jutott, hogy az ajánlatkérő jogszerűen zárta ki az érintetteket az eljárásból az n) pontra hivatkozással.A Döntőbizottság érvei közül a legfontosabbakat az alábbiakban emeljük ki:"30. Jelen jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő döntése alátámasztására több bizonyítékot jelölt meg.(1) A két gazdasági szereplő ajánlatát ugyan azon a személy adta le. A Döntőbizottság e körben megvizsgálta a rendelkezésére álló bizonyítékokat. Tényszerű, hogy egy személy adta le mindkét ajánlattevő ajánlatát, mint ahogy az is, hogy ezen személy kizárólag a kérelmezővel áll jogviszonyban. E körben tehát a Döntőbizottság álláspontja szerint nem életszerű az, hogy bármely ajánlattevő is a versenytársát bízna meg azzal, hogy ugyan azon a beszerzés során az ajánlatát leadja. Az ajánlatkérő e körben tájékoztatást kért az ajánlattevőktől, akik e körben lényegében arra hivatkoztak, hogy az ajánlattevő képviselői nem tudtak arról, hogy ugyan azon a személy fogja leadni az ajánlatot, ők erre vonatkozóan nem adtak utasítást. Ezen tényállási helyzet vonatkozásában a Döntőbizottság hangsúlyozza, hogy a Kbt., illetve az Irányelv kifejezett tilalmat nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy egy közbeszerzési eljárásban részt vevő, s ezáltal a többi ajánlattevővel versenyben lévő független ajánlattevő ajánlatát egy másik ajánlattevő képviselője adja le, ugyanakkor nyilvánvaló bizonyító erővel bír a tekintetben, hogy a két érintett ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban nem egymástól független versenytársként vettek részt.(2) A szakmai ajánlat azonosságára vonatkozóan a két ajánlattevő bár okszerű magyarázatot adott, azonban e körben a Döntőbizottság azt is értékelte, hogy olyan formai azonosságok felfedezhetők a két ajánlattevő ajánlatának táblázatában, mely az ugyan azon gyártó által forgalmazott készülékeket megajánló[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]úton megtett nyilatkozatot közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel - elektronikusan látta el hitelesítéssel. (4) Az ajánlatkérő a Kbt. 47. § (2) bekezdésétől eltérően elektronikus eljárás esetén azt írhatja elő, hogy az olyan nyilatkozat, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), elektronikus okiratként feleljen meg a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek.A kizáró okokkal kapcsolatban benyújtandó saját nyilatkozatról a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy a nyilatkozatnak közjegyző vagy gazdasági és szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatnak kell lennie. Az EKR-be történő feltöltés azonban elektronikus formában nem igényli ennek a nyilatkozatnak az eredetiségét, azaz függetlenül a hitelesített formától, egyszerűen beszkennelhető és feltölthető.Utalunk a kérdés kapcsán arra, hogy 2019. április 1-jétől a Korm. rendelet fenti szabálya az alábbiak szerint lesz része a Kbt.-nek."47. § (2a) Ha a 41/C. § (1) bekezdés e)-f) pontja alapján az ajánlatok benyújtása egészében papíralapon történik és ahol e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - egyszerű másolatban is benyújtható. Az ajánlatkérő előírhatja az olyan nyilatkozat eredeti vagy - ha az ajánlatkérő lehetővé teszi - hiteles másolatban történő benyújtását, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál[…] részlet vége a válaszból.