Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

139 találat a megadott kizáró ok tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Nemzeti eljárásrendben bekérhető nyilatkozatok

Kérdés: Nemzeti nyílt eljárásban a kizáró okok tekintetében nem szerepel a kiírásban a közjegyzői ellenjegyzést elváró 62. § (1) bekezdés d) pontja és 62. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat, illetve a 62. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti nyilatkozat. Ezek sem a nyilatkozatminták között, sem EKR-űrlap formájában nem kerültek kiírásra. Ennek ellenére csatolnunk kell ezeket ajánlattevőként az eljárásban?
Részlet a válaszból: […]közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet értelmében csak és kizárólag egyszerű nyilatkozat kérhető, melyet az ajánlatkérő azon kizáró okok esetében köteles bekérni, melyek nyilvánosan elérhető, ingyenes elektronikus adatbázisban nem ellenőrizhetők. Összességében nem hibázik az ajánlattevő, ha minden, az eljárást megindító hirdetményben előírt kizáró ok tekintetében egyszerű nyilatkozatot tesz a kizáró ok hatálya alá nem tartozás vonatkozásában.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4730

2. találat: Korábbi eljárásban felhasznált EEKD elfogadásának feltételei

Kérdés: Nemzeti nyílt eljárási rend esetén EEKD alkalmazására nem került sor. A kiírás szerint az ajánlatkérőnek a korábbi közbeszerzési eljárásban felhasznált EEKD-t is el kell fogadnia, ha az a valóságnak megfelelő tartalmú. Itt nem egyértelmű számomra, hogyan kell eljárni. Régi (hatályon kívüli) Word-formátumot kell kitölteni mai dátummal, vagy egy korábbi eljárásból kellene átemelni akkori dátummal?
Részlet a válaszból: […]nem tartozik a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá, valamint a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) pontját a 8. § i) pont ib) alpontja és a 10. § g) pont gb) alpontjában foglaltak szerint kell igazolnia. Az egységes európai közbeszerzési dokumentum nem alkalmazandó, azonban az ajánlatkérő köteles elfogadni, ha az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező a 7. § szerinti - korábbi közbeszerzési eljárásban felhasznált - egységes európai közbeszerzési dokumentumot nyújt be, feltéve, hogy az abban foglalt információk megfelelnek a valóságnak, és tartalmazzák az ajánlatkérő által a kizáró okok és az alkalmasság igazolása tekintetében megkövetelt információkat. Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt információk valóságtartalmáért az ajánlattevő felel.Az EEKD vagy bármely más kizáró oki nyilatkozat megtételének időpontja nem releváns, amennyiben a benyújtáskor azonos a kizáró okok tartalma, továbbá a cég képviseletre jogosultja is azonos azzal, aki korábban aláírta. A kizáró oki nyilatkozat születhet sokkal korábban is,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4729

3. találat: Kizárás cégkivonatban szereplő zár alá vételre utaló bejegyzés esetén

Kérdés: Fennáll-e kizáró ok abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság cégkivonatán a jogi személlyel szemben alkalmazott büntetőjogi intézkedésre (zár alá vételre) utaló bejegyzés jelenik meg, amely abból ered, hogy a nyomozó hatóság biztosítási céllal elrendelte a jogi személy iratainak és másik gazdasági társaságban meglévő üzletrészének lefoglalását a korábbi vezető tisztségviselő ellen folyamatban lévő büntetőeljárásban?
Részlet a válaszból: […]biztosítási intézkedés tárgyában) nem számít bűncselekmény elkövetését megállapító bírósági ítéletnek, így kizáró okot nem eredményez.A szóban forgó bejegyzéssel összefüggésben tehát sem a jogi személy, sem a jogi személy volt vezető tisztségviselője vonatkozásában nem áll fenn kizáró ok a közbeszerzési eljárásban. A jelenlegi vezető tisztségviselő által eddig az időpontig megtett, a kizáró okok fenn nem állására vonatkozó nyilatkozatok ezért nem igényelnek módosítást, azok helytállóak és jogszerűek. Álláspontunk szerint a jelenlegi vezető tisztségviselő a jövőre nézve mindaddig tehet további ilyen nyilatkozatokat, amíg be nem következik az az eset, hogy a jogi személyt vagy a jogi személy volt vezető tisztségviselőjét - előzetes mentesítés nélkül - jogerősen elítélik a Kbt.-ben meghatározott bűncselekmény miatt.Ha tehát a büntetőeljárásban elmarasztaló ítélet születik, de el lehet érni az elítélt előzetes mentesítését a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól (például kifizetéssel, együttműködéssel stb.), akkor nem következik be kizáró ok. Abban az esetben, ha csak a jogi személyre nézve sikerül elérni az előzetes mentesítést, de a volt vezető tisztségviselő esetében nem, akkor azonban a kizáró ok bekövetkezik.A kérdésben körülírt helyzet fentiekből következően a jogi személy esetleges konzorciumi tagságát érintő kizáró okot sem jelent.Más lehet a helyzet, ha a kérdésben szereplő körülményre egy már lezárult közbeszerzési eljárás teljesítési szakaszában derül fény. Jóllehet, a Kbt. alapján az ilyen helyzet sem az éppen folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokat, sem a korábbi közbeszerzési eljárások alapján megkötött, és jelenleg teljesítési szakaszban lévő szerződéseket nem érinti, ám a megkötött szerződések tartalmazhatnak olyan kitételt, hogy amennyiben ilyen helyzet bekövetkezik, úgy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4721

4. találat: Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszból: […]vonatkozik, melyet az ajánlatkérő köteles bejelenteni a Kbt. 62. § (7) bekezdése szerint.A 62. § (7) bekezdése alapján az ajánlatkérő - az érintett ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nevének és címének (székhelyének, lakóhelyének), az eljárás tárgyának és azonosítójának, valamint a kizárás és a kizárt gazdasági szereplő erről való tudomásszerzése időpontjának megjelölésével, valamint a kizárásra okot adó cselekmény és az eset lényeges körülményeinek leírásával - köteles tájékoztatni a Közbeszerzési Hatóságot az (1) bekezdés i) és j) pontja szerinti kizárásról és a kizárás időpontjáról.A kizárt ajánlattevőkkel kapcsolatos - nem közhiteles - adatbázis tehát nem közvetlenül a 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá tartozó ajánlattevőkről szól, hanem a 62. § (1) bekezdés i) pontból adódó kizáró ok hatálya alá tartozó ajánlattevőkre tartalmaz információt.Az ajánlatkérő helyesen szüntette meg a szerződését, hiszen egyéb forrásból tudomást szerzett az eljárás során történő kizáró ok hatálya alá tartozásról, mely a kérdésből ítélve a 62. § (1) bekezdés i) pontjára vonatkozott. Így a Kbt. 62. § (1) bekezdésének h) pontja miatt volt szükség a szerződés megszüntetésére. Az eljárás során történő hamis adatszolgáltatás akkor is megvalósul, ha arról nem szolgáltatott adatot az ajánlattevő, hogy a korábbiakban hamis adatot szolgáltatott. Erre utal többek között a 62. § (1) bekezdés h) pontja.A Kbt. 142. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a szerződést felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.A kérdés a hamis adatszolgáltatás vonatkozásában a 62. § (1) bekezdés i) pont szerinti hamis adatszolgáltatás okán, a 62. § (1) bekezdés h) pont beállta miatti bejelentési kötelezettségre vonatkozik.A Kbt. 62. § (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4710

5. találat: A kizáró okok 2021. évi változásának hatása a korábban tett közjegyzői nyilatkozatokra

Kérdés: Az ajánlattevőnek ismét közjegyzőhöz kell mennie, ha hatályon kívül kerülnek a kizáró okok? Változtat-e a helyzeten, ha olyan nyilatkozatom van, ami általánosságban utal a Kbt. 62-63. §-aira, tehát nem részletezi azt?
Részlet a válaszból: […]tekintetében sor került jogorvoslatra, és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését - ahamis adat szolgáltatásának megállapítása mellett - a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált - a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős -, három évnél nem régebben meghozott határozata jogszerűnek mondta ki - ha) és hb) alpontok.A Kbt. 62. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki)(...) esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára a közbeszerzési eljárásban, vagy korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásból ebből az okból kizárták, és- ha a kizárás miatt jogorvoslatra nem került sor, az ajánlatkérő megítélése szerint a kizárás alapjául szolgáló cselekmény miatt a szerződés teljesítése vonatkozásában a megbízhatósága alapos okkal megkérdőjelezhető, az érintett eljárás lezárulásától számított három évben, vagy- ha a kizárás tekintetében sor került jogorvoslatra, és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését a jogtalan befolyásolás megállapítása mellett - a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált - a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4627

6. találat: Ajánlattevő kizárása alvállalkozója kizáró ok hatálya alá kerülése miatt

Kérdés: Ki kell-e zárnom az ajánlattevőt, ha az alvállalkozója - nem pedig a kapacitást biztosítója - kizáró ok hatálya alá kerül?
Részlet a válaszból: […]bírálat időszakában történik a kizáró ok hatálya alá kerülés, úgy az alábbi - 2021. február 1-jén a kizáró okok vonatkozásában kismértékben módosult - szabály irányadó.Ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a 62. § (1) bekezdés a)-f), h) és k)-n) pontja szerinti, korábbi eljárásban tanúsított magatartás alapján a j) pontja szerinti vagy - ha az ajánlatkérő előírta - a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére - Kbt. 71. § (4) bekezdése.Amennyiben mindez a moratórium alatt történik, a szerződéskötéskor lehetőség van új alvállalkozó bejelentésére, hasonlóképpen a teljesítés során is kezelhető a kérdés. Mivel az alvállalkozó cseréjéhez a teljesítés vonatkozásában nem szükséges az ajánlatkérő egyetértése, gördülékenyen cserélhetők az alvállalkozók, hiszen a bejelentési kötelezettségen kívül egyéb dokumentum (igazolás) benyújtása szükségtelen.Az adminisztráció csökkentése érdekében 2021. február 1-jén a Kbt. 138. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:Az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd - a később bevont alvállalkozók tekintetében - a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni (a megnevezésen túl az elérhetőség, valamint a képviseletre jogosult megjelölésével), amely részt vesz a szerződés teljesítésében. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles az ajánlatkérőt tájékoztatni az alvállalkozók bejelentésben közölt adatainak változásáról. A nyertes ajánlattevő a szerződésbe foglaltan nyilatkozik arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a közbeszerzési eljárásban elő­írt kizáró okok hatálya alatt álló alvállalkozót. Az ajánlatkérő részére e kötelezettség végrehajtásáról külön nyilatkozatot vagy más igazolást nem kell benyújtani.A módosítás egyik célja az alvállalkozó bejelentésé­nek szabályait összhangba hozni a 2014/24/EU iránye­lv rendelkezéseivel. Ebből a célból az alvállalkozók megnevezése mellett azok elérhetőségét és a képviseletre jogosultakat is meg kell jelölni. Másrészt, az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a hivatkozott bekezdésben megszűnik az a kötelezettség, hogy az igénybe venni kívánt alvállalkozók kizáró okok hiányára vonatkozó nyilatkozatát minden esetben be kell nyújtania a nyertes ajánlattevőnek. Ehelyett a nyertes ajánlattevőnek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4626

7. találat: A Kbt. új, 62. § (1a) bekezdésének értelmezése

Kérdés: Mit jelent a Kbt. új, 62. § (1a) bekezdése?
Részlet a válaszból: […]véve - az érintett gazdasági szereplő képes lesz a szerződés teljesítésére.A 2021. február 1-jén hatályba lépő új szabály felpuhítja a végelszámolásra, csődeljárásra vonatkozó kizáró okot, azaz fennállása esetében az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy mégis szerződést köt az érintett ajánlattevővel. Erre az irányelvi lehetőségre az indokolás hívja fel a figyelmet, és példaként az árubeszerzést hozza. A kizáró ok figyelmen kívül hagyása az ajánlatkérő szabadsága, nem köteles minden esetben megvizsgálni, ha a kizáró ok fennállása esetében mégis képes a teljesítésre a gazdasági szereplő - az ajánlattevő, a kapacitást biztosító, az alvállalkozó.[A Kbt. 62. §-ának (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4625

8. találat: Korábbi nyilatkozat felhasználhatósága jogszabályváltozást követően

Kérdés: Ha változik a kizáró okkal kapcsolatos nyilatkozattartalomra vonatkozó jogszabály, ismét közjegyző előtt kell nyilatkozatot tennem?
Részlet a válaszból: […]megelőzően nem arról a tartalomról nyilatkozott, mint tette volna ezt a jogszabályváltozás után. Javasolt új nyilatkozat megtétele, ugyanakkor arra nincsen szükség, hogy minden egyes eljáráshoz ezt megtegye az ajánlattevő. Amennyiben valóban nem változott az aláírásra jogosult, vagy a jogszabály és a nyilatkozat minden egyéb
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4590
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk - választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszból: […]ajánlattevő.Külön kitér az útmutató arra az esetre, hogy amennyiben a gazdasági szereplő már a részvételi szakaszban kizáró ok hatálya alá került, azonban ez csak az ajánlattételi szakaszban jut az ajánlatkérő tudomására, úgy felmerül a hamis nyilatkozattétel kérdése. Kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában új gazdasági szereplő saját kezdeményezésre - azaz a Kbt. 71. § (4) bekezdése szerinti ajánlatkérői felhíváson túl - nem vonható be az eljárásba. Az előbbiekben az egyszakaszos eljárásban azért mertünk ennél liberálisabb álláspontot képviselni, mert egyszakaszos eljárás esetében nem ennyire szigorúak az új kapacitást biztosító bevonásának korlátai.A Kbt. 71. §-a nem tartalmazza azt a tilalmi szabályt, miszerint új gazdasági szereplő bevonása hiánypótlás keretében nem lehetséges. Ugyanakkor az ajánlatkérői oldalon az új gazdasági szereplő bemutatásával járó újabb hiányok feltárása megnövelheti az eljárások időigényét. Ezt a Kbt. 71. §-ának (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő döntheti el, hiszen a közbeszerzési dokumentumokban maga rendelkezhet arról, hogy az újonnan bemutatott gazdasági szereplők vonatkozásában kizárja a hiánypótlást, vagy az általa meghatározott korlátozással biztosítja azt.Ha az ajánlatkérő nem él a Kbt. 71. §-ának (6) bekezdése szerinti kizárási vagy korlátozási lehetőséggel, abban az esetben folytatnia kell a hiánypótlást.A Kbt. fentiekben hivatkozott 71. §-ának (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve, hogy a közbeszerzési dokumentumokban feltüntette, hogy ilyen esetben nem - vagy csak az általa meghatározott korlátozással - rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható.A Kbt. 71. §-ának (4) bekezdése nem hiány pótlására, hanem arra az esetre vonatkozik, ha kizáró ok áll fenn valamely kapacitást biztosító szervezet vagy alvállalkozó vonatkozásában. Ilyenkor minden esetben hiánypótlási felhívást kell küldeni, amelynek a célja, hogy a kizárt gazdasági szereplő helyett az ajánlattevő szükség esetén másik gazdasági szereplőt nevezzen meg. Így megtörténhet, hogy az új gazdasági szereplő megnevezését követően kerül sor a Kbt. 71. § (6) bekezdésének alkalmazására.Kétszakaszos közbeszerzési eljárásban az útmutató is egyértelmű abban a kérdésben, hogy az ajánlatkérő kizárólag a részvételi szakasz alapján alkalmasnak minősített jelentkezőknek küldheti meg az ajánlattételi felhívást, tehát ebben a tekintetben új gazdasági szereplő nem vonható be ajánlattételi szakaszban. A Kbt. 84. § (1) bekezdésének d) pontja alapján meghívásos eljárásban az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell a részvételi vagy közvetlen részvételi felhívásban előírtakkal összhangban az ajánlattételi szakaszban az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alátámasztására a 69. § szerint benyújtandó igazolások meghatározását, valamint az ajánlathoz csatolandó azon nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, illetve alvállalkozója és az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá.Az Esaprojekt-ügyben (C-387/14) még a korábbi irányelvek vonatkozásában ugyan, de hasonló értelmezési környezetben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy szabadon, kétszakaszos eljárásban a második szakaszban nincs lehetőség új gazdasági szereplő bevonására."Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 51. cikkét - ezen irányelv 2. cikkével összefüggésben - úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az, hogy egy közbeszerzési eljárásban való részvételre jelentkezés benyújtására előírt határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő, annak igazolása céljából, hogy megfelel a közbeszerzési eljárásban való részvétel feltételeinek, az eredeti ajánlatában nem szereplő olyan dokumentumokat nyújt be az ajánlatkérő szervhez, mint egy harmadik szervezet által teljesített szerződés, illetve ez utóbbi arra vonatkozó kötelezettségvállalása,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4576

10. találat: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítása rendkívüli sürgősséggel szerződés megszüntetése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. alapján megszüntethetem a szerződést, mert a nyertes ajánlattevő kizáró ok hatálya alá került, az elegendő indok-e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítására rendkívüli sürgősséggel?
Részlet a válaszból: […]során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.Előbbiekhez képest félreérthetően másként fogalmaz a 143. § (3) bekezdésében a jogszabály, amikor kötelező megszüntetést ír elő, de csak olyan határidővel, hogy feladata ellátásáról gondoskodni tudjon.A fentiekben hivatkozott 143. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon -, ha- a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;- a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben, vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel - a) és b) pontok.A fenti három példát azért volt érdemes áttekinteni, mert egy megszüntetési lehetőség - (1) bekezdés -, majd egy megszüntetési kötelezettség - (2) bekezdés - mellett egy olyan megszüntetési kötelezettséget tartalmaz a jogszabály - (3) bekezdés -, ahol kifejezetten időt hagy arra, hogy az ajánlatkérő a feladat ellátásáról gondoskodni tudjon. Akár úgy is gondolhatjuk, hogy ez azt jelenti, hogy a (2) bekezdés esetében viszont azonnali hatállyal köteles felmondani az ajánlatkérő a szerződést. Azonban ez utóbbit a jogszabály nem tartalmazza, sőt, valójában, amint az ajánlatkérő saját maga hozza létre a rendkívüli sürgősségre részben okot adó helyzetet, önmaga zárja ki annak lehetőségét, hogy előre nem látható legyen a rendkívüli helyzetben azonnal hatállyal felmondott szerződés következtében előálló helyzet.Ennek megfelelően véleményünk szerint a Kbt. 143. § (1) és (2) bekezdéseinek alkalmazása során nem érthető úgy a szabály, mely szerint az ajánlatkérő azonnali, rendkívüli felmondással történő szerződésmegszüntetése egyben megalapozná a rendkívüli sürgősséget is, hiszen saját döntéséből adódik a későbbiekben feladata ellátatlansága.A rendkívüli sürgősség jogalapja az alábbi feltételek esetében alkalmazható:A Kbt. 98. § (2) bekezdésének e) pontja alapján az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából, vagy az ajánlatkérő által előidézett okból.Mivel a megszüntetés esetében előre látható a következmény, azaz a feladat ellátásának hiánya, így mivel maga az ajánlatkérő idézte azt elő, a rendkívüli sürgősség jogalapja nem állhat fenn még akkor sem, ha erre a Kbt. értelmében köteles volt. Ennek az az oka, hogy a Kbt. nem írja elő a rendkívüli felmondás alkalmazását még a 143. § (2) bekezdésében sem.Hasonló következtetésre jutott a Közbeszerzési Döntőbizottság a D. 199/2020. számú ügyben. Véleménye szerint a jogutódlás, szerződésben lévő esetleges jogszerűtlen kitételek olyan körülmények, amelyek az ajánlatkérő által a fennálló szerződéses jogviszony rendes, illetve rendkívüli felmondása útján kezelhetők, mint ahogy a minőségi problémák esetére is lehet megoldás a szerződéses jogviszonyon belül, akár a szerződés, akár a jogszabályok hibás teljesítés esetére alkalmazandó előírásai szerint. A jogorvoslati fórum tehát alapvetésként kezeli, hogy a helyzet nem csak rendkívüli felmondással lett volna megoldható. Kifejezetten utal továbbá arra a tényre, hogy az ajánlatkérő döntése vezetett el a korábbi szolgáltatóval való szerződéses kapcsolat megszűnéséhez, ami később a rendkívüli sürgősség jogalapja megdőlésének egyik legfontosabb oka lesz.Mivel ez az ügy is jogutódlással kapcsolatos, így lényeges, hogy a jogorvoslati fórum külön foglalkozik azzal, hogy magát a jogutódlási problémát is ismerte az ajánlatkérő hosszú ideje, továbbá hogy a szerződés lehetőséget adott a rendes felmondásra is.A Döntőbizottság kiemeli, hogy a csatolt iratok és nyilatkozatok alapján az ajánlatkérő valamennyi olyan körülményről, amelyet a korábbi szerződése érvénytelensége megállapítása alapjául előadott, a 6. számú szerződésmódosítás óta tudomással bírt. Ismert volt számára, hogy az eredeti szerződés hatálya feltételezhetően jogszerűtlenül került meghosszabbításra (meghosszabbodásra), tudott az általa[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4555
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést