Összeférhetetlenség tervpályázati eljárásban

Kérdés: Léteznek-e külön kizáró okok a tervpályázati eljárásokban az ajánlattevő tekintetében? Mely jogszabály rendezi ezeket?
Részlet a válaszából: […] A 137/2004. Korm. rendelet 13. §-a határozza meg, hogy tervpályázati eljárásban ki nem lehet ajánlattevő (pályázó), emellett a pályázó fogalmát is részletezi.A rendelet szerint tehát pályázó az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Tervező szervezet összeférhetetlensége

Kérdés: Korábban tervpályázatot előkészítő megvalósíthatósági tanulmány tervi munkarészében közreműködő tervező szervezet összeférhetetlenség miatt nem vehetett részt a tervpályázaton. Az új szabályozás szerint állítólag ez a szabály megszűnt, illetve nincs kizáró ok. Mi a helyzet jelenleg, hol van ez leírva?
Részlet a válaszából: […] A tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. Korm. rendelet 13. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében nem indulhat pályázóként az a személy vagy szervezet, akit a közbeszerzési eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevontak. A kizáró ok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Ajánlatok tartalma

Kérdés: Milyen tartalommal kell az ajánlatot elkészíteni? Van-e hivatalos ajánlati iratminta? Tudnak-e esetleg általánosan elfogadható összeállítási útmutatót adni egy ajánlat összeállítására, vagy ezt a felhívás és dokumentáció szerint tegyék az ajánlattevők? Esetleg vannak-e általánosítható elvek?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatok elkészítésénél elsősorban a kiírást kell alapul venni, és a pályázatot a szerinti tagolással és tartalommal elkészíteni, valamint a kért mellékletekkel ellátni. "Hivatalos", azaz jogszabályi szinten közzétett ajánlati mintát nem találunk – az más kérdés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.

Egyszerű közbeszerzési eljárás alkalmazása

Kérdés: Építési beruházásnál műszaki-ellenőrzési tevékenységi szolgáltatás tervezett értéke a nemzeti értékhatár alatti. Egyszerűsített eljárás szerint kell-e eljárni ilyen esetben? Mely esetekben nem kell alkalmazni az egyszerű közbeszerzésre vonatkozó eljárásokat nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 295. §-ának (1) bekezdése határozza meg a nemzeti értékhatárok alatti közbeszerzési eljárások, azaz az egyszerű közbeszerzési eljárások tárgyát. E szerint a fenti eljárásokban a közbeszerzés tárgya lehet árubeszerzés, építési beruházás, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.

Végelszámolás, csődeljárás, felszámolási eljárás hatálya alatt állás igazolása

Kérdés: A kizáró okok körében a Kbt. 60. § (1) bekezdésének a) pontjáról ki állít ki igazolást? A kiállított igazolás meddig érvényes?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 60. §-ának (1) bekezdés a) pontja értelmében az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indított csődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban van, illetőleg ha az ajánlattevő (alvállalkozó)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.

Ajánlattevő nyilatkozata kizárásra okot adó körülményekről

Kérdés: A Kbt. 62. § (1) bekezdésének a) pontjáról kell-e nyilatkoznia az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. §-ának (1) bekezdés a) pontja alapján az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan ajánlattevőt, aki, illetőleg – a Kbt. 71. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben, azaz alvállalkozó(k) igénybevétele esetében – akinek a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.

Egyszerű közbeszerzési eljárás folyamata

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű közbeszerzési eljárást az ajánlati felhívástól a szerződés megkötéséig, illetve teljesítéséig? Ugyanúgy kell-e eljárni a nemzeti értékhatár felét elérő értékű közbeszerzések, valamint a nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó, a különös közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó szabályai között egyaránt tartalmazza az egyszerűsített eljárásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.

Egyedi beszerzési tárgyak

Kérdés: Milyen közbeszerzési eljárást kell alkalmazni azon beszerzési tárgy esetében, amelyre kizárólagosság miatt egyetlen ajánlattevő képes ajánlatot tenni?
Részlet a válaszából: […] A közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetében – a Kbt. 125. §-ának (2) bekezdés b) pontja alapján – az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.

Törlés a tanácsadói névjegyzékből

Kérdés: Mely szervezet és milyen esetekben törli a névjegyzékből a hivatalos közbeszerzési tanácsadót? Milyen következményekkel jár, ha valakit törölnek a névjegyzékből?
Részlet a válaszából: […] A hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékét a Közbeszerzések Tanácsa (Tanács) vezeti, illetve közzéteszi e névjegyzéket, valamint a névjegyzékbe való bejegyzés és az onnan történő törlés is a Tanács hatáskörébe tartozik.A Kbt. 383. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Hirdetmény egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban hol kell közzétenni a hirdetményt? Mit kell kötelező jelleggel tartalmaznia az ajánlati felhívásnak?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben köteles megjelentetni akkor, ha az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai szerint lebonyolított közbeszerzéseinek értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.
1
…
91
92
93