Alvállalkozóval szemben fennálló kizáró ok kihatása az ajánlattevőre

Kérdés: Ki kell-e zárni az ajánlattevőt az adott közbeszerzési eljárásból, ha az ajánlattevő 10 százalék alatti alvállalkozójával szemben felszámolási eljárást kezdeményeztek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 60. § (1) bekezdésének a) pontja alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indított csődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban van, illetőleg ha az ajánlattevő (alvállalkozó) személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.
Kapcsolódó címkék:    

Nyilatkozat alvállalkozóról

Kérdés: A 10 százalék alatt és felett igénybe vett alvállalkozóról is nyilatkozni kell, vagy csak akkor kell nyilatkozatot tenni, ha az ajánlati felhívás tartalmazza ezt a követelményt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatok vonatkozásában a Kbt. 70. §-ának (1) bekezdésében általánosságban írja elő azt, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.
Kapcsolódó címkék:  

Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárásra vonatkozó szabályokat a Kbt. 44. címe foglalja össze. A szabályozás jellege itt is megfelel a Kbt. egyéb területein alkalmazott módszernek, azaz a törvény visszautal azokra a korábbi előírásokra, amelyeket egyszerű eljárás lefolytatása esetén is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.
Kapcsolódó címkék:    

Információszerzés tárgyalásos és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről, tartalmáról

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alapelvei szerint az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban köteles a verseny tisztaságának és nyilvánosságának betartása mellett esélyegyenlőséget, továbbá egyenlő bánásmódot kialakítani az ajánlattevők számára.Az alapelvek szellemében a Kbt. több rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatkérői mulasztás következménye

Kérdés: Ha saját mulasztás miatt késve, de muszáj határidőre beszerezni az árut vagy kivitelezni egy beruházást, és már csak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás fér az időbe – mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 125. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás amiatt volt eredménytelen, mert kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be, feltéve hogy a felhívásnak és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:  

Igazolások benyújtásának határideje, igazolások pótlása

Kérdés: A pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására szolgáló dokumentumokat a közbeszerzési eljárás mely szakaszában kell az ajánlattevőknek benyújtaniuk?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. általános szabályai szerint (Kbt. 70. §-a) az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak különösen tartalmaznia kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.
Kapcsolódó címkék:  

Árubeszerzés nemzeti rezsimben

Kérdés: A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési eljárásokban az árubeszerzés fogalma azonos-e az uniós rezsimben történő árubeszerzéssel? Milyen eljárással lehet ingatlant beszerezni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. – közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó – 24. §-a szerint az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.
Kapcsolódó címkék:  

Egyszerű, egyszerűsített eljárás, ajánlati felhívás egyszerűsített eljárásban

Kérdés: Mi a különbség az egyszerűsített és az egyszerű eljárás között? Melyek azok az esetek, amelyekben az ajánlatkérő egyszerűsített eljárásban ajánlati felhívást küldhet az ajánlattevőknek, és mit kell tartalmaznia a felhívásnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első része vonatkozásában elsődlegesen felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egyszerű eljárás nem keverhető össze az egyszerűsített eljárással. Míg az egyszerű eljárás értékhatárhoz kötött (nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések), addig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.
Kapcsolódó címkék:    

Törlés a békéltetői névjegyzékből

Kérdés: Milyen módon és milyen eljárással törölhető a névjegyzékből a békéltető? Van-e jogorvoslati lehetőség a törlésről hozott határozat ellen?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 356. §-ának (1) bekezdése tartalmazza azokat az eseteket, amikor a békéltető a névjegyzékből törölhető. E szerint a békéltetőt a Közbeszerzések Tanácsa törli a névjegyzékből, ha nem felel meg a Kbt. 354. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételeknek (azaz aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.
Kapcsolódó címke:

Tárgyalásos eljárás feltételei

Kérdés: Ajánlatkérőként van-e lehetőségünk arra, hogy tárgyalásos eljárást folytassunk le akkor, ha az megítélésünk szerint indokolt, azonban a Kbt. szerint körön kívüli az az ok, amely miatt ezt az eljárásfajtát kívánjuk alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárás indulhat hirdetmény közzétételével, illetve hirdetmény nélkül is.A Kbt. 124. §-a szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás azért volt eredménytelen, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:
1
…
91
92
93
94