Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 35. § (7) bekezdése szerint a közös ajánlattevők közül a részvételi/ajánlattételi határidő lejárta után valamelyik tag kiválása esetén a fennmaradó tagok akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha (i) továbbra is megfelelnek valamennyi alkalmassági feltételnek, és (ii) a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével. Amennyiben a bírálati szakaszban egy konzorciumi tag kizáró ok hatálya alá kerül, és kiválik a konzorciumból, a benn maradó tag(ok) pedig úgy kívánják pótolni az alkalmassági feltételeknek való megfelelést, hogy a kiváló taggal korábban előszerződéses jogviszonyban álló, ugyanazon kapacitást nyújtó szervezetet vonják be – ez a megoldás minősülhet-e úgy, hogy a benn maradó tagok „továbbra is megfelelnek valamennyi alkalmassági feltételnek” a Kbt. 35. § (7) bekezdése értelmében? Amennyiben a benn maradó tag a kiváló konzorciumi tag munkavállalóját (pl. az alkalmasság igazolásában vagy értékelésben szerepet játszó szakembert) veszi át, és így pótolja az alkalmassági feltételnek való megfelelést, ez a megoldás megfelelőnek tekinthető-e a Kbt. 35. § (7) bekezdése alkalmazásában? Ha a benn maradó tag(ok) a kiválást követően is önállóan – a fenti 1–2. pontban vázolt megoldásoktól függetlenül – megfelelnek valamennyi alkalmassági feltételnek, milyen tipikus körülmények alapozhatják meg mégis a versenytársak hátrányát, azaz a verseny tisztaságának sérelmét a Kbt. 35. § (7) bekezdése alkalmazásában?
Részlet az állásfoglalásából: […] A jogszabályi rendelkezés értelmében az ajánlattevőknek kell megfelelniük az alkalmassági feltételeknek, továbbá a változás nem járhat a verseny tisztaságának sérelmével.„35. § (7) A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Átlátható gazdasági szereplő

Kérdés: Az ajánlatkérőnek az átlátható gazdasági szereplő fogalomnak való megfelelés vizsgálata során kell-e vizsgálnia azt, hogy az ajánlattevő által rögzítettek (tényleges tulajdonos[ok] és tulajdoni arányuk, jogi személyek, vagy személyes joga szerint jogképes szervezet) az ajánlattevő által megadottakkal egyező tartalommal megismerhetők-e az elérhető cégnyilvántartásból? „Az ajánlatkérő által megismerhető és amely tulajdonosi és irányítási viszonyait az ajánlatkérő számára feltárja” mondatrészből következik-e az, hogy az ajánlatkérőnek az elérhető nyilvántartásokban ellenőriznie kell az ajánlattevő által az ajánlatban bemutatott (feltárt) tulajdonosi és irányítási viszonyait, és amennyiben az elérhető nyilvántartásokból nem tudja kétséget kizáróan és az ajánlattevő által bemutatott információkkal egyezően „megismerni” a tényleges tulajdonosokat, abban az esetben köteles tovább tartalmi vizsgálatot folytatni, amelynek során az ajánlattevőtől bekérhet további információkat, pl. felvilágosításkérés keretében? Amennyiben az előző kérdésre adott válasz igen, annak alapján kérdésünk, ha a beérkező felvilágosítás tartalma arra enged következtetni, hogy az ajánlattevő által az ajánlatban bemutatott (feltárt) tulajdonosi vagy irányítási viszonyok nem ellenőrizhetők, vagy nem egyeznek meg az ajánlatkérők által elérhető nyilvántartásokban szereplő adatokkal, abban az esetben az érintett ajánlattevő nem minősül átlátható gazdasági szereplőnek? Átlátható gazdasági szereplőnek minősül-e az a gazdasági szereplő, akinek a tényleges tulajdonosa(i), valamint tulajdonosi és irányítási viszonyai az ajánlatkérő által elérhető nyilvántartásokból (pl. e-cégjegyzék) nem megismerhetőek, de az ajánlat részeként benyújtott ajánlattevői nyilatkozatban teljeskörűen bemutatásra kerülnek a gazdasági szereplő tényleges tulajdonosai, valamint a tulajdonosi és irányítási viszonyai? Amennyiben a tulajdonosi és irányítási viszonyok feltárásához felvilágosításkérés szükséges, az ajánlatkérő az ajánlattevői nyilatkozaton túl kérhet-e alátámasztó dokumentumokat az ajánlattevői állítások igazolására, ideértve pl. hatályos cégokmányokat, tagjegyzéket, alapítói határozatokat vagy szindikátusi szerződéseket, vagy a 2021. évi XLIII. törvény tényleges tulajdonosi nyilvántartásban szereplő adatok kivonatát?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az átláthatósággal kapcsolatos új rendelkezéseket illetően nincs még kialakult joggyakorlat. Álláspontunk szerint azonban az ajánlatkérő kötelezettségei és jogosítványai nem változtak a kizáró ok vizsgálatát illetően arra való hivatkozással, hogy a Kbt. 62. § (1)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Képletezési hiba

Kérdés: Egy építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárásban felhívást kaptunk számítási hiba javítására. A felhívásban az ajánlatkérő megjelölte a költségvetésben hibás adatokat, illetve azt, hogy a felolvasólapon mit mire javítsunk. Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a közös ajánlattevő a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy hibásan teljesíti, úgy az ajánlat a Kbt. 71. §-ának (11) bekezdésére figyelemmel érvénytelen. Az ajánlatnak a javításokkal nem érintett részei, így különösen az ajánlati ár egyéb elemei nem változnak. Képletezési probléma miatt a költségvetési tételek javítása esetén egyéb tételek ára is változott volna, vagyis a számításihiba-javításunk nem felelt volna meg annak az előírásnak úgy, hogy az ajánlati ár egyéb eleme ne változzon. Tekintettel arra, hogy a felhívás szövegének szó szerinti értelmezése szerint az ajánlatkérő a felolvasólapi megajánlás javítására kért fel minket, csak a felolvasólapot javítottuk és nem nyújtottunk be módosított költségvetést. Érvényteleníthet minket mégis az ajánlatkérő?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlattevő álláspontunk szerint megfelelően járt el a számítási hiba javítása vonatkozásában, ez azonban nem jelenti azt, hogy az ajánlat megfelel az eljárási dokumentumokban meghatározottaknak. A főszabály valóban az, hogy csak az ajánlatkérő által meghatározott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Érvénytelenségi okok számossága

Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunkban alkalmazzuk a fordított bírálatot, azaz, hogy először értékelünk, utána bírálunk. Az első helyezett ajánlattevő ajánlata nagyon hiányos, és van olyan hiba is (a szakmai ajánlatot érinti), amely szerintünk nem javítható. Ebben az esetben ki kell küldenünk hiánypótlási felhívást, vagy rögtön érvényteleníthetjük az ajánlatot?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Választható kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Megalapozhatja-e önmagában a munkavédelmi bírságot kiszabó, nyilvános hatósági nyilvántartásban szereplő jogsértés a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok alkalmazását, vagy az kizárólag a határozat részletes tartalmának, a jogsértés körülményeinek és súlyának vizsgálata alapján dönthető el? Megalapozhatja-e önmagában a környezetvédelmi, illetve hulladékgazdálkodási bírságot kiszabó, nyilvános hatósági nyilvántartásban szereplő jogsértés a Kbt. 63. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok alkalmazását, vagy ehhez minden esetben szükséges a határozat részletes tartalmának és a jogsértés súlyának egyedi értékelése? Ezekben az esetekben helyesen jár-e el az ajánlatkérő akkor, amikor a nyilvántartásban szereplő bejegyzés alapján bekéri az érintett hatósági határozatot, és annak tartalma alapján vizsgálja a Kbt. 63. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjának alkalmazhatóságát? Vagy a fenti tényállás mellett fel sem merül egyik kizáró ok sem, és okafogyott bármilyen eljárási cselekmény lefolytatása?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdések az alábbi választható kizáró okokra vonatkoznak:„63. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 12.

Közszolgáltató közbeszerzési értékhatára

Kérdés: Közszolgáltató ajánlatkérő tevékenysége a távfűtés és használati meleg víz szolgáltatása mellett kiterjed a fűtési rendszerek karbantartására, melegvíz-mérő szerelésére, cseréjére stb. Az ajánlatkérő ezen tevékenységeivel egy városban, de több különböző telephelyen biztosítja a fűtési és használatimelegvíz-szolgáltatást több mint 17.500 felhasználó számára. Az ajánlatkérő a székhelyén lévő ingatlan (irodaház) tetőbeázásának megszüntetése érdekében tervez munkálatokat. Az ingatlan az ajánlatkérő adminisztratív területe, „székhelye”, ott található a közszolgáltató tevékenységhez kapcsolódó ügyfélszolgálati iroda, a munkaügyi és a számlázási részleg, valamint az igazgatóság és a közszolgáltatási tevékenység műszaki infrastruktúrájának központja is. A székhely ingatlant érintő felújítási munkálatok esetében a klasszikus vagy a közszolgáltató ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárt kell figyelembe venni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Közszolgáltató ajánlatkérő esetében, amennyiben nem minősül klasszikus ajánlatkérőnek, mindenképpen a közszolgáltatói értékhatárt kell alkalmazni. Gyakori a félreértés, hogy ha maga a beszerzés tárgya úgy tűnik, mintha nem csak és kizárólag közszolgáltatási célokat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 15.

Új kapacitást nyújtó szervezet bevonása

Kérdés: Egy Kbt. 85. §-a szerinti (uniós) tárgyalásos eljárásban az egyik részvételre jelentkező az EEKD-ban bemutatott egy olyan referenciát, amely esetén a szerződést kötő másik fél a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősül, ezért a tételes igazolási szakaszban referenciaigazolás benyújtása volt szükséges. Az ajánlattevő a tételes igazolási szakaszban nem megfelelő referenciát mutatott be, ezért hiánypótlás keretében új referenciát kértünk. Az ajánlattevő a hiánypótlás keretében kapacitást nyújtó szervezetet vont be, és vele igazolta alkalmasságát. Az ajánlattevő a részvételi szakaszban akként nyilatkozott az EEKD-ban, hogy nem vesz igénybe kapacitást nyújtó szervezetet, erre vonatkozóan a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti nyilatkozatot is benyújtotta. Jól gondolom, hogy tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok benyújtását követően, a tételes igazolási szakaszban már nincs lehetőség kapacitást nyújtó szervezet bevonására?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen, kapacitást biztosító szervezet bevonására kétszakaszos eljárásban csak az első szakaszban van feltétel nélkül lehetőség. A második szakaszban csak abban az esetben, ha a kapacitást biztosító szervezet, melyet az ajánlatkérő korábbiakban bevont, kizáró ok hatálya alá...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 15.

Kapacitást biztosító szervezet szerződéskötési feltétel esetén

Kérdés: Egy építési beruházási tenderen szeretnénk ajánlatot tenni, ahol a felhívás szerint szerződéskötéshez ISO 14000 tanúsítványt kér az ajánlatkérő. Nekünk nincs ilyen tanúsítványunk, ezért kérdeznénk, hogy az ISO-tanúsítványra is lehet hozni kapacitást, mint a referenciára?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 65. § (7) bekezdése alapján az ajánlattevő bármely más szervezet/személy kapacitásaira támaszkodva is megfelelhet az előírt alkalmassági követelményeknek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. A kapacitást biztosító szervezet a Kbt. 65....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 17.

Kapacitást nyújtó szervezet bevonása kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Ha kétszakaszos az eljárás, az ajánlati résznél is vonhatunk még be új kapacitásnyújtót, vagy most, a részvételi szakaszban már az összes gazdasági szereplőt fel kell vennünk? A Kbt. 71. § (4) és (6) bekezdéseinek együttes alkalmazása álláspontunk szerint ezt lehetővé teszi.
Részlet az állásfoglalásából: […] Kétszakaszos eljárásban csak az első szakaszban lehet kapacitást nyújtót bevonni, és egészen kivételes esetben, ha a kapacitást nyújtó szervezet kizáró ok hatálya alá kerül, akkor lehet csak cserélni. Valóban félreérthető, hogy a 71. § (4) bekezdése lehetővé teszi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 17.

Választható kizáró okok

Kérdés: A fakultatív kizáró okok köre mely adatbázisokból ellenőrizhető?
Részlet az állásfoglalásából: […] Kbt. 63. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok közül egyedül a c) pont esetében ellenőrizhető az érintett kizáró ok ingyenesen rendelkezésre álló, mindenki számára elérhető adatbázisból Magyarországon, de ez sem jelenti azt, hogy ne kellene azt ajánlatkérőnek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 13.
1
2
3
…
95