Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott Közbeszerzési Hatóság tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: A Közbeszerzési Hatóság tájékoztatása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról

Kérdés: Mit jelent az egyidejűség a Kbt. 103. §-ának (2) bekezdése esetében?
Részlet a válaszból: […]értelmében a 98. § (2) bekezdés e) pontja esetében legkésőbb az ajánlattételi felhívásnak vagy adott esetben a tárgyalási meghívónak a gazdasági szereplők részére történő megküldésével egyidejűleg az ajánlatkérőnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a Közbeszerzési Hatóságot az (1) bekezdésben foglaltak szerint. Ajánlattételi felhívás helyett adott esetben a tárgyalási meghívót kell megküldeni. Amennyiben a 98. § (2) bekezdés e) pontja alapján lefolytatott eljárás a tárgyalások megkezdésével indul, az ajánlatkérő köteles - amint az a rendkívüli sürgősséget előidéző helyzetben észszerűen lehetséges - a Közbeszerzési Hatóságot az (1) bekezdésben meghatározott módon tájékoztatni az ajánlattételre felhívott, illetve felhívni kívánt gazdasági szereplők nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről, amennyiben lehetséges, a beszerzés becsült értékéről, valamint - legkésőbb az eljárás lezárását követően - köteles részére benyújtani a törvényességi ellenőrzésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást.Fentieket erősíti a Közbeszerzési Döntőbizottság D. 199/2020. számú döntése, melyben a tárgyalási meghívó ajánlattevő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4559

2. találat: Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága

Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
Részlet a válaszból: […]pontját zárta ki.A Kbt. 64. §-ának (1) bekezdése alapján a 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása ellenére az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból, amennyiben a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti véglegessé vált határozata, vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróságnak a 188. § (5) bekezdése szerinti jogerős határozata kimondta, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát.A két eset, amelynek vonatkozásában nem kezdeményezhető öntisztázás, a lejárt adó-, vám- és társadalombiztosításijárulék-fizetés elmaradása, valamint, ha büntetőjogi intézkedés miatt jogerős bírósági ítélet tiltotta el a tevékenység végzésétől a jogi személyt. Az n) pontra a kivétel nem utal, azaz a Tpvt. 11. §-a szerinti kartell miatt elmarasztalt gazdasági szereplő kezdeményezheti az eljárás indítását. A közbeszerzési jogi szabályozás keretében tehát lehetőség van a közbeszerzésben alkalmazott jogkövetkezménnyel kapcsolatos öntisztázás lehetővé tételére, mely nem érinti egyébként a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának eredményét, csak annak közbeszerzésben alkalmazott jogkövetkezményét.A Kbt. 62. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében kizáró ok hatálya alá tartozik az a gazdasági szereplő, aki/amely egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha tartozását és az esetleges kamatot és bírságot az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának időpontjáig megfizette, vagy ezek megfizetésére halasztást kapott.Az f) pont alapján az a gazdasági szereplő, akinek/amelynek a tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja alapján, vagy az adott közbeszerzési eljárásban releváns módon a c) vagy g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, vagy ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta.Az n) pont alapján az a gazdasági szereplő, aki/amely a Tpvt. 11. §-a, vagy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4515

3. találat: Közbeszerzési dokumentumok ellenőrzése a KH által az EKR-ben

Kérdés: A Közbeszerzési Hatóság az új rendszerben ellenőrzi a közbeszerzési dokumentumokat is?
Részlet a válaszból: […]dokumentumokat, ugyanakkor nincs ellenőrzési kötelezettsége, hiszen csak a hirdetménye ellenőrzése vonatkozásában vannak feladatai. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében más a helyzet, hiszen ott kifejezetten a jogalap vizsgálata történik, mely esetben az ajánlatkérő érdeke, hogy minél tájékozottabb legyen a Hatóság az ellenőrzés során. De általános értelemben az elektronikus közbeszerzés bevezetésével nem keletkezett joga, illetve kötelezettsége a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4230
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Szerződés feltöltésének díja

Kérdés: Kell-e fizetni azért, ha csak a szerződést szeretné az ajánlatkérő a KBA-ba (CoRe) feltölteni?
Részlet a válaszból: […]ajánlatok elbírálásáról szóló összegzést, a részvételre jelentkezőknek vagy az ajánlattevőknek való megküldéssel egyidejűleg;- a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra), a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét, a szerződés mindegyik fél - támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet - által történt teljesítését követő harminc napon belül;- a külön jogszabályban meghatározott éves statisztikai összegzést az ott előírt határidőig - a)-g) pontok.A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. MvM rendelet - a továbbiakban: Rendelet - értelmében a Kbt. 43. §-a által előírt adatok KBA-ban (jelenleg CoRe) történő közzététele díjmentes.A Rendelet 36. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy a Közbeszerzési Adatbázisban, illetve a Hatóság honlapján történő közzététel esetén az ajánlatkérőnek az adatokat, információkat, dokumentumokat, az összefoglaló tájékoztatást és az összefoglaló tájékoztatás visszavonását elektronikus úton, a Hatóság által nyújtott informatikai rendszer igénybevételével kell közzétenni.A (2) bekezdés szerint a Kbt. 43. §-a által előírt adatok, információk, dokumentumok Közbeszerzési Adatbázisban történő közzététele díjmentes.A KH adatbázisa mellett a közzétételre az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet is tartalmaz szabályokat. Ennek megfelelően a szerződést - melyre vonatkozó közzétételi kötelezettség a Kbt. 43. § (1) bekezdés d) pontjában található - a Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésének b) pontja értelmében az EKR-ben is közzé[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4137

5. találat: Eltérő döntés lehetősége a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok esetén

Kérdés: A Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja esetén hogyan biztosítható a Közbeszerzési Hatóság által üzemeltetett adatbázisban lévő adatok vizsgálatával az, hogy egyes ajánlatkérők ne döntsenek eltérő módon adott ajánlattevő kizáró ok alá tartozásáról? A hatóság ugyanis az ajánlatkérőre bízza annak eldöntését, hogy a szerződésszegés súlyosnak minősül-e. Amennyiben az ajánlattevő már fent van ebben az adatbázisban, miért nem mondható ki egyértelműen a súlyos szerződésszegés ténye?
Részlet a válaszból: […]figyelmét, hogy a nyilvántartás tájékoztató jellegű - az abban foglalt adatok nem minősülnek közhitelesnek -, valamint az abban foglalt döntőbizottsági határozatok teljes körű ismerete szükséges a vonatkozó kizáró ok megállapításához."A vonatkozó kizáró ok az alábbiak szerint fogalmaz, illetve a kizáró oki hatály alá tartozás oka a következő:"...súlyosan megsértette a közbeszerzési eljárás vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére a törvényben előírt rendelkezéseket, és ezt a Közbeszerzési Döntőbizottság, vagy a Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság 90 napnál nem régebben meghozott, jogerős határozata megállapította."Mivel a Közbeszerzési Döntőbizottság a korábbiakban, amikor még a fenti szabály nem volt hatályban, önhibáján kívül fogalmazhatott úgy, mely fogalmazás súlyos jogsértésre utal. Ugyanakkor a korábbiakban ennek a szóhasználatnak még nem volt ekkora jelentősége. Mivel a súlyos jogsértés megítélése szubjektív, a következményekre a Döntőbizottság a korábbiakban nem lehetett tekintettel, így a visszamenőleges hatály valóban azzal a megoldással hidalható át, ha az ajánlatkérő döntésére bízza mindezt a Közbeszerzés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3991

6. találat: Mód1. tv. rendelkezéseinek alkalmazása a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban

Kérdés: A 2016. évi CLX. törvény (Mód1. tv.) 48. §-a rendelkezésének megfelelően az eljárásban a Kbt.-nek a Mód1. tv. által megállapított 62. § (1) bek. q) pontjának rendelkezését is alkalmazni kell azokban a közbeszerzési eljárásokban is, amelyek a Mód1. tv. hatálybalépésekor folyamatban vannak, de a Mód1. tv hatálybalépésének időpontjában az ajánlattételi határidő még nem járt le. A fentiekre tekintettel, a Mód1. tv. hatálybalépését követően a nemzeti eljárásrend szerint megindított közbeszerzési eljárásban a kötelező 62. § (1) bekezdés g)-k), m) kizáró okok mellett az ajánlattevőnek a Kbt. 62. § (1) bek. q) pontjára is be kell nyújtania a nyilatkozatát? Az ajánlatkérő a felhívásban jelezte a q) pont rendelkezésének alkalmazását is.
Részlet a válaszból: […]szerződés teljesítésére a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényben előírt rendelkezések megsértését állapítja meg. Ha e törvény hatálybalépését követően, de a Mód1. tv. hatálybalépése előtt a Közbeszerzési Döntőbizottság, vagy a Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős határozata megállapította, hogy a gazdasági szereplő megsértette a közbeszerzési eljárás vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére a közbeszerzési törvényben előírt rendelkezéseket, a 62. § (1) bekezdés q) pontja szerinti kizáró ok akként alkalmazandó, hogy a jogerős határozatban megállapított jogsértést elkövető gazdasági szereplő a Mód1. tv. hatálybalépését követő 90 napig nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában - törvény 48. §-ának (7) bekezdése.A törvény 1-3. §-a, 4. § (1) bekezdése, 5-10. §-a, 13-45. §-a, 46. § (1) bekezdése, 47-49. §-a, 50. § (2) bekezdése, 51-52. §-a 2017. január 1. napján lép hatályba.Valójában tehát nemcsak a 2017. január 1. napján hatályba lépett főszabályt kell alkalmazni, hanem figyelembe kell venni a 62. § (1) bekezdésének q) pontját abban az esetben is, ha arra az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban nem hivatkozott. A kérdésben jelzettek szerint az ajánlatkérő hivatkozott az új q) pontra, azaz ebben az esetben az ajánlattevőnek nemzeti rezsimben egyszerű nyilatkozattal kell igazolnia, hogy nem tartozik az érintett kizáró ok hatálya alá. Az ajánlatkérőnek pedig a Közbeszerzési Hatóság honlapján kell ellenőriznie az érintett pont hatálya alá tartozást, tekintettel arra, hogy ilyen adatbázis ma már létezik, azaz a q) ponthoz kapcsolódó súlyos jogsértésekről szóló jogorvoslati döntések külön leválogatásra kerülnek, segítve ezzel az ajánlatkérők munkáját. (http://kozbeszerzes.hu/tevekenysegek/kbt-62--1-bekezdes-q-pont-/)A Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontjára vonatkozóan azonban az ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a jogsértés megtörténtét vagy annak hiányát a Hatóság honlapján közzétett adatokból az ajánlatkérő ellenőrzi. Tehát nincs szükség külön igazolásra e pont vonatkozásában. A vonatkozó, a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet azonban megkülönbözteti a Kbt. II. és III. rész szerinti igazolási formát, azonban a kizáró oki ellenőrzésről nem szól a nemzeti rezsimben.A kormányrendelet 8. §-a szerint Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 62. §-a tekintetében a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát: a Kbt. 62. § (1) bekezdés q) pontja tekintetében az ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a jogsértés megtörténtét vagy annak hiányát a Hatóság honlapján közzétett adatokból az ajánlatkérő ellenőrzi - o) pont.A rendelet 17. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek ajánlatában, illetve részvételi jelentkezésében a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban egyszerű nyilatkozatot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3936
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Közbeszerzési Hatóság állásfoglalása egyedi ügyekben

Kérdés: Kérhető-e a Közbeszerzési Hatóságtól egyedi ügyben állásfoglalás? Ha igen, ki kérheti azt, és hol használható fel az állásfoglalás?
Részlet a válaszból: […]lebonyolítása során - elvi jelentőségű jogértelmezési kérdésekben a közbeszerzésekért felelős miniszterrel szükség szerint egyeztetve - állásfoglalásokat ad ki. Ez a rendelkezés - véleményünk szerint - nemcsak megengedi, hanem a Hatóság feladatává is teszi, hogy egyedi ügyben, ahhoz kapcsolódó közbeszerzési kérdésben az ajánlatkérő kérésére egyedi állásfoglalást bocsásson ki. Utal a rendelkezés arra is, hogy amennyiben a kérdés jogértelmezési jellegű és elvi jelentőségű, akkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3806
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: KH-útmutató az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról

Kérdés: Mit tartalmaz a Közbeszerzési Hatóság útmutatója az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról? Hol jelent ez meg?
Részlet a válaszból: […]jogalkalmazást elősegítő menüpontban a Közbeszerzési Hatóság Útmutatói között is megtalálható.A Hatóság útmutatója a választható részszempontokra, a pontozásra, az alkalmazható módszerekre tartalmaz általános iránymutatást. Ezen túlmenően konkrét módszereket is bemutat, például a relatív arányosítás módszereit, vagy abszolút értékelési módszereket
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3720

9. találat: Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérőkkel kapcsolatos gyakorlati kérdések

Kérdés: Mit jelent a Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérők státusza? Ki számít önálló ajánlatkérőnek a Kbt. 6. §-ában előírtakon túl? Egy költségvetési szerv esetében, amely több nagy egységből áll (az egységek vezetői kötelezettségvállalónak tekinthetők az egység számára biztosított keret terhére vállalható kötelezettség tekintetében), az egyes egységek bejelentkezhetnek-e külön-külön is ajánlatkérőként? Ha igen, az egybeszámítás a költségvetési szervre vagy az egységekre érvényes? A Közbeszerzési Hatóság hivatalból hogyan tudja például azt ellenőrizni, hogy megfelelő eljárást bonyolított-e le a szerv, vagy a statisztikai összegezésben valamennyi eljárása szerepel-e, illetve jogorvoslat esetén kivel szemben jár el?
Részlet a válaszból: […]közbeszerzési ajánlatkérőnek minősül-e a Kbt. alanyi hatályára vonatkozó 6. § rendelkezései alapján.Amennyiben azt állapítja meg, hogy igen, akkor be kell jelentkeznie a Hatóság által vezetett nyilvántartásba.A 6. § az összes ajánlatkérői státuszt meghatározza, az adott szervezetnek szervezeti-működési formája alapján kell besorolnia magát valamelyik státuszba.A költségvetési szervek szintén a 6. § (1) bekezdés b) pont szerint ajánlatkérők, de a költségvetési szervek belső szervezeti egységei nem tekinthetők annak, így önállóan nem jelentkezhetnek be.A második kérdéskör vonatkozásában: az egybeszámítás tekintetében fontos megjegyezni, hogy ezt a szabályt 2013. július 1-jétől a részekre bontás tilalma váltotta fel. A beszerzések kezelése tekintetében az ajánlatkérő szervezet az irányadó, és nem a belső egységei, az ajánlatkérőnek kell éves közbeszerzési tervet készíteni, lefolytatnia a közbeszerzési eljárásokat, és megkötni a közbeszerzési szerződéseket. A közbeszerzések tervezése és lebonyolítása szempontjából az adott közbeszerzés becsült értékének van jelentősége, ennek alapján kell kiválasztani a megfelelő eljárásrendben (uniós vagy nemzeti) a megfelelő közbeszerzési eljárást.A vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 18. §-ának (1) és (2) bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint.Tilos a közbeszerzési törvény, vagy a törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani.Amennyiben egy építési beruházás vagy szolgáltatásmegrendelés, vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni.A Közbeszerzési Hatóság eljárásával kapcsolatos kérdésekre: a Közbeszerzési Hatóság nem ellenőrzési szerv, így az ajánlatkérők közbeszerzési eljárásait sem ellenőrzi. Az ellenőrzést az erre feljogosított szervek, mint például az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. július 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3453