236 talált cikk a Közbeszerzési Hatóság kifejezésre

Kérdés: Egy kkv az Új Széchenyi Terv egyik pályázatán szeretne indulni. Az uniós támogatás mértéke 50 százalék; projekt keretében szeretne venni egy 55 millió forint értékű gépet. Kell-e kiírni közbeszerzést? Ha igen, mi az indok? Hogyan kell a közbeszerzést vizsgálni? A támogatási intenzitás és az összeg együttesen számít? Vagy ha az egyik már átlépi a határt, akkor közbeszerzés-köteles? Pontosan mi a minimális százalék- és forintértékhatár?

Kérdés: Az ajánlatkérő nem tartozik a Kbt. 6. §-ának a)-e) pontjai alá, egyház által működtetett szociális intézmény akadálymentesítése, bővítése – építési beruházás – a közbeszerzés tárgya. A beruházás becsült értéke a költségvetési kiírás szerint nettó 115 millió forint. Jól értelmezem-e, hogy az ajánlatkérő nyílt eljárást kell, hogy alkalmazzon, nemzeti eljárásrendben, a 122. § szerint? Szükséges-e a Közbeszerzési Hatóságnál a szervezetet nyilvántartásba vetetni? A felhívást a 3. melléklet alapján a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez tartozó hirdetménymintán kell feladni? A bírálóbizottság tagjai közül a jogi szakértelemhez elegendő-e, ha nem rendelkezik az illető jogi végzettséggel, de például főiskolai diplomával, illetve közbeszerzésireferens-végzettséggel igen, ahol jogot is tanult?

Kérdés: Mennyiben módosultak a tervpályázati eljárásra vonatkozó rendelkezések?

Kérdés: A Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése alapján a feltételek teljesülése esetén akárhányszor megtehetem, hogy közösségi eljárás helyett nemzeti eljárást folytatok le? Vagyis előállhat az a helyzet, hogy az egybeszámítás alapján a közösségi értékhatárt meghaladó beszerzéseket nemzeti eljárásrend szerint bonyolítom le teljes egészében?

Kérdés: Mivel a régi autóbusztörvény már nincs hatályban, a Kbt. kivételi köre már nem érvényesül az autóbusszal végzett menetrend szerinti szolgáltatás kiszervezésére?

Kérdés: Az élelmiszerek egybeszámítása kapcsán nem egyértelmű, hogy mely termékeket kell egybeszámítani. A főzési alapanyagok vonatkozásában a nemzeti eljárásban a Kbt. kivételt határoz meg, azonban a CPV-kódok alapján történő értelmezése is nehézséget jelent. A törvény értelmében csak az egy beszerzési tárgyba sorolható beszerzéseket kell egymással egybeszámítani. A hasonló áruk és szolgáltatások vonatkozásában a 213/2008/EK irányelv bizonyos besorolást tartalmaz, azonban ez a főzési alapanyagokra konzekvensen nem értelmezhető. Egyes vélemények szerint csak a fő CPV-kódok figyelembevétele szükséges, más vélemények szerint akár a 3. CPV-kódig is értelmezhető a megkülönböztetés. A Kbt. kivételi körébe tartozó élelmiszerek vonatkozásában hogyan kell értelmezni az egybeszámítás kötelezettségét, van-e erre hivatalos állásfoglalás, amely akár jogorvoslati eljárásban is felhasználható?

Kérdés: Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon árubeszerzések és szolgáltatásmegrendelések értékét, amelyek a) hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányulnak, továbbá b) a rájuk vonatkozó beszerzési igény egy időben merül fel. Mit jelent a "hasonló áruk" és az "egy időben merül fel" meghatározás?

Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok jelentősen változtak. E körben tágabb lehetőség van-e a szerződések módosítására? Kérdésünk még, hogy a szerződésekkel kapcsolatos jogviták mely részei tartoznak a Közbeszerzési Hatóság elé?

Kérdés: Hogyan kell több ajánlatkérő képviseletében egy ajánlatkérőnek közbeszerzési eljárást lefolytatnia, és mikor lehetséges ez? Úgy tudom, hogy van rá mód, de nem találom a törvényben vagy rendeletben a metodikát.

Kérdés: Mi történik, ha utólag változás következik be az ajánlatkérői oldalon (a megyei önkormányzat, illetve intézménye helyébe más lép)?