Aránytalanul alacsony ár vizsgálata vagyonvédelmi szolgáltatásoknál

Kérdés: Aránytalanul alacsony ár indokolásának kérése nemzeti eljárásrendben nem kötelező. De mi a helyzet az őrzés-védelemmel? Kell vizsgálnom a rezsióra mértékét a vagyonvédelmi szolgáltatásoknál, vagy sem? Ha igen, akkor mit fogadhatok el? Mi az a szint, ami most megfelel a követelményeknek?
Részlet a válaszából: […] A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 72/B. §-a részletes rendelkezéseket tartalmaz a vagyonvédelmi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó közbeszerzési eljárás különös szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Szerződések leválaszthatóságának értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 19. § (4) bekezdését, mit jelent és milyen célokat szolgál a leválasztás jogintézménye? Mire kell ügyelni akkor, ha az ajánlatkérő élni kíván a leválasztás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 19. § (4) bekezdése bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetővé teszi egy, az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzésről kisebb értékű szerződések leválasztását. A jogintézmény hátterében a kisebb vállalkozások piacra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Kivitelezői névjegyzékben szereplés vizsgálata építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházás esetén kötelező-e vizsgálni minden esetben (nemzeti eljárásrend esetén is) a 322/2015. kormányrendelet 21. § (1) bekezdése szerinti építőipari kivitelezői névjegyzékben való szereplést? A kormányrendelet szerint a Kbt. Második része szerinti eljárásban kötelező az előírás az ajánlati felhívásban, azonban a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban az ajánlatkérő szintén a Második Részben meghatározott szabályok szerint jár el, tehát a 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nyílt eljárás és a Kbt. 115. § szerinti eljárás esetén is kötelező-e az ajánlatkérőnek vizsgálni a kivitelezői névjegyzékben való szereplést?
Részlet a válaszából: […] Az építési kormányrendelet valóban az uniós rezsimben teszi kötelezővé a névjegyzékben szereplés előírását.A kormányrendelet 21. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerinti eljárásban − az eljárást megindító felhívásban − az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Nemzeti eljárásrendben bekérhető nyilatkozatok

Kérdés: Nemzeti nyílt eljárásban a kizáró okok tekintetében nem szerepel a kiírásban a közjegyzői ellenjegyzést elváró 62. § (1) bekezdés d) pontja és 62. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat, illetve a 62. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti nyilatkozat. Ezek sem a nyilatkozatminták között, sem EKR-űrlap formájában nem kerültek kiírásra. Ennek ellenére csatolnunk kell ezeket ajánlattevőként az eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Nemzeti eljárásrendben nem kérhető közjegyző által ellenjegyzett kizáró oki nyilatkozat, csak egyszerű nyilatkozat, ettől az ajánlatkérő nem térhet el.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Alkalmassági követelmény előírhatósága nemzeti rezsimben

Kérdés: Szükséges-e indokolnom, ha a 115. § szerinti eljárás esetében nem írok elő alkalmassági követelményt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. főszabály szerint kötelezi az ajánlatkérőt arra, hogy legalább műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkozó feltételt írjon elő. Ez alól a Kbt. 65. § (2) bekezdése alapján mentesül az ajánlatkérő, de csak kivételes esetben. E szabály az uniós eljárásrendben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Független akkreditált közbeszerzési tanácsadói szolgáltatás központosított közbeszerzési körbe vonása

Kérdés: A központosított közbeszerzésről szóló új szabály szerint központosítják a független közbeszerzési tanácsadói szolgáltatást. Ez pontosan kire vonatkozik és főleg milyen tevékenységre? Például ajánlattevőt támogathatok tovább? Szakvéleményt írhatok egy közbeszerzési kötelezettség kapcsán? Vagy gyakorlatilag minden szerződésem megszűnik, amit az ajánlatkérőkkel kötöttem FAKSZ-ként?
Részlet a válaszából: […] A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. Korm. rendelet hatálya alá került - az 1. számú melléklet kiemelt termékkörébe - a járulékos közbeszerzési szolgáltatás, beleértve a felelős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Külföldi ajánlattevő kizárása fenntartott eljárásból

Kérdés: Kizárhatom-e a külföldi ajánlattevőt, ha fenntartott eljárásról van szó? Azaz hazai fenntartott eljárásnak tekinthetem-e a nemzeti eljárásrendben történő fenntartást?
Részlet a válaszából: […] Külföldi ajánlattevő kizárásával kapcsolatos szabályt a Kbt. nemzeti elbánásra vonatkozó előírásai között találunk. Ennek lényege, hogy csak olyan gazdasági szereplők zárhatók ki az eljárásból, akikkel kapcsolatban nem szükséges nemzetközi kötelezettségeinkkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

A Kbt. 115. §-ának alkalmazhatósága uniós forrás felhasználása esetén ajogszabály-módosítást követően

Kérdés: A Kbt. új 115. §-a szerinti szabályok másként fogalmaznak, és nem érintik a határon átnyúló jelleget, ami miatt uniós forrás esetében alkalmaztuk az eljárástípust. Hatással van-e a módosítás a korábbi jogértelmezésre?
Részlet a válaszából: […] A 2021. február 1-jén hatályba lépő szabály értelmében uniós forrás felhasználása esetében nem alkalmazható a közbeszerzési törvény 115. §-a, függetlenül attól, hogy a korábbi megfogalmazás alapján a határon átnyúló jelleget nem azonosították az ajánlatkérők,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Mentesülés szerződéskötési moratórium alól nemzeti nyílt, többrészes közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárás két részből áll. Mindkét részre ugyanazon ajánlattevő nyújt be ajánlatot, egyéb ajánlat egyik rész esetében sem érkezik. Alkalmazható-e a Kbt. 131. § (8) bekezdésének a) pontja, azaz mentesülnek-e a felek a szerződéskötési moratórium alól, tekintettel arra, hogy egy-egy részre kizárólag egy ajánlatot nyújtottak be, és nincs más érdekelt fél; vagy ilyen esetben minden ajánlat önálló ajánlatnak minősül, és összességében két ajánlat érkezett az eljárás során, így fennáll a moratóriumi kötelezettség? Változik-e a helyzet megítélése, ha ugyancsak egy-egy ajánlat érkezik minden részre, de azt nem azonos ajánlattevők nyújtják be?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül gyakorlatias, hiszen valóban nem egyértelmű a szabályozás alapján ennek a jogkérdésnek a megítélése.A nemzeti rezsim szabályai is nyílt eljárásnak hívják az eljárás típusát a Kbt. 114. §-ának (4) bekezdésében. A 131. § egy ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Keretmegállapodás indítása a Kbt. 115. §-a szerinti eljárással

Kérdés: Lehet-e a 115. § szerinti eljárással keretmegállapodást indítani?
Részlet a válaszából: […] A 2021. február 1-jei változással érintett 115. § szerinti előírás nem változik abban a tekintetben, hogy nem utal az eljárás más lehetőségre, mint a nyílt vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására. A kérdés releváns, hiszen az EKR lehetővé teszi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.
1
2
3
14