Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

78 találat a megadott ajánlatkérő tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Az ajánlatkérő eljárása hatósági visszajelzés hiánya esetén

Kérdés: Mit tehetek, ha nem reagál a megkeresett állami hatóság, amikor egy ajánlattevőről információt kérek? Adhatok magamnak halasztást mint ajánlatkérő?
Részlet a válaszból: […]van-e elegendő ideje a bírálat alatt megvárni a hatóság válaszát. Saját magának nem adhat halasztást, hiszen a Kbt. 69. § (13) bekezdésének alkalmazása nem helyettesíti a hiánypótlás alkalmazását, ellenben, amennyiben a hatóság válasza később érkezik, de még a bírálat lezárását és az összegezés eljuttatását megelőzően, úgy annak tartalmát az ajánlatkérő felhasználhatja. Arra érdemes figyelemmel lenni, hogy az új, 2021. február 1-jén hatályba lépő, bírálatra vonatkozó szabályok szerint az ajánlati kötöttség időszaka hosszabbításának szabályozása összekötésre kerül az ajánlati biztosíték intézményével abban a formában, hogy amennyiben a bírálat időszaka túlzottan hosszúra nyúlik, úgy az ajánlati biztosíték visszafizetésre kell, hogy kerüljön.A Kbt. 54. §-ának - fentiekhez kapcsolódó - (7) bekezdése vonatkozó szövegrésze szerint: (....) Az ajánlattevők eljárást lezáró döntésről való értesítését megelőzően az ajánlati kötöttség kilencven napot - építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, százhúsz napot - meghaladó időszakra vonatkozó további fenntartására irányuló felhívás esetén azonban az ajánlatkérő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4631

2. találat: Jogorvoslat az ajánlatkérő kezdeményezésére

Kérdés: A D. 194/2020. ügyben az ajánlatkérő fordul a jogorvoslati fórumhoz azzal, hogy nem hívott fel mást igazolásra. Ebben az esetben indokolt ez?
Részlet a válaszból: […]alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani. A gazdasági szereplő által ajánlatában, részvételi jelentkezésében az ajánlatkérő erre vonatkozó, e paragrafus szerinti felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja, és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket az ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be - és szükség szerint hiánypótlást rendel el, vagy felvilágosítást kér.A törvény 69. §-ának (5) bekezdése szerint lehetőség van arra, hogy az ajánlatkérő a következő, legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel az igazolások benyújtására.Az előző bekezdésben felhívott rendelkezés értelmében, ha a (4) bekezdés szerinti ajánlattevő- egyáltalán nem, vagy kizárólag határidőn túl nyújtott be igazolást, vagy- a - valamely kizáró ok vagy alkalmassági feltétel, valamint (adott esetben) a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritérium tekintetében - hiányosan benyújtott, illetve nem egyértelmű tartalmú igazolások esetében az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosításkérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes) - a) és b) pont, az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel a (4) bekezdés szerint az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok tekintetében a közbeszerzési törvényben és a jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett.Esetünkben azonban az ajánlatkérő már közzétette a döntését, és ezt követően előzetes vitarendezést követően jutott arra a következtetésre, hogy eredetileg a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése alapján felkért nyertesének ajánlata érvénytelen. Ebben a szakaszban azonban már nem használhatja a 69. § (5)-(6) bekezdését, hiszen már közzétette az eljárást lezáró döntését. Az ajánlatkérő célja tehát az volt, hogy a jogorvoslati fórum megsemmisítse ezt a döntést.A Kbt. 69. §-ának (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy a (4) bekezdésben foglaltak szerint nemcsak a legkedvezőbb, hanem az értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4542

3. találat: Közbeszerzési díj fizetésére kötelezettek

Kérdés: A DKÜ átvette a KEF keretmegállapodásait. Mi szerint kell a közbeszerzési díjat megfizetni, és ki fizeti meg az új rendszerben?
Részlet a válaszból: […]Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. kormányrendelet értelmében az ajánlatkérő fizet a 14. § d) pontja alapján 2%-ot. Az alábbi szabályok közül esetünkben csak a keretmegállapodásos eljárás vonatkozásában történő újraversenyeztetés szabálya irányadó, mivel a kérdés is arra utal, tehát amennyiben már a keretmegállapodásos eljárás eredményeként a keretmegállapodás megszületett.A fentiekben hivatkozott kormányrendelet 14. §-ának (1) bekezdése szerint a 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az érintett szervezet a DKÜ részére közbeszerzési díjat fizet. A 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az érintett szervezet a DKÜ részére közbeszerzési díjat akkor fizet, ha a beszerzési igényét a 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti keretmegállapodás vagy más keret jellegű szerződés alkalmazásával elégíti ki.A (2) bekezdés alapján az (1) bekezdés szerinti közbeszerzési díj mértéke legfeljebb- a Kbt. szerinti nemzeti értékhatárt el nem érő becsült értékű beszerzési eljárás esetén a létrejövő visszterhes szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének 4%-a; eredménytelen beszerzési eljárás esetén a beszerzési eljárás Kbt. szerinti - egybeszámítás nélküli - becsült értékének 2%-a;- a Kbt. szerinti nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó, de az uniós értékhatárt el nem érő becsült értékű beszerzési eljárás esetén a létrejövő visszterhes szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének 2,5%-a; eredménytelen beszerzési eljárás esetén a beszerzési eljárás Kbt. szerinti - egybeszámítás nélküli - becsült értékének 1,75%-a;- a Kbt. szerinti uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzési eljárás esetén a létrejövő visszterhes szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének 2%-a; eredménytelen beszerzési eljárás esetén a beszerzési eljárás Kbt. szerinti - egybeszámítás nélküli - becsült értékének 1%-a;- keretmegállapodás alapján lefolytatott közbeszerzési eljárás esetén a létrejövő visszterhes szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének 2%-a; eredménytelen beszerzési eljárás esetén a beszerzési eljárás Kbt. szerinti - egybeszámítás nélküli - becsült értékének 1%-a - a)-d) pontok.Fentiek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4489

4. találat: Üzleti titok elhatárolása az ajánlatkérő által

Kérdés: Ajánlatkérőként el tudok-e határolni üzleti titkot az eljárás során, amit nem láthat valamennyi ajánlattevő?
Részlet a válaszból: […]elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR alkalmazása, ha) "g) a közbeszerzési dokumentumok üzleti titkot vagy minősített adatot tartalmaznak, illetve biztonsági vagy nemzetbiztonsági okból bizalmas jellegűek és a gazdasági szereplők széles körében rendelkezésre álló elektronikus kapcsolattartási forma alkalmazásával a megfelelő védelem nem biztosítható."2020-ban
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4451

5. találat: Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszból: […]háríthatja például egy szoftverre még abban az esetben sem, ha egy informatikai platformon, nem pedig papíralapon folyik az eljárás. Kifejezett jogszabályi előírás hiányában az elektronikus közbeszerzésekben is a részajánlat tartalma alapján kell megítélni azt, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának mely elemére tette meg az ajánlatát, az ajánlati kötöttség kizárólag az ajánlati tartalomra állhat be. Nem elfogadható tehát a kérelmező állítása, mely szerint pusztán az a tény, hogy az Extremplast Bt. a 3. részre kialakított felületre töltötte fel a részajánlatát, azt eredményezi, hogy nem nyújtott be ajánlatot a 4. részben meghirdetett alapanyag-előkészítő gépek szállítására.Az ügyben nem hivatkozott, de érdekes a 98/2019. számú jogeset, melyben a kérelmező elektronikus úton, az előírt határidőben, az EKR-ben az eljárásra létrehozott azonosító számú felületre feltöltötte a hiánypótló dokumentumát, amely a 2. rész vonatkozásában előírt hiánypótlási felhívásra is tartalmazott adatokat.Ebben az ügyben szintén az EKR-rendeletre hivatkozik a jogorvoslati fórum, melynek 10. § (1) bekezdése szerint ahol a Kbt. vagy annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy - amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre - a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában.Hasonlóképpen az előző ügyhöz, a Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás megkezdésekor hatályos jogszabályi előírásokat áttekintve megállapította, hogy a jogalkotó a hiánypótlás jogintézményére, több részre kiírt közbeszerzések adta specifikumokra nézve nem határozott meg az elektronikus út alkalmazása miatt eltérő különös szabályokat. Ennélfogva, amennyiben a kérelmező a hiánypótlását elektronikus úton, az EKR-be feltölti, azt az ajánlatkérő köteles tartalmában megvizsgálni. Nem hagyhatja figyelmen kívül pusztán amiatt, mert a részajánlathoz benyújtott dokumentumok között nem naplózott az informatikai rendszer "hiánypótlás teljesítése" cselekményt, függetlenül egy másik részhez feltöltött dokumentum vonatkozó tartalmától. A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérőnek azon hivatkozását, mely szerint a felhasználói kézikönyvekben kiolvasható útmutatás szerint az EKR logikailag és technikailag az "ajánlat összeállítása" cselekményt és a "hiánypótlás összeállítása" cselekményt azonos módon, azonos elv szerint kezeli. Az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát a jogszabályokban előírtaknak megfelelően köteles elvégezni, a benyújtott dokumentumokat köteles mind formailag, mind tartalmilag megvizsgálni, döntést hozni arról, hogy a kérelmező teljesítette-e a hiánypótlását. A dokumentumok tartalmi vizsgálatát, a bírálatot az ajánlatkérőnek kell elvégeznie, feladatát nem szűkítheti technikai szempontok alapján, a felelősségét nem háríthatja például egy szoftverre még abban az esetben sem, ha egy informatikai platformon, nem pedig papíralapon folyik az eljárás.A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvénytelennek a 2. részre benyújtott kérelmezői ajánlatot anélkül, hogy a 2019. február 12-én megadott hiánypótlás e részre vonatkozó tartalmát érdemben vizsgálta volna, és ezzel megsértette a Kbt. 69. §-ának (1) bekezdését. Pusztán annak a ténynek, hogy az ajánlattevő a dokumentumot csak az 1. részhez töltötte fel, nincs kihatása érdemben a 2. részre benyújtott ajánlat érvényességére, mivel e tény sem jogszabályi előírásba, sem egyéb közbeszerzési dokumentumba nem ütközik. Ennélfogva a hiánypótlás 2. részre vonatkozó tartalmának vizsgálata jogszerűen nem volt mellőzhető.A Döntőbizottság döntésében megjegyzi ugyanakkor, hogy semmiképpen sem összeegyeztethető a jóhiszemű és tisztességes eljárás alapelvi követelményével az olyan ajánlatkérői magatartás, amelyben közömbösen hallgat, és nem figyelmezteti az ajánlattevőt, hogy a hiánypótlási határidő letelte előtt két nappal az egyik részhez feltöltött, de tartalmában mindkét részre címzett hiánypótlását biztosan nem fogja figyelembe venni a másik részben, ha nem tölti fel ahhoz is. Megvárja, amíg eltelik a hiánypótlási határidő, majd megállapítja, hogy a hiánypótlást nem teljesítették, és érvénytelenné nyilvánítja a részajánlatot. A Döntőbizottság kizárólag amiatt mellőzte az alapelvi jogsértés megállapítását is, mert függetlenül az ajánlatkérői közrehatástól, a kérelmező hiánypótlása mindkét részben benyújtottnak minősül, az ajánlatkérő e magatartása nem eredményezte az ajánlat érvénytelenségét.A fenti két jogeset tehát valóban átjárhatóságot biztosít az egyes részek között, és lehetővé teszi más részekhez feltöltött tartalmak figyelembevételét. A két jogesetben a jogorvoslati fórum szóhasználata is hasonló, vélhetően a korábbi döntés alapján született a kérdésben is jelzett döntés.Véleményünk szerint ugyanakkor az egyes részek függetlenek egymástól, és az ajánlatkérőtől nem elvárható, hogy más részekhez feltöltött dokumentumok helyét keresve más részekhez kösse azokat. Ilyen értelemben az a következtetés is levonható lenne, hogy minden egyes részhez feltöltött nyilatkozat releváns a többi rész esetében is, mely az ajánlattevő kifejezett nyilatkozata hiányában biztosan nem állapítható meg. Nem elegendő az az érv, mely szerint az egyes részhez feltöltött adattartalom egyértelműen más részhez köthető. Mivel az egyes részekre külön-külön kell benyújtani a dokumentumokat, megnyitni az egyes eljárási cselekményeket, így az ajánlattevő akaratát vagy esetleges elkövetett hibáját sem lehet feltétlenül abból eredeztetni, hogy másként gondolta az ajánlatát. A hiánypótlás hasonló értelmezése, illetőleg az ajánlat értékelése folyamatának ilyen irányú kiterjesztése hiányzik a Kbt.-ből.Amennyiben kifejezetten a részekhez kapcsolódó jogszabályi előírásokat vesszük sorra, úgy az ajánlati biztosítékot részenként kell előírni, továbbá az egyes részek becsült értékét, tárgyát, mennyiségét. Sőt a Kbt. 61. §-ának (6) bekezdése lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő korlátozza az egyes részekre történő jelentkezést. Amennyiben az egyes részek közötti átjárhatóságot adottságként kezeljük, úgy az ajánlattétel során nem irányadó a benyújtott dokumentum, kitöltött űrlap, hiszen amennyiben hiánypótlási helyzetben minden más rész tartalmát is vizsgálni kell egy adott részhez kapcsolódóan, abban az esetben az ajánlatkérő dönti el, hogy valójában mit kívánt az ajánlattevő hiánypótolni, és mely részek vonatkozásában. Ezt a szabadságot az értékelés során nem kapja meg az ajánlatkérő a Kbt. szerint, hiszen minden benyújtott dokumentum az adott részhez igazolja, hogy az ajánlattevő valóban azt a nyilatkozatot kívánta tenni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4393

6. találat: Felolvasólap és ajánlat közötti eltérés vizsgálatának elmulasztása

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem vizsgálja a felolvasólap és a részletes ajánlat különbözőségét, és ezt senki sem sérelmezi, hatályba léphet a szerződés?
Részlet a válaszból: […]lehetővé. Az alapelvek egésze áthatja a Kbt.-t, azonban azok szerepe csak akkor alkalmazandó, ha a tételes rendelkezések között nincs attól eltérő rendelkezés. A vizsgált esetben a Kbt. egyértelműen fogalmaz, az ajánlatkérőnek felvilágosítást kell kérnie a nem egyértelmű ajánlati tartalmi elemekről, mivel csak így érvényesülhet az eljárás átláthatósága és a verseny tisztasága. A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatához tartozó felolvasólap ellentmondást és hiányt tartalmazott, melyet az ajánlatkérő az eljárása során egyetlen kérdéssel sem tisztázott. Arra is rámutat a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő azt követően sem tett fel tisztázó kérdést, hogy a nyertes ajánlattevő utóbb benyújtott .pdf formátumú felolvasólapja és az eredeti ajánlati felolvasólap között ellenmondás van, illetőleg az ajánlattevő magyarázatot sem fűzött hozzá. Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az eljárása során nem tisztázta a nyertes ajánlattevő értékelésre kerülő ajánlati elemeit, ezzel megsértette a Kbt. 71. § (1) bekezdését."A jogorvoslati fórum fentiek alapján az alábbi jogsérelmet állapította meg. Egyrészt érdekes módon a Kbt. szabályaitól való általános eltérést, és így áttételesen alapelvi sérelmet, valamint a hiánypótlási szabályok megsértését emelte ki, és bírságot szabott ki.A Kbt. 2. §-ának (7) bekezdése alapján a törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése, illetve a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárás során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban a közbeszerzés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4358

7. találat: Igazgatási szolgáltatási díj ajánlatkérő által indított jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Ha az ajánlatkérő saját maga ellen indít jogorvoslati eljárást, abban az esetben meg kell fizetnie a becsült érték szerint az igazgatási szolgáltatási díjat?
Részlet a válaszból: […]262/2018. számú határozatában a kérelmező 200.000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg. A Közbeszerzési Döntőbizottság kifejezetten utal határozatában arra, hogy a Kbt. 150. § (2) bekezdése második mondata szerint az ajánlatkérő a saját tevékenysége vagy mulasztása jogsértő volta miatti jogorvoslati eljárásban mentesül az (1) bekezdésben foglalt, az ajánlatkérő által benyújtott kérelem miatti díjfizetési kötelezettség alól.A Kbt. 150. §-ának (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek - a beszerzés becsült értékéhez viszonyított - mértékét a közbeszerzésekért felelős miniszter rendeletben határozza meg. A kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást.A (2) bekezdés értelmében a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a közbeszerzési dokumentumok, illetve ezek módosításának, valamint a 113. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás jogsértő volta miatti jogorvoslati eljárásban mentesül az (1) bekezdésben foglalt díjfizetési kötelezettség alól. Az ajánlatkérő a saját tevékenysége vagy mulasztása jogsértő volta miatti jogorvoslati eljárásban mentesül az (1) bekezdésben foglalt, az ajánlatkérő által benyújtott kérelem miatti díjfizetési kötelezettség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4338

8. találat: Felhívás módosításáról szóló értesítés elkésettsége

Kérdés: Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő a felhívás módosításáról későn értesíti a gazdasági szereplőket, mivel a hirdetmény módosításának hiánypótoltatása elhúzódott?
Részlet a válaszból: […]hosszabbítását is) kívánja módosítani, amelyet hirdetményben közzétettek, hirdetmény közzétételével módosíthatja a felhívásban meghatározott feltételeket. A hirdetményben utalni kell arra, ha az egyéb közbeszerzési dokumentumok is módosultak.A Kbt. 55. §-ának (2) bekezdésére tekintettel a felhívást módosító hirdetményt az ajánlatkérőnek az ajánlattételi határidő lejártáig fel kellett volna adnia.Ebben az esetben a hirdetményt a Hatóság ellenőrizte, és a Rendelet 11. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőt hiánypótlásra hívta fel. A szükséges hiánypótlások miatt a felhívást módosító hirdetmény feladására ezt követően, az ajánlattételi határidő lejárta után került sor, melynek következtében az ajánlatkérő ezzel megsértette a Kbt. 55. §-ának (2) bekezdését.A Döntőbizottság a Kbt. 165. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. §-ának (2) bekezdését, és a Kbt. 165. § (3) bekezdés d) pontja alapján az ajánlatkérővel szemben bírságot szabott ki, mely egyébiránt maximum a közbeszerzési eljárás becsült értékének 10%-a.A Döntőbizottság - mérlegelve az eset összes körülményét - végül az ajánlatkérő terhére értékelte, hogy a jogsértés nyilvánvalóan az ajánlatkérő mulasztása miatt következett be, és a jogsértés nem volt reparálható. A továbbiakban pedig "a Döntőbizottság az ajánlatkérő javára értékelte, hogy az ajánlatkérő a felhívás módosításáról közvetlenül tájékoztatta az érdeklődésüket jelző gazdasági szereplőket, így azok nem a hirdetményből szerezhettek csak tudomást a felhívás módosításáról. Figyelembe vette azt is a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő a jogsértést elismerte, továbbá mindössze egy napot késett a hirdetmény feladásával. A Döntőbizottság tekintettel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4335

9. találat: Ajánlatkérőnek minősülő szervezet regisztrációja az EKR-ben

Kérdés: Hogyan lehet most ajánlatkérő szervezetként bejelentkezni a törvény hatálya alá? Mivel az EKR-es belépés feltétele eleve az, hogy a törvény hatálya alá tartozzon a szervezet, hogyan lehet feloldani azt az ellentmondást, hogy valaki az EKR-en keresztül jelentkezzen be?
Részlet a válaszból: […]alapján az ajánlatkérő szervezet EKR-ben történő regisztrációja a Közbeszerzési Hatóság jóváhagyásához kötött. A jóváhagyást a Közbeszerzési Hatóság megadja, ha a szervezet önálló jogalanyisággal rendelkezik, és a Kbt. szerint önálló ajánlatkérőnek minősül.A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. MvM rendelet 5. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek minősülő szervezetek esetében a Kbt. 26. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítése az ajánlatkérő felvételére, adatváltozására, illetve törlésére irányuló kérelemmel az EKR-ben történik. A hirdetmény-ellenőrzésért felelős szervezeti egység a kérelmet legkésőbb annak beérkezésétől számított egy munkanapon belül bírálja el.Amennyiben a kérelemben foglaltak megfelelnek a Kbt., illetve a vonatkozó jogszabályok szerinti követelményeknek, a hirdetmény-ellenőrzésért felelős szervezeti egység a kérelmet jóváhagyja. Amennyiben a kérelemben foglaltak hiányosak, vagy nem felelnek meg a Kbt., illetve a vonatkozó jogszabályok szerinti követelményeknek, a hirdetmény-ellenőrzésért felelős szervezeti egység a kérelmet elutasítja, és erről az ajánlatkérőt haladéktalanul, de legkésőbb egy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4309

10. találat: Üzleti titokká nyilvánítás az ajánlatkérő által

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?
Részlet a válaszból: […]hozzáférni.A 41/C. § alkalmazása mindenképpen feltétel, bár a fenti 39. § (2) bekezdés akár úgy is értelmezhető, hogy a mondat utolsó része egy független lehetőség, és az ajánlatkérő döntésétől függ. A teljes mondat első része egy feltételt rögzít, azaz a 41/C. § fennállását, így a mondat további részei csak abban az esetben alkalmazhatók, amikor valóban fennáll valamely, az alábbiakban felsorolt 41/C. § szerinti feltétel. Ekkor van lehetőség a dokumentumok eltérő módon történő rendelkezésre bocsátására.Az alábbi 41/C. § felsorolása összhangban van az irányelvi előírásokkal, és ennek megfelelően nagyon kevés lehetőséget ad az elektronikus kommunikációtól való eltérésre. Hiába állíthatja be az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben az ajánlatkérő, hogy a dokumentáció egy részét üzleti titokként kívánja megjeleníteni, ennek következménye, hogy az ajánlattevők nem látják a dokumentumot. Az üzleti titokká nyilvánítás az EKR-ben az ajánlatkérő szempontjából valójában nem releváns, hiszen nem tudja feltételhez kötni és engedélyeztetni bizonyos ajánlattevők számára az ajánlatkérő az egyes dokumentumokba való betekintést, hiszen az érdeklődést jelzők automatikusan hozzájutnak minden információhoz.A fenti bekezdésben hivatkozott 41/C. § (1) bekezdése szerint a 41. § (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő abban az esetben rendelkezhet úgy, hogy nem kötelező az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR alkalmazása, ha- a közbeszerzés különleges jellegéből adódóan az elektronikus úton történő kommunikáció olyan sajátos berendezéseket vagy fájlformátumokat igényelne, amelyek nem állnak széles körben rendelkezésre, vagy amelyeket a széles körben elérhető alkalmazások nem támogatnak;- az ajánlatok elkészítéséhez részben olyan fájlformátumok használata szükséges, amelyek nem kezelhetők más nyílt vagy széles körben elérhető alkalmazással, vagy felhasználási engedélyhez kötöttek, és az ajánlatkérő nem tudja ezeket a 41/B. § (3) bekezdése szerint rendelkezésre bocsátani az ajánlat érintett részei vonatkozásában;- az elektronikus kommunikáció alkalmazása olyan különleges irodai berendezést igényelne az ajánlatkérő részéről, amely általában nem áll az ajánlatkérők rendelkezésére;- az ajánlatkérő olyan fizikai vagy méretarányos modellek benyújtását írja elő, amelyek elektronikus úton nem továbbíthatók (a beadandó modell vonatkozásában);- az EKR üzemeltetője által - a honlapján - közzétett tájékoztatás alapján az EKR részben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4305
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést