Keresés eredménye

68 találat a megadott ajánlatkérő tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Ajánlatkérő szervezet, gazdasági szereplő képviselője az EKR-ben
Kérdés: Ellenőrizhető-e, illetve azonosítható-e, ha egy ajánlatkérő szerkesztési jogosultsággal rendelkező munkavállalója feltölt egy anyagot, majd ezt a valódi képviselő adja be, aki be is tudja nyújtani a dokumentumot? Tud élni ezzel az érvvel az ajánlatkérő, ha úgy véli, hogy ténylegesen nem a képviselő töltötte fel a dokumentumot? A jogszabályváltozások tisztázzák-e azt a helyzetet?
Részlet a válaszból: […]tekinteni - kormányrendelet 13. §-ának (1) bekezdése.A 2019. április 1-jén hatályba lépő törvénymódosításban - melyre a kérdés is vonatkozik - a Kbt. 41/A. §-ának (4) bekezdése megismétli a kormányrendelet fenti szabályát, hasonlóképpen különbségtétel nélkül a nyilatkozattételhez szükséges hozzáférésre és jogosultságra tekintettel, az alábbi tartalommal:"41/A. § (4) Az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy - az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében - a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4293
2. találat: Bírságkiszabás az ajánlatkérővel szemben
Kérdés: Ha az ajánlatkérő saját magát támadja meg, mert az értékelés során nem járt el megfelelően, és az összegezést már közzétette, akkor számíthat bírságra, vagy a saját feljelentés alapján a bírság kiszabása nem valószínű?
Részlet a válaszból: […]továbbá a (3) bekezdés d) pontja szerint bírságot szabott ki."Ebben az esetben tehát bírság kiszabására is sor került. A döntés 40. pontjában a Közbeszerzési Döntőbizottság kifejti, hogy "a Kbt. több eljárási cselekmény alkalmazását teszi lehetővé az ajánlatkérő számára az ajánlatok érvényességének vizsgálata során. A Kbt. alapelveiből következően a törvényi feltételek fennállása esetén az ajánlatkérő törvényi kötelezettsége a megfelelő eljárási cselekmény alkalmazása. Az ajánlatkérő köteles megtenni minden olyan jogszabályi rendelkezést, amelyre lehetősége van a verseny biztosítása, az esélyegyenlőség megtartása érdekében, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének keretein belül. A hiánypótlás célja az érvényes ajánlattétel elősegítése. Ennek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4286
3. találat: Ajánlatkérő kötelezettsége az ún. egyéb kommunikációs cselekmény körében
Kérdés: Miért nem válaszol az egyéb kommunikációmra az ajánlatkérő, ha azt szeretném megtudni, hogy mikorra várható az eljárás eredménye, ugyanis már letelt a 60 nap?
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4268
4. találat: Ajánlatkérő jogorvoslati lehetősége eljárási, dokumentációs hiba esetén
Kérdés: Megtámadhatja-e saját eljárását az ajánlatkérő, ha már nem tudja módosítani az összegezést, de hibázott? Van-e erre tapasztalat, gyakori megoldás, melyet az ajánlatkérők alkalmazhatnak?
Részlet a válaszból: […]visszavonja, új ajánlattételi határidő kitűzésével jogosult a részvételre jelentkezőnek ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni.A Döntőbizottság véleménye alapján az ajánlatkérő elmulasztotta kiegészítő információ kérését, majd elmarasztalta az alábbiak szerint:"44. A kérelmező ezt követően lefolytatott előzetes vitarendezési eljárás keretében a T.O.M. Controll 2001 Vagyonvédelmi és Szolgáltató Zrt.-t kiegészítő indokolás megadására hívta fel 2018. május 14. napján, melynek a felhívott ajánlattevő nem tett eleget. A kérelmező azonban már az összegezését és a közbenső döntését nem tudta módosítani, az érvényességről[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4209
5. találat: Ajánlatkérő saját rendszerének használata az EKR helyett
Kérdés: Mikor lehet az ajánlatkérő saját rendszerét használni az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer helyett?
Részlet a válaszból: […]alkalmazása során az (1) bekezdéstől eltérően az elektronikus kommunikáció az EKR-től eltérő informatikai rendszerben is történhet, tovább- nem kötelező az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között az elektronikus kapcsolattartás során az EKR alkalmazása a központi beszerző szerv által működtetett dinamikus beszerzési rendszerben az ajánlattételi szakasz lefolytatása vagy elektronikus katalógus alkalmazása esetén, vagy a központi beszerző szerv által kötött keretmegállapodás alapján - a verseny újbóli megnyitásával vagy anélkül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4134
6. találat: Ajánlatkérő kötelezettségei az elektronikus közbeszerzéssel kapcsolatban
Kérdés: Milyen kötelezettségeik vannak most az ajánlatkérőknek abból a szempontból, hogy az elektronikus közbeszerzés még nem kötelező, de az EKR már működik? Kötelező eljárást is indítani, vagy elegendő regisztrálni, és majd később megindítani az eljárást?
Részlet a válaszból: […]január 1. és 2018. április 14. közötti időszakban megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárásokra, közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre abban az esetben alkalmazandó, ha az ajánlatkérő a Kbt. 41. § (3) bekezdése alapján az EKR-ben történő lebonyolítást írja elő;- amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, hogy elektronikus árlejtést kíván lefolytatni, egyúttal köteles előírni az EKR alkalmazását is;- a központi beszerző szervek által alkalmazott informatikai rendszereknek a 2. § (8) bekezdésében foglalt feltételeknek 2018. április 15. napjáig kell megfelelniük.A kormányrendelet további kötelezettségeket határoz meg a regisztráció vonatkozásában mind az ajánlatkérők, mind a független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók számára. Jelesül minden[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4122
7. találat: Eljárási dokumentumok javítása
Kérdés: Az ajánlatkérő vélhetően módosította az eljárási dokumentumot, ami a mentés időpontjából nem derül ki, de összehasonlítva a korábban feltöltött anyagot, van benne eltérés. Nem sok, de néhány hiba ki van javítva, és már a nyilatkozatokban is helyesen szerepel néhány adat. Egyáltalán van lehetősége az ajánlatkérőnek ebben a formában javítani az eljárási dokumentumokat? Nem kellene szólnia legalább, hogy javított rajta? Hogyan tudom igazolni, hogy én látom az eltérést a korábbihoz képest?
Részlet a válaszból: […]közzé nem tett közbeszerzési dokumentumokat módosít, a módosításról ajánlattételi felhívás és az ajánlattételre vonatkozó közbeszerzési dokumentumok esetén az ajánlattételi határidő lejártáig, részvételi felhívás és a csak a részvételi szakaszra vonatkozó közbeszerzési dokumentumok esetén a részvételi határidő lejártáig egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre vagy - közvetlen részvételi felhívás esetén - a részvételre felhívott gazdasági szereplőket, vagy azokat a gazdasági szereplőket, akik az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték;- a közbeszerzési dokumentumok módosításait az ajánlatkérő az eredeti dokumentumokkal megegyező helyen köteles közvetlenül elektronikusan elérhetővé tenni;- a meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4088
8. találat: Ajánlatkérő ellenőrzése
Kérdés: Hogyan ellenőrizheti az ajánlatkérő a referenciák esetében, hogy a nem magyarországi illetőségű szerződést kötő másik fél a 24/2014/EU irányelv szerinti ajánlatkérőnek minősül?
Részlet a válaszból: […]szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a következő módon kell igazolni:- ha a szerződést kötő másik fél a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti szervezet, illetve nem magyarországi szervezetek esetében olyan szervezet, amely a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján ajánlatkérőnek minősül, az általa kiadott vagy aláírt igazolással;- ha a szerződést kötő másik fél az a) pontban foglalthoz képest egyéb szervezet, az általa adott igazolással vagy az ajánlattevő, a részvételre jelentkező, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatával - a) és b) pontok.Valóban fontos, hogy az ajánlatkérő egyértelműen rendelkezzen azzal az információval, hogy pontosan tudja, milyen igazolásformát kérjen számon a nyertes ajánlattevőn.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3995
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
9. találat: Támogatott önkormányzat és támogatást nyújtó társulás beszerzése konzorciumban
Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?
Részlet a válaszból: […]keretében látja el a társulás, hanem mint a közös ajánlatkérői konzorcium egy tagja. Függetlenül attól, hogy ezért esetleg az önkormányzati fizet-e a társulásnak, valójában a 29. § a két fél közötti meghatalmazást tételezi fel, ami azt jelenti, hogy a társulás az önkormányzat nevében és helyette jár el a közbeszerzési eljárásban. Mivel közös ajánlatkérésről van szó valójában, és közös projektet is valósítanak meg, csak abban az esetben van értelme a felelősségi viszonyok szétválasztásának, ha például keretmegállapodásos eljárást indítanak, és az egyedi szerződéseket az önkormányzatok külön-külön hívják le - így az egyedi szerződésekért egymaguk felelnek. A projekt közös megvalósítása során azonban - mely vélhetően a Kbt. 29. §-ának (2) bekezdése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3962
10. találat: Támogatott szervezet eljárásrendje
Kérdés: A Kbt. 5. §-ának (3) bekezdése alapján ajánlatkérőnek minősülő támogatott szervezet vonatkozásában a Kbt. 21. §-ának (6) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek a Harmadik részt alkalmazva kell eljárnia. [A Kbt. 5. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérői minőség nem állapítható meg.] Miként kell eljárnia a fentiek figyelembevételével a támogatott szervezetnek, ha a beszerzés becsült értéke meghaladja az uniós értékhatárt? (Az adott közbeszerzés tárgya: árubeszerzés, becsült érték: 75 millió forint.) Ebben az esetben is alkalmazhatja a támogatott szervezet például a Kbt. 113. §-a szerinti, új típusú eljárást?
Részlet a válaszból: […]beruházásainak támogatásából, vagy- bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatásból valósul meg - a)-f) pontok.A fenti (3) bekezdést megalapozza az 5. § (2) bekezdése, mely a támogatott projektek általános közbeszerzési kötelezettségét mondja ki az alábbi tartalommal.A támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amelynek uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését többségi részben, uniós értékhatárokat el nem érő, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését 75%-ot meghaladó mértékben az (1)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3829

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés