4561 cikk rendezése:
21. cikk / 4561 Késés iratbetekintésről
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az iratbetekintést kérelmező ajánlattevő nem a megadott határidőben, hanem késve jelenik meg az iratbetekintésen, és a késésről előzetesen nem tájékoztatja az ajánlatkérőt? Meddig köteles az ajánlatkérő „várni”, hogy az ajánlattevő megjelenjen az iratbetekintésen, köteles-e egyáltalán várni az ajánlatkérő, vagy ilyen esetekben lezárhatja az iratbetekintési jegyzőkönyvet azzal, hogy az ajánlattevő nem jelent meg az iratbetekintésen?
22. cikk / 4561 Ajánlattétel keretmegállapodás második részében
Kérdés: Árubeszerzésre megkötött keretmegállapodásban konzorciumi ajánlatot tettünk. Egy versenyújranyitáson mi szeretnénk indulni a konzorciumon belül. Van arra lehetőség, hogy csak mi adjunk ajánlatot, kössünk szerződést, mi teljesítsünk és mi számlázhassunk?
23. cikk / 4561 Hirdetmény nélküli eljárás kizárólagos jog esetében
Kérdés: Jelenti-e a C-578/23. sz. EUB-ügy azt, hogy a továbbiakban kizárólagos jogra hivatkozva nem lehet hirdetmény nélküli eljárást indítani? Lefolytatható ebben az esetben nyílt eljárás?
24. cikk / 4561 Uniós eljárásrend alkalmazása
Kérdés: Egy nemzeti értékhatárt elérő, de uniós értékhatárt el nem érő becsült értékű közbeszerzési eljárás megindítható-e uniós eljárásrendben, vagy ebben az esetben kizárólag nemzeti eljárásrend választható?
25. cikk / 4561 Központosított közbeszerzés
Kérdés: Központosított közbeszerzésnek minősül-e, és a hirdetményben így kell jelezni, ha közösen folytatja le az eljárást három klasszikus ajánlatkérő uniós eljárásrendben?
26. cikk / 4561 Akarategyezőség szerződésmódosításkor
Kérdés: Építési beruházás megvalósítására kötöttünk szerződést. Sajnos a piaci árváltozások miatt nem tudjuk ugyanazt az építőanyagot leszállítani, mint ami az árazott költségvetésben szerepel. Az ajánlatkérőhöz fordultunk, hogy engedélyezze az építőanyag cseréjét, de visszautasította kérésünket. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
27. cikk / 4561 Nemzeti eljárás eredménytelensége
Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást indított nemzeti eljárásrendben árubeszerzés tárgyában. A felhívásában előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi okot. Az ajánlattételi határidőben két ajánlat került benyújtásra, amelyből az egyiket az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította. Az egy érvényes ajánlatra tekintettel eredményes lehet az eljárás, vagy eredménytelennek kell az eljárást minősíteni ilyen esetben?
28. cikk / 4561 Kivételi kör nemzeti eljárásrendben
Kérdés: Önkormányzatként „falunapot” tartanánk, ahová zenés fellépőket hívnánk, illetve tűzijátékot is tervezünk, zenei kísérettel. Jól gondoljuk, hogy ezek a szerződések 720.000 euró összegig nem közbeszerzés-kötelesek?
29. cikk / 4561 Becsült érték számítása ajánlatkérő által biztosított építőanyag esetén
Kérdés: Önkormányzatunk most jó áron tudna ablakot vásárolni gyártótól. A kedvezőbb időjárás miatt az ablakok beszerelését a nyári hónapokban végeznénk, addig az ablakokat tárolnánk. Ilyen esetben hogyan kell a becsült értéket számítani? Az ablakok és a beszerelés értékét egybe kell számítani?
30. cikk / 4561 Feltételes szerződés hatályba léptetése
Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházás megvalósítására feltételes közbeszerzési eljárást indított a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján azzal, hogy a feltétel bekövetkezéséről a megrendelő tájékoztatja a vállalkozót, amely tájékoztatással a szerződés hatályba lép. Hatályba lép-e a vállalkozási szerződés, ha a feltételes 6 hónapos időszak legvégén, még a határidő lejárta előtt a megrendelő nyilatkozik a vállalkozó felé, hogy a szerződést saját üzleti kockázatára hatályba lépteti? Amennyiben a felek a szerződés hatálybalépéséről a feltétel bekövetkezése előtt kétoldalú okiratban megállapodnak, úgy a vállalkozási szerződés hatályba lép? És ha sikerül más forrást találnia az ajánlatkérőnek?
