4561 cikk rendezése:
1. cikk / 4561 Bírálati cselekmények sorrendje
Kérdés: Az ajánlatkérő felszólította az ajánlattevőt a Kbt. 69. § (4) bek. szerint a kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolásának benyújtására. Az igazolások benyújtásra kerültek. Megfelelően jár-e el az ajánlatkérő, ha mindezek után a következő eljárási cselekménye az árindokláskérés? Véleményünk szerint a Kbt. 69. §-a egyértelműen leírja a bírálat folyamatát, mely szerint mielőtt felhívja az ajánlatkérő az ajánlattevőt az igazolások benyújtására, előtte az ajánlat megfelelőségét ellenőrzi, és szükség szerint a Kbt. 71–72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégzi, idetartozik az árindokláskérés is. Továbbá amennyiben jól gondoljuk, még fordított bírálat alkalmazása esetében sem az a megfelelő sorrend, hogy előbb az igazolások benyújtására felszólítás, majd árindokláskérés.
2. cikk / 4561 Elrontott számítási hiba javítása
Kérdés: Az ajánlatkérő számítási hiba miatt kérte a felolvasólap javítását. Sajnos a javítás során elírtuk az összeget, felcseréltünk két számot. Lehet ezt önkéntes hiánypótlás keretében javítani?
3. cikk / 4561 Bérlet és lízing
Kérdés: Felmerült bennünk, hogy fénymásológép-vásárlás helyett csak bérelnénk, de felvetődött a lízing lehetősége is. Közbeszerzési szempontból van különbség a fénymásológép-vásárlás, a -lízing és a -bérlet között?
4. cikk / 4561 Verseny generálása
Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzési eljárást készítünk elő árubeszerzés tárgyában. Ennek során találkoztunk olyan megközelítéssel, hogy a közbeszerzési műszaki leírás elkészítése során oly módon kell az ajánlatkérőnek eljárnia, hogy a lehető legszélesebb versenyt tegye lehetővé a potenciális piaci szereplők számára. A mi álláspontunk szerint a közbeszerzési műszaki leírás az ajánlatkérő beszerzési igényének műszaki meghatározására hivatott, amelynek során természetesen a közbeszerzési alapelvekre (esélyegyenlőség, egyenlő elbírálás) is tekintettel kell lenni, de semmiképpen nem csak az a cél, hogy versenyt generáljunk, mert az nem az ajánlatkérő feladata. Mi az Önök véleménye?
5. cikk / 4561 Hiánypótlás nem teljesítése az EKR-ben
Kérdés: Az eljárás során a hiánypótlás benyújtásra került az EKR-ben, azonban az egyik dokumentumot az ajánlattevő nem csatolta, helyette egy igazolást nyújtott be, kétszer. Az ajánlatkérő is látja, hogy hiba történt. Van-e lehetőség újra hiánypótolni akár úgy, hogy egyéb kommunikáció keretében csatolja az érintett dokumentumot az ajánlattevő?
6. cikk / 4561 Összegezés módosítása EVK miatt
Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunkban egy ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, amely alapján új összegezést bocsátottunk ki. Az új összegezéssel szemben egy másik ajánlattevő vitarendezéssel élt, és kérte az előző összegezés visszaállítását. Kérdésünk, hogy hány napig és hányszor lehet összegezést módosítani?
7. cikk / 4561 Tárgyalás tartalmának meghatározása
Kérdés: Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben a tárgyalásos eljárás szabályai szerint jár el, de nem korlátozza, hogy milyen tárgyban lehet tárgyalni. Ennek ellenére a tárgyalás során elutasítja a szerződés tartalmának módosítására vonatkozó javaslatokat. Jogszerűen teszi ezt?
8. cikk / 4561 Eljárás lefolytatása idegen nyelven
Kérdés: Lefolytatható-e az eljárás angol nyelven, beleértve a tárgyalást is?
9. cikk / 4561 Műszaki-funkcionális egység kérdése időben egymástól elváló építési beruházások esetén
Kérdés: Önkormányzati közösségi létesítmény kialakítására nyertünk el pályázati forrást 2021-ben. A beruházás megvalósítására közbeszerzési eljárásban, építési beruházás tárgyában kötöttünk vállalkozási szerződést 296 millió Ft értékben. A beruházás megvalósult, a létesítmény 2024. augusztusban került átadásra. A pályázati forrás szűkössége miatt, a kialakított épületben „üresen” hagytuk azt a helyiségcsoportot, ahol most hűtőkamrát alakítanánk ki saját forrás felhasználásával, 5,5 millió Ft értékben. Közbeszerzési szakértőnk szerint erre is közbeszerzésben kell szerződést kötnünk, mert az eredeti építészeti tervekben szerepelt, a hűtőkamra kialakítása építési beruházásnak minősül, és 2022-ben forráshiány miatt maradt el a megvalósítása. Mi úgy gondoljuk, hogy miután az eredeti beruházás szerződése már teljesült, és ezt a beruházást saját forrásból valósítjuk meg, továbbá a szerződés értéke sem éri el a közbeszerzési értékhatárt, közvetlenül szerződhetünk. Mi lenne a jogszerű megoldás?
10. cikk / 4561 Értékelési szempont építési beruházás esetén
Kérdés: Meglevő önkormányzati épület átalakítását, bővítését és korszerűsítését tervezzük. A közbeszerzési eljárás dokumentációjának összeállítása folyamatban van. Az a kérdésünk, hogy miután tételes költségvetési kiírást fogunk kiadni, amelyet beárazva kérünk benyújtani, megtehetjük, hogy csak a vállalkozói díjakat értékeljük, és az lesz az eljárás nyertese, aki a legalacsonyabb díjat ajánlja meg?
