Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]melyet magának az ajánlatkérőnek kell kialakítania arra is figyelemmel, hogy szükséges-e külön szerződés, vagy az ajánlatkérő megrendelése is helyettesítheti azt.A kormányrendelet 24. §-ának (1) bekezdése alapján a központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen keretmegállapodás vagy keretszerződés (közbeszerzési törvény 104-105. §), a keretmegállapodás vagy keretszerződés alapján egyedi szerződés jön létre.A (4) bekezdés értelmében a keretszerződésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:- a szerződő felek megnevezését,- a keretszerződés előzményeinek (lefolytatott közbeszerzési eljárás), a közbeszerzés tárgyának, továbbá mennyiségének a közbeszerzési törvény 58. §-a szerinti meghatározását,- a keretszerződés tárgyára vonatkozó minőségi követelményeket,- a szerződés hatályát,- az ellenszolgáltatás mértékét, valamint a központosított közbeszerzési díj mértékét (számításának és megfizetésének módját),- arra vonatkozó kikötést, hogy a keretszerződés alapján az intézmény egyoldalú jognyilatkozattal (a továbbiakban: megrendeléssel) jogosult a közbeszerzést megvalósítani, illetve a közbeszerzési törvény 105. § (1) bekezdés b) pontja esetében az írásbeli konzultáció lehetőségére és feltételeire, vagy a 105. § (2) bekezdés b) pontja esetében a verseny újra megnyitásának lehetőségére és feltételeire való utalást,- a megrendelések kezdeményezésével, ezek visszaigazolásával, valamint a teljesítésekkel kapcsolatos határidőt és a teljesítésekre vonatkozó (szállítási és pénzügyi) részletes feltételeket,- a szerződésszegésért való felelősség szabályait,- a keretszerződéssel és annak teljesítésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó, valamint az ennek végrehajtási módját szabályozó rendelkezéseket,- annak rögzítését, hogy az intézmény előleget nem adhat - a)-j) pontok.A kormányrendelet a keretszerződés speciális szabályai között rögzíti a korábbiakban említett megrendelés lehetőségét. Az egyedi szerződés vagy megrendelés csak kiegészítheti a keretszerződést, azzal nem lehet ellentétes.A kormányrendelet 29. §-ának (1) bekezdése szerint a központi beszerző szervezet az összesített intézményi igények alapján a 24. §-ban megjelölt központosított közbeszerzési eljárások eredményeképpen keretszerződést is köthet. Az intézmények a keretszerződések terhére kibocsátott megrendelésekkel szerezhetik be a kiemelt termékeket, a Kbt. 105. § (1) bekezdés a) pontjával, valamint a Kbt. 105. § (2) bekezdés a) pontjával összhangban.A (2) bekezdés értelmében a közbeszerzés megvalósítása során az intézmény köteles érvényesíteni a keretszerződés feltételeit. A megrendelés nem lehet ellentétes a keretszerződéssel.Nyílt eljárás nem eredményezhet keretszerződést a fenti formában, hiszen önmagában az a szerződéses aktus, mely szállítási kötelezettséget keletkeztet, új szerződés megkötésének minősül. Ebben a formában egy nyílt eljárás, melyben például a termékek lerendelésére az ajánlatkérő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 17-20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított - teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni.Mivel az opció már eleve része az eredeti szerződésnek, így nem "terheli" egybeszámítási kötelezettség az új szerződés[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerződéshez.Ebben az összefüggésben a szerződési rendelkezés egyrészt azt rögzíti, hogy a szerződés maximálisan 12 hónapig fog tartani, másrészt emellett utal arra is - bontó feltételként -, hogy előbb is megszűnhet abban az esetben, ha a szerződési fedezetként meghatározott keretösszeg, azaz a 10 000 000 Ft előbb kimerül.A szerződés keretszerződési jellege abból állapítható meg, ha az ajánlatkérő a szerződés tárgyaként meghatározott dolog vagy szolgáltatás tekintetében valamilyen rendszerességgel történő megrendelést vagy lehívást kíván eszközölni, amelyet a nyertes ajánlattevőként szerződő félnek a szerződés időtartama alatt vagy a keretösszeg mértékéig kell a szerződés rendelkezései szerint teljesítenie. Ilyen lehet például papír- vagy irodaszer-szállítási szerződés, vagy meghatározott karbantartási munkák elvégzése az ajánlatkérő által meghatározott ingatlanokon, vagy eszközökön (például: épület-karbantartási szerződés vagy eszközjavítási[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]lenne "bizonytalan" a nyertes ajánlattevők számára.Amennyiben a konkrét szerződésből az következik, hogy a teljes mennyiség vagy a teljes szerződési érték vagy annak nagyobb része hordozza azt a bizonytalanságot az ajánlattevő számára, hogy nem kötelező lehívni, akkor a szerződésben nyilvánvalóan hiányzik a felek egyensúlya, értékaránytalan a szerződés az ajánlattevő kárára, ami, megítélésünk szerint, a szerződést megtámadhatóvá teszi.Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a Kbt. az alapelvek között rögzíti a jóhiszeműség, a tisztesség és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]irányuló szerződés(ek) minden feltételét, vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza;- több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét kötelező erővel tartalmazza;- több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely nem tartalmazza az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét, vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza - a)-d) pontok.Ez a rendelkezés nem is utal a keretszerződés fogalmára, így azzal összefüggésben arra sem, hogy azt csak keretmegállapodásos eljárásban lehetne kötni.A keretmegállapodás az a megállapodási forma, amelyet kizárólag keretmegállapodásos eljárás eredményeként lehet megkötni. Fő jellemzője, hogy az egyik oldalon az ajánlatkérő köti meg, míg a másik oldalon attól függően, hogy egy ajánlattevővel vagy többel kívánja az ajánlatkérő a megállapodást létrehozni, lehet egy vagy több ajánlattevőként szerződő fél is.A keretmegállapodás általában több évre szóló megállapodás,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szállítani a terméket, így ettől nem tekinthet el. Feltételezhető ugyanakkor, hogy a szerződés tartalmaz részleteket az átadás-átvétellel kapcsolatban. Mivel egyoldalúan a teljesítés megtörtént, de az átadás-átvétel nem, ezért feltételezésünk szerint számla kiállítására a szállító nem jogosult. Független a válasz attól, hogy keretmegállapodásos eljárás előzte-e meg a keretszerződés megkötését, mivel a teljesítés megtörténte a szerződés részleteinek ismerete hiányában nem állapítható meg. Nem független ugyanakkor a válasz attól, hogy a lehívások keretmegállapodásos rendszerben történnek-e. Amennyiben igen, az ajánlatkérőnek - ha nem írta elő - nincs "lerendelési kötelezettsége". Ha nem keret­megállapodásos eljárásról beszélünk, nem az opció lehívásáról, hanem[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mennyiségeket meghatározva - az eredetileg vállalt keretszerződést rugalmasságát részben megőrizni.A probléma elsősorban akkor merül fel, amikor az ajánlatkérő nem keretmegállapodásos rendszerben kívánja ízlés szerint lehívni az igényelt mennyiségeket, változtatva ezzel az eredeti szerződés tartalmát, gyakorlatilag egyedi szerződéseket kötve. A két eljárást és az az alapján megkötött szerződést ennek megfelelően kell lehatárolni. Tehát nem keretmegállapodásos rendszerben az ajánlatkérő kötelezettséget vállal egy adott igényelt mennyiség megvásárlására, mellyel kapcsolatban gyakorlatilag mindent rögzíteni kell az eredeti szerződésben, tehát a keretmegállapodásos eljárásban kötött keretszerződés rugalmasságát az árak és mennyiségi kedvezményes stb. vonatkozásában nem[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]meghatározott teljesítési helyre vagy helyekre. Amennyiben az ajánlatkérőként szerződő megrendelő a szerződés szerinti ütemezéstől eltérő szállítási ütemezést kér, ez tulajdonképpen szerződésmódosítási igény, ami nem lehet egyoldalú, azaz ebben a szerződő feleknek meg kell állapodniuk, és a szerződést a megállapodás szerint írásban is módosítaniuk kell. A módosításban meg kell állapodni a fizetés módosított feltételeiről is. A Ptk. szerint a teljesített szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár, azaz a megrendelő a leszállított áruk ellenértékének kifizetését[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megkezdése időpontjáig a teljesítés (részteljesítés) szerződés szerinti ellenértékének fedezetét - amit a fedezetkezelői számlára történő befizetés vagy olyan pénzügyi eszköz értéke képezhet, amely biztosítja az ellenérték határidőre történő kifizethetőségét - az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alá helyezni. A fővállalkozó kivitelező köteles - ha a felek a megállapodásukban kikötötték - az általa vállalt biztosíték összege felett az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezését biztosítani. A fenti bekezdés szerinti, az építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének határidőre történő kifizethetőségét biztosító pénzügyi eszköz - az Európai Unió valamely tagállama által kibocsátott vagy garantált állampapír, - a tőke- és hozamgarantált átruházható értékpapír, - olyan pénzügyi eszköz, amely esetében a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. Korm. rendelet szerinti kockázati súly 0%, - az építőipari kivitelezés megvalósítására biztosított költségvetési előirányzat, - uniós vagy hazai forrásból származó pályázati támogatás, vagy - hitel- vagy kölcsönszerződés alapján adott kivitelezési szakaszra meghatározott, visszavonhatatlan folyósítást biztosító hitel- vagy kölcsönösszeg lehet. A fedezetkezelői számlán elkülönítetten kell elhelyezni - az építtetőnek az építőipari kivitelezési tevékenység fedezetének befizetéssel biztosított részét, - a kivitelezőnek az általa nyújtott teljesítési biztosíték befizetéssel teljesített összegét. Amennyiben az építtető nem helyezi határidőre a fővállalkozó kivitelező teljesítésének (részteljesítésének) szerződés szerint fedezetét az építtetői fedezetkezelő rendelkezése alá, a fővállalkozó kivitelező jogosult a kivitelezési tevékenységet harminc napra felfüggeszteni. Ha az építtető a felfüggesztés időtartama leteltéig sem biztosítja a soron következő kivitelezői teljesítés fedezetét, a fővállalkozó kivitelező jogosult az építtetővel kötött építési szerződést felmondani. A felfüggesztés időtartama a szerződés teljesítésének időtartamába nem számít be, a szerződés szerinti teljesítési határidő a felfüggesztés időtartamával meghosszabbodik. A fővállalkozó kivitelező jogosult a munkavégzés felfüggesztése miatt felmerült költségei építtető általi megtérítésére. A fővállalkozó kivitelező a teljesítési biztosítékot - a rendelet 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben a fedezetkezelői számlára történő befizetéssel,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját". Azonban ajánlatkérő számára fennáll a lehetőség, hogy keretmegállapodásos eljárást bonyolítson le annak érdekében, hogy a valódi igény felmerülésekor rugalmasan tudja meghatározni igényeit. A kötött, pontos mennyiségeket tartalmazó szerződés ebben a beszerzési helyzetben és tárgy esetében nem eredményez hasonló rugalmasságot. A keretmegállapodásos eljárás maximum[…] részlet vége a válaszból.