Keretmegállapodás második részében becsült érték meghatározása

Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a konkrét beszerzés becsült értékét megadjuk?
Részlet a válaszából: […] ...függ, mert lehetne pl. keretmennyiség is a keretmegállapodás kerete. A Kbt. azt sem tiltja, hogy az egyedi szerződés is keretjellegű legyen (keretszerződés), amely értelemszerűen az egyedi szerződésben egy keretösszeg vagy keretmennyiség szerepeltetését teszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.

Opció kikötése

Kérdés: Közbeszerzési keretszerződést szeretnénk kötni árubeszerzési témában, a terméklista 30 termékcsoportból és összesen 120 termékből áll. A teljes mennyiségen belül opciós mennyiséget is szeretnénk megjelölni a szerződésben. Mikor járunk el jogszerűen az opciós mennyiségek meghatározása tekintetében? Vonatkozhat az opció csak bizonyos termékcsoportokra, vagy akár egyes termékekre is?
Részlet a válaszából: […] ...amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét.”Fentiekből következően opció kikötésének nincs jogi akadálya a keretszerződésben. Az ajánlatkérő akkor jár el jogszerűen és célszerűen, ha az opció gyakorlásának pontos feltételeit és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:    

Aránytalanul magas ár keretmegállapodás esetén

Kérdés: Keretmegállapodás esetén beérkezett ajánlat kapcsán megállapítható-e a túlzottan magas ár és emiatt az eredménytelenség?
Részlet a válaszából: […] ...alapján megállapítható, hogy a szerződéskötés a 2. § (4) bekezdésében foglalt alapelv súlyos sérelmét valósítaná meg.”Mivel keretszerződés esetében a keretösszeg maga nem lehet alapja az aránytalan árnak, hanem az azt megalapozó ajánlatiár-elemnek, így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 12.

Keretszerződés meghosszabbítása

Kérdés: Közbeszerzésben keretszerződést kötöttünk, amelyben meghatároztuk, hogy a szerződés kétéves határozott időtartamra jön létre. A szerződő partnerünk eddig pontosan és szerződésszerűen teljesített, azonban most, az utolsó teljesítéssel megcsúszott, és a határozott időtartam is lejárt. Azt kérte, hogy hosszabbítsuk meg a szerződést 6 hónappal, a hosszabbítás alatt már képes lesz a szerződésszerű teljesítésre. A határozott időtartam már lejárt, így jogi szakértőnk szerint a szerződést már nem lehet módosítani. Van megoldás erre a helyzetre?
Részlet a válaszából: […] ...Ez a szabály vonatkozik a határozott időre kötött szerződésekre is, azaz jelen esetben egyetértünk a jogi szakértő álláspontjával, keretszerződést kizárólag a szerződéses időtartam alatt lehet módosítani.A kérdés szerinti esetben azonban azt a helyzetet látjuk, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 15.

NKOH-kötelezettség megszűnése

Kérdés: Az az információ jutott el hozzánk, hogy az NKOH megszűnt, és a szervezetfejlesztési igényeinket most már saját szerződéssel valósíthatjuk meg. Ez valóban így van?
Részlet a válaszából: […] ...rendszerek terhére új beszerzés nem valósítható meg.– A módosítás értelmében a Hivatal korábban megkötött, érvényben lévő keretszerződései terhére új kötelezettséget már nem lehet vállalni.– Az állami és kormányzati intézmények számára nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 15.

Lehívási kötelezettség keretszerződésben

Kérdés: Cégünk elnyert egy áruszállításra vonatkozó tendert, ahol a szerződésben nem konkrét mennyiség szerepel, hanem egy keretmennyiség. Az ajánlatkérő arról tájékoztatott minket, hogy a várható szervezeti átalakulás miatt nem kívánja lehívni a mennyiséget. Nekünk ez veszteséget jelent. Az ajánlatkérő megteheti, hogy nem hívja le a szerződés teljes mennyiségét?
Részlet a válaszából: […] ...felfelé vagy a maximális mennyiség megadásával lefelé, vagy középérték mindkét irányú eltéréssel. A gyakorlatban elterjedt a keretszerződés megkötése is, amely általában egy hosszabb időtartam alatt többszöri beszerzésre ad lehetőséget, de a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 17.

Adatok nyilvánossága

Kérdés: Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 168. §-a szerint a 6. mellékletében megjelöltek kötelesek az ott meghatározott adatokat a leírt módon és időpontokban közzétenni. A 6. melléklet 12. pontja szerint kötelezően közzéteendő közérdekű adat, a közbeszerzési eljárás eredményeként az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, továbbá a fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap terhére megkötött, nettó 100 millió forint teljesítési értéket meghaladó szerződések alapján teljesített kifizetés összege, közvetlen jogosultja és a kifizetés időpontja. A közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött nettó 100 millió forint teljesítési értéket meghaladó szerződések esetén a több kisebb összegű, folyamatos kifizetésekre is, vagy csak az egyösszegű nettó 100 millió forintot meghaladó kifizetésekre vonatkozik a közzétételi kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...értéket meghaladó szerződésre utal, mely közbeszerzési szempontból olyan szerződést jelent, melynek szerződéses értéke (akár keretszerződés, akár keretmegállapodás) több mint 100 millió forint, ezért álláspontunk szerint az ez alapján pénzügyileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 17.

Árindokolás kérése üzleti titok tartalmára

Kérdés: Az ajánlatkérő az alábbi kérdéssel lepett meg negyedik árindokolás-kérésében: „Kérem, szíveskedjen alátámasztani az árindokolásának 5. pontjában hivatkozott tételek esetében egyedi anyagvásárlási keretszerződéseiben hivatkozott árkedvezményeket alátámasztó árajánlatokat.” Ebben az esetben hivatkozhatok-e arra, hogy egyébként az árajánlatok üzleti titoknak minősülnek, ami esetünkben tényleg így van?
Részlet a válaszából: […] Az árindokolás 5. pontjában jelzett árkedvezményeket megalapozó árajánlatok harmadik fél hozzájárulásával csatolhatók, tekintettel arra, hogy üzleti titok által érintettek. Mivel a kérdés alapján a harmadik fél nem járult hozzá az árajánlatok közbeszerzési eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.
Kapcsolódó címkék:    

Indikatív ajánlat

Kérdés: Mi a teendő, ha a becsült érték meghatározása érdekében bekért indikatív ajánlatok alapján az állapítható meg, hogy az összes többi ajánlathoz képest van kirívóan magas összegű indikatív ajánlat? Az ajánlatkérő számára kiemelten fontos a becsült érték meghatározása, mert az eljárási rezsim mellett ezt is figyelembe kívánja venni a keretösszeg meghatározása során, mivel a keretszerződésben 70%-os lehívási kötelezettséget kíván vállalni a megadott keretösszegre. Abban az esetben, ha a magas indikatív ajánlatot is a számtani átlagba számítja, jóval magasabb összeg lesz a becsült érték. Az ajánlatkérő helyesen jár-e el, ha a becsült érték meghatározása során csak a közel azonos összegű ajánlatokat veszi figyelembe? Amennyiben igen, mely jogszabályi rendelkezésből vagy jogalkalmazást segítő útmutatóból vezethető ez le?
Részlet a válaszából: […] Az indikatív árajánlatok kérésére vonatkozóan a Kbt. nem tartalmaz szabályozást, így valójában az ajánlatkérőnek saját hatáskörben kell tudnia eldönteni, hogy érdemes-e további ajánlatokat bekérni, vagy elegendő információ áll rendelkezésére a beérkezett ajánlatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Referencia igazolása

Kérdés: Ajánlattevőként referenciakövetelményt kívánunk igazolni. Az igazolásra felhasználni kívánt keretszerződés nem járt le az ajánlati felhívás feladását megelőzően, azonban ezen keretszerződés keretében teljesítettünk olyan megrendeléseket, amelyek az ajánlati felhívás szerinti követelménynek mindenben megfelelnek, beleértve az időintervallumot is, azaz az ajánlati felhívás feladását megelőzően már teljesítésre kerültek a megrendelések, továbbá a teljesítés kezdő időpontja is megfelelő. A keretszerződés keretében történt részteljesítések felhasználhatók-e a referencia igazolására annak ellenére, hogy a keretszerződés még élő szerződés?
Részlet a válaszából: […] A szerződés nem keretmegállapodás keretében történik, tehát nem egyedi megrendelésekkel valósul meg abban a formában, hogy az ajánlatkérő elkülönített módon fokozatosan „hívja le” a keretmegállapodásban meghatározott mennyiséget részben vagy egészben. Mivel egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.
1
2
3
11