Fedezet közlésének módja

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzésre és szolgáltatásmegrendelésre keretszerződéseket kíván kötni. A közbeszerzési eljárás becsült értékeként a szerződés keretösszegét jelölik meg. Az ajánlatkérő az ajánlati árat egy egységre (darabra, km-re, óradíjra stb.) vonatkozóan kéri. Véleményük szerint jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezetet egy egységre vonatkozóan közli?
Részlet a válaszából: […] ...szerint ez a megoldás erősen aggályos lehet. A keretszerződés tartalmának, anyagi fedezetre vonatkozó rendelkezéseinek ismerete hiányában ez a kérdés azonban nem ítélhető meg teljeskörűen.Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a Kbt. hogyan határozza meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Szerződéses kikötés jogszerűsége keretszerződés esetén

Kérdés: Elfogadható-e az alábbi szerződéses feltétel egy közbeszerzési eljárásban: "A felek a szerződést a szerződéskötés időpontjától számítva 12 hónapos időtartamra, vagy a nettó 10 000 000 forint keretösszeg kimerítéséig terjedő határozott időtartamra kötik." Ez az ajánlatkérőt semmire sem kötelezi, az ajánlattevőnek pedig – szélsőséges esetben – 12 hónapig rendelkezésre kell állnia úgy, hogy nem kap megrendelést. (A Kbt. 58. §-a szerinti opcionális részt sem határozhatja meg az ajánlatkérő bármilyen mértékben – tekintettel a Kbt. alapelveire.)
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés típusának, teljes tartalmának ismerete hiányában nehéz állást foglalnunk.Általánosságban azt lehet mondani, hogy a keretszerződés jellegű szállítási vagy vállalkozási szerződésekben a hivatkozott kikötés elfogadható abban az összefüggésben, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Becsült érték és alkalmazandó jogszabály versenyújranyitásnál

Kérdés: A központi közbeszerzésekkel kapcsolatos 320/2015. kormányrendelet szerint a nettó 8 millió forint alatti versenyújranyitással vagy írásbeli konzultációval megvalósuló beszerzések tekintetében fontos változás, hogy már előzetes engedélykérés nélkül is lefolytatható az eljárás, az érintett szervezet azonban negyedévente adatszolgáltatást köteles teljesíteni az ilyen típusú beszerzésekről. Ilyen esetben mit kell becsült érték alatt érteni? Az egész év során beszerzendő termékek nettó árát kell egybeszámítani, vagy csak az adott eljárásban (versenyújranyitás) beszerzendő áruk értékét? További kérdésem, hogy a versenyújranyitásoknál az új Kbt. szerint kell az eljárást lefolytatni, vagy a keretszerződésben meghatározottak szerint?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. kormányrendelet 6. §-a két részre osztja az ellenőrzendő eljárások körét. Az (1) és (2) bekezdés esetében a közvetlen eljárás-ellenőrzés dominál, míg a (4) és az (5) bekezdés csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Szerződésmódosítási kötelezettség és dokumentálása

Kérdés: Keretszerződést kötöttünk az ajánlattevővel. A szerződésben a beszerzés tárgyát képező termékek vonatkozásában tételesen meghatároztuk, hogy melyik termékből mennyit rendelünk majd a szerződéses időszak alatt. Ha a szerződéses összeg, valamint a szerződés szerinti termékkör nem változik, azonban a megrendelendő termékek mennyiségi megosztásán változtatni kívánunk, akkor kell-e emiatt szerződést módosítani? Illetve ha módosítunk, hogyan és milyen módon kell dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] A szerződések módosítására vonatkozó szabályok 2015. november 1-jétől lényegesen rugalmasabbak lettek. Amennyiben ellenérték növekedése nem történik, és a beszerzési tárgyak változására sem kerül sor, úgy az ajánlatkérőnek egyedileg kell eldöntenie, hogy módosítását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Szerződés kiegészítése

Kérdés: Van-e valamilyen korlátja az ajánlatkérő – megállapodásban meghatározott – ellenőrzési joga gyakorlásának a szerződés teljesítése kapcsán? A kérdést azért tesszük fel, mert az ajánlatkérő heti rendszerességgel, előzetes bejelentés nélkül küld képviselőt a gyártási folyamat ellenőrzésére, amely a munkarendet jelentősen megzavarja. Sajnos, az ellenőrzési jogosultság nincs részletesen leszabályozva a szerződésben, csak az szerepel benne, hogy munkaidőben ellenőrizhet a megrendelő. Kiegészíthetjük a szerződést – mely hosszabb időre kötött keretszerződés – e körben?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdés szerinti esetben lehetőség van a szerződés módosítására, különös tekintettel arra, hogy a megfelelő ellenőrzés közös érdek, továbbá nem változtatja meg semmilyen mértékben a szerződés gazdasági egyensúlyát, nem jár a felelősségi viszonyok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Keretösszeg kimerítése körében tett ajánlatkérői rendelkezés értékaránytalansága

Kérdés: Többször felmerült már a "Levelekben" a következő témakör. A kiírások, illetve a szerződések tartalmazzák, hogy az ajánlatkérő a keretösszeg kimerítésére nem köteles, és az ajánlattevő nem jogosult kártalanításra, ha emiatt bevételkiesése keletkezik. Mivel ez mostanra már szinte minden kiírásban szerepel, és esetenként jelentős károkat okoz az ajánlattevőnek, nem lenne-e célszerű ezen ajánlatkérői jog korlátozása? Az ajánlattevő esetenként nagyobb kapacitásait leköti a tender teljesíthetősége érdekében, ami miatt az adott közbeszerzés mellett egyéb bevételeitől is elesik, mert nem vállal(hat) el más megrendelést. Ez a helyzet nem biztosít indokolatlan előnyt az ajánlatkérőknek (beszerző szervezeteknek)?
Részlet a válaszából: […] ...Véleményünk szerint ez a megoldás keretszerződésekben oly módon lenne jogszerűen alkalmazható, ha az ajánlatkérők a keretösszegen belül meghatároznának egy biztos mértéket/összeget/az összeg meghatározott százalékát, amelyet le fognak hívni, és csak a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Keretszerződés "eljárásformája"

Kérdés: Két évre szeretnénk papírszállítási keretszerződést kötni nyílt eljárásban. A tanácsadónk szerint keretszerződést csak keretmegállapodásos eljárásban köthetünk. A jogászunk szerint ez nem így van. Önöknek mi a véleményük?
Részlet a válaszából: […] ...irányuló szerződés(ek) minden feltételét, vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza – a)-d) pontok.Ez a rendelkezés nem is utal a keretszerződés fogalmára, így azzal összefüggésben arra sem, hogy azt csak keretmegállapodásos eljárásban lehetne kötni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Többletrendelés reális mértéke

Kérdés: 24 hónapra szerződünk az ajánlatkérővel nyertesség esetén. A szerződésnek természetesen megvan a keretösszege. Az ajánlatkérő a dokumentációban úgy rendelkezett, hogy a keretösszegtől felfelé maximum 50 százalékkal van lehetőség az eltérésre. Ezt lehet így? És mit jelent ez a megfogalmazás?
Részlet a válaszából: […] ...információja arról, milyen mértékű igénye lesz. Mivel nem kíván olyan kötelezettséget vállalni, melyet végül nem vesz igénybe, így a keretszerződés becsült értékét 50 százalékos eltéréssel becsülte. Mindezt megtehette volna más módon is, például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Határozott idejű szerződés meghosszabbítása

Kérdés: A határozott időre – 24 hónapra – kötött szerződés meghosszabbítható-e további 6 hónappal? És általában: milyen feltételek esetén hosszabbítható meg egy határozott időre kötött szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...esetében azonban erre nincs lehetőség, sőt amennyiben a 3. hónapnál kimerül, az sem lehet indoka a mennyiség növelésének például keretszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Időszakonként visszatérően kötött szerződéshez kapcsolódó közzététel

Kérdés: Ismétlődő jellegű közbeszerzést milyen feltételekkel lehet közzétenni és milyen tartalmú ilyenkor a felhívás?
Részlet a válaszából: […] ...hívhatja le az egyes beszerzési igényeit;– lefolytathat nyílt eljárást szintén a teljes éves mennyiségre, amelynek eredményeként keretszerződést köt, amelyből megrendeléssel hívhatja le az egyes időszakok igényét;– végül választhatja azt a megoldást, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.
1
2
3
4
10