Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

15 találat a megadott beszerzés tárgya tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Két keretmegállapodásos eljárás indítása azonos beszerzési tárgyra

Kérdés: Az ajánlatkérő két keretmegállapodásos eljárást kíván kiírni azonos beszerzési tárgyra. Az egyik esetben egy ajánlattevő, a másik esetben több ajánlattevő számára. Mindezt egymást követően kívánja megoldani úgy, hogy - érvei szerint - mivel fedezet nélkül el lehet indítani az eljárást, nem okoz gondot a párhuzamos eljárás. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszból: […]hatályban egyidőben két keretmegállapodás, különös tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő a korábbi keretmegállapodásokat a Kbt. 109. § (1) bekezdés d) pontja szerint kötötte meg két ajánlattevővel, míg az újabb keretmegállapodásokat a Kbt. 109. § (1) bekezdés a) pontja szerint kötné meg egy ajánlattevővel. Az ajánlatkérő a két, egyidőben hatályos keretmegállapodás esetén olyan helyzetbe kerülne, amely a verseny tisztaságának sérelme nélkül nem kezelhető, ugyanis az ajánlatkérő választhatna a két keretmegállapodás közül, az egyik keretmegállapodás választása esetén két ajánlattevő versenyezne a közbeszerzés elnyeréséért, a másik keretmegállapodás választása esetén viszont attól az egy ajánlattevőtől rendelné meg az ajánlatkérő közvetlenül a készítményeket, amellyel a keretmegállapodást megkötötte."Ugyan a Kbt. 104. §-ának (7) bekezdése lehetővé teszi új eljárás megindítását egy, az ajánlatkérő számára előnytelen keretmegállapodást követően a verseny hiánya miatt, ez azonban nem a fenti esetre vonatkozik, amikor két keretmegállapodást is hatályban kíván tartani az ajánlatkérő.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint az ajánlatkérő nem köteles beszerzését a keretmegállapodás alapján megvalósítani, különösen a több évre kötött keretmegállapodás esetében, vagy ha a keretmegállapodást kötött ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az új eljárást megindító felhívásban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4652

2. találat: Beszerzési igény dokumentálása DKÜ esetében adott beszerzési tárgyra vonatkozó keretmegállapodás hiányában

Kérdés: Hogyan dokumentálható, bizonyítható a DKÜ esetében, hogy az érintett szervezet nem tudja a beszerzési igényét a meglévő keretmegállapodásokból, vagy egyéb keret jellegű szerződésekből kielégíteni, ha nincs az adott termék vonatkozásában keretmegállapodás?
Részlet a válaszból: […]fel: vagy elérhető a termék keretmegállapodásban, vagy ha nem, azt a DKÜ beszerzi, vagy a beszerzési eljárást az ajánlatkérőnek visszaadja. A kormányrendelet 13. §-ának (1b) bekezdése értelmében, ha a DKÜ a beszerzési igény kielégítésére szolgáló beszerzési eljárást saját hatáskörben történő lefolytatásra az (1) bekezdés b) pontja szerint visszaadta, az érintett szervezet a beszerzési igényét, ha az a (3) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti keretmegállapodás vagy más keret jellegű szerződés alkalmazásával kielégíthető, köteles a keretmegállapodás vagy más keret jellegű szerződés alkalmazásával kielégíteni.Korábban a KEF által történt "saját hatáskörben történő beszerzés" engedélyezése igazolta egyben azt is, hogy nincs érvényes keretmegállapodás vagy keretszerződés az adott beszerzési tárgyra vonatkozóan. A mostanra kialakult jogszabályi környezet ezt az igazolást nem adja meg az érintett szervezetnek, amely viszont így nem tudja - esetleg több év elteltével egy ellenőrzés során - azt igazolni, hogy az adott beszerzési tárgyra nincs vagy nem volt érvényes keretmegállapodás, keretszerződés.Annak megítélése, hogy az adott beszerzési igény a kormányrendelet szerinti keretmegállapodások használatával kielégíthető-e, vagy sem, az érintett szervezet feladat- és felelősségi köre.A DKÜ által működtetett elektronikus rendszerben a "Termékek" fülre kattintva a kereső használatával rá lehet keresni, hogy adott igény kielégíthető-e keretmegállapodás használatával, illetve a "Közbeszerzési adatok" menüpont alatt a "Keretmegállapodások" fülre kattintva minden hatályos keretmegállapodás elérhető. Amennyiben az érintett szervezet megállapítja,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4499

3. találat: Beszerzés tárgyának minősítése

Kérdés: A D.368/2019. ügyben az ajánlatkérő építési beruházás keretében kívánt telepíteni új gépészeti rendszert. Miért nincs nagyobb szabadsága az ajánlatkérőnek a beszerzési tárgy minősítésében, amikor műszaki értelemben lehet akár építési beruházásról is beszélni?
Részlet a válaszból: […]meghatározott tervezése együtt;- az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel vagy módon történő kivitelezése - a)-c) pontok.A jogorvoslati fórum az érintett esetben kifejezetten nem a Kbt., hanem az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szabályai alapján azonosította a beszerzés tárgyát. Az Étv. 2. § 8. pontja definiálja az építmény fogalmát, mely szerint: "Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül -, minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma)."Az ajánlatkérő által az épületbe telepített új technológiai gépészeti rendszer beszerelése nem járt a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével, ezért nem tekintette az érintett munkát az Étv.-ben meghatározott fogalom szerinti építménynek a jogorvoslati fórum. Kiemelte, hogy nem építési tevékenység a rendszer beszerelése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4422

4. találat: Értékelési szempont kapcsolata a beszerzés tárgyával

Kérdés: A Concordia ügyben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy az értékelési szempontnak a beszerzés tárgyához kell kapcsolódnia, ez bekerült a törvénybe is. Hogyan kell ezt biztosítania az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszból: […]forgalmazásának konkrét folyamatához kapcsolódnak; vagy- közvetlenül az említett építési beruházás, áru vagy szolgáltatás életciklusának valamely másik szakaszához kapcsolódnak,még akkor is, ha az említett tényezők érdemben nem tartoznak a szerződés lényegéhez - a) és b) pontok.A Kbt. 76. §-ának (6) bekezdésében tartalmazza kifejezetten a fenti előírást az alábbiak szerint.Az értékelési szempontoknak az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:- a szerződés tárgyához kell kapcsolódniuk;(...)- Kbt. 76. § (6) bekezdésének a) pontja,A témában a Közbeszerzési Döntőbizottság 38/2018. számú döntésében is hasonló következtetésre jut. Az érintett ügyben a Döntőbizottság megvizsgálta a rendelkezésre álló közbeszerzési dokumentumokat, és megállapította, hogy az ajánlatkérő a 2. részajánlati kör keretében kültéri játékok beszerzését és azok telepítését kívánta megvalósítani. Az ajánlatkérő a felhívásban a 2. részajánlat esetében 2. értékelési alszempontként határozta meg "A játék meghibásodása esetén a hibabejelentéstől számítva a hibaelhárítás megkezdésének időtartama (egész óra min. 1, max. 12 óra)" feltételt 20-as súlyszámmal.A Döntőbizottság az alábbiakra figyelemmel rögzíti, hogy a hibaelhárítás megkezdésének időtartama értékelési alszempont a szerződés tárgyához nem kapcsolódik, ugyanis az ajánlatkérő sem a hibaelhárítási kötelezettség teljesítésének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4339

5. találat: Beszerzés utólagos átminősítése

Kérdés: Karbantartási szolgáltatásról szól a számla, amit a nyertes benyújtott. Utólag minősíthetem mégis építési beruházásnak a beszerzést, ha a belső ellenőr erre rákérdez?
Részlet a válaszból: […]ajánlatkérőnek arra, hogy ne minősítse közbeszerzés-kötelesnek a beszerzését, fontos, hogy mindezt az ajánlatkérő akár utólag is, de alá tudja támasztani. A Kbt. építési beruházásra vonatkozó definíciója értelmében a Kbt. 1. számú mellékletében felsorolt tevékenységek építési beruházásnak tekinthetők. A számla tartalma - ha számviteli értelemben szolgáltatásról szól - független annak közbeszerzési megítélésétől.A Kbt. 8. §-ának (3) bekezdése szerint az építési beruházás a következő valamely munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:- az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;- építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;- az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel vagy módon történő kivitelezése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4065

6. találat: Beszerzés tárgyának minősítése

Kérdés: Minek minősül az, ha az ajánlatkérő kutatás-fejlesztési szolgáltatást kíván beszerezni, méghozzá egy olyan termékhez, melyet már korábban részben kifejlesztett? Ezt milyen formában lehet besorolni?
Részlet a válaszból: […]és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások, technológiák vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű továbbfejlesztésének elősegítéséhez - 2. pont;- kísérleti fejlesztés: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása, alkalmazása és felhasználása új, módosított vagy javított termék, eljárás vagy szolgáltatás terveinek létrehozása vagy megtervezése céljából.Kísérleti fejlesztésnek minősülhetnek: az új termékek, eljárások és szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek; olyan tevékenységek, amelyek magukban foglalják tervezetek, tervrajzok, tervek és egyéb dokumentációk előállítását is, feltéve, hogy azokat nem kereskedelmi felhasználásra szánják; a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípusok elkészítése; a kereskedelmileg felhasználható prototípusok és kísérleti projektek kifejlesztése abban az esetben, ha a prototípus szükségszerűen maga a kereskedelmi végtermék, és előállítása túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal történjen, továbbá a termékek, eljárások és szolgáltatások kísérleti gyártása és tesztelése, feltéve hogy azokat nem lehet felhasználni vagy átalakítani úgy, hogy azok ipari alkalmazásokban vagy kereskedelmileg hasznosíthatóak legyenek - 7. pont, a)-e) alpontok.A törvény értelmében a kísérleti fejlesztésbe még akkor sem tartoznak bele azok a szokásos, időszakos vagy rutinszerű változások, amelyeket termékeken, gyártósorokon,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4058

7. találat: Beszerzési tárgyak a Kbt. 115. §-ának alkalmazásában

Kérdés: A 2017. január 1-jétől hatályos Kbt. 115. §-ának (1) bekezdése a korábbi Kbt.-változattal ellentétben már csak az építési beruházást említi a beszerzési tárgyak közül. Ezek szerint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése tekintetében már nincs mód a hivatkozott paragrafus szerinti eljárás alkalmazására?
Részlet a válaszból: […]nemzeti közbeszerzési értékhatárok megváltoztak 2017. január 1-jétől, így árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén már nincs értelme ennek a lehetőségnek.A korábban hatályos szabályozás szerint ugyanis árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén 18 millió Ft összegig volt lehetőség ezt az eljárást alkalmazni. A Magyarország központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény 70. §-a megemelte azonban az árubeszerzésre, illetve a szolgáltatásmegrendelésre irányadó nemzeti értékhatárt. A korábban irányadó 8 millió[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3963

8. találat: Beszerzés tárgyának szűkítése szerződésmódosítással

Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam egy jogesetet, amiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében szűkítette a beszerzés tárgyát. Miért ne lehetne ezt megtenni? Hiszen ez nem sérti az esélyegyenlőséget, viszont teljesíthetővé teszi a szerződést.
Részlet a válaszból: […]irányuló határozat és e megállapodás megkötése ellentétes volt az egyenlő bánásmód elvével és az átláthatósági kötelezettséggel. A regionális bíróság úgy határozott, hogy az a tény, hogy az említett megállapodás megkötése lehetővé tette az ajánlatkérő számára, hogy elkerülje a valamely konfliktusos helyzethez kapcsolódó veszélyeket, nem befolyásolja e megállapodás megkötésének jogszerűségét.A legfelsőbb bíróság azt vizsgálta, hogy az egyenlő bánásmód elve és az átláthatósági kötelezettség azzal jár-e, hogy valamely ajánlatkérő nem köthet anélkül megállapodást a valamely közbeszerzési szerződés teljesítése során fellépő nehézségek megoldása érdekében, hogy automatikusan az e megállapodásban foglalt feltételekről szóló új ajánlati felhívást lenne köteles közzétenni. E bíróság szerint a végrehajtási nehézségek új tényezők, amelyeknek egyik vagy másik félnek történő betudása vitatott, és tulajdonképpen az a releváns kérdés, hogy e nehézségek megoldása érdekében köthető-e megállapodás új ajánlati felhívás közzététele nélkül.A Legfelsőbb Bíróság előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette az Európai Unió Bírósága elé, melyben lényegében arra várt választ, hogy a 2004/18 irányelv 2. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy valamely közbeszerzési szerződés odaítélését követően e szerződés akkor sem módosítható lényegesen új közbeszerzési eljárás megindítása nélkül, ha e módosítás objektíven a két fél részéről kölcsönös lemondásokkal járó vitarendezést jelent, valamely bizonytalan kimenetelű, e szerződés teljesítése során felmerült nehézségekből eredő jogvita lezárása érdekében.Az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatából következik, hogy az abból eredő egyenlő bánásmód elve és az átláthatósági kötelezettség megakadályozza azt, hogy a közbeszerzési szerződés odaítélését követően az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő módosítsa e szerződés rendelkezéseit, amennyiben e rendelkezések lényegesen eltérnek az eredeti szerződés rendelkezéseitől. Ez az eset áll fenn, ha a tervezett módosítások vagy jelentős mértékben kiterjesztik a szerződést nem tervezett tényezőkre is, vagy a nyertes ajánlattevő javára módosítják a szerződés gazdasági egyensúlyát, vagy éppen, ha e módosítások megkérdőjelezik a szerződés odaítélését olyan értelemben, hogy abban az esetben, ha az említett módosítások szerepeltek volna az eredeti odaítélési eljárást szabályozó dokumentumokban, vagy más ajánlatot választottak volna ki, vagy más ajánlattevők részvételét fogadták volna el.A jelzett ügyben a szerződés tárgyának jelentős csökkentésében való módosítása nem járhat azzal a következménnyel, hogy több gazdasági szereplő számára elérhetővé teszi a szerződést. Ugyanis amennyiben e szerződés eredeti nagyságrendje szerint kizárólag bizonyos vállalkozások voltak abban a helyzetben, hogy ajánlattevőként jelentkezzenek vagy ajánlatot nyújtsanak be, az említett szerződés jelentőségének csökkentése érdekessé teheti azt a kisebb méretű gazdasági szereplők számára is. Egyébiránt az adott szerződés esetében megkövetelt minimális teljesítményszintnek a szerződés tárgyával összefüggőnek és azzal arányosnak kell lennie, a szerződés tárgyának csökkentése a jelentkezőktől vagy ajánlattevőktől megkövetelt teljesítményszint arányos csökkenésével jár.Főszabály szerint valamely közbeszerzési szerződésnek annak odaítélését követő lényeges módosítását nem végezheti el az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő kölcsönös megegyezés szerint, hanem az így módosított szerződésre vonatkozó új közbeszerzési eljárást kell indítani.Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból következik ugyanakkor, hogy a szerződésnek a Bíróságnak a fent hivatkozott ítélkezési gyakorlata értelmében lényegesnek minősített módosítása nem a feleknek az őket eredetileg összekötő szerződés alapvető feltételeinek újratárgyalására vonatkozó szándékából, hanem objektív és az e szerződés teljesítése során felmerülő előre láthatatlan következményekkel járó nehézségekből ered, amely nehézségek vonatkozásában a Bíróság elé észrevételeket benyújtó egyes érdekelt felek hangsúlyozzák a szintén nem előre látható jelleget, amennyiben olyan összetett szerződésekről van szó, mint a jelen ügyben a számítógépes rendszerek fejlesztésére irányuló szerződések.Sem az a tény, hogy valamely közbeszerzési szerződés feltételeinek lényeges módosítását nem az ajánlatkérőnek és a nyertes ajánlattevőnek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3927
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Árkalkuláció hiányos műszaki tartalom birtokában

Kérdés: A dokumentációban az ajánlatkérő ki­emelten jelezte, hogy nem áll módjában megadni a beszerzés tárgyát képező kiadvány paramétereit. Hogyan lehet így árakat kalkulálni?
Részlet a válaszból: […]részleteivel.A közbeszerzési törvény 39. §-ának (2) bekezdése szerint a közbeszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az eljárást megindító felhívásban úgy kell megadni, hogy annak alapján a gazdasági szereplők meg tudják ítélni, hogy az eljárásban tudnak-e ajánlatot tenni.A 39. § (2) bekezdésének megsértése tehát nem elegendő, hanem az ajánlattevőnek is érdemes megtennie mindent, kiegészítő tájékoztatást kérni, leírni a hiányosságot és a félrevezető műszaki tartalmat annak érdekében, hogy biztosan olyan információhoz jusson, mely alapján valódi döntést képes hozni az eljárás során - üzleti érdekeinek megfelelően. Amennyiben egy vagy több ajánlattevő képes mégis ajánlatot tenni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3691

10. találat: Beszerzési tárgy meghatározása

Kérdés: A tananyagokkal kapcsolatos licencdíjakat árubeszerzésnek vagy szolgáltatásnak kell tekinteni?
Részlet a válaszból: […]"licencia" mint használati jog, használati engedély azt teszi lehetővé az ajánlatkérő számára, hogy a rendelkezésére bocsátott tananyagot felhasználja az oktatási tevékenysége során, amelyért használati díjat, azaz licencdíjat kell fizetnie. Közbeszerzési értelemben tehát nem a díj minősül
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. május 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3153
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 15 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést