Felelősségbiztosítás mértéke

Kérdés: Építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő szerződéskötés feltételeként előírhatja az építési beruházáshoz kapcsolódó felelősségbiztosítást? Ez esetben is alkalmazandó a 75%-os mértékre vonatkozó szabály?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint igen, a felelősségbiztosítás megléte a nyertessel való szerződéskötés feltételeként is előírható. Ez esetre ugyanakkor sem a Kbt., sem az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

A FAKSZ tevékenységi köre

Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (továbbiakban: FAKSZ) tevékenysége, de leginkább a mögöttes jogszabályi rendezettség attól függően határozható meg, hogy az adott közbeszerzési eljárásra a hatályba léptető rendelkezések közül melyik vonatkozik, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Jótállás előírása

Kérdés: Építési beruházást kívánunk megvalósítani, nem uniós forrásból. Amennyiben nyílt eljárást folytatunk le, előírhatjuk-e a szerződéstervezetben, hogy a nyertes ajánlattevőnek mindenképpen vállalnia kell jótállást az ajánlatkérő által meghatározott időtartamra (36 hónapra)? Tehetjük-e értékelési szemponttá a jótállást oly módon, hogy a megajánlások min. 0 és max. 36 hó értékek között lehetnek? Előírhatjuk-e, hogy a nyertes ajánlattevőnek mindenképpen vállalnia kell jótállást az ajánlatkérő által meghatározott időtartamra (12 hónapra), az e fölötti többletjótállást pedig értékelési szempontként kezeljük (a kötelező 12 hónapon felül min. 0, max. 24 hó)? Jelent-e eltérést a jótállás szempontjából, ha tárgyalásos eljárást folytatunk le?
Részlet a válaszából: […] A jótállás előírása és alkalmazása értékelési szempontként független az eljárástípus választásától. A felsorolt lehetőségek mindegyikét alkalmazhatja az ajánlatkérő, függően a beszerzés tárgyától és a jogszabályi kötelezettségektől.Korlátja az előírásnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Döntőbizottság hatásköre EKR-en kívül lefolytatott eljárás esetében

Kérdés: A Kbt. 145. § (8) bekezdése 2024. február 1-jével módosult, amivel kapcsolatban nem világos, hogy ezek szerint a DB-nek van hatásköre az EKR-en kívül megvalósított beszerzésekkel kapcsolatban is?
Részlet a válaszából: […] A kérdés jogosan vetődik fel, hiszen a Kbt. 145. § (8) bekezdése valóban utal az EKR-en kívül megvalósított beszerzésekre az alábbiak szerint:"Kbt. 145. § (8) A Közbeszerzési Döntőbizottság döntéseiben az Ákr. 81. § (1) bekezdésének alkalmazása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Alvállalkozói bevonás aránya

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a szerződésben a beleegyezéséhez kötötte új alvállalkozó bejelentését a szerződés teljesítése során, úgy a bejelentés során figyelemmel kell lennünk arra, hogy bizonyos százalékos arányt ne érjen el az alvállalkozó bevonásának mértéke?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. hatálybalépése óta az alvállalkozó bevonásának mértékére vonatkozó szabályozás több jelentős változáson ment keresztül. A Kbt. először 50%-ban korlátozta az alvállalkozói teljesítés összesített arányát az ajánlattevő saját teljesítéséhez mérten,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Dinamikus beszerzési rendszer létrehozása

Kérdés: Létrehozható-e új DBR azonos ajánlatkérő tekintetében, ugyanazon tárgyban és feltételekkel abban az esetben, ha korábban már felállított rendszer részvételi szakasza lezárult, azonban az ajánlattételi szakaszban konkrét közbeszerzési eljárás során nem valósítja meg valamennyi – a DBR létrehozására vonatkozó felhívásában szerepeltetett – kategóriát, mivel a részekre bontást kizárta a részvételi felhívásban? Amennyiben igen, akkor a folyamatban lévő ajánlattételi szakasz (konkrét közbeszerzési eljárás) lezárását megelőzően jogszerűen megteheti az ajánlatkérő? A DBR létrehozása esetén milyen részletezettségűen kell megadni a közbeszerzés tárgyát, abban az esetben, ha az ajánlatkérő kategóriákat határoz meg? A DBR létrehozását követően, a konkrét beszerzési igény felmerülésekor (ajánlattétel megküldése) van-e lehetősége az ajánlatkérőnek a beszerzés tárgyát, teljes mennyiségét úgy meghatározni, hogy az adott esetben több kategóriát is érint? Amennyiben a DBR létrehozása során a műszaki szakmai alkalmasság nem kategóriánként került meghatározásra – a Kbt. 106. § (4) bekezdésében foglaltakkal ellentétben –, mit tehet az ajánlatkérő a részvételi szakasz lezárását követően?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő létrehozhat több DBR-t, ezzel leginkább saját feladatát nehezíti meg. Amennyiben a probléma az, hogy az egyes kategóriákhoz más-más alkalmassági követelményt rendelt, úgy valóban gondot jelent, hogy az egyes kategóriák vonatkozásában más-más ajánlattevői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Előminősítési hirdetmény módosítása

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy az ajánlatkérő az előminősítési hirdetményt módosítsa? Gondolunk itt az alkalmassági követelmények lazítására.
Részlet a válaszából: […] Az előminősítési hirdetmény nem statikus hirdetmény, a jogszabályok változásával is "karban kell tartania" az ajánlatkérőknek. Amennyiben túlzottan szigorúan határozta meg a feltételeket, úgy különösen érdemes a feltételrendszert lazítani, az egyenlő bánásmód...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Értékhatárok

Kérdés: Mikor változnak újra az értékhatárok? Lesz-e változás 2024-ben nemzeti vagy uniós értékhatár vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] 2024. január 1-jétől az alábbi új értékhatárok irány­adók, melyek közül a legfontosabbakat válogattuk ki:A klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárok eredetileg a 2014/24/EU irányelv 1. cikkében kerültek meghatározásra, az új értékhatárokat a 2023/2495/EU...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Tárgyalásos eljárás szabályai

Kérdés: Tárgyalhat-e az ajánlatkérő azokról a paraméterekről, melyekkel kapcsolatban már az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy nem minősül tárgyalási alapnak? Módosíthatja-e ezt az álláspontját?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásra vonatkozó törvényi szabályok értelmében az ajánlatkérőnek kötelezettsége, hogy meghatározza, miről nem fog biztosan tárgyalni. Ennek hiányában minden műszaki és szerződéses feltétel tárgyalási alapot képez. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezeket az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Nemzeti elbánást kizáró ok részvételi szakaszban

Kérdés: Egy dinamikus beszerzési rendszer felállítására irányuló közbeszerzési eljárásban vennénk részt. Az ajánlatkérő a részvételi szakaszban vizsgálni akarja a nemzeti elbánásra vonatkozó kizáró okot, és a részvételi jelentkezésben nyilatkozatot kér a megajánlani kívánt áru származási helyére, valamint arra, hogy nem ajánlunk olyan árut, amely vonatkozásában nem kell nemzeti elbánást biztosítani. A részvételi szakaszban lehet vizsgálni a nemzeti elbánás elvét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 74. § (2) bekezdése olyan kizáró okokat tartalmaz, amelyek nem kötelező kizáró okok, és az ajánlatkérő dönt az adott kizáró ok alkalmazásáról. Mindkét kizáró ok szorosan kapcsolódik a Kbt. 2. § (5) bekezdésében foglalt nemzeti elbánás alapelvhez, miszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.
1
2
3
4
87