912 talált cikk a beszerzés tárgya kifejezésre

Kérdés: Egy gazdasági szereplő decemberben levelet írt nekünk, amelyben keresi rajtunk az egyik közbeszerzési eljárásunkat a közzétett 2025. évi közbeszerzési tervünkre hivatkozással. Kötelesek vagyunk tájékoztatást adni neki?

Kérdés: Az alvállalkozó bejelentésének elmulasztása esetében mikor szab ki bírságot a Közbeszerzési Döntőbizottság: amennyiben a teljesítés nem volt megfelelő, vagy más indok alapján?

Kérdés: Egy nemzeti szintű közbeszerzési eljárásunkban három ajánlat érkezett. Meghosszabbítottuk a bírálati időtartamot, a meghosszabbító levelünkre az egyik ajánlattevő nem válaszolt, a másik két ajánlattevő nyilatkozatot nyújtott be, hogy nem tartja fenn az ajánlatát. Jól gondoljuk, hogy a közbeszerzési eljárás eredménytelen?

Kérdés: A Ptk. alapján a szerződés a nyertes kihirdetésével létrejön. Ez mennyiben van összhangban azzal, hogy a Kbt. alapján a moratórium után kell a szerződést megkötni?

Kérdés: Egy árubeszerzéses közbeszerzési eljáráson indultunk. Az eljárásban ugyanazt a terméket ajánlottuk meg, mint amit az ajánlatkérő referenciatermékként megjelölt. Ezért nem is csatoltunk részletes táblázatot a termék paramétereiről, csak nyilatkoztunk, hogy ugyanazt ajánljuk. Az ajánlatkérő érvénytelenítette az ajánlatunkat a szakmai ajánlat hiánya miatt. Kérdésünk, hogy ez jogszerű döntés volt?

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy egy eljárás több részét egyszerre árlejtse az ajánlatkérő? Pontosabban azonos a beszerzés tárgya, csak más-más régiókra vonatkozik, és mindezt egy árlejtés keretében kívánja versenyeztetni az ajánlatkérő. Megteheti mindezt?

Kérdés: Közbeszerzés-köteles-e egy, a Kbt. alanyi hatálya alá nem tartozó szervezet azon – uniós értékhatár feletti becsült értékű – rendezvényszervezési szolgáltatás megrendelésére vonatkozó beszerzési igénye, amennyiben a szervezet esetében a Kbt. 5. § (1) bek. e) pont második feltétele [azaz a következő fordulat: „irányítása az a)–f) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlen vagy közvetett felügyelete alatt áll, vagy többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza, vagy egy vagy több ilyen szervezet (testület) választja meg a vezető tisztségviselők, a döntéshozó szerv vagy a felügyelőbizottság tagjainak a többségét”] nem áll fenn, viszont a konkrét beszerzés (rendezvényszervezés) a becsült értékének több mint a felét kitevő mértékben klasszikus ajánlatkérőktől származó szponzoráció keretében valósulna meg? A szervezet kereskedelmi tevékenységgel foglalkozik, melynek éves költségvetése nem származik hasonló támogatásból. A támogató szervezetekkel kötött szerződés nem tér ki a közbeszerzési kötelezettségre.

Kérdés: Technikailag megoldható-e, hogy az EKR-ben versenyt nyissak akkor, amikor csak egy ajánlattevőm van? Mivel ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a beszerzési tárgyon a tárgyalás során módosítsunk, ezért lenne erre szükség. Eredetileg a terv az volt, hogy több keretmegállapodásos partnerrel kötünk szerződést, de a többi ajánlat érvénytelen lett.

Kérdés: Amennyiben egy szakember bemutatásra kerül akár az értékelés, akár az alkalmasság tekintetében, és az ajánlatkérő szakmai tapasztalatának a bemutatását kéri, a szakmai tapasztalatnak a felhívás feladása előtt kell keletkeznie, vagy az ajánlat benyújtása előtt? Van-e különbség, ha tárgyalásos az eljárás?

Kérdés: A hazai gyakorlatban találkoztak-e olyan építési beruházással, ami a Ptk. 5:159/A. §-a szerinti építményi jog alapításával zajlott? Értelmezhető ez a konstrukció a Kbt. szemszögéből? Ha igen, mi a különbség az építési koncesszióhoz képest?