Részekre bontás tilalma élelmiszer-beszerzésnél

Kérdés: Önkormányzatunk rendelkezik saját főzőkonyhával, így a bölcsődék és az óvodák nagy részét el tudjuk látni saját készítésű étellel. A beszerzési/közbeszerzési eljárás előkészítése során mindig problémaként merült fel a fenti jogszabályhely értelmezése. Értelmezhető-e úgy a Kbt. 111. § f) pontjában meghatározott rendelkezés, hogy a jogszabályhelyben felsorolt tételeket külön-külön kell vizsgálni abból a célból, hogy azok a Kbt. hatálya alá tartoznak-e? Konkrétabban: jól gondoljuk-e, hogy a bölcsődei főzőkonyhai beszerzéseknél, ahol szükség van hideg élelmiszerre és főzési alapanyagra, friss, illetve feldolgozott gyümölcsre és zöldségre, gabonafélékre, kenyérfélékre és pékárukra, mézre, tojásra, a becsült érték számításánál ezeket a tételeket együttesen kell figyelembe venni, és ha az így megkapott összeg eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt, akkor közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, mivel ezek az áruk hasonló felhasználásra szánt áruk?
Részlet a válaszából: […] Igen, a részekre bontás tilalma szabály erre a kivételi körre is hasonlóan vonatkozik. Tehát a felsorolás maga nem választja el őket, valójában egybe kell számítani az egyes felsorolt beszerzési tárgyakat, hiszen felhasználásuk hasonló, egymással összefügg. A 111. § f)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

In-house szerződések nyilvánossága

Kérdés: Az in-house szerződés nem közbeszerzési szerződés. Miért kell mégis rögzíteni azt?
Részlet a válaszából: […] A kérdezőnek abban valóban igaza van, hogy mivel az in-house szerződés kivételi körben születik, így nem minősül közbeszerzési szerződésnek. A jogkérdés azonban pontosan az, hogy ebben az esetben joga volt-e alkalmazni az ajánlatkérőnek az in-house modellt.Az in-house...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Építészeti-műszaki tervezési szolgáltatás kivételi körbe sorolhatósága

Kérdés: Az építészeti-műszaki tervezési szolgáltatás kivételi körbe sorolható-e a felmérési tervdokumentáció készítése? (Más tervezési szolgáltatás nem kerül megrendelésre.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 111. § az alábbi nemzeti rezsimes kivételeket tartalmazza a tárgyban:- az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épületre vonatkozó építészeti-műszaki tervezési szolgáltatás, belsőépítészeti tervezési szolgáltatás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Eljárás kivételi körök átfedése esetén

Kérdés: A Kbt. 111. § e) és w) pontjai szerinti kivételi körök vonatkozásában merült fel, hogy a kettő (humanitárius segítségnyújtás és ideiglenes védelemre jogosultak elhelyezésével kapcsolatos beszerzés) egybeeshet-e? Az ukrán menekültek vonatkozásában a segítségnyújtás megvalósulhat mindkét pont alapján? Amennyiben mindkét pont fennáll, úgy az építési beruházások vonatkozásában fennálló 300 millió forintos értékhatárt figyelembe kell venni, vagy alkalmazható az e) pont, ahol ilyen szűkítés nem szerepel?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a két kivétel átfedésben van egymással, így az alkalmazás során az ajánlatkérőnek kell választani a két pont között az alábbiak figyelembevételével.A Kbt. 111. § szerint a törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő (...)-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

A Tanács 2022. április 8-i (EU) 2022/576. rendelet 5k. cikk (1) bekezdésének hatálya

Kérdés: A Tanács 2022. április 8-i (EU) 2022/576. rendelet 5k. cikk (1) bekezdése a kivételi körbe tartozó egyes szerződésekre is kiterjed (például: in-house), nem csak a közbeszerzési szerződésekre?
Részlet a válaszából: […] A Tanács 2022. április 8-i (EU) 2022/576. rendelete az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendelete új 5k. cikke (1) bekezdése az alábbiakra terjed ki:Tilos a közbeszerzési irányelvek, valamint a 2014/23/EU...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Mentesülési helyzet az ajánlatkérők egymás közötti szolgáltatása esetén

Kérdés: A Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pontja esetében fennállhat-e egy olyan jogszerű mentesülési helyzet, amelyben az ajánlatkérőként szerződő fél klasszikus ajánlatkérő, míg az ajánlattevőként szerződő fél közszolgáltató ajánlatkérő (Kbt. 6-7. §), vagy a támogatás igénybevételére tekintettel ajánlatkérő [Kbt. 5. § (2) bekezdése], vagy egyedi/önkéntes ajánlatkérő [Kbt. 5. § (4) bekezdése]?
Részlet a válaszából: […] A rendelkezés a közbeszerzési ajánlatkérők egymás között létrejövő jogviszonyát mentesíti a közbeszerzési kötelezettség alól meghatározott egyéb körülmények fennállása esetén.A Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pontja alapján a törvényt nem kell alkalmazni az 5. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyekkel kapcsolatos új szabályozás

Kérdés: A Kbt. módosításában mit jelent az "ideiglenes védelemre jogosultként elismert személy", és milyen szabály vonatkozik erre?
Részlet a válaszából: […] 2022. március 21-én lépett hatályba az az új Kbt. felhatalmazás, melynek értelmében a 198. § (1) bekezdése a következő 24. ponttal egészült ki: (Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza)"24. az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Közszolgáltatói kivételi kör kiterjesztésének értelmezése

Kérdés: A Kbt. 10. § (1) bekezdése értelmében a Kbt.-t a közszolgáltató ajánlatkérőnek a 9. §-ban foglalt eseteken túl nem kell alkalmaznia a 10-13. §-ban meghatározott körben. Ez azt jelenti, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők is alkalmazhatják a Kbt. 9. § (1) bek. j) pontja szerinti mentesülési okot?
Részlet a válaszából: […] Az általános hivatkozás a 10. § (1) bekezdésében a közszolgáltatók kivételi körének kiterjesztésére utal. A rendelkezés szerint a törvényt a közszolgáltató ajánlatkérőnek a 9. §-ban foglalt eseteken túl nem kell alkalmaznia a 10-13. §-ban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Alvállalkozói minőség járulékos szolgáltatás nyújtása esetén

Kérdés: Alvállalkozónak minősül-e az az építőanyag-eladó, aki nem csupán értékesít a nyertes ajánlattevő számára, hanem járulékos szolgáltatásként ki is szállítja az eladott anyagot az építési beruházás helyszínére?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alvállalkozó fogalma - különösen a jogszabály által megállapított kivételi körre tekintettel - speciális, nem teljesen azonos a Ptk. szerinti definícióval, és azzal sem, amit a köznyelvben általában alvállalkozón értünk. A közbeszerzési törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Kivételi szabály uniós értékhatárt el nem érő értékű alapanyag-beszerzésre

Kérdés: Az önkormányzat intézménye főzőkonyhával rendelkezik, közétkeztetés céljából. A nyersanyag-beszerzések összege (zöldség, gyümölcs, hús stb.) meghaladja az éves 18 millió forintot. Aközbeszerzés során melyik értékhatárt kell figyelembe venni? A nemzeti vagy az uniós értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 111. §-a főszabályként az uniós értékhatár el nem érő beszerzésekre vonatkozik, kivéve, ha más értékhatárt a normaszöveg meghatároz. Mivel az alábbi f) pont vonatkozásában nincs más értékhatár, így az uniós értékhatár alatti becsült értékű beszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.
1
2
3
10