Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

22 találat a megadott esélyegyenlőség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Hiányosan benyújtott hiánypótlás pontosítása felvilágosításkérés keretében

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a hiánypótlás után egy felvilágosításkérés keretében pontosítsam a hiányosan benyújtott hiánypótlást?
Részlet a válaszból: […]a többi ajánlattevő vagy részvételre jelentkező egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótlandó hiányokat...A (7) bekezdés rendelkezése értelmében az ajánlatkérő kizárólag az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint, és csak olyan felvilágosítást kérhet, amely az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálása érdekében szükséges.A 71. § (7) bekezdése a hiánypótlási szabályok alapulvételével határozza meg a felvilágosításkérés kereteit. Mivel a szabályozás kógens, így nincs lehetősége az ajánlatkérőnek szabadon értelmezni és egyfajta sorrendiséget megállapítani, majd külön jogintézményként kezelni, és mindkét lehetőséget felhasználni azonos hiány pótoltatására.Hasonló ügyben nyilvánult meg a Közbeszerzési Döntőbizottság a D. 460/2020. számú határozatában. A jogorvoslati fórum véleménye szerint a hiánypótlás és a felvilágosításkérés jogintézményét szükséges egymástól elkülöníteni, hiszen amíg a hiánypótlás valamely észlelt hiány pótlására, kiegészítésére, módosítására - azaz magának a hibának a kijavítására - szolgál, addig a felvilágosítás valamely adat tartalmának a tisztázását jelenti. "Nem kizárt, hogy a nem egyértelmű adattartalom teszi szükségessé a hiánypótlást, vagy éppen a hiánypótlás szorul tisztázásra, ugyanakkor lényeges szempont, hogy a két jogintézmény egymás kiváltását nem szolgálhatja. Hangsúlyos, hogy a felvilágosítás kapcsán is irányadónak kell tekinteni a hiánypótlás általános tilalmát, így az csak és kizárólag a hiánypótlás megfelelő teljesítését követően fennmaradó nem egyértelmű adat tisztázására irányulhat, mely felvilágosítás egyebekben az ajánlat elbírálása érdekében szükséges."Így a felvilágosításkérés nem szolgálhat a korábban nem megfelelően teljesített hiánypótlás megfelelővé tételére, ahogyan arra sem, hogy azzal a nem, vagy a részben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4657

2. találat: Ajánlatkérő jogosítványa a kapcsolattartási formák előírására

Kérdés: Mi értelme van a Kbt. 41. § (3) bekezdésének, amikor minden közbeszerzést nemzeti értékhatártól eleve az EKR-ben kell lefolytatni? Nem esélyegyenlőtlen ez a rendelkezés?
Részlet a válaszból: […]ajánlattevőktől.Azon esetek, amelyek nem tartoznak az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet hatálya alá, az alábbiak lehetnek:Egyrészt azok az eljárási cselekmények, melyek az elektronikusan lebonyolított eljárások során sem szükséges, hogy elektronikusan kerüljenek lefolytatásra, a kormányrendelet 2. §-ának (3) bekezdésében találhatók.A 2. § (3) bekezdés szerint az (1) bekezdéstől eltérően az elektronikus úton történő kapcsolattartást nem kell alkalmazni:- az eljárás előkészítése során a Kbt. 28. § (2) és (4) bekezdése körébe tartozó nyilatkozatokra,- a szerződés megkötésére és- a szerződés megkötését követően kezdeményezett előzetes vitarendezési eljárás, iratbetekintési kérelem és az azzal összefüggő írásbeli kommunikáció, valamint a Kbt. 45. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás kivételével - a szerződés megkötését követő kommunikációra - a)-c) pontok.Kifejezett mentességet a kormányrendelet a 2. §-ának (4) bekezdésében foglalt eljárások számára ad csupán. Eszerint a Kbt. 98. § (4) bekezdésének c)-d) pontja szerinti eljárásra, valamint az innovációs partnerség szerződéses szakaszára az (1) bekezdés szerinti, elektronikus úton történő kapcsolattartás kötelezettsége nem alkalmazandó.További lehetőség, mely az ajánlatkérő megítélésétől függ, és melynek következménye lehet az eljárás papíralapon történő lefolytatása.A kormányrendelet 3. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő abban az esetben rendelkezhet úgy, hogy nem kötelező az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR alkalmazása, ha:- a közbeszerzés különleges jellegéből adódóan az elektronikus úton történő kommunikáció olyan sajátos berendezéseket vagy fájlformátumokat igényelne, amelyek nem állnak széles körben rendelkezésre, vagy amelyeket a széles körben elérhető alkalmazások nem támogatnak;- az ajánlatok elkészítéséhez részben olyan fájlformátumok használata szükséges, amelyek nem kezelhetők más nyílt vagy széles körben elérhető alkalmazással, vagy felhasználási engedélyhez kötöttek, és az ajánlatkérő nem tudja ezeket az 5. § (3) bekezdése szerint rendelkezésre bocsátani[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4181
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Esélyegyenlőség kérdése értékelési szempont mértékének maximalizálása esetén

Kérdés: Kifogásként merül fel, hogy az ajánlatkérő egy adott értékelési szempont mértékét úgy maximálta, hogy adott mértéktől mindenki maximumpontot kap, pedig cégünk ajánlata sokkal jobb a többieknél. Lehet ezt kifogásolni? Miért maximálja az ajánlatkérő az értékelési szempont mértékét, amikor tudja, hogy többen is jobb paraméterekkel tudunk pályázni, és értelmetlen ott meghúzni a határt, ami valójában a minimumkövetelmény? Véleményem szerint így nem esélyegyenlő a verseny.
Részlet a válaszból: […]tartalmazó értékelési szemponton vagy alszemponton kívüli értékelési szempontokkal (alszempontokkal) összefüggő ajánlati elemmel kapcsolatban az eljárást megindító felhívásban jogosult meghatározni az adott ajánlati elem azon legkedvezőbb szintjét, amelyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt az értékelési ponthatár felső határával azonos számú pontot ad. Az ajánlatkérő bármely szempont tekintetében jogosult meghatározni olyan elvárást, amelynél kedvezőtlenebb az adott ajánlati elem nem lehet.Mivel egyértelmű a követelményrendszer és az ajánlatkérő saját döntése, hogy alacsony követelményt állít fel, így többen elérhetik a maximális pontszámot, és így valójában esélyegyenlő szempontrendszer[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4158
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Esélyegyenlőség alapelvének sérelme

Kérdés: Nem esélyegyenlőtlen-e az az elvárás, hogy az ajánlattevők a beszerzés tárgyát képező termékhez kizárólag környezetbarát emblémával ellátott alapanyagot használhatnak fel?
Részlet a válaszból: […]szervezettől származó vizsgálati jelentést is. Tehát az ökocímkével ellátott alapanyag előírható, amennyiben ezzel egyenértékű megoldást is elfogad az ajánlatkérő, hiszen kizárólag környezetbarát emblémával ellátott alapanyag engedélyezése előnyösebb helyzetbe hozza azokat a gyártókat, akik/amelyek elismert szervezet vizsgálat jelentésével támasztják alá megfelelőségüket.A kormányrendelet 27. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési műszaki leírást valamennyi felhasználó, ezen belül, amennyiben a közbeszerzés tárgyára nézve értelmezhető, a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának figyelembevételével kell meghatározni.A (2) bekezdés alapján amennyiben az ajánlatkérő a 26. § (2) bekezdés b) pontja szerinti teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények keretében környezetvédelmi jellemzőket állapít meg, hivatkozhat az európai, nemzeti vagy nemzetközi ökocímkékre, vagy bármely más ökocímke által meghatározott részletes leírásokra, vagy szükség esetén azok egy részére, feltéve hogy:- ezek a leírások alkalmasak a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzők meghatározására,- az ökocímke követelményeit tudományos adatok alapján állapították meg,- az ökocímke olyan eljárás keretében került elfogadásra, amelyben valamennyi érdekelt fél részt vehetett, és- a leírások valamennyi érdekelt számára hozzáférhetők - a)-d) pontok.A (3) bekezdés szerint az ajánlatkérő előírhatja, hogy az ökocímkével ellátott termékek és szolgáltatások esetében vélelmezi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3698

5. találat: Magyar nyelv ismerete mint teljesítési feltétel

Kérdés: Előírható-e a magyar nyelv ismerete a teljesítés során?
Részlet a válaszból: […]című, KÖZOP-5.52. pályázatban előírt 15 szakember magyar nyelvtudásának előírását.Ugyanakkor erre is felhívja a figyelmet az NFÜ, hivatkozva a korábbi auditok tapasztalataira, jelesül hogy nem jelenhet meg a felhívásokban a magyar nyelv ismerete.Javaslatot is megfogalmaz, melynek értelmében, ha a szerződés teljesítéséhez magyar nyelvtudás szükséges, akkor szerződéses feltételként lehet azt rögzíteni, hogy a szerződés teljesítésének ideje alatt a szaktolmács folyamatos biztosítása az ajánlattevő kötelezettsége és költsége, melyet az ajánlati ár tartalmaz. Véleményünk szerint olyan projektek esetében, melyek szoros együttműködést[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3120
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Szakember-átvételi kötelezettség mint érvényességi feltétel

Kérdés: Szolgáltatás megrendelése tárgyú eljárásban előírhatom-e érvényességi szempontként, hogy az ajánlattevő vállalja azt, hogy ha nyer, a jelenlegi szolgáltató cég - az ő beleegyezésével - néhány szakemberét "átvegye"? (Indoklásként azt hozzuk fel, hogy speciális, sokrétű, helyismeretet igénylő feladat ellátásáról van szó, és ezek a szakemberek évek óta látják el ezt a munkát. Tehát nem biztos, hogy az alkalmassági feltételként szakemberek előírásával és helyszíni konzultációval biztosítható lenne a megfelelő ajánlatadás és teljesítés. Természetesen szerződésben biztosítanánk azt, hogy a munkavállalókat semmilyen hátrány ne érje, és olyan feltételekkel dolgozhassanak, mint eddig.)
Részlet a válaszból: […]alapelveit, ugyanis kizárja a lehetséges pályázók köréből azokat az ajánlattevőket, akik rendelkeznek megfelelő szakember-állománnyal. Ezen túlmenően közbeszerzési jogi szempontból sem elfogadható egy ilyen feltétel, mert a szakemberek rendelkezésre állása a Kbt. 55. §-ának (1) bekezdése és a
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3085

7. találat: Termék gyártási helyének adott településhez kötése

Kérdés: A kiírásban azt olvastuk, hogy a tenderen való részvétel feltétele, hogy a beszerzés tárgyát egy adott városban lévő telephelyen gyártsák. Jogszerű ez?
Részlet a válaszból: […]egy adott alvállalkozót foglalkoztassanak. Más a helyzet, amennyiben például az ajánlatkérő rendelkezik hulladékkezelésre alkalmas berendezésekkel, helyszínnel stb., akkor követelheti, hogy a szállítás célja saját lerakója legyen. De egy adott alvállalkozó megjelölése, a gyártás helyének kijelölése túlmutat a Kbt. nyújtotta lehetőségeken. Lényeges, hogy az előírás (követelmény) sérti a Kbt.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. május 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2336
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Esélyegyenlőtlen követelmény

Kérdés: A beszerzés közösségi rezsimben folyik. Előírható-e, hogy a szakembereknek anyanyelvi szinten kell beszélniük a magyar nyelvet?
Részlet a válaszból: […]de esetleg az anyanyelvi szintet el nem érő tudással rendelkező szakemberek bevonásának megakadályozása már esélyegyenlőtlen, és a Kbt. alapelvébe ütköző lenne - véleményünk szerint. A Kbt. 1. §-ának (3) bekezdése értelmében ugyanis
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. november 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2155
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Jogorvoslat eredményessége a gyakorlatban

Kérdés: A dokumentáció megvásárlása után úgy találtuk, hogy az egyik bírálati szempont sérti az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot. Ezzel kapcsolatban kérdést tettünk fel az ajánlatkérőnek, amelyet az meg is válaszolt. Álláspontunk szerint a válasz nem fogadható el, mert az egyenlő bánásmód nem teljesül, hiszen csak egy cég van, amely megkaphatja a pontokat speciálisan csomagolt és kiszerelt termékére, az összes többi nem (azt a tényt, hogy csak egy ilyen cég van, az ajánlatkérő nem is vitatta). Kérem véleményét, hogy jogi úton jó eséllyel támadható-e?
Részlet a válaszból: […]az esélyegyenlőséget sértené. Véleményünk szerint a megtámadás sikere kétséges, hiszen nem alkalmassági kritérium, hanem csak előnyt jelent ajánlattevő részére, melynek szükségességét az ajánlatkérő vélhetően meg tudja indokolni. Ha azonban a kérés olyan mértékben különleges, hogy az
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2125

10. találat: Esélyegyenlőség - mérlegigény

Kérdés: Általános, hogy az ajánlatkérők pozitív mérleget kérnek a pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolásához. Ez - az egyébként Kbt. adta lehetőség - nem ütközik az esélyegyenlőség alapelvébe?
Részlet a válaszból: […]szerződés teljesítésére. Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A Kbt. 66. § lehetővé teszi a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtását. A 66. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának benyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét). A törvény 65. §-ának (1) bekezdésében pedig kötelezővé teszi az alkalmasság feltételeinek és igazolásának előírását a következő tartalommal. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az alkalmasság feltételeit és igazolását - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is [törvény 71. §-ának (4) bekezdése] -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. szeptember 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2091
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 22 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést