Létszámra vonatkozó alkalmassági minimumkövetelmény előírhatósága takarításszolgáltatás beszerzésénél

Kérdés: Intézménytakarítás tárgyában kiírt közbeszerzési eljárásban előírhat-e az ajánlatkérő olyan alkalmassági minimumkövetelményt, hogy az ajánlattevőnek a korábbi három év mindegyikében legalább 150 fő fizikai állománnyal kell rendelkeznie, vagyis hogy az ajánlattevőnél ennyi legyen az éves átlagos statisztikai állományi létszám?
Részlet a válaszából: […] ...A Kbt. 65. § (3) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását az esélyegyenlőségre, az egyenlő elbánásra és a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvek figyelembevétele mellett a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Hiányosan benyújtott hiánypótlás pontosítása felvilágosításkérés keretében

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a hiánypótlás után egy felvilágosításkérés keretében pontosítsam a hiányosan benyújtott hiánypótlást?
Részlet a válaszából: […] ...arra sem, hogy azzal a nem, vagy a részben nem megfelelő adatközlés korrekciója vagy kiegészítése történjen meg. Az ajánlatkérő az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményét köteles az egész eljárása során biztosítani, így nem részesíthet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Ajánlatkérő jogosítványa a kapcsolattartási formák előírására

Kérdés: Mi értelme van a Kbt. 41. § (3) bekezdésének, amikor minden közbeszerzést nemzeti értékhatártól eleve az EKR-ben kell lefolytatni? Nem esélyegyenlőtlen ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az ajánlatkérő előírhatja valamely kapcsolattartási forma alkalmazását, amely azonban nem sértheti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A kizárólag elektronikus úton történő nyilatkozattétel - központi beszerző szerv eljárása, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Esélyegyenlőség kérdése értékelési szempont mértékének maximalizálása esetén

Kérdés: Kifogásként merül fel, hogy az ajánlatkérő egy adott értékelési szempont mértékét úgy maximálta, hogy adott mértéktől mindenki maximumpontot kap, pedig cégünk ajánlata sokkal jobb a többieknél. Lehet ezt kifogásolni? Miért maximálja az ajánlatkérő az értékelési szempont mértékét, amikor tudja, hogy többen is jobb paraméterekkel tudunk pályázni, és értelmetlen ott meghúzni a határt, ami valójában a minimumkövetelmény? Véleményem szerint így nem esélyegyenlő a verseny.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 77. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnek joga van az eljárást megindító felhívásában az érintett ajánlati elem azon legkedvezőbb szintjét meghatározni, amelyre és az annál kedvezőbb vállalásokra egyaránt azonos számú pontot ad.Az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.
Kapcsolódó címkék:  

Esélyegyenlőség alapelvének sérelme

Kérdés: Nem esélyegyenlőtlen-e az az elvárás, hogy az ajánlattevők a beszerzés tárgyát képező termékhez kizárólag környezetbarát emblémával ellátott alapanyagot használhatnak fel?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet lehetővé teszi úgynevezett ökocímke előírását a műszaki leírásban, melynek rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Magyar nyelv ismerete mint teljesítési feltétel

Kérdés: Előírható-e a magyar nyelv ismerete a teljesítés során?
Részlet a válaszából: […] A korábbiakban erre a gyakorlat alapján lehetőség volt, mint ahogyan arra a Közbeszerzési Döntőbizottság a D 252/2012-es határozatában hivatkozott, miszerint nem tartja túlzásnak "az l-es és 3-as villamosvonalak továbbfejlesztésének I. üteme, a budapesti körgyűrűs,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.
Kapcsolódó címke:

Szakember-átvételi kötelezettség mint érvényességi feltétel

Kérdés: Szolgáltatás megrendelése tárgyú eljárásban előírhatom-e érvényességi szempontként, hogy az ajánlattevő vállalja azt, hogy ha nyer, a jelenlegi szolgáltató cég - az ő beleegyezésével - néhány szakemberét "átvegye"? (Indoklásként azt hozzuk fel, hogy speciális, sokrétű, helyismeretet igénylő feladat ellátásáról van szó, és ezek a szakemberek évek óta látják el ezt a munkát. Tehát nem biztos, hogy az alkalmassági feltételként szakemberek előírásával és helyszíni konzultációval biztosítható lenne a megfelelő ajánlatadás és teljesítés. Természetesen szerződésben biztosítanánk azt, hogy a munkavállalókat semmilyen hátrány ne érje, és olyan feltételekkel dolgozhassanak, mint eddig.)
Részlet a válaszából: […] ...szerint egy ilyen érvényességi feltétel, azaz pályázati kikötés sérti a versenysemlegesség és az esélyegyenlőség közbeszerzési alapelveit, ugyanis kizárja a lehetséges pályázók köréből azokat az ajánlattevőket, akik rendelkeznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Termék gyártási helyének adott településhez kötése

Kérdés: A kiírásban azt olvastuk, hogy a tenderen való részvétel feltétele, hogy a beszerzés tárgyát egy adott városban lévő telephelyen gyártsák. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az előírás (követelmény) sérti a Kbt. azt azalapelvi rendelkezését is, mely kimondja, hogy az ajánlatkérőnekesélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevőkszámára - Kbt. 1. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Esélyegyenlőtlen követelmény

Kérdés: A beszerzés közösségi rezsimben folyik. Előírható-e, hogy a szakembereknek anyanyelvi szinten kell beszélniük a magyar nyelvet?
Részlet a válaszából: […] ...szakemberek magyar nyelvi tudása előírható, azonban nemsérthet esélyegyenlőséget, azaz például a magyarul beszélő, de esetleg az anyanyelviszintet el nem érő tudással rendelkező szakemberek bevonásának megakadályozásamár esélyegyenlőtlen, és a Kbt. alapelvébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.
Kapcsolódó címkék:  

Jogorvoslat eredményessége a gyakorlatban

Kérdés: A dokumentáció megvásárlása után úgy találtuk, hogy az egyik bírálati szempont sérti az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot. Ezzel kapcsolatban kérdést tettünk fel az ajánlatkérőnek, amelyet az meg is válaszolt. Álláspontunk szerint a válasz nem fogadható el, mert az egyenlő bánásmód nem teljesül, hiszen csak egy cég van, amely megkaphatja a pontokat speciálisan csomagolt és kiszerelt termékére, az összes többi nem (azt a tényt, hogy csak egy ilyen cég van, az ajánlatkérő nem is vitatta). Kérem véleményét, hogy jogi úton jó eséllyel támadható-e?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre álló információk alapján a speciáliscsomagolás, kiszerelés előnyt jelent, de nem olyan aránytalan előnyt, ami azesélyegyenlőséget sértené. Véleményünk szerint a megtámadás sikere kétséges,hiszen nem alkalmassági kritérium, hanem csak előnyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.
1
2
3