10 találat a megadott alkalmassági kritérium tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 21. § (1) bekezdésében az alábbiak szerint határozza meg az alkalmasság elő­írásának módját például árubeszerzés esetében.Az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása árubeszerzés esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére - előírható-indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a teljesítés során alkalmazni tud;-elismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító szervezettől származó tanúsítvánnyal, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra történő hivatkozással egyértelműen meghatározott áru megfelel bizonyos leírásoknak vagy szabványoknak - g) és i) pontok.Az uniós forrás ellenőrzése során gyakori, hogy a fenti alkalmassági követelmény helyett az ajánlatkérőnek szerződéskötési feltétel alkalmazását javasolják. Jogszabály hiányában véleményünk szerint alvállalkozó is teljesítheti a feltételt, melynek komoly hiányossága ugyanakkor, hogy a teljesítés során nem kérhető számon, hiszen csak szerződéskötési feltételként szerepel az ajánlatkérő előírásában. Rutinosabb az ajánlatkérő, ha az ellenőrző szervezet alkalmasság helyett szerződéskötési feltételként kéri meghatározni a fenti tanúsítványok előírását, úgy a szerződés teljesítése vonatkozásában[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]határozni, hogy mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére.Az ajánlatkérő azonban nem tehet egyenlőségjelet a végrehajtási eljárás és a kényszerintézkedésként, biztosítási céllal elrendelt zár alá vétel közé. Végrehajtás esetében ugyanis arról van szó, hogy az adós nem fizetett meg egy jogerősen megítélt követelést, a zár alá vétel azonban ezt még korántsem jelenti, hiszen akár az is elképzelhető, hogy nem kerül megállapításra a bűncselekmény elkövetése, avagy a bíróság nem pénzbüntetést (vagyonelkobzást) alkalmaz. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 324. § (1) bekezdése alapján a zár alá vétel a vagyonelkobzás vagy a polgári jogi igény biztosítása érdekében a zár alá vétel tárgya feletti rendelkezési jogot függeszti fel.Az ajánlatkérő jellemzően akkor ír(hat)ja elő a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében a végrehajtástól (inkasszótól vagy sorban állástól) való mentességet, amikor a nyertes ajánlattevőnek a közbeszerzés alapján megkötött szerződés teljesítése során töretlen pénzügyi likviditást feltételező finanszírozási kötelezettsége áll fenn, például jelentős pénzösszeget kell előlegeznie a szerződéses vállalás jellegére tekintettel. Ebből következően az ajánlatkérő a szerződés teljesítésére való alkalmasság körében akár azt is előírhatja, hogy az ajánlattevő pénzforgalmi számlája mindennemű büntetőjogi intézkedéstől - így a Be. alapján alkalmazható zár alá vételtől is - mentes legyen. Ha azonban az ajánlatkérő ezt kifejezetten nem írja elő, akkor a végrehajtástól való mentesség követelményéből a zár alá vételtől való mentesség követelménye automatikusan nem következik, hiszen a zár alá vétel jogi természete merőben eltér a végrehajtásétól.Korlátként érvényesül ugyanakkor, hogy az ajánlatkérő csak annyiban írhat elő alkalmassági követelményeket, amennyiben azok a szerződés teljesítéséhez valóban szükségesek [Kbt. 65. § (3) bekezdés], hiszen a Kbt. célja nem a verseny indokolatlan szűkítése, hanem az egészséges verseny[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szóló 1996. évi LVIII. törvény 2. § (1) bekezdése értelmében a területi építészkamara mint elsőfokú hatóság adja meg az adott tevékenység folytatására való jogosultságot szabályozó kormányrendeletben meghatározottak szerint. Az FMV-tevékenység kizárólag az engedély birtokában és a névjegyzékben való fellelhetőség mellett folytatható. Az engedélyezési és a névjegyzékbe vételi feltételek kógensek és részletesen szabályozottak, a kizárólagos engedélyezési jogkörrel rendelkező hatóság e szakmai feltételek meglétét köteles megállapítani és ellenőrizni. Ezzel szemben az ajánlatkérő előírása szerint a közbeszerzési eljárásban - a szakember FMV-jogosultsága hiányában - a szakmagyakorlási feltételek teljesülését maga az ajánlatkérő kívánja megállapítani, amely vizsgálat és döntés szempontjai a felhívásban nem megismerhetőek. Mindez önkényes kiválasztásra, vagy éppen a kiválasztás megtagadására ad az ajánlatkérő számára lehetőséget, ennélfogva az alkalmassá minősítés felhívásban rögzített feltételek mellett nem biztosított a verseny tisztasága és az egyenlő esélyű ajánlattétel. A Döntőbizottság erre tekintettel az ajánlatkérő terhére megállapította a Kbt. 65. § (3) bekezdése szerinti előírás megsértését."A konkrét kérdés vonatkozásában érdemes figyelembe venni például az Európai Unió Bíróságának C-27/86., C-28/86. és a C-29/86. számú, egyesített ügyben hozott ítéletét. A Bíróság szerint az irányelvi rendelkezések nem akadályozzák meg az ajánlatkérőt abban, hogy egy másik tagállamban elismert vállalkozót kötelezzen bizonyíték benyújtására arról, hogy vállalkozása megfelel a nemzeti jog által megkövetelt követelményeknek (minimális alaptőke, munkaerő és vezetői személyzet). Megtehető mindez még akkor is, ha a vállalkozót abban a tagállamban elismerik, amelyben a letelepedése szerint a nemzeti jog által megkövetelt osztályba sorolható besorolással egyenértékű besorolást ért el. Ez az ügy a "minősített ajánlattevői lista" szerinti besorolásról szól, mely alapján van arra lehetőség, hogy az egyenértékűség megállapítása során az ajánlatkérő további dokumentumokat kérjen a külföldi kamarai jogosultsággal rendelkező szakembertől. Irányadó ugyanakkor a C 255/01. számú, Panagiotis Markopoulos és társai kontra G. Samothrakis és társai ügyben hozott döntés, melyben a Bíróság felhívja arra a figyelmet, hogy a befogadó tagállam illetékes hatóságának kell megítélnie azon személyek "képesítésének" egyenértékűségét, akik e képesítésüket egészben vagy részben valamely másik tagállamban szerezték. E[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]§-ának (7) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet, és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. A (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.A (9) bekezdés szerint a közbeszerzési törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint előírt, szakemberek - azok végzettségére, képzettségére - rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet olyan mértékben részt vesz a szerződés, vagy a szerződés azon részének teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely - az ajánlattevő saját kapacitásával együtt - biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben.Amennyiben a szakember már nincs állományban, de saját vállalkozást alapított, akkor a korábbi kapacitást biztosító szervezet helyett a szakember új vállalkozása lesz a kapacitást biztosító, míg ha a szakember magánszemélyként kíván részt vállalni a későbbiekben a munkában, abban az esetben magánszemélyként fog kapacitást biztosítani. Ezt a változtatást az ajánlattevőnek mindenképpen követnie és jelentenie kell az ajánlatkérő számára, amelynek a Kbt. 138. § (2) bekezdése alapján ellenőrzési kötelezettsége van abban a tekintetben, hogy az újonnan bevonásra kerülő kapacitást biztosító szervezet megfelel-e az eredeti hirdetményben meghatározott feltételeknek. Nem jelent korlátot, ha egyéni vállalkozóként vagy jogi személyként jelenik meg az ajánlatban a szakember, de egyértelmű kell, hogy legyen, hogy a szakembernek milyen kapcsolódása van az érintett vállalkozáshoz (gazdasági társasághoz), amennyiben saját vállalkozásával (cégével) kíván a későbbiekben megfelelni.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]eltekinthet-e az ajánlatkérő, avagy sem.A Kbt. 65. §-ának (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérő csak a közbeszerzési dokumentumokban megindokolt kivételes esetben tekinthet el attól, hogy a műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkozó alkalmassági feltételt előírjon, és csak akkor, ha a beszerzés egyedi jellemzői alapján a teljesítés megfelelősége szempontjából ilyen alkalmassági feltétel előírása nem szükséges. Nem szükséges külön indokolás, ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja szerint csak meghatározott gazdasági szereplő hívható fel ajánlattételre.A nemzeti hirdetménnyel és az összefoglaló tájékoztatóval induló eljárások esetében levonható az alábbiak szerint az a következtetés, mely szerint nem feltétlenül kötelező alkalmassági követelményt meghatároznia az ajánlatkérőnek.Amennyiben az ajánlatkérő az eljárásban nem határoz meg alkalmassági követelményt, a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívást nem kell alkalmaznia - Kbt. 114. §-ának (2) bekezdése.Építési beruházás beszerzése esetében a Kbt. 115. §-a 300 millió forintig lehetővé teszi öt ajánlattevő közvetlen meghívását. Ennek keretében egyértelműen fogalmaz a jogalkotó a Kbt. 115. §-ának (2) bekezdésében, mely szerint nem köteles az ajánlatkérő előírni alkalmassági követelményt.Az elektronikus licitre vonatkozó előírások egyértelműen tiltják alkalmassági követelmény előírását az alábbiak szerint:Az eljárást megindító felhívásra az 50. § (2) bekezdés n)-p) és r) pontja nem alkalmazandó, az ajánlatkérő az eljárásban nem írhat elő alkalmassági követelményt, valamint köteles a többváltozatú (alternatív) ajánlattétel lehetőségét kizárni - Kbt. 116. §-ának (2) bekezdése.Saját eljárásrend esetében levonható az a következtetés, mely szerint, ha bizonyos érvénytelenségi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kell arról, hogy milyen módon vonja be a teljesítésbe ezt a szervezetet, amely lehetővé teszi e szervezet szakmai tapasztalatának felhasználását a szerződés teljesítése során.Az I. rendű felperes keresetének a) pontja tekintetében a bíróság osztotta az alperesnek a Kbt. 55. § (5) és (6) bekezdésének értelmezése körében kifejtett álláspontját, mert a Kbt. 55. § (6) bekezdésének b) pontja nem utal vissza az alvállalkozói megjelölésre, mint megfelelő igénybevételi módra, ezért ez a hivatkozás a referenciák bemutatása esetében nem alkalmazható. A Kbt. 55. § (6) bekezdés a) és b) pontja közötti eltérés abban nyilvánul meg, hogy míg az a) pont felhívása esetén az ajánlattevő ténylegesen igénybe veszi az erőforrásokat, addig a b) pont felhívása esetében nem tudja igénybe venni azt, mert a b) pont az alkalmassági követelménynek való megfelelés igazolására korábbi szállítások, szolgáltatások vagy építési beruházások teljesítésének igazolását írja elő, amely teljesítések a múltban valósultak meg. (Ilyennek minősülnek különösen a beszámoló adatai vagy a teljesített szerződéses referenciák.)Erre tekintettel nem elegendő az alvállalkozói igénybevételre történő utalás, hanem az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy konkrétan milyen módon vonja be a teljesítés során ezt a szervezetet, amely nyilatkozatból ki kell tűnnie annak, hogy a megjelölt bevonási mód ténylegesen lehetővé teszi e szervezet múltban megvalósuló teljesítéseiből származó szakmai tapasztalatának felhasználását a jelen teljesítés során.A bíróság álláspontja szerint éppen az I. rendű felperes által felhívott Kbt. 3. §-ában megjelölt kógencia nem teszi lehetővé azt, hogy a Kbt. 55. § (6) bekezdés b) pontja esetében a teljesítésbe való bevonás módjára elegendő legyen az a nyilatkozat, hogy alvállalkozóként vonja be a kapacitást biztosító szervet. Ugyanakkor a Kbt. 55. § (6) bekezdés a) és b)-c) pontok közötti vagylagosság arra vonatkozik, hogy más szervezet kapacitására milyen különböző módokon támaszkodhat az ajánlattevő, tehát vagy ténylegesen igénybe veszi az erőforrásokat, vagy korábbi tapasztalatokhoz kapcsolódó referenciákat szolgáltat az alkalmasság igazolása során, vagy a pénzügyi gazdasági alkalmasságát ott megjelölt módon igazolja. Miután az I. rendű felperes a III.2.3. pontban meghatározott Ml alkalmassági követelmény tekintetében egy korlátolt felelősségű társaság referenciáját (szakmai tapasztalatát) jelölte meg igazolásként, ezért nem utalhatott az igénybevétel módja körében a Kbt. 55. § (6) bekezdés a) pontjában foglaltakra, hanem a b) pontban foglaltak szerint kellett volna konkrétan megjelölve a szakmai tapasztalat tényleges felhasználásának módjáról nyilatkoznia.Az eset azért is érdekes, mert az ajánlatkérő hiánypótlást bocsátott ki, és megpróbálta kezelni a bizonytalanságot, amely abból adódott, hogy az ajánlattevő nem megfelelő módon kívánta igazolni a referencia miatt bevont kapacitást biztosító szervezet létét.Az I. rendű felperes az ajánlatkérő hiánypótlását követően sem jelölte meg azonban egyértelműen és konkrétan, hogy az adott korlátolt felelősségű társaság referenciával igazolt szakmai tapasztalatait teljesítése során ténylegesen milyen módon veszi igénybe, ezért az alperes helyes következtetésre jutott, amikor megállapította, hogy az ajánlatkérő az érvénytelen ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontjának megsértésével minősítette érvényesnek. Ugyanakkor a döntés szerint az alperes helyesen foglalt állást abban a körben is, hogy az alvállalkozó igénybevételére csak az ajánlatban megadottak szerint, az ott megjelölt részben kerülhet sor a szerződés teljesítése során, azonban a felperes a korlátolt felelősségű társaság referenciájára hivatkozva az alkalmassági követelmény igazolásakor az annak való megfelelést csak a szennyvízhálózat építéséhez igazolta. Viszont az alkalmassági követelmények a beszerzés tárgyának egészére kerültek meghatározásra, miután a beszerzés tárgya összetett, az alkalmassági követelményeknek a beszerzés egészére kell teljesülniük. Az I. rendű felperes keresetének b) pontjában foglaltak körében a bíróság rámutatott arra, hogy az alperes nem kizárólag azért találta érvénytelennek az I. rendű felperes által benyújtott ajánlattételt és hiánypótlást, mert az I. rendű felperes csak a szennyvízhálózat építése tekintetében jelölt meg alvállalkozót, de a szennyvíztisztítás tekintetében nem, amire tekintettel nem alkalmazhatja ebben a körben az alvállalkozó referenciáját, hanem azért is érvénytelennek találta, mert a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak az ajánlattevő nem megfelelően tett eleget, az alkalmasság igazolása körében az Ml pont tekintetében a korlátolt felelősségű társaság referenciájára hivatkozott, azonban azt konkrétan nem jelölte meg, hogy a teljesítés során ténylegesen milyen módon hasznosítja a referenciában igazolt munkák elvégzése során szerzett szakmai tapasztalatokat, és ebben az esetben nem elegendő az adott gazdasági társaság alvállalkozói igénybevételére utalni. Az alperes ténylegesen az I. rendű felperes esetében az ajánlatkérő által előírt műszaki-szakmai követelmények alkalmassági igazolásait vizsgálta, ezért irreleváns volt a szennyvíztisztítás körében a gyártó, illetve a forgalmazó státuszának (alvállalkozói-nem alvállalkozói jellegének) tisztázása. Az I. rendű felperes keresetének c) pontja vonatkozásában megállapítható volt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az, hogy az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásában konkrétan megjelölte, milyen körben kéri az ajánlat pontosítását azzal, hogy az igénybevétel módja körében a Kbt. 55. § (6) bekezdés a), b), c) pontjainak egyértelmű megjelölésével nyilatkozzon. A bíróság álláspontja szerint nem tartozik a közbeszerzési eljárás során a hiánypótlás körébe a jogszabály értelmezésével kapcsolatos felhívás, csupán az ajánlati felhívással összefüggő hiányosságok pótlása. A hiánypótlás nem szolgálhat a Kbt. 55. § (6) bekezdése rendelkezéseinek értelmezésére, csupán az ajánlati felhívásban foglaltak pontosítására. Ezért ismételt hiánypótlásra már a Kbt. 67. § (5) bekezdése alapján nem volt lehetőség, csupán a Kbt. 67. § (1) bekezdésének második fordulata szerint a hiánypótlási nyilatkozat ellentmondásainak tisztázása érdekében felvilágosítás kérésére. Miután az ajánlatkérő hiánypótlási felhívása konkrét és egyértelmű volt, ezért alaptalan az I. rendű felperes hivatkozása, miszerint további hiánypótlásnak lett volna helye, ennek elmaradására tekintettel pedig az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 67. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.Érthető a bíróság álláspontja, hiszen a Kbt. élesen elválasztja az 55. § (6) bekezdés a) és b) pontját, de a döntés olyan szempontból már idejétmúlt, hogy a hiánypótlással kapcsolatban ma már megengedőbb az álláspont. Minden fél érdeke, hogy az ajánlat érvényes legyen, és esetünkben - különösen ha az Európai Unióból származó forrásból finanszírozott a projekt - a nem teljesen egyértelmű hiánypótlási felhívást követően van lehetőség további hiánypótlási felhívást kibocsátani. Tapasztalataink szerint ezt az ellenőrző hatóságok[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]módosítására lenne ezen a módon szükség, ha nem csak annyi szerepel a szerződésben, hogy például az eredetileg az ajánlatban megjelölt gépjármű esetleges cseréje esetén az ajánlatkérő egyetértése szükséges.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]van szüksége az előírtakra az ajánlatkérőnek, más válasz nem adható, mint hogy ez szükséges a tevékenység elvégzéséhez, hiszen ezzel ellentétes válasz esetében az ajánlatkérő módosítaná a felhívás és a dokumentáció tartalmát. Ha ajánlatkérő túlzónak tartja az alkalmassági kritériumot, figyelemmel a Kbt. jogorvoslat indítására vonatkozó szabályaira, a Kbt. 323. §-a értelmében 15 nap áll rendelkezésére, ameddig megtámadhatja a felhívás alkalmassági[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ezt a lehetőséget nem szűkíti, hanem lehetőséget ad az alkalmassági kritérium igazolásának üzleti titokká nyilvánítására. A rendelkezés értelmében az ajánlattevő ajánlatában - kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben - közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak. Az ajánlattevő azonban nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül. Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adat­szolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. Az üzleti titoknak tehát kifejezetten és elkülönített módon kell megjelennie, ami ebben az esetben a diploma másolatára is érvényes lehet. [A Kbt. 4. §-ának 37. pontja szerint üzleti titok a Ptk. 81. §-ának (2)-(3) bekezdésében így meghatározott fogalom. Üzleti titok tehát a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult - ide nem értve a magyar államot - jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Nem minősül azonban üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […](67. §). Az alkalmassági feltételekhez rendelten meg kell határozni azt is, hogy a feltétel milyen mértékű nem teljesítése esetén tekinti az ajánlatkérő az adott ajánlattevőt "nem alkalmasnak", azaz alkalmatlannak. Példával élve, egy takarítási pályázatban, ha az a szerződés teljesítéséhez szükséges, elő lehet írni alkalmassági feltételként, hogy üzemi porszívóval kell rendelkeznie az ajánlattevőnek. Ehhez kapcsolódóan meg kell határozni azt a minimumszámot is, amelynek elérése esetén az ajánlatkérő alkalmasnak tekinti az ajánlattevőt, a szám el nem érése esetén pedig alkalmatlannak. A takarítandó négyzetméterre, a takarítási időhatárokra tekintettel elő lehet írni például, hogy legalább 5 db nagy teljesítményű porszívója legyen a pályázónak. Ha ezzel rendelkezik, alkalmas, ha nem rendelkezik, nem felel meg, azaz alkalmatlan. A kérdés másik része a bírálati szempontokra vonatkozik. Mint fentebb jeleztük, ezek a benyújtott ajánlattal kapcsolatosan merülnek fel. A közbeszerzési eljárás lényege az, hogy az ajánlatkérő a lehető legjobb szerződést kösse meg felmerült beszerzési igénye teljesítése érdekében. A legjobb szerződés a legjobb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel köthető meg. A legjobb ajánlat kiválasztásának "eszköze" a megfelelő bírálati szempont választása és azon keresztül az ajánlatok értékelése. A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a bírálati szempontokról és az értékelési kérdésekről a Kbt. 57. §-a rendelkezik a következők szerint. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját. Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet: - a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy - az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni - az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; - részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); - az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos, továbbá - azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot. Az előző bekezdés első pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: - a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági,[…] részlet vége a válaszból.