Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmassági kritériumokat, valamint a bírálatiszempontokat az ajánlatkérő egyaránt az ajánlati felhívásban kötelesmeghatározni.A bírálati szempontok vonatkozásában a Kbt. a következőszabályokat tartalmazza.Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban – mint azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Az "egyéb módon nem megfelelőség" értelmezésének pontosítása

Kérdés: Egyértelműsítik-e a módosítással a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjában szereplő "egyéb módon nem felel meg..." megfoghatatlan, illetve bármire ráfogható értelmezésű szövegrészt, amely jelentős "egyéni értelmezésű" kizáró ok a pályázatok elbírálásában, és a visszaélések melegágyát kínálja fel? Egyébként a gyakorlatban mit értünk a fenti szóhasználaton?
Részlet a válaszából: […] A módosításra vonatkozó javaslatnak jelenleg nem eleme aKbt. 88. § (1) bekezdésének pontosítása, amelynek a)-h) pontjai értelmében azajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Értékelési szempont és minimális követelmény kapcsolata

Kérdés: Értékelési szempont és minimális követelmény alkalmazása. Vita tárgya volt, hogy lehet-e együtt alkalmazni ezt a két elemet. Egy adott szempont lehet minimumfeltétel (ha nem teljesül, akkor kizárást von maga után), és azon túl értékelési szempont (súlyozott), ha e szint felett vállal. Mi a hivatalos álláspont?
Részlet a válaszából: […] Alkalmassági kritérium részszempontként való alkalmazását atörvény egyértelműen tiltja. A közbeszerzési törvény 57. § (4) bekezdésének a)pontja értelmében a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevőszerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Szerkesztőbizottság hatásköre

Kérdés: A Szerkesztőbizottság – a személyi jogok védelmére vonatkozó jogszabályokra hivatkozva – visszautasítja például egy építési beruházás felhívása esetén az ajánlattevők alkalmasságának megítéléséhez a "leendő projektvezető" (építésvezető) projektvezetői tapasztalata bemutatásának előírását. Csupán az iskolai végzettségre, képzettségre vonatkozó előírást fogadja be. Egy projektvezetési tapasztalatot azokon a személyeken keresztül lehet vizsgálni, akik ezt végezték. Ezt nem a cég szintjén kell(ene) felülvizsgálni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti esetben javasoljuk áthidaló megoldásalkalmazását, azaz konkrétan annak leírását, hogy az adott projektvezető résztvett-e például három, 40 millió forint értékű, építési beruházásbanépítésvezetőként. Konkrétan, számszerűsítve, a tapasztalatot is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Alkalmassági szinten felüli előnyös adottság értékelése

Kérdés: Alkalmasság körében bekért jellemző alkalmassági szinten felüli előnyös adottsága értékelhető-e?
Részlet a válaszából: […] Elviekben a Kbt. 57. §-ának a) pontja nem tiltja mindezt,hiszen a részszempontok körében a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyiés gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság nem értékelhető,tehát az alkalmasságon felüli előnyös adottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Minősített ajánlattevői igazolás mint pályázati feltétel

Kérdés: A Kbt. 65-69. §-ai meghatározóak a pénzügyi-gazdasági és műszaki alkalmasság vonatkozásában. Kérdésünk ezzel kapcsolatban: kiköthető-e, hogy a pályázó rendelkezzen a Közbeszerzések Tanácsának minősített ajánlattevői igazolásával?
Részlet a válaszából: […] A minősített ajánlattevői rendszer nem jelentmegkülönböztetést abban a tekintetben, hogy erre hivatkozva ki lehessen zárnitovábbi ajánlattevőket a versenyből. Ez a Kbt. 1. §-ának (2) bekezdésébeütközne, amelynek értelmében az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Közbeszerzés kapcsolódó tervezésre

Kérdés: Építési beruházást tervezünk 150 000 E Ft értékben 2007-re, amely azonban csak pályázati támogatással valósulhat meg. A tervezési munkát az idén szeretnénk elvégeztetni kb. 4-5000 E Ft értékben. A tervezésre szükséges-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk?
Részlet a válaszából: […] A kérdéskört egyrészt a Kbt.-ben, valamint a Kbt. 404. § (1)bekezdésének h) pontjában megfogalmazott felhatalmazás alapján született 137/2004.Korm. rendeletben szabályozza a jogalkotó.A tervpályázati eljárások részletes szabályozása mellett atervpályázati eljárások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Új alapítású cég a közbeszerzésben

Kérdés: Minősíthető-e alkalmatlannak az ajánlattevő, ha az ajánlatkérés által szabott feltételeknek az új alapítású társaság az adott időszakra vonatkozó működés hiányában nem felel meg, de a Kbt. 66-69. §-aiban foglalt egyéb, vagylagos feltételeknek igen?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlati felhívás alkalmassági kritériumainaknem felel meg az új alapítású cég, mert az ajánlati felhívásban szerepel amegfelelő számú referencia felmutatása vagy az előző három év forgalmiadatainak igazolása, és nem képes például megfelelő számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 24.

Referencia kiterjesztő értelmezése

Kérdés: Hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek, ha a közbeszerzés tárgya szerinti referenciákat az ajánlattevő tágan értelmezi?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 66-67. §-ai értelmében az alkalmassági kritériumok között az ajánlatnak az előző három év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak ismertetése során legalább az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés idejét, a szerződést kötő másik fél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Egyetlen ajánlattevő az eljárásban

Kérdés: Mi történik az új Kbt. szerint, ha a nyílt eljárás esetén csupán egyetlen ajánlattevő pályázata érkezik be? A korábbi Kbt. alapján gyakorlat volt, hogy így is eredményes lehetett az eljárás, mindazok ellenére, hogy az ajánlati felhívásból látható volt, hogy más nem is tud indulni a pályázaton, mert az alkalmassági feltételeknek nem felel meg. Ilyen esetben hogyan érvényesül az esélyegyenlőség és az objektivitás? A megjelentetés előtt vajon mindezek felmérhetők, vagy nem?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmassági feltételek ilyetén megállapítása – amennyiben a törvényi alapelveknek megfelel – nem akadálya az eljárás lefolytatásának. Erre utal az új Kbt. 254. §-a (2) bekezdésének második mondata, ahol a törvény lehetővé teszi az egyetlen érvényes ajánlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.
1
…
12
13