A 430/2022. kormányrendelet szerinti egybeszámítási szabály

Kérdés: Mit jelent a 430/2022. kormányrendelet azon szabálya, mely a háttérintézményekre külön szabályt jelöl, és egybeszámítást rögzít? Erre miért van szükség, és hogyan kell érteni?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá miniszteri jóváhagyásáról szóló 430/2022. kormányrendelet definiálja, amit a kormányrendelet szerződés alatt ért. Ezt az értelmezést azonban egy olyan speciális szabállyal egészíti ki, amely úgy tűnhet, mintha összevonná becsült értékileg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Szerződésmódosítási jogalapok korlátjának értelmezése

Kérdés: Igaz-e, hogy a szerződésmódosítási jogalapok százalékos korlátait össze kell adni, és maximum 50% lehet az emelkedés mértéke? Azaz például, ha a Kbt. 141. § (2) bekezdésre felhasználom a 15%-ot, a 141. § (4) bekezdése b) pontja alapján felhasználok 10%-ot, akkor a 141. § (4) bekezdés c) pontjára már csak 25% marad?
Részlet a válaszából: […] Igen, véleményünk szerint az egyes jogalapok módosítási korlátja nem kumuláltan értendő, hanem összességében maximum 50% lehet figyelemmel arra, hogy ebbe beleszámít a de minimis árnövekedés [141. § (2) bekezdés] és a rendkívüli sürgősség keretében történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Részekre bontás tilalma élelmiszer-beszerzésnél

Kérdés: Önkormányzatunk rendelkezik saját főzőkonyhával, így a bölcsődék és az óvodák nagy részét el tudjuk látni saját készítésű étellel. A beszerzési/közbeszerzési eljárás előkészítése során mindig problémaként merült fel a fenti jogszabályhely értelmezése. Értelmezhető-e úgy a Kbt. 111. § f) pontjában meghatározott rendelkezés, hogy a jogszabályhelyben felsorolt tételeket külön-külön kell vizsgálni abból a célból, hogy azok a Kbt. hatálya alá tartoznak-e? Konkrétabban: jól gondoljuk-e, hogy a bölcsődei főzőkonyhai beszerzéseknél, ahol szükség van hideg élelmiszerre és főzési alapanyagra, friss, illetve feldolgozott gyümölcsre és zöldségre, gabonafélékre, kenyérfélékre és pékárukra, mézre, tojásra, a becsült érték számításánál ezeket a tételeket együttesen kell figyelembe venni, és ha az így megkapott összeg eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt, akkor közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, mivel ezek az áruk hasonló felhasználásra szánt áruk?
Részlet a válaszából: […] Igen, a részekre bontás tilalma szabály erre a kivételi körre is hasonlóan vonatkozik. Tehát a felsorolás maga nem választja el őket, valójában egybe kell számítani az egyes felsorolt beszerzési tárgyakat, hiszen felhasználásuk hasonló, egymással összefügg. A 111. § f)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Tárgyalás kezdeményezésének indoka jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Jogorvoslati eljárás kezdeményezése során érdemes-e tárgyalást is kezdeményezni, vagy annak nincs jelentősége?
Részlet a válaszából: […] ...feltétlenül a tárgyalás a tényállás tisztázása, a műszaki kérdések egyértelművé tétele, az előzetes vitarendezésre adott válaszok értelmezése stb. vonatkozásában. Semmiképpen nem érdektelen, ha a kezdeményező fél leírja, hogy miért tartja fontosnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Társasági formát váltott ajánlattevő átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője által elkövetett költségvetési csalás mint kizáró ok

Kérdés: Fennáll-e a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontjában írt kizáró ok, ha arra derül fény, hogy az időközben társasági formát váltott ajánlattevő korábbi, még az átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője ebben a minőségében korábban költségvetési csalást követett el? Lehetetlenné válik-e ezáltal az ajánlattevő közbeszerzési eljárásokban való részvétele?
Részlet a válaszából: […] ...tehát a kérdés szerinti esetben is megszűnt, így a kizáró ok fennállta korántsem magától értetődő, sőt, reálisabbnak tűnik az a jogértelmezés, hogy egyáltalán nem is áll fenn kizáró ok ezen az alapon, feltéve, hogy a költségvetési csalás miatt elítélt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Lízing minősítése a közbeszerzésben

Kérdés: A lízing árunak vagy szolgáltatásnak minősül a közbeszerzésben?
Részlet a válaszából: […] ...de jelen jogkérdésünk szempontjából a lízing vonatkozásában elegendő ennyit feltárnunk.Ehhez érdemes kapcsolni a Kbt. árubeszerzés-értelmezését. Az árubeszerzés definíciója értelmében a használatra vagy hasznosításra vonatkozó jog megszerzése is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

A műszaki egyenértékűség fogalmának értelmezése

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzésben a műszaki egyenértékűség fogalma, és eltekinthet-e az ajánlatkérő egyenértékűségre való hivatkozással a saját maga által meghatározott méretkövetelményektől?
Részlet a válaszából: […] A kérdés komplexebb, mint amilyennek első látásra tűnik. Kiindulásképpen tisztázandó, hogy mit is jelent a közbeszerzésben a műszaki egyenértékűség fogalma. Erre nézve a Kbt. 3. § 30. pontja nyújt eligazítást. E jogszabályhely szerint a műszaki egyenértékűség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Címkére és címkézésre vonatkozó szabályok kezelése a közbeszerzésben

Kérdés: Szükséges-e, hogy az ajánlatkérő által a műszaki leírásban meghatározott ökocímke leírása és tartalmi követelményei a közbeszerzési dokumentumokban elérhetők legyenek minden gazdasági szereplő számára? (Véleményem szerint az nem reális, hogy mindent az ajánlatkérő magyarázzon el, amikor az információ elérhető nyilvánosan.)
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 2. §-a definiálja a címke és a címkézési követelmények értelmezését az alábbiak szerint.A 2. § 3. pontja szerint a címke olyan dokumentum, bizonyítvány vagy tanúsítvány, amely igazolja, hogy az adott építmény, termék, szolgáltatás, folyamat vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Eljárás ismételt iratbetekintési kérelem esetén

Kérdés: Lehet-e a Kbt. 45. § (1) bekezdésére figyelemmel ismételt iratbetekintéssel élni abban az esetben, ha a kérelmező az összegzés megküldését követően egyszer már betekintett az iratokba a nyertes ajánlattevő árindokolása kapcsán, ezután pedig előzetes vitarendezési kérelemmel élt, melynek hatására az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében kiegészítő árindoklást kért a nyertes ajánlattevőtől? Jogszerű-e ilyen esetben az iratbetekintési kérelem ajánlatkérő általi elutasítása?
Részlet a válaszából: […] ...következetes álláspontja szerint a Kbt.-t jellemző kógencia ellenére sem válhat kizárólagossá a nyelvtani és kontextuális értelmezés, különösen akkor nem, ha a jogszabályszöveg nyelvtani értelmezése ellentétben áll a jogalkotó által deklarált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Teljesítési részhatáridők módosításának jogszerűsége

Kérdés: A D. 166/2022. számú döntés alapján mi a véleményük: jogszerűtlen vagy sem a teljesítésre vonatkozó részhatáridők módosítása, korrigendum közzétételével?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtó ajánlattevők száma viszonyának. Mivel az érdeklődés jelzése összességében semmilyen kötelezettséggel nem jár, így ebben az értelmezési környezetben kifejezetten rosszul jár az az ajánlatkérő, aki korrigendummal módosít, és sok érdeklődő gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.
1
2
3
47