512 cikk rendezése:
1. cikk / 512 Beszerzési tárgy minősítése
Kérdés: Az ajánlatkérő a vagyonkezelésében lévő erdőkben szeretne kerítéseket építtetni (nem építési engedélyhez kötött, azonban engedélyköteles tevékenység). Az anyagköltség kb. nettó 16,5 millió Ft, a munkadíj nettó 1,8 millió Ft. Maguk a kerítésanyagok a 44 FŐCSOPORT: Építőanyagok és építkezési segédanyagok alatt találhatók (44231000-8 Előre gyártott kerítéstábla, 44312000-0 Kerítésdrót, 44313100-8 Drótfonatos kerítés), a kivitelezési munkák pedig a 4534 Egyéb épületgépészeti szerelés alatt szerepelnek (45 FŐCSOPORT: ÉPÍTÉSI MUNKÁK, 45340000-2 Kerítés, korlát és biztonsági berendezések szerelése, 45342000-6 Kerítés felállítása). Fenti beszerzés építési beruházásnak vagy árubeszerzésnek minősül?
2. cikk / 512 Második helyezett ajánlattevő szerződéskötése
Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a második ajánlattevőnek is ítélhető az eljárás, amennyiben az első ajánlattevő árát ajánlja. Számomra nem világos, hogy ezt az értelmezést mi támaszthatja alá?
3. cikk / 512 Szerződés üzletititok-tartalma
Kérdés: EKR-be feltöltött keretszerződés egyes megrendelései és azok mellékletei Netlock elektronikus aláírással kerültek aláírásra (a megrendelések és mellékleteik nem rendelkeznek külön aláírással). A megrendelések egyes mellékletei azonban üzleti titkot képeznek, ezért azok feltöltését mindenképpen mellőzni szeretnénk. Megtehetjük-e, hogy EKR-be csakis az érintett mellékletek nélküli megrendeléseket töltjük fel? Az ajánlat részét képezi a melléklet, és az ajánlattevő nyilvánította üzleti titokká.
4. cikk / 512 Támogató okirat értelmezése
Kérdés: Az eljárást megindító felhívásban kifogásolta az egyik ajánlattevő, hogy nem elegendő a támogatói okirat ahhoz, hogy a szerződés hatályba lépjen. Véleményünk szerint a támogatási szerződés ezzel egyenértékű, így az ajánlattevő kifogása nem helytálló. Mi a véleményük?
5. cikk / 512 Hiányos műszaki tartalom hiánypótoltatása
Kérdés: Pótolható-e, ha az ajánlattevő a szakmai tartalmat hiányosan töltötte fel építési beruházás esetében, ami alapján az ajánlatkérő meg tudná állapítani, hogyan ütemezte a teljesítést? Egy sematikus ábrát feltöltött ugyan, de az alapján nem állapítható meg, mit, milyen tervet, mikorra készít el. Hivatkozik dokumentumokra, melyek nem készültek el.
6. cikk / 512 Eltérés a hirdetményben
Kérdés: Az ajánlatkérő felhívásában minden esetben megjelenik, hogy valamennyi részre be kell nyújtani ajánlatunkat, annak ellenére, hogy az egyes részek pont azért vannak szétbontva, hogy ne legyen versenykorlátozó, hogy egyben írja ki. Mi ilyenkor a teendő?
7. cikk / 512 Jogorvoslat kiterjesztése
Kérdés: Egy építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Szerintünk az ajánlatkérő tévesen értelmezi a saját előírását. Lehetséges az ajánlatunk érvénytelenné nyilvánítása mellett a kiírást is támadni?
8. cikk / 512 Keretmegállapodás és az értékelési szempontok
Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk olyan keretmegállapodást kötni, ahol a versenyújranyitások és a közvetlen megrendelések során változik az értékelési szempont a beszerzési igény tartalma szerint. Van erre jogi lehetőségünk?
9. cikk / 512 Bekapcsolódó gazdasági szereplő
Kérdés: A 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése alapján: Amennyiben a rendelkezésre álló határidőben egyetlen gazdasági szereplő sem kapcsolódik be az előzetes piaci konzultációba, az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító felhívást az előzetes piaci konzultáció meghirdetését követő tizennegyedik napnál hamarabb is megküldheti a Közbeszerzési Hatóság vagy a Kbt. 51. § (1) bekezdésének alkalmazása esetén a gazdasági szereplők részére. Ki számít bekapcsolódó gazdasági szereplőnek? Aki csak érdeklődik, de nem tesz észrevételt, az bekapcsolódó gazdasági szereplő?
10. cikk / 512 Felfüggesztett eljárás
Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 166. § (5) bek. alapján felfüggesztette az eljárását, a későbbiekben jogszerűen visszaléphet-e a felfüggesztésből (és megkötheti-e a szerződést a döntőbizottsági határozatnak megfelelően) a keresettől való elállás nélkül (gazdasági szükségszerűségre figyelemmel)?
