Nemzeti eljárás eredménytelensége

Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást indított nemzeti eljárásrendben árubeszerzés tárgyában. A felhívásában előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi okot. Az ajánlattételi határidőben két ajánlat került benyújtásra, amelyből az egyiket az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította. Az egy érvényes ajánlatra tekintettel eredményes lehet az eljárás, vagy eredménytelennek kell az eljárást minősíteni ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kivételével – „nem nyújtottak be legalább két ajánlatot az ajánlattételi határidőben”, az eljárás eredménytelen.Az e) pont értelmezése kapcsán fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a rendelkezés nem két érvényes ajánlat, hanem két ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Nyomdai szolgáltatás részekre bontása

Kérdés: Egy múzeum negyedévente jelentet meg tudományos folyóiratot, amely árusításából bevétele keletkezik, és évente 1 alkalommal, mint kötelező intézményi feladat, egyéb irodalom- és művészettörténeti, valamint néprajzi és természettudományi tanulmányokat tartalmazó évkönyvet állít össze, amelynek terjesztéséből bevétele nem keletkezik. Jogszerűen részekre bontható-e a nyomdai nyomtatási szolgáltatás beszerzése a két „termék” (folyóirat és évkönyv) vonatkozásában? Illetve a múzeum részéről felmerülő további papíralapú nyomdai szolgáltatás (pl. egyéb kiadványok, magazinok, belépőjegyek) értékét bele kell-e számolni a tárgyi szolgáltatás beszerzésének becsült értékébe?
Részlet a válaszából: […] ...ahhoz, hogy az egybeszámítást megalapozza. A bevételtermelő jelleg semmilyen módon nincs hatással a részekre bontás tilalma szabály értelmezésekor. A megjelentetés időszaka, vagy a nyomtatvány rendszeres felhasználása szintén nem tud hatással lenni annak megítélésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Felhívás megsemmisítése

Kérdés: Ha egy eljárásban a Közbeszerzési Döntőbizottság bontást követően megsemmisíti a felhívást, akkor, mivel az eljárás bírálati szakaszban van, a Kbt. 75. § (2) bekezdés d) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazásával az ajánlatkérőnek le kell zárnia az eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...mivel az ajánlatkérőnek bírálati kötelezettsége van, ez akkor is fennáll, amikor egyébként az eljárás megsemmisítésre kerül. Értelmezésünk szerint ebben az esetben is eredménytelenné kell nyilvánítani az eljárást vagy adott részt, és feladni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Aránytalanul alacsony ár új szabályai

Kérdés: A Kbt. egyik módosítása érinti a Kbt. 72. § szerinti, az aránytalanul alacsony ár vizsgálatára vonatkozó szabályokat. Jól értelmezzük, hogy ezután bármilyen árelemre rá lehet kérdezni, ha aránytalanul alacsonynak tartjuk azt?
Részlet a válaszából: […] ...lényeges ár- vagy költségelem a beszerzés tárgyához viszonyítva.Azt is szükséges megjegyezni, hogy várhatóan szükség lesz jogalkotói értelmezésre vagy közbeszerzési hatósági útmutatásra, például az átalánydíjas vagy olyan összáras szerződések esetében, ahol...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Aránytalanul alacsony ár

Kérdés: Az aránytalanul alacsony ár vizsgálata miért fontos, amikor az ajánlatkérőnek – esetünkben – alig van rendelkezésre álló anyagi erőforrása? Ebben a helyzetben van-e mentesülési lehetőség, és kifejezetten ilyenkor a vizsgálat során milyen szempontokat javasolnak figyelembe venni, vagy mitől lehet eltekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...árindokolás funkciója – miután az ajánlattevő a Kbt. 81. § (11) bekezdése alapján ajánlatához kötve van – a benyújtott ajánlat értelmezése, magyarázata abból a célból, hogy az ajánlatkérő meggyőződhessen az ajánlati ár megalapozottságáról, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Kivételi kör értelmezése

Kérdés: Önkormányzat ajánlatkérő egészségügyi szakellátási feladat (szakrendelések biztosítása) vonatkozásában kíván szerződést kötni. A finanszírozást a NEAK fogja közvetlenül biztosítani a szerződést kötő fél számára. A Kbt. 111. § c) pontja szerinti kivételbe tartozik-e a beszerzés? Továbbá a 3. számú melléklet szerinti beszerzésnek minősül-e a szolgáltatás, amely szerint 287 137 500 HUF értékhatár vonatkozik a beszerzésre? A szakorvosi szolgáltatások 85120000-6 CPV kód alatt találhatóak álláspontunk szerint.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 111. § c) pontja alapján kivételt az alábbi beszerzési tárgycsoport képez: „…a 3. melléklet szerinti egészségügyi szolgáltatásra akkor, ha az ellátási kötelezettség körébe tartozó, részben vagy egészben közfinanszírozott közszolgáltatás teljesítését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Számítási hiba javításának elmaradása

Kérdés: Az ajánlattal benyújtott tételes költségvetésben számítási hibát talált az ajánlatkérő. Az ajánlattevőt felhívta a számítási hiba javítására, mely felhívásban az ajánlatkérő kérte – a tételes költségvetést a számítási hibát kijavítva – ismételten benyújtani, valamint a helyes összesen ajánlati árat a felolvasólapon feltüntetni. Az ajánlattevő a számítási hiba javításának részben tett eleget, vagyis a tételes költségvetést megfelelően javította, azonban a felolvasólapon nem javította az árat. Mi a teendő ebben az esetben? Ha érvénytelen, akkor a 71. § (11) bekezdése vagy a 73. § (1) bekezdés e) pontja szerint?
Részlet a válaszából: […] ...határidőben, vagy hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen.”Önmagában a 71. § (11) bekezdésének megsértése nem releváns értelmezésünk szerint, mivel az érvénytelenség meghatározását ugyan tartalmazza, de az érvénytelenségi jogalapja ugyanúgy a 73....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Ellenőrző szerv összeférhetetlensége

Kérdés: Költségvetési szervként működő ajánlatkérőként, a saját hatáskörben megvalósítandó közbeszerzési eljárások megkezdését megelőzően, a kijelölt középirányító és/vagy irányító szerv jóváhagyását szükséges kérnünk. A jóváhagyási folyamat során a kijelölt szerv rálát a közbeszerzési eljárás dokumentumaira, azokat véleményezi, és módosítási javaslatokat tehet. A jóváhagyási folyamat során akár a műszaki leírásra vonatkozóan is tehet módosítási javaslatot, amely így kihatással lehet a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplőkre. A Kbt. 25. §-ában szabályozott összeférhetetlenségi előírások szerint szükséges lenne-e összeférhetetlenségi nyilatkozat megtételére felhívni a középirányító/irányító szerv eljáró ügyintézőit is?
Részlet a válaszából: […] ...eldöntése során először annak a megítélése fontos, hogy mennyiben tekinthető eljárásba bevont személynek az ellenőrző szervezet. Értelmezésünk szerint nincs akadálya annak, hogy ebben az esetben is kérjen összeférhetetlenségi nyilatkozatot az ajánlatkérő, mégis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Kapacitást biztosító szervezet cseréje

Kérdés: Nyílt eljárásban sok ajánlatkérő engedi a kapacitást biztosító szervezet cseréjét. Ez hogyan lehetséges jogszerűen, mert pl. kétszakaszos eljárásban nem lehet új kapacitást bevonni?
Részlet a válaszából: […] ...illetve amelynek esetében fennáll valamelyik kötelező kizárási ok”.Bár az „illetve” kifejezés sok esetben vitára adhat okot az értelmezés tekintetében, de ebben a rendelkezésben egyértelműen vagylagosságot jelent.Az Irányelv új rendelkezésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Előszerződés tartalma

Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk kérdezni, van-e arra lehetőség, hogy a kapacitást biztosító szervezettel kötendő előszerződés kötelező tartalmi elemeként meghatározzuk, hogy fel kell tüntetni az alvállalkozói teljesítés tervezett arányát és az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás értékét? Ez jobban megerősítené az adatok valóságtartalmát.
Részlet a válaszából: […] ...kapacitást biztosító szervezet és az alvállalkozói szerepkörök értelmezését gyakran nehezíti az a tény, hogy az esetek legnagyobb részében a kapacitást biztosító szervezet végül alvállalkozónak is minősül. Azonban a kapacitást biztosító szervezet és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.
1
2
3
53