Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

99 találat a megadott közbeszerzés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Eljárásindítás központi ellenőrzés nélkül

Kérdés: Elindíthatom-e az eljárást, ha a központi ellenőrzés alapján az még nem engedélyezett?
Részlet a válaszból: […]rendelet alapján a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. kormányrendelet módosításáról szóló 471/2020. kormányrendelet hatálybalépését követően új ellenőrzési eljárás nem kezdeményezhető, és azon közbeszerzések, illetve beszerzések tekintetében, amelyekre vonatkozóan még nem kezdeményezték a rendelet szerinti ellenőrzést, az ajánlatkérőt nem terheli a 6. § (1) bekezdésében, a 13/A. §-ban, a 15. §-ban és a 18. §-ban meghatározott ellenőrzés kezdeményezésének kötelezettsége. Az érintett szervezeteknek nem kell teljesíteniük az e rendelet szerint fennálló azon adatszolgáltatási kötelezettségeket, amelyek határideje 2020. december 31. napja.Ha azonban az ajánlatkérő már kezdeményezte az eljárás ellenőrzését, úgy a kormányrendelet értelmében az eljárás megindítására vonatkozó tanúsítvány kiállításával lezárul az ellenőrzési tevékenység, és az ajánlatkérőnek nem lesz további kötelezettsége az eljárás ellenőrzése vonatkozásában a központi ellenőrzés felé. Tehát félbemarad az ellenőrzés, és az eljárás megindításának engedélyezésével az le is zárul.A rendelet 28. §-ának (2) bekezdése alapján a rendelet rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell azon közbeszerzések, illetve beszerzések tekintetében, amelyek ellenőrzését a közbeszerzések központi ellen­őrzéséről és engedélyezéséről[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4620
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Felmentés közbeszerzési kötelezettség alól a veszélyhelyzet miatt

Kérdés: Van-e egy közbeszerzés-köteles alapítványnak joga arra, hogy felmentést kérjen a vészhelyzet miatt a közbeszerzés hatálya alól?
Részlet a válaszból: […]ki a kezdeményezés tartalmára és a felmentés folyamatára. Amennyiben a kérdező a kormányrendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő, tehát a Kbt. 5-7. §-a szerinti ajánlatkérő, úgy lehetőség van az alábbi felmentési folyamat kezdeményezésére.A kormányrendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérők a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó beszerzési igényeiket "Beszerzésiengedély-kérelem a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs felé" című adatlap kitöltésével kezdeményezhetik. A kezdeményezést kötelezettségvállalásonként kell érteni. Amennyiben központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött keretmegállapodás vagy más keret jellegű szerződés alkalmazásával kielégíthető a beszerzési igény, úgy nem kezdeményezhető felmentés.A kezdeményezés tartalma:- igazolni kell, hogy a beszerzési igény a koronavírus elleni védekezéssel közvetlenül összefügg;- részletesen indokolni kell a beszerzés szükségességét, a beszerzéssel kielégítendő védekezési célt, a beszerzéssel támogatott tevékenységeket, személyi kört;- ki kell térni a beszerzés esetleges elmaradásának várható következményeire;- az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervként működő igényt előterjesztő szervezeteknek az adatlapon meg kell jelölni a beszerzési igényhez szükséges fedezet rendelkezésre állását, forráshiány esetén annak mértékét;- mellékletként kötelező csatolni a tárgynapi árakat, és amennyiben áfa-, illetve vámfizetési kötelezettség van, akkor azoknak a mértékét, valamint a napi devizaárfolyamokat és a szállítási határidőket;- a mellékletben be kell mutatni az egy egységre jutó kalkulált bekerülési költséget is.A felmentés folyamata:- az adott fejezetbe tartozó igényt előterjesztő szerv az adatlapot, annak szerkezetének megváltoztatása nélkül kitöltve, a kitöltésért felelős személy megjelölésével a fejezetet irányító szerv részére előterjeszti;- a fejezetet irányító szervnek el kell végeznie az igények tartalmi és formai felülvizsgálatát. Amennyiben az előterjesztett beszerzési igényt, mint a veszélyelhárítás érdekében szükséges nélkülözhetetlen, megalapozott igényt, a fejezetet irányító szerv támogatja, úgy az adatlapot megküldi az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) részére. A fejezetet irányító szervnek a felülvizsgálat keretében - akár további információk bekérésével - igazolnia kell, vagy az igénylő szervezettel igazoltatnia kell a beszerzési igényhez a központi költségvetési szervek által igényelt többletfedezet mértékének megalapozottságát;- a veszélyelhárítás miatt szükséges nélkülözhetetlen, megalapozott igények kezelése érdekében a koordinációs és döntés-előkészítő feladatokat az ÁEEK látja el, ennek keretében az ÁEEK a benyújtott adatlap és egyéb dokumentumok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4507

3. találat: Elektronikus kommunikáció módja a közbeszerzésben

Kérdés: Figyelembe vehetem-e azt, amit az ajánlatkérő nem az EKR-ben küldött, hanem cégkapun juttatott el hozzám, mint ajánlattevőhöz? A hivatalos kapcsolattartó e-mail-címére eljutatott információkat figyelembe kell vennem?
Részlet a válaszból: […]törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály eltérően nem rendelkezik - az EKR-ben történik.Nincs lehetőség figyelembe venni a jogosult által nem az EKR-ben feltöltött dokumentumot, melyet más módon eljuttatva az ajánlatkérőhöz sem eredményezi azt, hogy az EKR-ben fellelhető tartalom az iratanyag részévé válik. Azaz más módon eljuttatott tartalomnak is az EKR-ben kell feltöltésre kerülnie az által, aki erre jogosult, és adott eljárásban kívánja az információt, nyilatkozatot, dokumentumot felhasználni. Ennek hiányában legfeljebb az ajánlatkérő által az eljárás iratanyagához lehet csatolni, mely egyértelművé teszi, hogy nem a Kbt. 40. §-ának megfelelően került az érintett dokumentum feltöltésre. Ennek elsősorban azért van kockázata, mert ha nem az ajánlattevő által igazoltan történik egy dokumentum benyújtása, hanem az ajánlatkérő által, akkor nem igazolható, hogy valójában mikor, milyen tartalmú dokumentum és hogyan került benyújtásra, így megkérdőjeleződik az eljárás jogszerű lebonyolítása is.Ugyan kifejezetten ilyen témában még nem nyilvánult meg a jogorvoslati fórum, a Közbeszerzési Döntőbizottság a D. 399/2016. számú döntésében hasonló okfejtést fogalmazott meg. Az ajánlatkérő uniós eljárásrendben gyorsított nyílt eljárást indított. Előírta, hogy a kereskedelmi ajánlatot szerkeszthető formában is csatolni kell elektronikus adathordozón. A kérelem eredetileg számítási hiba javításával állt kapcsolatban. A nyertesként kihirdetett ajánlat elektronikus példányán szereplő adat a bontás napját követő egyszeri megnyitást követően nem volt többször megnyitható. A megbízott lebonyolító kérte a szerkeszthető táblázat elektronikus üzenetben történő megküldését. A jogorvoslati fórum kiterjesztette a jogorvoslati eljárást a Kbt. 41. § (1) bekezdés és 46. § (1) bekezdés szerinti megfelelésre is. A DB megállapította, hogy az ajánlatkérő mindkét rendelkezést megsértette. A 41. § sérelme abból adódott, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 41. § (4) bekezdésének nem megfelelő módon küldött üzenetben csatolt dokumentumokat vett figyelembe a bírálat során.Az esetben a hivatkozott 41. § (4) bekezdés akkori tartalma előírta[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4366
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Alvállalkozó igénybevétele közbeszerzésre kötelezett ajánlattevő által

Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bekezdésének e) pontja alapján közbeszerzésre kötelezett szervezet ajánlattevőként kíván indulni egy közbeszerzési eljáráson. A szűkös eljárási határidőket figyelembe véve hogyan tud jogszerűen ajánlattevőként megjelenni a szervezet, ha nyertessége esetén a teljesítéshez olyan alvállalkozó igénybevételére is szükség lenne, amellyel a szervezet maga is csak a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően köthet szerződést? Ha az ajánlata leadásáig nem egyezik meg a jövőbeni alvállalkozóval, akkor ajánlatával jelentős kockázatot vállal (sikerül-e olyan áron alvállalkozót bevonni, amivel előzetesen kalkulált), ha viszont megegyezik, akkor hogyan tud a saját közbeszerzési kötelezettségének eleget tenni?
Részlet a válaszból: […]szervezetnek előre kell gondolkodnia, és akár keretmegállapodásos eljárás keretében bebiztosítania magát a hasonló helyzetekre, amennyiben előre tudja, milyen jellegű közbeszerzési eljárásokban kíván indulni. A keretmegállapodás előnye, hogy az ajánlatkérő nem vállal kötelezettséget a keretmegállapodás megkötése során, fedezetnek nem kell rendelkezésre állnia, miközben keretmegállapodásos partnereit gyorsan és rugalmasan tudja újraversenyeztetni akkor, amikor ajánlattevőként már pontosan tudja, milyen mértékű feladat elvégzésére van szükség. Korlátja a megoldásnak, hogy a keretmegállapodást eleve olyan beszerzési tárgyra kell kiírni, amit az ajánlatkérő pontosan meg tud fogalmazni; ilyen szempontból pontosan meg kell tudnia mondani előre, hogy várhatóan mit szervez ki a feladatainak elvégzése során. Ebből a szempontból a nem ajánlatkérő helyzete sem könnyebb,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4364

5. találat: Üzleti titokra vonatkozó szabály változásának hatása a közbeszerzésekre

Kérdés: Változik az üzleti titok szabálya a Ptk.-ban. Milyen hatással van ez a közbeszerzésben alkalmazott üzleti titok fogalmára, hiszen ezzel gyakorlatilag törlődik a Kbt.-ben található hivatkozás?
Részlet a válaszból: […]ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.A 2018. évi LIV. törvény új szabálya pedig az üzleti titok és a know-how vonatkozásában az alábbiak szerint fogalmaz 1. §-ának (1) és (2) bekezdésében, és ennek megfelelően kell értenünk ezt a közbeszerzésben is:Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos - egészében, vagy elemeinek összességeként nem közismert, vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető -, ennélfogva vagyoni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4244
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Egyenlő bánásmód elvének érvényesülése a közbeszerzés gyakorlatában

Kérdés: Az ajánlatkérő felvilágosítást kér, ahol egy Aarhus nevű bírósági ügyre hivatkozik. Az ügyet nem találjuk az interneten, vélhetően európai bírósági ügyről lehet szó, így nem világos számunkra, hogy milyen értelemben kell a felvilágosítás nyújtásához ezt figyelembe venni. Nem minket érint a felvilágosításkérés, de fontos lenne tudnunk róla. Mi ennek az ügynek a lényege?
Részlet a válaszból: […]és közölte, hogy úgy tekintette, az új mikrofilmminta kiegészíti a benyújtott dokumentumokat. Rámutatott azonban arra is, hogy e társaságok nem említették meg a mintából történő mikrofilmkészítés módszerére vonatkozó információkat és az ajánlattételhez szükséges dokumentációban megkövetelt műszaki jellemzőket, ezért felhívta őket ezen információk pótlására.Az Archus és a Gama által benyújtott két mikrofilmminta vizsgálatát követően az ajánlatkérő végül elutasította ez utóbbiak ajánlatát, azzal az indokkal, hogy az nem felel meg az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak. Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásban többek között azt vizsgálta, hogy úgy kell-e értelmezni a (2004/17 irányelv) 10. cikkét, hogy az ajánlatkérő kötelezhető arra, hogy azokat az ajánlattevőket, akik a megadott határidőn (vagyis az ajánlatok benyújtására meghatározott határidőn) belül nem mutatták be azokat az ajánlatkérő által bekért nyilatkozatokat vagy dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy az ajánlott árubeszerzések, szolgáltatásnyújtások vagy építési beruházások teljesítik az ajánlatkérő által meghatározott követelményeket (minek körében a nyilatkozatok vagy dokumentumok fogalma a szerződés tárgyának mintáit is magában foglalja), vagy a bekért "nyilatkozatokat vagy dokumentumokat" hibásan benyújtó ajánlattevőket felhívja a hiányzó, illetve kijavított nyilatkozatok vagy dokumentumok (minták) megadott póthatáridőn belüli bemutatására, annak megtiltása nélkül, hogy a kiegészített nyilatkozatok vagy dokumentumok (minták) módosítsák az ajánlat tartalmát.Az Európai Bíróság szerint a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvét úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az, ha közbeszerzési eljárás keretében az ajánlatkérő felhív valamely ajánlattevőt arra, hogy nyújtsa be azokat a nyilatkozatokat vagy dokumentumokat, amelyek közlését az ajánlattételhez szükséges dokumentáció előírta,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4235
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Mikrovállalkozások "előnye" a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Van olyan közbeszerzési eljárásfajta, ahol előnyben részesülünk azért, mert mikrovállalkozások vagyunk?
Részlet a válaszból: […]mikrovállalkozásoknak azonban külön előny nem biztosítható a közbeszerzésben, sőt a kkv-k számára is csupán a lehetőséget köteles biztosítani az ajánlatkérő, de mindez nem jelent kizárólagosságot, mivel az eljárásokat még kisebb érték esetében is köteles az ajánlatkérő megnyitni ún. tájékoztató közzétételével minden ajánlattevő számára. A kkv-k meghívása tehát nem jelent a továbbiakban kizárólagosságot azon cégek számára, akiket/amelyeket az ajánlatkérő meghívott az eljárásba.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3782

8. találat: Új végrehajtási rendeletek a közbeszerzésben

Kérdés: Az új Kbt. mellé teljesen új végrehajtási rendeletek jelennek meg, vagy a korábbiakat igazítják az új törvényhez? Az átmeneti időszakban, november 1-je után új szabályok hiányában hogyan kell eljárni, ha a hatályos rendeletek ellentétesek a törvénnyel?
Részlet a válaszból: […]ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről;- 45/2015. (XI. 2.) MvM rendelet a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról;- 46/2015. (XI. 2.) MvM rendelet a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók előzetes regisztrációjáról.Fentieken túl az alábbi végrehajtási rendeleteket módosította a jogalkotó.A Kormány 323/2015. (X. 30.) Korm. rendelete az egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról, ezen belül- A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet módosítása;- A védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról szóló 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet módosítása;- A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosítása;- Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása;- A 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet módosítása;- A környezetkímélő és energiahatékony közúti járművek beszerzésének előmozdításáról szóló 48/2011. (III. 30.) Korm. rendelet módosítása;- A gyógyszerek és orvostechnikai eszközök közbeszerzésének sajátos szabályairól szóló 16/2012. (II. 16.) Korm. rendelet módosítása;- A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények részére történő gyógyszer-, orvostechnikaieszköz- és fertőtlenítőszer-beszerzések országos központosított rendszeréről szóló 46/2012. (III. 28.) Korm. rendelet módosítása;- A NATO Biztonsági Program keretében megvalósuló beszerzésekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 109/2012. (VI. 1.) Korm.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. december 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3766
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Új Polgári Törvénykönyv közbeszerzésekre gyakorolt hatása

Kérdés: Az új Ptk. hatálybalépéséhez kötődően változik-e a közbeszerzési törvény, illetve annak valamelyik végrehajtási rendelete?
Részlet a válaszból: […]változások, az ajánlati kötöttség részletesebb szabályozása nem igényel közvetlen módon Kbt.-változást. Az ajánlatkérőnek elsősorban a közbeszerzési szerződésre vonatkozó hatályos Ptk.-szabályokat kell figyelembe vennie, már akkor is, amikor
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. március 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3386
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

10. találat: Közbeszerzések központi lebonyolítása

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzések központi lebonyolítása?
Részlet a válaszból: […]különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. Korm. rendelet szerinti beszerzéseik (a továbbiakban együtt: közbeszerzéseik) megvalósításakor a rendelet előírásai szerint kötelesek eljárni; - nem terjed ki a rendelet hatálya a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról szóló 228/2004. Korm. rendelet hatálya alá tartozó beszerzésekre, a Kbt. 29. § (1) bekezdésének c) és e) pontja alá eső, a Magyar Honvédség műveleti alkalmazásával közvetlenül összefüggő beszerzésekre, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény hatálya alá tartozó szervezetek beszerzéseire, a Külügyminisztérium irányítása alá tartozó külképviseletek beszerzéseire, a Magyar Nemzeti Bank beszerzéseire, valamint azon beszerzésekre, amelyek megvalósítása részben vagy egészében nem hazai költségvetési forrásból történik; - a fenti, első bekezdésben meghatározott szervezetek közül a közalapítványok, a nem száz százalékban állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetek, valamint a 9. § (1) bekezdésében meghatározott alapítványok a rendelet előírásait kizárólag az államháztartás alrendszereiből származó pénzeszközök felhasználásával történő beszerzéseikre, szerződéskötéseikre kötelesek alkalmazni. A hivatkozott kormányrendelet 2. §-a értelmében a közbeszerzések indokoltságának vizsgálata, és a közbeszerzési eljárások, valamint a rendelet hatálya alá tartozó szerződések ellenőrzése a nemzeti fejlesztési miniszter feladata. Ennek érdekében a közbeszerzési eljárások indokoltságának megítélésével, a központi ellenőrzés koordinálásával, a kapcsolódó nyilvántartások vezetésével, valamint a rendelet hatálya alá tartozó szerződések ellenőrzésével és engedélyezésével összefüggő feladatokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) látja el. Ennek megfelelően a kormányrendelet 1. §-ának (1) bekezdésben meghatározott személyek vagy szervek a közbeszerzéseik megkezdését megelőzően a nemzeti fejlesztési miniszter hozzájárulását kötelesek kérni. A következőkben a kormányrendelet arról ír, hogyan kell a miniszter hozzájárulását kérni. A nemzeti fejlesztési miniszter hozzájárulása hiányában a közbeszerzési eljárás nem kezdhető meg. A nemzeti fejlesztési miniszter jogosult bármely közbeszerzési eljárásba, az eljárás bármely szakaszában megfigyelőt delegálni, erről az érintett szervezetet értesíti. A szabályozás a továbbiakban a megfigyelőre is részletesebben kitér. Például hogy a bontást - kétszakaszos eljárás esetén a részvételi szakasz bontását - megelőzően a delegált megfigyelő megvizsgálja, hogy az eljárásban a jóváhagyott ajánlat(tétel)i/részvételi felhívás és dokumentáció került-e közzétételre, illetve kiküldésre, és az ajánlattételi - kétszakaszos eljárás esetén a részvételi - határidő lejárta előtt legalább 5 munkanappal jelentést tesz az NFM részére. Az eljárás során továbbá az 1. § (1) bekezdésben meghatározott személyek vagy szervek kötelesek egyeztetést kezdeményezni az általuk lefolytatott közbeszerzési eljárások ajánlati szakaszának eredményhirdetését megelőzően legalább 5 munkanappal, az összegezés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2706
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést