Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

74 találat a megadott bírálati szempontok tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Ajánlatkérő által előírt követelmény minősítése

Kérdés: A bírálati részszempontra tett előírás (nevezetesen hogy egész számmal kell azt megadni) az ajánlatkérő által előírt formai követelménynek minősül-e? Ilyen esetben nem lehetne érvényteleníteni az ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pont második fordulata alapján?
Részlet a válaszból: […]hiánypótoltatható, hibája nem kiküszöbölhető, és a hibából, hiányosságból más következmény is adódik. Ha a formai hiányosság nem eredményez mást, mint például egy számozás hiányát, vagy egy nyilatkozat címében történő hibát, vagy akár sorrendi pontatlanságot, ettől még az ajánlat értékelhető, valójában olyan nem fontos részletkérdésnek minősül a hiba, amely kizárólag formai szempontból érinti az ajánlatot, más következménnyel nem jár. A kifejezetten formai gyengeség feltétele tehát, hogy hiánypótoltatható legyen, melyet nem köteles az ajánlattevő teljesíteni. Erre utal a Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja. Ténykérdés ugyanakkor, hogy ezt az érvénytelenségi okot a vonatkozó jogszabályi rendelkezés ilyen explicit módon nem mondja ki. De attól, hogy az egyébként formai szempontnak is tekinthető értékelési részszempont számformátumát az ajánlatkérő például tartalmi kérdésnek is tekinti, még nem sérti meg az ajánlattevő jogait, mivel a formai követelmény egyben tartalmi szempont is, míg a Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja kizárólag formai kérdésre utal a következők szerint: "...egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit".Ebben az esetben tehát nemcsak a formai kérdés definícióját kell vizsgálni, hanem annak következményét is, amennyiben a formai hiányosság, gyengeség egyben azt eredményezi,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. augusztus 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3470

2. találat: Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása

Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?
Részlet a válaszból: […]részszempontot több alszempontra osztja. Ez esetben tehát nem kizárt, hogy az ajánlatkérő az ár szempontját alszempontokra bontsa. Amennyiben a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szerinti bírálati szempontot kívánják alkalmazni, nincs jogszerű lehetőség arra, hogy az ellenszolgáltatás szempontján belül további alszempontokat határozzanak meg. 3. A részszempontok és a részszempontokhoz tartozó súlyszámok meghatározása körében ajánlatkérők törekedjenek arra, hogy azok a beszerzés tárgyának lényeges körülményeit és a lényeges szerződéses feltételeket fejezzék ki. Így nem kizárt, hogy az ajánlati ár - mint részszempont - súlyszáma a legalacsonyabb, feltéve természetesen, hogy az ajánlati ár súlyszáma tükrözi annak tényleges jelentőségét, valamint a bírálati szempontrendszer kialakítása egyéb tekintetben is megfelel a Kbt. előírásainak. 4. Gondolják végig az ajánlatkérők, vajon az egyes részszempontokon belül kívánnak-e több tartalmi elemet értékelni. Ebben az esetben a tartalmi elemeket az esélyegyenlőség biztosítása és a verseny tisztasága alapelvi követelményeire tekintettel alszempontként nevesítsék, és adják meg azok tényleges jelentőségével arányban álló súlyszámát is. Az alszempontok esetén is irányadó, hogy azok súlyszámának az alszempont tényleges jelentőségével kell arányban állnia. Az alszempontok kialakítását illetően a Közbeszerzések Tanácsa felhívja az ajánlatkérők figyelmét arra, hogy azok körében további szempont (tartalmi elem) meghatározására nincsen mód. Fontos, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban rögzített részszemponthoz az ajánlati felhívásban és ne a dokumentációban rendeljen alszempontokat, mert a Kbt. 57. §-ának (5) bekezdése csak azt teszi lehetővé, hogy a dokumentációban az értékelési módszer részletes ismertetése történjen meg. Hangsúlyozandó, hogy az ajánlatkérőknek az egyes részszempontokon belüli alszempontok tartalmát kellő egyértelműséggel, oly módon kell meghatározniuk, hogy azokon keresztül az ajánlatkérő ne ugyanazon vagy részben ugyanazon ajánlati tartalmi elemet értékelje. 5. Ellenőrizzék az ajánlatkérők, hogy az ajánlatok összehasonlíthatósága érdekében részszempontonként (alszempontonként) megadták-e azt a - közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kapcsolatban álló - mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőt, amely alapján az ajánlattevők megajánlásaikat megtehetik, illetve amely alapján az ajánlatok egymással ellenőrizhető módon összehasonlíthatók [Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pont]. 6. Az értékelési ponttartomány alsó és felső hatá­rának meghatározása - az ajánlatkérő erre vonatkozó külön előírása nélkül - nem jelenti önmagában azt a kötelezettséget, hogy az ajánlatkérőnek kötelezően ki kell osztani a ponttartomány határainak pontszámait. A ponttartomány meghatározása azt a célt szolgálja, hogy az ajánlatkérőnek ezen belül kell megállapítania a részszempontokra adható pontszámokat. 7. Bár a Kbt. lehetővé teszi, hogy részszempontonként a ponthatárok közötti pontszámok kiosztásának módszere különböző legyen, az ajánlatkérők törekedjenek a módszerek számának csökkentésére, mert a különböző értékelési módszerek alkalmazása - különösen ugyanazon részszemponthoz tartozó alszempontok esetén - már a pontkiosztás során jelentősen befolyásolhatja a részszempont (alszempont) tényleges jelentőségével arányban álló súlyszám hatását. 8. Vizsgálják meg az ajánlatkérők, kívánnak-e az ellenszolgáltatást tartalmazó bírálati szemponton vagy részszemponton (alszemponton) kívüli részszempontok (alszempontok) körében olyan minimumértéket meghatározni, amelyet az ajánlattevőknek mindenképpen meg kell ajánlaniuk, vagy olyan maximumértéket megállapítani, amelyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt a Kbt. 57. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerinti ponthatár felső határával azonos számú pontot adnak. Hívják fel az ajánlattevők figyelmét arra, hogy az adott értékelési szempontot mely intervallumon értékelik. Az intervallum meghatározásánál figyelemmel kell lenni annak szakmai indokoltságára. A Kbt. 2010. szeptember 15-étől hatályos rendelkezései értelmében [57. § (7)-(8) bekezdés] az ajánlattevői megajánlások fenti módon történő korlátozását (vagyis egy értékelési intervallum meghatározását) a Kbt. az ellenszolgáltatásra (mint bírálati szempontra vagy részszempontra, illetve alszempontra)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2749
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Árak megadása az ajánlatban változó jelleggel

Kérdés: A Kbt. alapján van-e lehetőség arra, hogy az árakat nem fixen, hanem változó jelleggel adja meg az ajánlattevő?
Részlet a válaszból: […]összehasonlítása, értékelése tekintetében is lényeges tényező, azaz alapvetően meghatározza, hogy ki lesz, melyik ajánlat lesz az eljárás nyertese. Abban az esetben ugyanis, ha az ajánlatkérő az 57. § (2) bekezdés a) pontja szerint a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempontját választotta, az ellenszolgáltatás (ajánlati ár) összege alapján állítja sorba az ajánlatokat, és az lesz a nyertes, aki a legkedvezőbb árat ajánlotta. Abban az esetben, amikor az 57. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, azaz az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja alapján történik az értékelés, akkor is számít az ellenszolgáltatás összege, azaz az ajánlati ár, hiszen az 57. § (4) bekezdés szerint a részszempontok között mindig értékelni kell az ellenszolgáltatást. A fentiek alapján tehát úgy véljük, hogy az ajánlatkérőnek kell meghatároznia azt, hogy az adott közbeszerzési eljárásban, az adott közbeszerzési szerződés tekintetében mit tekint ellenszolgáltatásnak, azt az ajánlattevőnek hogyan kell megadnia, és hogyan történik az ajánlati árak összehasonlítása, a legjobb ár, illetve a nyertes ajánlat kiválasztása. Egy 10 évre szóló bérleti szerződés esetén például értelemszerűen változni fognak az ajánlatkérő által fizetett bérleti díjak, mert ilyen a szerződés természete, azaz ebben az esetben fogalmilag kizárt, hogy 10 évre fix bérleti díjat lehessen megajánlani. Ebben az esetben azt lehet előírni, hogy az ajánlattevő az induló bérleti díjat adja meg, és célszerű kikötni, hogy azt a pályáztatás évében és az azt követő évben nem lehet változtatni. Ez tekinthető fix díjnak. Rendelkezni kell továbbá arról is a dokumentációban, illetve a szerződésben,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2649

4. találat: Bírálati szempont építési beruházásnál

Kérdés: Az új törvényben eltörölték az építési beruházásokra vonatkozó külön előírásokat, így a bírálati szempontra vonatkozókat is. Lehet-e bírálati szempont építési beruházás esetében csak a vállalási ár, ha a szerződésben már előre kikötöttük a garancia idejét, kötbért stb.?
Részlet a válaszból: […]vezetett be az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési eljárások dokumentációja vonatkozásában, két lépcsőben - július 25-ei, illetve szeptember 15-ei időponttal - hatályon kívül helyezte az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló kormányrendelet rendelkezéseit. Tehát ennek megfelelően már nem kötelező az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjának alkalmazása építési beruházás beszerzése esetében. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy a Kbt. szerint továbbra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2517
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Ajánlattevő választhatósága keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban ajánlatkérőnek az egyedi szerződésekre milyen arányban kell választania ajánlattevők közül?
Részlet a válaszból: […]ajánlattevőtől közvetlenül rendelniük. Erre a közszolgáltató ajánlatkérőknek nincs lehetőségük, azaz a keretmegállapodásos partnereket minden esetben versenyeztetniük kell. A megrendelés során azonban nincs ajánlatkérőnek olyan kötelezettsége, hogy megrendeléshez juttassa minden keretmegállapodásos partnerét, továbbá nem is oszthatja le a kapacitást, és tilthat el bizonyos ajánlattevőket egy-egy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. november 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2154
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Ajánlattevői kör meghatározása a kiírásban

Kérdés: Meg kell-e határozni a kiírásban, hogy ki nyújthat be ajánlatot?
Részlet a válaszból: […]vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz; ajánlattevőnek minősül a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is. Az ajánlattevők lehatárolására nincs tehát szükség, mert azt a Kbt. fentiek szerint tartalmazza. Azonban, ha például az ajánlatkérő projekttársaság létrehozására kívánja kötelezi az ajánlattevőket,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. november 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2144
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Résztvevői minőség korlátjai közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Ha egy közbeszerzési eljárásban nem vagyok ajánlattevő, nem teszek közös ajánlatot más ajánlattevővel, és nem vagyok erőforrást nyújtó szervezet sem, akkor lehetek-e több ajánlattevőnek egyidejűleg ugyanabban a közbeszerzési eljárásban 10 százalék feletti alvállalkozója? 2009. július 22-étől a Kbt. módosított 70. §-ának (4) bekezdése nem egyértelmű, több helyről kértem információt - jogászoktól is -, mindenki mást mond. Az április 1-jei változás szerint "...nem vehet részt egynél több ajánlattevő (közös ajánlattevő) a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójaként és erőforrást nyújtó szervezetként". Eszerint egyértelmű, hogy nem lehetek egyszerre több ajánlattevőnél ugyanabban az eljárásban 10 százalék feletti alvállalkozó. Július 22-től "...nem jelenhet meg több ajánlattevő (közös ajánlattevő) ajánlatában egyidejűleg a közbeszerzés értéknek tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóként és erőforrást nyújtó szervezetként". Nem tudni, hogy most ez is jelenti, hogy egyidejűleg nem lehetek több ajánlattevőnél 10 százalék feletti alvállalkozó, vagy azt jelenti, hogy egyszerre nem lehetek 10 százalék feletti alvállalkozó, és erőforrást nyújtó szervezet egyszerre több ajánlattevőnél?
Részlet a válaszból: […]indokolását, nem változott a szöveg jelentése, azaz továbbra sincs lehetőség egy eljárásban (részajánlattétel esetén azonos részben) több ajánlattevő 10 százalékot
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2134
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Jogorvoslat eredményessége a gyakorlatban

Kérdés: A dokumentáció megvásárlása után úgy találtuk, hogy az egyik bírálati szempont sérti az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot. Ezzel kapcsolatban kérdést tettünk fel az ajánlatkérőnek, amelyet az meg is válaszolt. Álláspontunk szerint a válasz nem fogadható el, mert az egyenlő bánásmód nem teljesül, hiszen csak egy cég van, amely megkaphatja a pontokat speciálisan csomagolt és kiszerelt termékére, az összes többi nem (azt a tényt, hogy csak egy ilyen cég van, az ajánlatkérő nem is vitatta). Kérem véleményét, hogy jogi úton jó eséllyel támadható-e?
Részlet a válaszból: […]az esélyegyenlőséget sértené. Véleményünk szerint a megtámadás sikere kétséges, hiszen nem alkalmassági kritérium, hanem csak előnyt jelent ajánlattevő részére, melynek szükségességét az ajánlatkérő vélhetően meg tudja indokolni. Ha azonban a kérés olyan mértékben különleges, hogy az
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2125

9. találat: Újonnan alakult építőipari cég részvétele közbeszerzésben

Kérdés: Újonnan alakult építőipari kivitelező cég milyen módon tud indulni közbeszerzési pályázaton, ha az előző évekből nem rendelkezik a pénzügyi és gazdasági alkalmassághoz szükséges éves beszámolóval, forgalmi adatokkal, a műszaki és szakmai alkalmassághoz szükséges referenciával, szakemberrel, létszámmal, eszközökkel, berendezésekkel, műszaki felszereléssel?
Részlet a válaszból: […](felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló igazolással; - a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának benyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét); - az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról, és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak - Kbt. 66. § (1) bekezdésének a)-c) pontjai. Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére - igazolható - az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével (legalább a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szállítás tárgya, továbbá az ellenszolgáltatás összege vagy a korábbi szállítás mennyiségére utaló más adat megjelölésével); - a beszerzendő áru leírásával, mintapéldányának, illetőleg fényképének bemutatásával, amelynek eredetiségét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell; - elismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító szervezettől származó tanúsítvánnyal, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra történő hivatkozással egyértelműen meghatározott áru megfelel bizonyos leírásoknak vagy szabványoknak; - a termelési képességéről, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha az áru összetett, vagy ha különleges célra szolgál - Kbt. 67. § (1) bekezdésének a), d), e) és f) pontjai. Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható - az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével; - az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással; - indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő a teljesítés során alkalmazni tud - Kbt. 67. § (2) bekezdésének a), d) és f) pontjai. Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá arra, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni - igazolható - az előző legfeljebb három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével (legalább a teljesítés ideje, a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. augusztus 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2064

10. találat: Közvetlen és közvetett ajánlattétel

Kérdés: Lehetünk-e ugyanabban az eljárásban ajánlattevők, és ugyanakkor tehetünk-e termékeinkre ajánlatot a hozzánk forduló - ugyanebben az eljárásban szintén ajánlattevőként részt vevő - nagykereskedőkön keresztül is?
Részlet a válaszból: […]szerint. Az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében - nem tehet közös ajánlatot más ajánlattevővel, illetőleg abban más ajánlattevő - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt - alvállalkozójaként sem vehet részt, továbbá más ajánlattevő számára erőforrást sem biztosíthat. Ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében - az adott személy, szervezet nem vehet részt egynél több ajánlattevő (közös ajánlattevő) közbeszerzés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2035
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést