Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása

Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] Az alapvető kérdés valójában az, hogy egyáltalán a megajánlott termék típusát üzleti titokká lehet-e nyilvánítani. A kérdésben jelzett ügy valóban nagyon hasznos, érdemes áttekinteni az üzleti titok témája iránt érdeklődőknek. Az érintett döntésben a kérelmező (5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Ajánlatkérő által előírt követelmény minősítése

Kérdés: A bírálati részszempontra tett előírás (nevezetesen hogy egész számmal kell azt megadni) az ajánlatkérő által előírt formai követelménynek minősül-e? Ilyen esetben nem lehetne érvényteleníteni az ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pont második fordulata alapján?
Részlet a válaszából: […] Az értékelési részszempont tartalma nem lehet formai követelmény. Amennyiben a felolvasólap formájáról, vagy egy nyilatkozat egységes nyilatkozatként történő benyújtásáról van szó, mindez nem érint tartalmi kérdéseket. Ha azonban például az elektronikus formában tett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása

Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?
Részlet a válaszából: […] Az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjárakötelezés néhány esetben, például a versenypárbeszéd esetében kifejezettelőírás, de mindez nincs különösebb hatással a legalacsonyabb összegűellenszolgáltatás választásának gyakoriságára hazánkban.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.
Kapcsolódó címke:

Árak megadása az ajánlatban változó jelleggel

Kérdés: A Kbt. alapján van-e lehetőség arra, hogy az árakat nem fixen, hanem változó jelleggel adja meg az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt.-ben nem találunk olyan rendelkezést, amely tiltaná azárváltoztatást, illetve kógensen előírná azt, hogy az árakat csak fix jelleggellehet megadni.Erre tekintettel, véleményünk szerint, a közbeszerzés, abeszerzés tárgya, illetve a megkötni tervezett szerződés jellemzői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Bírálati szempont építési beruházásnál

Kérdés: Az új törvényben eltörölték az építési beruházásokra vonatkozó külön előírásokat, így a bírálati szempontra vonatkozókat is. Lehet-e bírálati szempont építési beruházás esetében csak a vállalási ár, ha a szerződésben már előre kikötöttük a garancia idejét, kötbért stb.?
Részlet a válaszából: […] A Magyar Közlöny 2010. évi 117. számában, 2010. július 9-énkerült kihirdetésre az építési beruházások közbeszerzési eljárás soránkészítendő dokumentációjának tartalmáról szóló 215/2010. kormányrendelet. Arendelet amellett, hogy részben új szabályokat vezetett be az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Ajánlattevői kör meghatározása a kiírásban

Kérdés: Meg kell-e határozni a kiírásban, hogy ki nyújthat be ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-ának 1. pontjában egyértelműen rögzíti azajánlattevők körét. Ennek értelmében ajánlattevő: az a természetes személy,jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes jogaszerint jogképes szervezet, aki, illetőleg amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlattevő választhatósága keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban ajánlatkérőnek az egyedi szerződésekre milyen arányban kell választania ajánlattevők közül?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodásos eljárás második részében a klasszikusajánlatkérőknek a központosított közbeszerzés rendszerében lehetőségük van akeretmegállapodásos partnerek közül a legjobb ajánlattevőtől közvetlenülrendelniük. Erre a közszolgáltató ajánlatkérőknek nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.
Kapcsolódó címkék:  

Résztvevői minőség korlátjai közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Ha egy közbeszerzési eljárásban nem vagyok ajánlattevő, nem teszek közös ajánlatot más ajánlattevővel, és nem vagyok erőforrást nyújtó szervezet sem, akkor lehetek-e több ajánlattevőnek egyidejűleg ugyanabban a közbeszerzési eljárásban 10 százalék feletti alvállalkozója? 2009. július 22-étől a Kbt. módosított 70. §-ának (4) bekezdése nem egyértelmű, több helyről kértem információt - jogászoktól is -, mindenki mást mond. Az április 1-jei változás szerint "...nem vehet részt egynél több ajánlattevő (közös ajánlattevő) a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójaként és erőforrást nyújtó szervezetként". Eszerint egyértelmű, hogy nem lehetek egyszerre több ajánlattevőnél ugyanabban az eljárásban 10 százalék feletti alvállalkozó. Július 22-től "...nem jelenhet meg több ajánlattevő (közös ajánlattevő) ajánlatában egyidejűleg a közbeszerzés értéknek tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóként és erőforrást nyújtó szervezetként". Nem tudni, hogy most ez is jelenti, hogy egyidejűleg nem lehetek több ajánlattevőnél 10 százalék feletti alvállalkozó, vagy azt jelenti, hogy egyszerre nem lehetek 10 százalék feletti alvállalkozó, és erőforrást nyújtó szervezet egyszerre több ajánlattevőnél?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint, elemezve a szöveg változását, továbbá amódosítás indokolását, nem változott a szöveg jelentése, azaz továbbra sincslehetőség egy eljárásban (részajánlattétel esetén azonos részben) többajánlattevő 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.
Kapcsolódó címkék:    

Jogorvoslat eredményessége a gyakorlatban

Kérdés: A dokumentáció megvásárlása után úgy találtuk, hogy az egyik bírálati szempont sérti az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot. Ezzel kapcsolatban kérdést tettünk fel az ajánlatkérőnek, amelyet az meg is válaszolt. Álláspontunk szerint a válasz nem fogadható el, mert az egyenlő bánásmód nem teljesül, hiszen csak egy cég van, amely megkaphatja a pontokat speciálisan csomagolt és kiszerelt termékére, az összes többi nem (azt a tényt, hogy csak egy ilyen cég van, az ajánlatkérő nem is vitatta). Kérem véleményét, hogy jogi úton jó eséllyel támadható-e?
Részlet a válaszából: […] A rendelkezésre álló információk alapján a speciáliscsomagolás, kiszerelés előnyt jelent, de nem olyan aránytalan előnyt, ami azesélyegyenlőséget sértené. Véleményünk szerint a megtámadás sikere kétséges,hiszen nem alkalmassági kritérium, hanem csak előnyt jelent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Újonnan alakult építőipari cég részvétele közbeszerzésben

Kérdés: Újonnan alakult építőipari kivitelező cég milyen módon tud indulni közbeszerzési pályázaton, ha az előző évekből nem rendelkezik a pénzügyi és gazdasági alkalmassághoz szükséges éves beszámolóval, forgalmi adatokkal, a műszaki és szakmai alkalmassághoz szükséges referenciával, szakemberrel, létszámmal, eszközökkel, berendezésekkel, műszaki felszereléssel?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő előírja, és ajánlattevő nem képesmegfelelni az alkalmassági követelményeknek, akkor erőforrás-szervezet bevonásáravan lehetőség korlátlanul, amennyiben az újonnan alakult cég tulajdonosa, vagyaz újonnan alakult cég tulajdonában álló cég képes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.
1
2
3
8