Jogutódlás az ajánlatkérői oldalon

Kérdés: Egy meglévő szerződésünkkel kapcsolatban a megbízónk szóban jelezte, hogy a mostanában zajló kormányzati átalakítások miatt várhatóan más szervezet részére kell teljesítenünk. Ez lehetséges egy közbeszerzésben elnyert szerződés esetében?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szerződés megváltoztatására vonatkozó szabályok köre attól függően határozható meg, hogy a módosítások a szerződés alanyát, azaz a szerződéskötő ajánlatkérőt, vagy a szerződés tartalmát (pl. teljesítési helyszín megváltoztatása) érintik-e.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 15.

Adatok nyilvánossága

Kérdés: Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 168. §-a szerint a 6. mellékletében megjelöltek kötelesek az ott meghatározott adatokat a leírt módon és időpontokban közzétenni. A 6. melléklet 12. pontja szerint kötelezően közzéteendő közérdekű adat, a közbeszerzési eljárás eredményeként az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, továbbá a fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap terhére megkötött, nettó 100 millió forint teljesítési értéket meghaladó szerződések alapján teljesített kifizetés összege, közvetlen jogosultja és a kifizetés időpontja. A közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött nettó 100 millió forint teljesítési értéket meghaladó szerződések esetén a több kisebb összegű, folyamatos kifizetésekre is, vagy csak az egyösszegű nettó 100 millió forintot meghaladó kifizetésekre vonatkozik a közzétételi kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 107. § (1) pontja szerint a költségvetési szervek e törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatásokat teljesítenek.Az Áht. szabály értelmében általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 17.

Keretmegállapodás verseny-újranyitásának rögzítése EKR-ben

Kérdés: Az ajánlatkérő a DKÜ által létrehozott DBR 2. ajánlattételi szakaszát folytatta le az IDPR-ben. Jelenleg szerződéskötési szakaszban tart az eljárás. Szükséges-e az ajánlatkérő által lefolytatott eljárást EKR-ben rögzíteni, mint EKR-n kívül lefolytatott eljárást? Ha rögzíteni kell, akkor ezt mikor kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] A központi beszerző szervezetek kizárólag a negyedéves eredménytájékoztatókat teszik közzé a Kbt. által előírt adattartalommal, melyek az újraversenyeztetésekre és a közvetlen rendelésekre is vonatkoznak a Kbt. 37. § (4) bekezdés alapján, melyre a Közbeszerzési Levelek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 10.
Kapcsolódó címkék:      

Eredménytelenné nyilvánítási kötelezettség

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilvánítani, amennyiben csak egy ajánlat érkezett, és előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot? Van-e arra lehetőség, hogy ne hozzon döntést az ajánlatkérő, nem növelve ezzel szükségtelenül az adminisztrációt, és csökkentve a költségeket?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett eredménytelenségi ok az alábbiak szerint szól:„Kbt. 75. § (2) Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, hae) a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Összeférhetetlenség

Kérdés: Egy önkormányzati képviselő jelezte, hogy egy sportegyesületnél elnöki pozícióra választotta meg a küldöttgyűlés. A sportegyesület pályázhat-e az adott önkormányzathoz, ha a pályázat benyújtásával egyidejűleg az egyesület honlapján a 2007. évi CLXXXI. törvény 8. § e) bekezdése szerinti közzétételi kötelezettségének eleget tesz?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési összeférhetetlenség vizsgálata és annak elkerülése független az egyéb közzétételi kötelezettség teljesítésétől, mely a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény értelmében kötelező az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Nyilvánosság biztosítása a központosított közbeszerzésben

Kérdés: A Kormányhivatal mint Ajánlatkérő közbeszerzési eljárásai esetében nem az EKR-rendszerben lefolytatott, hanem az IDPR-, ill. a KEF-rendszerben történő közbeszerzési eljárások esetében a megkötött szerződéseket, ill. az azokhoz tartozó szerződésteljesítési adatokat közzé kell-e tenni az EKR-rendszerben? Milyen különbség van a szerződések, ill. azok teljesítési adatainak közzétételét illetően, ha
a) a közbeszerzési eljárás a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában egyedi megrendeléssel történik, vagy ha
b) a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában versenyújranyitással kerül lefolytatásra,
továbbá, mely jogszabályok mely vonatkozó pontjai adnak útmutatást a fentieket illetően?
Részlet a válaszából: […] A központi beszerző szervezetek kizárólag a negyedéves eredménytájékoztatókat teszik közzé a Kbt. által előírt adattartalommal, mely az újraversenyeztetésekre és a közvetlen rendelésekre is vonatkozik a Kbt. 37. § (4) bekezdése alapján.„37. § (1) Az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Ártáblázat közzététele

Kérdés: A nyertes ajánlattevő üzleti titoknak minősítette az ajánlatában a szakmai ajánlat részeként benyújtott ártáblázatot. Jogszerűen jár el az ajánlatkérő, ha a szerződés közzététele során az ártáblázatot nem teszi közzé a honlapján?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán a Kbt. nyilvánossággal kapcsolatos rendelkezéseire utalunk. A Kbt. 43. §-a rendelkezik arról, hogy a közzétételi kötelezettség mely közbeszerzési dokumentumokra vonatkozik, és hogy az adott dokumentumokat hol kell közzétenni. A közbeszerzési szerződések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.
Kapcsolódó címkék:    

Részteljesítési határidő módosítása

Kérdés: Amennyiben a szerződésben a részteljesítési határidőket nem, csak a végső teljesítési határidőt kötbérezzük, de szeretnénk a köztes határidőket módosítani, közzé kell tenni tájékoztató hirdetményt a szerződésmódosításról, vagy nem szükséges, mert egyébként nincs kötbérkövetkezménye a köztes határidőknek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 131. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő és az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, a szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően kötik meg a közbeszerzési szerződést. Az így megkötött szerződés tartalmától –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Nyilvánosság biztosítása nemzeti rezsimes kivétel esetében

Kérdés: A Kbt. 111. §-a tartalmazza a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő azon beszerzéseket, amelyeket az ajánlatkérő kivételként kezelhet. Ez esetben mit jelent az a törvényi megfogalmazás, hogy "E törvényt nem kell alkalmazni"? Van-e a klasszikus ajánlatkérőnek bármiféle közzétételi kötelezettsége az e körbe tartozó közbeszerzései esetén? Ideértve például a Kbt. 137. § (2) bekezdésében rögzített önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény közzétételét is?
Részlet a válaszából: […] Nem, ebben az estben nincs közzétételi kötelezettsége az ajánlatkérőnek, mivel a törvény alkalmazása alóli kivétel egyben mentesíti az ajánlatkérőket a közzétételi kötelezettség alól, hiszen nem kell lefolytatniuk közbeszerzési eljárást. Kivételek ez alól azok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Tájékoztatási kötelezettség in-house szerződés teljesítéséről

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő in-house szerződés esetén az EKR/CoRe-ban közzétenni a szerződés teljesítésével kapcsolatos adatokat a Kbt 43. § (1) bekezdés c) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szövegezése alapján valóban nem egyértelmű, hiszen a Kbt. 43. § (1) bekezdés a) pontja az in-house szerződésekről beszél, a b) pont a közbeszerzési szerződésekről, a c) pont szerződésekről, miközben a Kbt. szerint a szerződés teljesítésével kapcsolatos adatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.
1
2
3
6