Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

21 találat a megadott eredménytelen eljárás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Árlejtés lefolytatása egy ajánlattevővel

Kérdés: Lefolytathatom-e az árlejtést, ha csak egy ajánlattevőm van? Nem akarok eredménytelen eljárást, de bízom abban, hogy az egyetlen ajánlattevőm az árlejtés során alacsonyabb árat fog ajánlani. Ellenkező esetben meghaladjuk a fedezetet. Szükségszerű-e az eredménytelenség megállapítása, amikor észszerű lenne lefolytatni az árlejtést ebben az esetben is?
Részlet a válaszból: […]feltételezhetően magasabb árat adott, melyet az árlejtés során tervezett csökkenteni. Így jogos a kérdező felvetése, hogy miért ne lehetne egy ajánlattevő esetében is árlejtést lefolytatni.A Kbt. 108. §-ának (8a) bekezdése alapján, ha nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot, és az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy fenntartja ennek a lehetőségét, dönthet úgy, hogy nem tart elektronikus árlejtést, hanem a benyújtott ajánlat bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást. Ebben az esetben a döntéséről haladéktalanul értesíti az ajánlattevőt, az ajánlattevő ajánlati kötöttsége az értesítés ajánlatkérő általi megküldésével áll be.A Kbt. fenti szabálya eleve abból indul ki, hogy az ajánlatkérőnek gondolnia kell arra az esetre, amikor kevés ajánlattevő tesz ajánlatot, és nem bízik a versenyben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4653

2. találat: Eredménytelen eljárást követő más eljárásfajta alkalmazása

Kérdés: Eredménytelen eljárás esetén mikor/hogyan lehet meghívásos, tárgyalásos eljárásba fordulni, illetve ha erre nincs lehetőség, hogyan írhatok ki úgy pályázatot, hogy részvételi szakasszal előminősítsem a jelentkezőket?
Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha- az ajánlatkérő igényeit nem lehet kielégíteni a piacon azonnal rendelkezésre álló kész megoldások kiigazítása, egyéni igényekhez alakítása nélkül;- a közbeszerzés tárgya tervezést vagy innovatív megoldásokat tartalmaz;- a szerződés jellegével, összetettségével vagy jogi és pénzügyi kialakításával kapcsolatos sajátos körülmények vagy az ezekhez kötődő kockázatok miatt előzetes tárgyalások nélkül nem választható ki a legkedvezőbb ajánlat;- az ajánlatkérő a műszaki leírást nem tudja kellő pontossággal elkészíteni a külön jogszabályban meghatározottak szerinti szabványok, európai műszaki értékelés, közös műszaki előírások vagy műszaki referenciák valamelyikére való hivatkozással; vagy- megelőzőleg a nyílt vagy meghívásos eljárás azért lett eredménytelen, mert kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be, vagy az eljárás a 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján úgy lett eredménytelen, hogy az eljárásban benyújtott minden ajánlat meghaladta az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét - a)-e) pontok.Válaszunkban nem térünk ki az innovációs partnerségre, illetve a versenypárbeszédre, feltételezzük, hogy a kérdező ennél egyszerűbb eljárásforma választásában érdekelt.A kérdésben jelzett előminősítés helyett a fentiekben a részvételi szakasszal induló eljárásokat soroltuk fel, melyek közül a meghívásosban nem lehet tárgyalni, míg a tárgyalásos forma esetében igen. Felvetődik ugyanakkor a lehetőség, hogy az ajánlatkérő ne hirdetményes, hanem hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kezdeményezzen. Ebben az esetben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapját szigorúbban kell meghatározni. A kezdeményezéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Hatósághoz is el kell juttatni a felhívást, melyet a Hatóság határozata minősít, azaz nem az ajánlatkérő dönti el, hogy jogszerű-e a jogalap az adott eljárás választásakor. Ha az első eljárás eredménytelen - ahogyan a kérdező ezt jelzi -, úgy az alábbi jogalapok jöhetnek szóba leginkább.A Kbt. 98. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha- a 85. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt előfeltételek fennállnak, és a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, valamint az ajánlatkérő a tárgyalásra meghívja a nyílt vagy a meghívásos eljárás mindazon és csak azon ajánlattevőit, amelyek ajánlata nem a 73. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján érvénytelen, és ajánlatuk - adott esetben hiánypótlást követően - megfelelt az előírt formai követelményeknek;- a nyílt vagy a meghívásos eljárás azért volt eredménytelen, mert az eljárásban nem nyújtottak be ajánlatot vagy részvételi jelentkezést, vagy csak alapvetően nem megfelelő ajánlatot vagy részvételi jelentkezést nyújtottak be, feltéve, hogy a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4549

3. találat: Eljárás műszaki tartalom jelentős hibája esetén

Kérdés: Mi a megoldás akkor, ha az ajánlatkérő a bírálati szakaszban észleli, hogy nagyon komoly elírás történt a műszaki tartalomban, és ez ellehetetleníti a szerződés megkötését? Mire hivatkozhat, mit tehet?
Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárás 1. része vonatkozásában a kiadott árazatlan költségvetés »04 Villamos« részében a »Költségtérítések« munkafülön »Közmű bekötések; elektromos hálózat bekötése a közmű vezetékbe« 7., valamint a közműfejlesztési díj 8. tételt tüntette fel az árazatlan költségvetésben. Ezzel szemben azonban a valós állapotnak az árazatlan költségvetésben szereplő ezen tétel nem felelt meg, mert az építési telek elektromos árammal való táplálása elvégzésre került az ajánlatkérő részéről 2018. október 2-án, így a kiadott közbeszerzési dokumentáció tévesen tartalmazta a hivatkozott feladatot és tételt."Fentiek alapján az ajánlatkérő olyan költségelemet szerepeltetett a közbeszerzési dokumentációban, mely a valóságban már nem jelentett költséget, mert ezen költségelem alapját képező feladatot az ajánlatkérő elvégezte. A közbeszerzési dokumentáció tehát nem tükrözte a valós, tényleges helyzetet, mivel az eljárás előkészítése során az ajánlatkérő nem járt el kellő alapossággal, és a dokumentációban foglaltak nem a tényleges beszerzési igényét támasztották alá. Az ajánlatkérő közbeszerzési dokumentációja, benne az árazatlan költségvetése és műszaki leírása, tehát sem műszakilag, sem fizikailag nem megvalósítható, és nem biztosítja a gazdasági szempontból reális ajánlattétel lehetőségét.Fentiek okán az ajánlatkérő a Kbt. 2. § (3) és (4) bekezdésében foglalt alapelvi rendelkezés megsértését kérte megállapítani, valamint hivatkozott a Kbt. 71. § (3) és (8) bekezdéseinek sérelmére. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem tartalma szerint arra irányult, hogy a közbeszerzés 1. részében az ajánlatkérő által kiadott felhívás és dokumentáció, benne az árazatlan költségvetés nem felelt meg a beszerzés tényleges, valódi feltételeinek. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemben foglaltak alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő eljárásának előkészítése során elkövetett mulasztása a Kbt. 28. §-ában foglaltak megsértését eredményezte. Az ajánlatkérő bírságot nem kapott, a jogorvoslati fórum megsemmisített minden ajánlatkérői döntést és dokumentumot, így az eljárást az ajánlatkérő jogszerűen újrakezdheti. Függően az ajánlatkérő döntésétől, van lehetőség az eljárás eredménytelenné nyilvánítására, melynek korlátait a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4485

4. találat: Eredménytelen eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alapján

Kérdés: Mi a feltétele a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alkalmazásának?
Részlet a válaszból: […]jelleggel, hanem belátása szerint van lehetősége a közbeszerzési eljárás eredménytelenségének a kimondására, melyet uniós forrás költése esetében gyakran szükséges előírni az eljárás során.A Kbt. 75. §-ának (6) bekezdése ugyanakkor kötelezést tartalmaz az ajánlatkérő számára: első mondatában azt írja elő, hogy az eljárást megindító felhívásban kötelező szerepeltetni, hogy alkalmazza-e a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi okot.A fentiekben hivatkozott rendelkezés értelmében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban köteles megadni, hogy alkalmazza-e az adott eljárásban a 75. § (2) bekezdés e) pontját. A közbeszerzésekért felelős miniszter az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártát megelőzően előírhatja a 195. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők számára, valamint a támogatásban részesülő, a közbeszerzésekért felelős miniszter által jogszabály alapján ellenőrzött beszerzés vonatkozásában bármely ajánlatkérő számára a 75. § (2) bekezdés e) pontjának kötelező alkalmazását oly módon, hogy megfelelő időtartam álljon az ajánlatkérő rendelkezésére a szükséges intézkedések megtételére. Ebben az esetben az eljárást megindító felhívást az ajánlatkérő köteles a 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazását feltüntetve módosítani.A Kbt. 75. §-ának (6) bekezdése tehát nem az eredménytelenségi ok kötelező alkalmazására vonatkozó előírás, hanem az eljárást megindító hirdetmény tartalmi eleme: az ajánlatkérő számára kötelező előírást tartalmaz arra nézve, hogy a hirdetményben nyilatkozzon az eredménytelenségi ok alkalmazásáról. A Kbt. 75. § (6) bekezdésének első mondatából tehát csak az következik, hogy az ajánlatkérő kizárólag akkor alkalmazhatja a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése szerinti, az ajánlatkérő mérlegelésétől függő eredménytelenségi okot, ha előzőleg az eljárást megindító hirdetményben az szerepelt, hogy az ajánlatkérő e kérdéses eredménytelenségi okot alkalmazni fogja.A Kbt. 75. § (6) bekezdésének második mondata a normaszöveg első mondatától élesen elkülöníthető helyzetet szabályoz. A jogalkotó itt arról rendelkezik, hogy az ajánlatkérő számára kötelező a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenség alkalmazása abban az esetben, ha a közbeszerzésekért felelős miniszter ezt előírja a számára.A D. 369/2019. esetben a Döntőbizottság előbbieknek megfelelően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4405

5. találat: Ajánlattevők eredménytelen nyílt közbeszerzési eljárást követő, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Egy eredménytelenné nyilvánított nyílt közbeszerzési eljárást követően adott témában az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indít. Van-e lehetősége a korábbi konzorciumi formában jelentkező gazdasági szereplőt felhívni ajánlattételre? Amennyiben igen, és ez az ajánlattevő ebben az eljárásban nem konzorciumként, hanem önálló ajánlattevőként, vagy más konzorciumi taggal nyújt be ajánlatot, érvénytelenítheti-e az ajánlatát?
Részlet a válaszból: […]e) pontjában foglalt előfeltételek fennállnak, és a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, valamint az ajánlatkérő a tárgyalásra meghívja a nyílt vagy a meghívásos eljárás mindazon és csak azon ajánlattevőit, amelyek ajánlata nem a 73. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján érvénytelen, és ajánlatuk - adott esetben hiánypótlást követően - megfelelt az előírt formai követelményeknek - Kbt. 98. §-ának (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja.Mivel a konzorciumi tagok saját jogon tettek ajánlatot, így az ajánlatkérő kötelessége, hogy mindegyik konzorciumi tagot felhívja ajánlattételre. Mivel az ajánlattevőknek szabadságuk van eldönteni, hogy kivel kívánnak indulni egy adott közbeszerzési eljárásban, ezt a Kbt. nem akadályozza, így van lehetőség akár külön-külön ajánlatot benyújtani, illetőleg más konzorciumi partnerrel ajánlatot tenni. Érdemes megjegyezni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4316

6. találat: Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi ok értelmezése

Kérdés: A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján eredménytelen az eljárás, ha - a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével - egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést. Ha az ajánlatkérő az eljárásban biztosítja a részajánlattételi lehetőséget, és alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi okot, akkor a két ajánlatnak (megoldási javaslatnak), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi jelentkezésnek eljárásonként vagy részfeladatonként kell beérkeznie? Adott egy egyszakaszos eljárás két részajánlattételi lehetőséggel. Az ajánlattételi határidőben egy ajánlat érkezik be az 1. részfeladatra, és egy ajánlat érkezik be a 2. részfeladatra is. Ez esetben mikor jár el jogszerűen az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján: ha eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy mindegyik részfeladatra csak egy ajánlat érkezett be, vagy ha eredményessé nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy az eljárásban két ajánlatot benyújtottak?
Részlet a válaszból: […]bekezdése alapján az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha ... a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével - egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést - e) pont.A részekre történő ajánlattétel biztosítása a Kbt. 61. §-ának (5) bekezdése alapján becsült érték, tárgy és mennyiség meghatározását teszi szükségessé. A 61. § (6) bekezdés az egyes részek közötti elméleti kapcsolatot szabályozza, melyre a 75. § (2) bekezdése nem utal. Azaz a két ajánlattevőnek részenként kell két ajánlatot benyújtani ahhoz, hogy az adott rész eredményessé nyilvánítható legyen.A Kbt. 61. §-ának (5) bekezdése értelmében részekre történő ajánlattétel esetén az eljárást megindító felhívásban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni, illetve részvételre jelentkezni. Az ajánlatkérő részekre történő ajánlattétel lehetőségének biztosítása esetén a közbeszerzés becsült értékét, tárgyát és mennyiségét részenként is meghatározza.A 6) bekezdés akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározza, hogy ajánlat (részvételi jelentkezés) egy, több vagy minden rész tekintetében benyújtható-e. Az ajánlatkérő korlátozhatja, hogy ugyanazon ajánlattevő legfeljebb meghatározott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4314

7. találat: Formai követelmények nemteljesítésének hatása az ajánlat érvényességére

Kérdés: Jól értjük, hogy a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján formai követelmények nemteljesítése nem okozhatja az ajánlat érvénytelenségét, ellenben a Kbt. 98. § (2) bekezdésének a) pontja eredménytelen eljárást követően kizárja egy esetleges második, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásból azokat az ajánlattevőket, akik az első eljárásban nem felelnek meg a formai követelményeknek? Nincs ellentmondás abban, hogy az első előírás gyakorlatilag komolytalanná teszi a formai követelményeket, a második viszont döntő fontosságú tényezőként veszi figyelembe?
Részlet a válaszból: […]követelményeit - b)-e) pontok.A Kbt. 98. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha a 85. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt előfeltételek fennállnak, és a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, valamint az ajánlatkérő a tárgyalásra meghívja a nyílt vagy a meghívásos eljárás mindazon és csak azon ajánlattevőit, amelyek ajánlata nem a 73. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján érvénytelen, és ajánlatuk - adott esetben hiánypótlást követően - megfelelt az előírt formai követelményeknek.A 98. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően akkor hívhatja meg az ajánlatkérő az ajánlattevőket, amennyiben az ajánlatok érvénytelenségének alapja a korábbi nyílt vagy tárgyalásos eljárásban, hogy kizárták az ajánlattevőt - 73. § (1) bekezdés b) pont -, vagy nem felelt meg az alkalmassági követelményeknek - 73. § (1) bekezdés d) pont. Ez utóbbival egyenértékű, hogy az ajánlattevő nem igazolta megfelelően az alkalmassági követelményeknek való megfelelést. Kizárás esetében a törvény nem utal arra az esetre - 73. § (1) bekezdés c) pont -, amikor az ajánlattevő valamely, az adott eljárásban felmerült magatartása miatt történt a kizárás. A Kbt. 98. § (2) bekezdésének a) pontja ugyanakkor kifejezetten nem utal arra az érvénytelenségi okra - 73. § (1) bekezdés e) pont -, mely esetben az ajánlat egyéb módon nem felelt meg a felhívásban, dokumentumokban, jogszabályokban meghatározott feltételeknek, kivéve, ha a formai követelményeket nem teljesítette az ajánlattevő, részvételre jelentkező.Kétféle értelmezése lehet a hiánypótlás biztosításának: vagy az előző eljárás során kellett bekövetkeznie, vagy a két eljárás között kellett hogy valamely eljárási cselekmény történjen. Az alábbiakban ennek megfelelően tárgyaljuk a két lehetőséget.Mivel a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontjában felsorolt formai követelmény miatti hiányosság nem eredményez érvénytelenséget, így a törvény 98. § (2) bekezdésének a) pontjában jelzett hirdetmény nélküli tárgyalásos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4254

8. találat: Eredménytelenségi ok fennállásának ellenőrizhetősége

Kérdés: Az elektronikus közbeszerzésekre vonatkozó kormányrendelet említ egy új eredménytelenségi okot: azt az esetet, ha az EKR működési hibája olyan jogsértést eredményez, amely nem orvosolható. Ha az ajánlatkérő erre hivatkozva eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, az ajánlattevő hogyan ellenőrizheti ezt?
Részlet a válaszból: […]üzemeltetői tájékoztatás. Ez alapján megítélhető, hogy mely szolgáltatások milyen hosszú időre nem voltak elérhetők. Az elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartásával és működtetésével kapcsolatos szabályokról szóló 40/2017. MvM rendelet 3. §-a határozza meg azokat a kötelező elemeket, melyet az üzemzavarról szóló tájékoztatásnak tartalmaznia kell.A hivatkozott rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti üzemzavar esetén az EKR üzemeltetője az üzemzavar észlelését és beazonosítását követően haladéktalanul köteles az EKR honlapján - vagy annak működésképtelensége esetén a saját honlapján - tájékoztatást közzétenni, valamint a tájékoztatásnak a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételét is kezdeményezni. A tájékoztatásban fel kell tüntetni:- az üzemzavarral érintett szolgáltatások körét és- az EKR üzemeltetőjének az üzemzavar ideje alatt folyamatosan működő ügyfélszolgálati elérhetőségét - a) és b) pontok.A (2) bekezdés alapján az EKR üzemeltetője köteles az üzemzavar észlelésére vonatkozó bejelentések fogadását folyamatosan, az általa közzétett elérhetőségeken (legalább elektronikus úton, munkanapokon nyolc és tizennyolc óra között telefonon is) biztosítani, és azokat kivizsgálni.Az EKR és a NEKSZT honlapján a fentieknek megfelelően meg kell, hogy jelenjen az EKR működési hibájának súlyosságára vonatkozó információ. Például az alábbi linken elérhető a 2018. május 18-i részletes üzemzavarról szóló tájékoztató: https://nekszt.hu/kozlemenyek/reszleges-uzemzavar-05-18/"Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) technikai okokból részlegesen üzemelt, általános lassulás volt tapasztalható.Érintett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4179

9. találat: Eredménytelenné nyilvánítás forráshiány miatt

Kérdés: Ha feltételesen indítok egy uniós nyílt eljárást, melyet a felhívásban is jelzek, majd az értékelés során már hivatalosan is kiderül, hogy nem lesz forrás, azaz az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani, mikor tehetem ezt meg? Azonnal vagy az értékelést követően?
Részlet a válaszból: […]legrövidebb időn belül köteles elbírálni. Az ajánlatkérő a 69. §-tól eltérően az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést, ha az adott eljárásban végleges árajánlatok mindegyike meghaladja a - 75. § (4) bekezdésének megfelelően igazolt - rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét. Ha az ajánlatkérő nem végzi el az ajánlatok bírálatát, az eredménytelen eljárásra tekintettel az ajánlatkérő nem élhet a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indításának lehetőségével a 98. § (2) bekezdés a) pontja szerint. Az ajánlatkérő a 69. §-tól eltérően az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést akkor is, ha az eljárás eredménytelensége a 75. § (2) bekezdés e) pontján alapul.Szerencsésebb lenne a 70. § (1) bekezdés alkalmazása, mely az értékelés nélküli eredménytelenné nyilvánításról szól. A főszabály ugyanis az, hogy az értékelést követően lehet az eljárást eredménytelenné nyilvánítani, melynek egy esetét a 75. § (2) bekezdése szabályozza. A fenti 70. § (1) bekezdése utal ugyan a 75. § (2) bekezdésére, de nem a számunkra érdekes a) pontra, hanem az e) pontra, az alábbi tartalommal:Az ajánlatkérő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4148

10. találat: Ajánlatkérő kötelezettsége a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok előírása esetén

Kérdés: Az új módosítás értelmében ha nem érkezik két érvényes ajánlat, akkor az ajánlatkérőnek kötelessége jelezni, hogy nem akarja eredménytelenné nyilvánítani az eljárást?
Részlet a válaszból: […]szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést.A törvény 75. §-ának (6) bekezdése pedig részletesen szabályozza az ajánlatkérő kötelezettségét, amennyiben a fenti, 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi okot elő kívánja írni. Ebben az esetben az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban köteles megadni, hogy alkalmazza-e az adott eljárásban a 75. § (2) bekezdés e) pontját. A közbeszerzésekért felelős miniszter az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártát megelőzően előírhatja a 195. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők számára, valamint a támogatásban részesülő, a közbeszerzésekért felelős miniszter által jogszabály alapján ellenőrzött beszerzés vonatkozásában bármely ajánlatkérő számára a 75. § (2) bekezdés e) pontjának kötelező alkalmazását oly módon, hogy megfelelő időtartam álljon az ajánlatkérő rendelkezésére a szükséges intézkedések megtételére. Ebben az esetben az eljárást megindító felhívást az ajánlatkérő köteles a 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazását feltüntetve módosítani.Amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3946
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést