Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

12 találat a megadott eredménytelenné nyilvánítás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Ajánlati kötöttség, eredménytelenné nyilvánítás tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Köteles vagyok-e már a tárgyalás során eredménytelenné nyilvánítani az eljárást, ha látom, hogy valamennyi ajánlat mértéke magas?
Részlet a válaszból: […]eleme a tárgyalásos eljárásnak. A tárgyalás során megajánlott árak ennek megfelelően nem jelentik azt, hogy arra bármilyen módon beállt az ajánlati kötöttség, még akkor sem, ha az ajánlatkérő esetleg valamilyen módon ezt előírja. Az ajánlati kötöttség csak a végső ajánlattételkor állhat be. Erre erősít rá a 70. § (1) bekezdése, mely szerint az eredménytelenségről szóló döntést bírálat nélkül is csak a végleges árajánlatok vonatkozásában lehet megtenni, amennyiben azok mértéke meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet. A tárgyalás során tehát nincs az ajánlatkérőnek jogalapja arra hivatkozással eredménytelenné nyilvánítani az eljárást, mert a még az ajánlati kötöttség beálltát megelőzően benyújtott ajánlatok vonatkozásában magasnak találja az árakat.A kérdés szempontjából irányadó 70. § (1) bekezdés szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni. Az ajánlatkérő a 69. §-tól eltérően az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést, ha az adott eljárásban végleges árajánlatok mindegyike meghaladja a - 75. §[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4497

2. találat: Eljárás műszaki tartalom jelentős hibája esetén

Kérdés: Mi a megoldás akkor, ha az ajánlatkérő a bírálati szakaszban észleli, hogy nagyon komoly elírás történt a műszaki tartalomban, és ez ellehetetleníti a szerződés megkötését? Mire hivatkozhat, mit tehet?
Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárás 1. része vonatkozásában a kiadott árazatlan költségvetés »04 Villamos« részében a »Költségtérítések« munkafülön »Közmű bekötések; elektromos hálózat bekötése a közmű vezetékbe« 7., valamint a közműfejlesztési díj 8. tételt tüntette fel az árazatlan költségvetésben. Ezzel szemben azonban a valós állapotnak az árazatlan költségvetésben szereplő ezen tétel nem felelt meg, mert az építési telek elektromos árammal való táplálása elvégzésre került az ajánlatkérő részéről 2018. október 2-án, így a kiadott közbeszerzési dokumentáció tévesen tartalmazta a hivatkozott feladatot és tételt."Fentiek alapján az ajánlatkérő olyan költségelemet szerepeltetett a közbeszerzési dokumentációban, mely a valóságban már nem jelentett költséget, mert ezen költségelem alapját képező feladatot az ajánlatkérő elvégezte. A közbeszerzési dokumentáció tehát nem tükrözte a valós, tényleges helyzetet, mivel az eljárás előkészítése során az ajánlatkérő nem járt el kellő alapossággal, és a dokumentációban foglaltak nem a tényleges beszerzési igényét támasztották alá. Az ajánlatkérő közbeszerzési dokumentációja, benne az árazatlan költségvetése és műszaki leírása, tehát sem műszakilag, sem fizikailag nem megvalósítható, és nem biztosítja a gazdasági szempontból reális ajánlattétel lehetőségét.Fentiek okán az ajánlatkérő a Kbt. 2. § (3) és (4) bekezdésében foglalt alapelvi rendelkezés megsértését kérte megállapítani, valamint hivatkozott a Kbt. 71. § (3) és (8) bekezdéseinek sérelmére. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem tartalma szerint arra irányult, hogy a közbeszerzés 1. részében az ajánlatkérő által kiadott felhívás és dokumentáció, benne az árazatlan költségvetés nem felelt meg a beszerzés tényleges, valódi feltételeinek. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemben foglaltak alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő eljárásának előkészítése során elkövetett mulasztása a Kbt. 28. §-ában foglaltak megsértését eredményezte. Az ajánlatkérő bírságot nem kapott, a jogorvoslati fórum megsemmisített minden ajánlatkérői döntést és dokumentumot, így az eljárást az ajánlatkérő jogszerűen újrakezdheti. Függően az ajánlatkérő döntésétől, van lehetőség az eljárás eredménytelenné nyilvánítására, melynek korlátait a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4485

3. találat: Eredménytelen eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alapján

Kérdés: Mi a feltétele a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alkalmazásának?
Részlet a válaszból: […]jelleggel, hanem belátása szerint van lehetősége a közbeszerzési eljárás eredménytelenségének a kimondására, melyet uniós forrás költése esetében gyakran szükséges előírni az eljárás során.A Kbt. 75. §-ának (6) bekezdése ugyanakkor kötelezést tartalmaz az ajánlatkérő számára: első mondatában azt írja elő, hogy az eljárást megindító felhívásban kötelező szerepeltetni, hogy alkalmazza-e a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi okot.A fentiekben hivatkozott rendelkezés értelmében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban köteles megadni, hogy alkalmazza-e az adott eljárásban a 75. § (2) bekezdés e) pontját. A közbeszerzésekért felelős miniszter az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártát megelőzően előírhatja a 195. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők számára, valamint a támogatásban részesülő, a közbeszerzésekért felelős miniszter által jogszabály alapján ellenőrzött beszerzés vonatkozásában bármely ajánlatkérő számára a 75. § (2) bekezdés e) pontjának kötelező alkalmazását oly módon, hogy megfelelő időtartam álljon az ajánlatkérő rendelkezésére a szükséges intézkedések megtételére. Ebben az esetben az eljárást megindító felhívást az ajánlatkérő köteles a 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazását feltüntetve módosítani.A Kbt. 75. §-ának (6) bekezdése tehát nem az eredménytelenségi ok kötelező alkalmazására vonatkozó előírás, hanem az eljárást megindító hirdetmény tartalmi eleme: az ajánlatkérő számára kötelező előírást tartalmaz arra nézve, hogy a hirdetményben nyilatkozzon az eredménytelenségi ok alkalmazásáról. A Kbt. 75. § (6) bekezdésének első mondatából tehát csak az következik, hogy az ajánlatkérő kizárólag akkor alkalmazhatja a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése szerinti, az ajánlatkérő mérlegelésétől függő eredménytelenségi okot, ha előzőleg az eljárást megindító hirdetményben az szerepelt, hogy az ajánlatkérő e kérdéses eredménytelenségi okot alkalmazni fogja.A Kbt. 75. § (6) bekezdésének második mondata a normaszöveg első mondatától élesen elkülöníthető helyzetet szabályoz. A jogalkotó itt arról rendelkezik, hogy az ajánlatkérő számára kötelező a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenség alkalmazása abban az esetben, ha a közbeszerzésekért felelős miniszter ezt előírja a számára.A D. 369/2019. esetben a Döntőbizottság előbbieknek megfelelően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4405

4. találat: Ajánlattevők eredménytelen nyílt közbeszerzési eljárást követő, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Egy eredménytelenné nyilvánított nyílt közbeszerzési eljárást követően adott témában az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indít. Van-e lehetősége a korábbi konzorciumi formában jelentkező gazdasági szereplőt felhívni ajánlattételre? Amennyiben igen, és ez az ajánlattevő ebben az eljárásban nem konzorciumként, hanem önálló ajánlattevőként, vagy más konzorciumi taggal nyújt be ajánlatot, érvénytelenítheti-e az ajánlatát?
Részlet a válaszból: […]e) pontjában foglalt előfeltételek fennállnak, és a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, valamint az ajánlatkérő a tárgyalásra meghívja a nyílt vagy a meghívásos eljárás mindazon és csak azon ajánlattevőit, amelyek ajánlata nem a 73. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján érvénytelen, és ajánlatuk - adott esetben hiánypótlást követően - megfelelt az előírt formai követelményeknek - Kbt. 98. §-ának (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja.Mivel a konzorciumi tagok saját jogon tettek ajánlatot, így az ajánlatkérő kötelessége, hogy mindegyik konzorciumi tagot felhívja ajánlattételre. Mivel az ajánlattevőknek szabadságuk van eldönteni, hogy kivel kívánnak indulni egy adott közbeszerzési eljárásban, ezt a Kbt. nem akadályozza, így van lehetőség akár külön-külön ajánlatot benyújtani, illetőleg más konzorciumi partnerrel ajánlatot tenni. Érdemes megjegyezni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4316

5. találat: Eredménytelenségi ok fennállásának ellenőrizhetősége

Kérdés: Az elektronikus közbeszerzésekre vonatkozó kormányrendelet említ egy új eredménytelenségi okot: azt az esetet, ha az EKR működési hibája olyan jogsértést eredményez, amely nem orvosolható. Ha az ajánlatkérő erre hivatkozva eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, az ajánlattevő hogyan ellenőrizheti ezt?
Részlet a válaszból: […]üzemeltetői tájékoztatás. Ez alapján megítélhető, hogy mely szolgáltatások milyen hosszú időre nem voltak elérhetők. Az elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartásával és működtetésével kapcsolatos szabályokról szóló 40/2017. MvM rendelet 3. §-a határozza meg azokat a kötelező elemeket, melyet az üzemzavarról szóló tájékoztatásnak tartalmaznia kell.A hivatkozott rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti üzemzavar esetén az EKR üzemeltetője az üzemzavar észlelését és beazonosítását követően haladéktalanul köteles az EKR honlapján - vagy annak működésképtelensége esetén a saját honlapján - tájékoztatást közzétenni, valamint a tájékoztatásnak a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételét is kezdeményezni. A tájékoztatásban fel kell tüntetni:- az üzemzavarral érintett szolgáltatások körét és- az EKR üzemeltetőjének az üzemzavar ideje alatt folyamatosan működő ügyfélszolgálati elérhetőségét - a) és b) pontok.A (2) bekezdés alapján az EKR üzemeltetője köteles az üzemzavar észlelésére vonatkozó bejelentések fogadását folyamatosan, az általa közzétett elérhetőségeken (legalább elektronikus úton, munkanapokon nyolc és tizennyolc óra között telefonon is) biztosítani, és azokat kivizsgálni.Az EKR és a NEKSZT honlapján a fentieknek megfelelően meg kell, hogy jelenjen az EKR működési hibájának súlyosságára vonatkozó információ. Például az alábbi linken elérhető a 2018. május 18-i részletes üzemzavarról szóló tájékoztató: https://nekszt.hu/kozlemenyek/reszleges-uzemzavar-05-18/"Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) technikai okokból részlegesen üzemelt, általános lassulás volt tapasztalható.Érintett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4179

6. találat: Eredménytelenné nyilvánítás forráshiány miatt

Kérdés: Ha feltételesen indítok egy uniós nyílt eljárást, melyet a felhívásban is jelzek, majd az értékelés során már hivatalosan is kiderül, hogy nem lesz forrás, azaz az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani, mikor tehetem ezt meg? Azonnal vagy az értékelést követően?
Részlet a válaszból: […]legrövidebb időn belül köteles elbírálni. Az ajánlatkérő a 69. §-tól eltérően az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést, ha az adott eljárásban végleges árajánlatok mindegyike meghaladja a - 75. § (4) bekezdésének megfelelően igazolt - rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét. Ha az ajánlatkérő nem végzi el az ajánlatok bírálatát, az eredménytelen eljárásra tekintettel az ajánlatkérő nem élhet a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indításának lehetőségével a 98. § (2) bekezdés a) pontja szerint. Az ajánlatkérő a 69. §-tól eltérően az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést akkor is, ha az eljárás eredménytelensége a 75. § (2) bekezdés e) pontján alapul.Szerencsésebb lenne a 70. § (1) bekezdés alkalmazása, mely az értékelés nélküli eredménytelenné nyilvánításról szól. A főszabály ugyanis az, hogy az értékelést követően lehet az eljárást eredménytelenné nyilvánítani, melynek egy esetét a 75. § (2) bekezdése szabályozza. A fenti 70. § (1) bekezdése utal ugyan a 75. § (2) bekezdésére, de nem a számunkra érdekes a) pontra, hanem az e) pontra, az alábbi tartalommal:Az ajánlatkérő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4148

7. találat: Kbt. 75. § (1) bekezdés f) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazásának időkorlátja

Kérdés: A Kbt. 75. § (1) bekezdésének f) pontja új eredménytelenségi okot vezetett be. Ez az eredménytelenségi ok milyen időkorlátok között alkalmazható, azaz mikor élhet ezzel az ajánlatkérő? Együtt értelmezendő ez a Kbt. 79. §-ának (4) bekezdésével, vagy az ellenőrzésre jogosult szerv döntését követően bármely esetben alkalmazható? Mi a teendő az időközben már esetlegesen megkötött szerződéssel?
Részlet a válaszból: […]tartja fenn ajánlatát - a)-c) pontok.A (2) bekezdés alapján az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást - egyebek mellett - akkor, ha a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzését végző szerv megállapítása szerint súlyos jogsértés történt, és a közbeszerzési eljárás szabályai szerint az ajánlatkérőnek már nincs lehetősége az eljárás jogszerűségét helyreállítani - f) pont.Mindez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a közbeszerzési törvény 79. §-ának (4) bekezdése szerint a szerződést azonnali hatállyal felmondja, vagy a már megkötött szerződéstől elálljon, ennek következményeivel (kötbér stb.) együtt.A fentiekben hivatkozott 79. § (4) bekezdés szerint az ajánlatkérő az írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig, a részvételi szakaszról készült összegezés esetén az ajánlattételi határidő lejártáig egy alkalommal jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve ha az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) jogszabálysértő volt, és a módosítás a jogszabálysértést orvosolja. Ha a módosítás során az ajánlatkérő a részvételi jelentkezés érvénytelenségéről szóló tájékoztatást visszavonja, új ajánlattételi határidő kitűzésével jogosult a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3996

8. találat: Súlyos jogsértés megállapítására jogosult szervezet a Kbt. 75. § (2) bekezdése f) pontjának alkalmazásában

Kérdés: A súlyos jogsértés miatti eredménytelenné nyilvánítás jelentheti-e azt, hogy jogorvoslati fórum nem döntött az ügyben, csak az ellenőrzést végző szervezet gondolja úgy, hogy ez a jogsértés megtörtént? Hiszen eredménytelenséget nehezen keletkeztethet egy olyan vélelem, melyet egy szerv állapít meg, és amely ellen jogorvoslatnak az ajánlatkérő részéről nem is volt helye. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszból: […]eljárás jogszerűségét helyreállítani.A súlyos jogsértést a folyamatba épített ellenőrzést végző szerv elegendő, hogy megállapítsa még az eljárás során. Figyelemmel arra, hogy egy összeférhetetlenségi helyzetet utólag gyakorlatilag lehetetlen rendezni, ezért az ellenőrzés során valóban van annak relevanciája, hogy az uniós támogatás elvesztését kockáztatni nem kívánó ellenőrző szerv súlyos jogsértést állapít meg.Az Iránymutatás az Unió által megosztott irányítás keretében finanszírozott kiadásokra vonatkozóan a közbeszerzési szabályok megsértése esetén végrehajtandó pénzügyi korrekciók megállapításáról, melyet röviden COCOF útmutatónak hívunk (http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/cocof/2013/cocof_13_9527_annexe_hu.pdf), tartalmazza a legfontosabb pénzügyi korrekcióra vonatkozó szabályokat. A jogsértés súlyosságát százalékos mértékben meghatározó útmutató sem definiálja pontosan, mi minősül súlyos jogsértésnek, mindezt valójában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3978

9. találat: Ajánlatkérő kötelezettsége a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok előírása esetén

Kérdés: Az új módosítás értelmében ha nem érkezik két érvényes ajánlat, akkor az ajánlatkérőnek kötelessége jelezni, hogy nem akarja eredménytelenné nyilvánítani az eljárást?
Részlet a válaszból: […]szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést.A törvény 75. §-ának (6) bekezdése pedig részletesen szabályozza az ajánlatkérő kötelezettségét, amennyiben a fenti, 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi okot elő kívánja írni. Ebben az esetben az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban köteles megadni, hogy alkalmazza-e az adott eljárásban a 75. § (2) bekezdés e) pontját. A közbeszerzésekért felelős miniszter az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártát megelőzően előírhatja a 195. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők számára, valamint a támogatásban részesülő, a közbeszerzésekért felelős miniszter által jogszabály alapján ellenőrzött beszerzés vonatkozásában bármely ajánlatkérő számára a 75. § (2) bekezdés e) pontjának kötelező alkalmazását oly módon, hogy megfelelő időtartam álljon az ajánlatkérő rendelkezésére a szükséges intézkedések megtételére. Ebben az esetben az eljárást megindító felhívást az ajánlatkérő köteles a 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazását feltüntetve módosítani.Amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3946

10. találat: Fedezetismertetés és az eljárás eredménytelenné nyilvánításának kapcsolata az új Kbt.-ben

Kérdés: Mikor kell ismertetni a fedezetet ahhoz, hogy "eredményteleníteni" lehessen indokolás nélkül az eljárást?
Részlet a válaszból: […]Az ajánlatok bontásának megkezdése előtt ismertethető a rendelkezésére álló fedezet összege is.A törvény 75. §-ának (4) bekezdése alapján a (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetmény feladásakor az elektronikus hirdetménykezelő rendszerben (kérelem) rögzített adattal, vagy a közbeszerzési eljárás során dokumentált, legkésőbb a végleges ajánlatok bontása előtt az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel közölt adattal, elektronikus árlejtés esetén az árlejtés megkezdését megelőzően az elektronikus rendszerben rögzített adattal igazolhatja a rendelkezésre álló fedezet összegét.Változott tehát a jogalkotói álláspont, azaz sokkal nagyobb szabadsága van az ajánlatkérőnek a fedezet ismertetése és az esetleges eredménytelenség megállapítása során. Amennyiben a törvény 75. §-ának (4) bekezdése szerint a hirdetményben közli a fedezetet, úgy célzottan jelzi a piaci szereplőknek, mennyit hajlandó szánni az adott projekt megvalósítására. Ha a hirdetménykezelő rendszerben rögzíti kérelmében azt, melyet a gazdasági szereplők nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3791
| 1 - 10 | 11 - 12 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést