A Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának ismételt előírása eljárás eredménytelensége esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt eljárást írt ki, és a felhívásban rögzítette, hogy az a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját alkalmazza. Az eljárás során csak egy ajánlat került benyújtásra, így az eljárás a hivatkozott 75. § figyelembevétele miatt eredménytelen lett. Az ajánlatkérő ismételten kiírja ugyanazon beszerzésre a nyílt eljárást. Az ajánlatkérőnek kötelező-e ismételten előírni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját, ha már azt előzőleg kiírta, és eredménytelen lett?
Részlet a válaszából: […] Ilyen kötelezettség nem áll fenn. Sokkal inkább az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. kormányrendelet előírása miatt dönt úgy több ajánlatkérő, hogy inkább alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása I.

Kérdés: A nyílt eljárás során építési beruházásra olyan értékű ajánlatok érkeztek, amik messze meghaladták a becsült értéket, így a beszerző érvénytelenné nyilvánította az eljárást. Ezt követően a korábbiakban már volt ilyenre példa, hogy emiatt volt lehetőség közvetlen szerződést kötni ún. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében. A tanácsadó azonban ezt nem indítja el, pedig volt már erre lehetőség eddig. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek valóban jogában áll eredménytelenné nyilvánítani egy eljárást, amennyiben a beérkezett ajánlatok mindegyike meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások közül valóban létezik olyan jogalap, mely lehetővé teszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása II.

Kérdés: Kifogásolhatom-e, hogy hirdetmény nélküli eljárást folytatott le az ajánlatkérő egy sikertelen nyílt eljárást követően? (Álláspontunk szerint, a piaci versenyre tekintettel nem lett volna szükség arra, hogy az egy darab ajánlattevőt meghívja, mi például szívesen indultunk volna a második eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek joga van hirdetmény nélküli eljárást indítani, amennyiben a sikertelen nyílt eljárást követően nem változtat időközben lényegesen a feltételeken, és nem kizáró ok vagy alkalmassági probléma miatt történt az ajánlatok érvénytelenítése, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Eljárás lezárulta keretmegállapodásnál

Kérdés: Keretmegállapodás esetén meddig tart az eljárás? A szerződéskötésig vagy a tájékoztató közzétételéig? (Konkrétan: a keretmegállapodás vége érdekel.)
Részlet a válaszából: […] Nagyon érdekes a kérdés, hiszen a Kbt. 131. § (1) bekezdése az eredményes közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződéssel zárja az eljárási szakaszt. Ezt azonban kiegészíti a törvény 37. § (2) bekezdése, melyre a kérdező is utal.A 131. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Párhuzamosan elküldött ajánlat kezelése

Kérdés: Nem EKR-en keresztüli történő benyújtás esetén lehetséges a Kbt. 75. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazásának kötelezettsége, figyelemmel arra, hogy az eljárás tisztasága sérülésének gyanúja felmerülhet az egyéb úton benyújtott ajánlat tartalmának ajánlatkérő általi bontás előtti megismerése révén? (A gazdasági szereplő megfelelő módon is benyújtotta az ajánlatát az ajánlattételi határidő lejártáig.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra utal, hogy eredménytelen lesz-e az eljárás, ha egy ajánlattevő az ajánlatkérő tudomására hozza ajánlata tartalmát. A kérdésben jelzett 75. § (2) bekezdés c) pontja az ajánlattevő által elkövetett jogsértésre utal, mely egyrészt sérti az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Közzétételre megküldés határideje részleges eredménytelenség esetén

Kérdés: Részleges eredménytelenség esetében hogyan kell számítani a közzétételre megküldés határidejét?
Részlet a válaszából: […] Részekre történő ajánlattétel esetében a közzétételre megküldés határideje valamennyi rész esetében az utolsó szerződés megkötésétől számít a Kbt. 37. § (2) bekezdése szerint, melynek tartalma az alábbi:Az (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti eljárás eredményéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Jogszabályváltozás hatása a Kbt. 115. §-a szerint megindított eljárásra

Kérdés: Ha még 2021. január 31. napja előtt a Kbt. 115. §-a szerinti nemzeti eljárásban európai uniós forrású építési beruházást indítunk, az február 1-jével is megmarad ebben az eljárásrendben, akkor, ha még tart az ajánlati határidő, vagy ha nincs meg a bírálat/összegezés? Vagy újra kell indítani a beszerzést uniós nyílt eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Mivel a korábbi szabályok szerint indult az eljárás, így az ajánlatkérőnek kifejezetten kötelezettsége az eljárás lefolytatása, bírálata, döntés az eredményről és az összegezés elkészítése, a szerződés megkötése. Mivel az eljárás korábban indult, így az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

A Kbt. 115. §-a szerinti eljárás eredménytelenné nyilvánítása

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban hogyan kell eljárni abban az esetben:
- Ha a beérkezett ajánlatok mindegyike meghaladja a nettó 300 millió forintot, és nincs tárgyalás (a tervezői árazott költségvetés szerint a becsült érték nettó 300 millió forint alatt volt, tehát jogszerű volt az eljárásfajta választása)? A Kbt. melyik szakasza alapján eredménytelen az eljárás?
- Ha a beérkezett ajánlatok között van olyan ajánlat, ami nettó 300 millió forint alatt van, és érvényes, alkalmas, és van olyan, ami nettó 300 millió forint felett van? A nettó 300 millió forint feletti ajánlat is bevonható a bírálatba?
Ha a legjobb ár-érték arány elérése esetén sem tud az ajánlattevővel az ajánlatkérő szerződést kötni, milyen indokkal utasíthatja el? A nettó 300 millió forint feletti ajánlatok érvénytelenek a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján? Elbírálhatók és érvényesnek tekinthetők a nettó 300 millió forint feletti ajánlatok is?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben a Kbt. 75. § (2) bekezdésének b) pontja alapján nyilvánítható eredménytelenné az eljárás, hiszen a 75. § (4) bekezdésében foglaltak szerint igazolható, hogy a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Összegzés javítása bírálóbizottság általi elírás miatt

Kérdés: Amennyiben nem az ajánlattevő oldalán felmerült hiba miatt van változás az adatokban, hanem a bírálóbizottság írta el az összegzésben foglaltakat, javíthatom-e azt, és ez módosításnak minősül-e? Mivel emiatt eredménytelen az eljárás, ilyen változás lehet-e az összegzés javításában/módosításában?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 79. §-ának (4) bekezdése nem határolja le, hogy csak abban az esetben lehet összegzést módosítani, ha a bírálat során változás történik, mert például előzetes vitarendezés következtében, valamely ajánlattevő hiánypótlását követően mégis érvényes lesz az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Írásbeli összegzés módosítása

Kérdés: Van-e lehetőség az írásbeli összegzés többszöri módosítására, ha az első módosítás után is szükséges változtatni azon, több előzetes vitarendezés eredményeként? Ha csak egyszer lehet módosítani, hogyan járjon el az ajánlatkérő jogszerűen ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 79. §-ának (4) bekezdése értelmében egy módosítási lehetőség engedélyezett, melyet külön ki is emel a hivatkozott szabály az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az írásbeli összegzést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.
1
2
3
5