Versenytárs bevonása alvállalkozóként

Kérdés: A Kbt. 36. § (1) bekezdésében felsorolásra kerültek az olyan kapcsolatok a gazdasági szereplők között, amelyek tiltottak. A Kbt. 36. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tilalom – amely szerint az ajánlattevő nem vehet részt más ajánlattevő alvállalkozójaként ugyanabban a közbeszerzési eljárásban, ugyanazon rész tekintetében – kifejezetten az eljárás során tanúsított magatartásra vonatkozik. A Kbt. 37. § (2) bekezdésének utolsó mondata szerint a közbeszerzési eljárás az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételével zárul le. Erre tekintettel a hirdetmény közzétételét, azaz az eljárás lezárását követően bevonható-e alvállalkozóként a szerződés teljesítésébe az adott eljárás azonos részében nem nyertes ajánlattevő, az adott rész nyertes ajánlattevője által egyéb feltételek teljesülése mellett?
Részlet az állásfoglalásából: […] A későbbi esetlegesen közös munka korlátját valójában a tiltott piaci együttműködés vonatkozásában kell keresni, azaz versenyjogi szempontból vizsgálni. A Tpvt. a vállalkozások közötti tiltott együttműködést rögzíti, melynek általános szabálya az alábbi:„11. §...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Ajánlattevők összehangolt magatartása

Kérdés: Felmerülhet-e az ajánlattevők összehangolt magatartása, ha egy „háromajánlatos” eljárásban két ajánlattevő van: a későbbi nyertes és két másik ajánlattevő? Az eljárásban az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást bocsát ki, amelynek a két ajánlattevő nem tesz eleget, annak ellenére, hogy mindkettő ajánlati ára alacsonyabb, mint a későbbi nyertesé. Következik-e ebből, hogy a gazdálkodó szervezetek összehangolták a tevékenységüket a közbeszerzési eljárásban, és megállapodást kötöttek arra, hogy a magasabb ajánlati árat megajánló ajánlattevő legyen a nyertes? Azaz megállapodásuk a verseny torzítására irányult?
Részlet az állásfoglalásából: […] Jelen esetben a Kbt.-ben rögzített kizáró okok rendszeréből kell kiindulni. A kizáró okok rendeltetése, hogy megakadályozzák, hogy adott gazdasági szereplő jogszabályokba ütköző magatartása révén jogosulatlan piaci előnyt szerezhessen a versenytársaival szemben. A kötelező...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 11.

A verseny torzítása

Kérdés: Mi a helyzet abban az esetben, ha egy „háromajánlatos” eljárásban a későbbi nyertes ajánlattevő és egy másik ajánlattevő vezető tisztségviselői között közeli hozzátartozói kapcsolat áll fenn, és az eljárásban a másik ajánlattevő nem tesz eleget az ajánlatkérő hiánypótlási felhívásának, annak ellenére, hogy az ajánlati ára alacsonyabb? A harmadik ajánlatot érvénytelenítették. Következik-e ebből, hogy a gazdálkodó szervezetek összejátszottak a közbeszerzési eljárásban, és megállapodást kötöttek arra, hogy a magasabb ajánlati árat megajánló ajánlattevő legyen a nyertes? Azaz megállapodásuk a verseny torzítására irányul?
Részlet az állásfoglalásából: […] Jelen esetben a kiindulópont a Kbt.-ben rögzített kizáró okok rendszere. A kizáró okok funkciója, hogy megakadályozzák az adott gazdasági szereplőt abban, hogy jogosulatlan piaci előnyt szerezhessen a versenytársakkal szemben a jogszabályokba ütköző magatartása révén. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. március 5.

Többes megjelenés tilalma

Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárásunkban két ajánlattevő ugyanazt a szakembert nevezte meg a szakmai tapasztalattal összefüggő alkalmassági követelménynek való megfelelés érdekében. Ez jogszerű, vagy vizsgálni kell az összeférhetetlenséget?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. a verseny tisztasága, az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód alapelvek érvényesülésének biztosítása érdekében tartalmaz szabályokat arra vonatkozóan, hogy a közbeszerzési eljárásban részt vevők között milyen viszonyok minősülhetnek jogszerűtlennek. Az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. február 5.

Versenykorlátozó megállapodás

Kérdés: Közbeszerzési eljárásunkban aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokolást kértünk az egyik ajánlattevőtől. Az ajánlattevő a beadott indokolásban kedvező beszerzési árra hivatkozott, amelyhez az árajánlatot is csatolta. Felmerült bennünk, hogy ha ennyire kedvezményes a beszerzési ár, akkor nem kellene-e vizsgálnunk a versenykorlátozó megállapodásra vonatkozó kizáró okot?
Részlet az állásfoglalásából: […] A versenykorlátozó megállapodásra vonatkozó kizáró okot a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja tartalmazza. A jogszabályhely szerint a kizáró ok akkor áll fenn, ha az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban a gazdasági szereplő más gazdasági...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. január 8.
Kapcsolódó címkék:    

GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet az állásfoglalásából: […] Fontos kiemelni, hogy a Kbt. 36. § (2) bekezdése az ajánlattevők cselekményeit, a verseny tisztaságát sértő magatartásukat vizsgálja, és ezért a GVH felé tartozik bejelentéssel az ajánlatkérő. A kérdésben jelzett négy ügy azonos önkormányzat négy eljárásával...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. június 12.

Kizárás versenyjogi jogsértés miatt

Kérdés: A közbeszerzésből való kizárást versenyjogi jogsértés miatt csak a Gazdasági Versenyhivatal döntése alapozza meg, vagy az ajánlatkérő döntése is megalapozhatja?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. kizáró okokra vonatkozó szabályai közül három kötelező kizáró ok van, mely releváns lehet versenyjogi jogsértés esetében:"62. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. február 7.

Összeférhetetlenség ajánlattevői oldalon

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban részt vevő két ajánlattevő vezetői között – vélelmezhetően – rokoni kapcsolat áll fenn. Az ajánlatkérőnek az ilyen jellegű összeférhetetlenség esetén milyen eljárási szabályokat kell figyelembe vennie?
Részlet az állásfoglalásából: […] Elsőként az összeférhetetlenség jogintézményét szükséges tisztázni. A közbeszerzés rendszerén belül az összeférhetetlenség az ajánlatkérővel való kapcsolat miatt következhet be. A Kbt. 25. §-a tartalmazza az összeférhetetlenségi szabályokat, amely alapján az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. január 10.

Kizárás az eljárásból azonos franchise-szerződés esetében

Kérdés: Ki kell-e zárni azokat az ajánlattevőket, amelyek azonos céggel vannak franchise-kapcsolatban?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdező nem jelölte meg kérdésében, de véleményünk szerint a D. 201/2023. számú határozatra utalhat, figyelemmel arra, hogy ennél a közelmúltban hozott határozatnál kifejezetten felmerült a kizárás lehetősége az ajánlattevők között, akik mindannyian...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. augusztus 9.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása azonnali jogvédelem iránti kérelem elbírálása alatt

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizáró ok alkalmazása körében, ha az írásbeli összegzésben az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja, jóllehet, az ajánlattevő ezt megelőzően a halasztó hatály elérésére irányuló azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztett elő a Gazdasági Versenyhivatal határozatával szemben, és e kérelemnek a bíróság csak később, az írásbeli összegzés ajánlatkérő általi elkészítése után ad helyt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés meglehetősen összetett. Először is, a Kbt. 62. § (1) bekezdésének n) pontja értelmében kizáró okot jelent, ha az ajánlattevő a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti – három évnél nem régebben meghozott –, véglegessé vált és végrehajtható...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. június 15.
1
2
3
…
5