Kizárás versenyjogi jogsértés miatt

Kérdés: A közbeszerzésből való kizárást versenyjogi jogsértés miatt csak a Gazdasági Versenyhivatal döntése alapozza meg, vagy az ajánlatkérő döntése is megalapozhatja?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. kizáró okokra vonatkozó szabályai közül három kötelező kizáró ok van, mely releváns lehet versenyjogi jogsértés esetében:"62. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Összeférhetetlenség ajánlattevői oldalon

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban részt vevő két ajánlattevő vezetői között – vélelmezhetően – rokoni kapcsolat áll fenn. Az ajánlatkérőnek az ilyen jellegű összeférhetetlenség esetén milyen eljárási szabályokat kell figyelembe vennie?
Részlet a válaszából: […] Elsőként az összeférhetetlenség jogintézményét szükséges tisztázni. A közbeszerzés rendszerén belül az összeférhetetlenség az ajánlatkérővel való kapcsolat miatt következhet be. A Kbt. 25. §-a tartalmazza az összeférhetetlenségi szabályokat, amely alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Kizárás az eljárásból azonos franchise-szerződés esetében

Kérdés: Ki kell-e zárni azokat az ajánlattevőket, amelyek azonos céggel vannak franchise-kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A kérdező nem jelölte meg kérdésében, de véleményünk szerint a D. 201/2023. számú határozatra utalhat, figyelemmel arra, hogy ennél a közelmúltban hozott határozatnál kifejezetten felmerült a kizárás lehetősége az ajánlattevők között, akik mindannyian...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása azonnali jogvédelem iránti kérelem elbírálása alatt

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizáró ok alkalmazása körében, ha az írásbeli összegzésben az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja, jóllehet, az ajánlattevő ezt megelőzően a halasztó hatály elérésére irányuló azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztett elő a Gazdasági Versenyhivatal határozatával szemben, és e kérelemnek a bíróság csak később, az írásbeli összegzés ajánlatkérő általi elkészítése után ad helyt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés meglehetősen összetett. Először is, a Kbt. 62. § (1) bekezdésének n) pontja értelmében kizáró okot jelent, ha az ajánlattevő a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti – három évnél nem régebben meghozott -, véglegessé vált és végrehajtható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Iratok eljuttatása ellenőrző szervhez

Kérdés: Milyen módon juttathatók el az iratok az ellenőrző szervhez?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 9. § (3) bekezdésére utal, amely az EKR-hozzáférés hiányában teszi szükségessé az iratok megküldését az ellenőrzésre jogosult szervezetnek.A rendelet 9. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

A közbeszerzési chat funkciója

Kérdés: Mire való a közbeszerzési chat? Helyettesíti-e a közérdekű bejelentést?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Hatóság 2020 szeptemberében anonim információs csatornát indított el, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a Közbeszerzési Hatóság munkatársaival bárki anonim formában osszon meg információkat vélt vagy valós közbeszerzési jogi jogsértések tekintetében....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága

Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első részére a válasz igen, közérdekből nyilvános adat akkor is, ha sikeres, és akkor is, ha nem az öntisztázás. A Kbt. 43. §-ának (3) bekezdése ugyanakkor ebben az esetben nem releváns, hiszen az EKR-ben történő közzétételi kötelezettség eljáráshoz kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Alvállalkozás keretmegállapodásnál

Kérdés: Ha indulunk egy keretmegállapodásos eljárásban, de nem jutunk be a zárt körbe, a verseny újranyitásával indított ajánlatok nyertesénél lehetünk alvállalkozók? Mi a helyzet akkor, ha bejutunk a zárt körbe, és az újranyitásnál szeretnének minket alvállalkozóként bevonni?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy a Kbt. 105. § (2) bekezdésének b) pontja szerint írta ki az ajánlatkérő az eljárást. Ennek értelmében több ajánlattevővel köt keretmegállapodást az ajánlatkérő, azaz több piaci szereplő kerül abba a helyzetbe, hogy az ajánlatkérő döntése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Kizáró ok változása 2020. január 1-jétől

Kérdés: Mi a lényege és értelme a Kbt. 62. § (1) bekezdés új, o) pontjának?
Részlet a válaszából: […] A korábbi szabályozás szövege így szólt:Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Iratbetekintés két ajánlattevő azonos közbeszerzési tanácsadójaként

Kérdés: Mindkét ajánlattevő tanácsadója ugyanaz a közbeszerzési tanácsadó. A tanácsadó bemehet-e mindkét ajánlattevő nevében iratbetekintésre? Ha csak az egyik ajánlattevő nevében megy be, akkor a másik használhatja-e az információt, hiszen az iratbetekintő fél is ugyanaz volt?
Részlet a válaszából: […] A választ először kezdjük azzal, hogy ugyan tételes jogi rendelkezést nem sért, ha ugyanaz a két fél közbeszerzési tanácsadója, ugyanakkor két ajánlattevő összejátszását közvetlen módon elősegíti, és egyben igazolja is, ha ugyanaz a tanácsadó tölti fel az eljárási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.
1
2
3
4