Nemzetközi esélyegyenlőtlenség

Kérdés: Cégünk kulturális járulék fizetésére kötelezett, így a külföldi ajánlattevőkkel szemben eleve versenyhátrányból indulunk. Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy azonos helyzetbe kerülhessünk a hazai közbeszerzési pályázatokon, ami úgy véljük, a kiélezett versenyben jogos igényünk lenne? Például Magyarországon 1 százalék mértékű kulturális járulék fizetendő az 1993. évi XXIII. törvény 5. §-a szerint. Így – mint magyar cégnek – nekünk be kell fizetni az árbevétel után az 1 százalékot. Azonban egy külföldi cégnek ezt természetesen nem kell befizetnie a magyar államnak, hanem ebben az esetben magának az ajánlatkérőnek kell ezt megfizetnie. Tehát az ajánlatkérő minden esetben kifizeti ezt az összeget. Legtöbb esetben a közbeszerzések bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Mivel nagyon éles a verseny, sokszor csak 1-2 százalék ügynöki jutalékkal tudunk dolgozni, ám az 1 százalék kulturális járulék miatt sokszor veszítünk, mert nekünk ezt bele kell építeni az árba, hiszen kötelesek vagyunk befizetni az NKA-ba. Van-e valamilyen lehetőség a közbeszerzési törvényben erre az esetre, hogy egyenlő feltételeket biztosítson a külföldi és a magyar ajánlattevőknek? Ha a legalacsonyabb ellenszolgáltatás a bírálati szempont, akkor kötelesek vagyunk ezt az 1 százalékot belekalkulálni az ajánlati értékbe, vagy lenne lehetőség ennek kihagyására, és valamilyen törvényi paragrafusra hivatkozva máshol említést tenni róla?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés rendkívül elgondolkodtató. Esélyegyenlőségi szempontbólhátrányos helyzetben van, akit sújt a járulék, de nincs lehetőség annak aszámára előnyt biztosítani, akit sújt a járulék, hiszen így drágább aszolgáltatás, a közpénzek hatékony elköltésének célja,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. december 15.
Kapcsolódó címkék:  

Versenyhivatali felmentés a Kbt. alkalmazása alól

Kérdés: Autóbuszt üzemeltető társaságként közszolgáltató ajánlatkérők vagyunk. Az a kérdésünk, hogy a versenytársainkra tekintettel a Gazdasági Versenyhivatal adhat-e felmentést nekünk a közbeszerzési törvény alkalmazása alól?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közszolgáltató ágazatokat és a rájuk vonatkozóközbeszerzési rendelkezéseket a 2004/17/EK irányelv határozza meg. Az irányelvszerint a közlekedési ágazatban tevékenykedő ajánlatkérőknek az általuknyújtott közszolgáltatásra tekintettel közbeszerzési kötelezettségük...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. január 7.
Kapcsolódó címkék:  

Bírságmérséklés bíróságon

Kérdés: Mi indokolhatja a KDB által kiszabott bírság mértékének bíróság általi mérséklését?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabott bírságmértékére vonatkozóan nem rendelkezünk átfogó ismeretekkel. Ennek többek közöttoka, hogy részletes statisztikát a Közbeszerzések Tanácsa nem közöl,ellentétben például a Gazdasági Versenyhivatal gyakorlatával. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. január 7.
Kapcsolódó címke:

Igazolás hatóság által ismert kizáró okok esetében

Kérdés: Hogyan igazoltassa az ajánlatkérő a Kbt. 60. § (1) bekezdésének d) és a Kbt. 61. § (1) bekezdésének b) pontját – tekintettel arra, hogy létezik egy Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága és a Gazdasági Versenyhivatal, amelyeknek elméletileg ezeket a kizáró okokat ismerniük kell, és megvan az adatbázisuk ezek nyilvántartására, tehát hatóság van?
Részlet az állásfoglalásából: […]

A Kbt. 60. (1) bekezdés d) pontja, valamint a 61. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok hiányát közjegyző által hitelesített nyilatkozattal igazoltathatja az ajánlatkérő.

 

[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Versenytörvény változása és a közbeszerzések

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a kizáró okokkal kapcsolatban a Kbt. a közelmúltban módosult. Mely szabályt érintett a változás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A módosítás eredményeként a közbeszerzési törvény 61. §-a(1) bekezdésének b) pontja helyébe iktatott új rendelkezést a jogalkotó. Amódosítás értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy azeljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. október 3.
Kapcsolódó címkék:  

Versenyhivatali, döntőbizottsági igazolás a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában nem írta elő a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Döntőbizottság általi igazolást (nyilatkozatot), a közjegyző előtt tett nyilatkozathoz pedig hiánypótlásként utólag kérte azokat. Kérdésünk, hogy a közjegyző előtt tett nyilatkozat "tartozéka"-e az említett két igazolás?
Részlet az állásfoglalásából: […] Előrebocsátjuk, hogy nem teljesen egyértelmű a kérdés. A közjegyző előtt tett nyilatkozatot önmagában nem írhatta (írhatja) elő az ajánlatkérő, mint igazolást. A közjegyző előtt tett nyilatkozat ugyanis egyes kizáró okokhoz kapcsolódó igazolási módot jelent. A kizáró...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. december 13.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
4
5