Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

15 találat a megadott alapelvek tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Esélyegyenlőség sérelme a gyakorlatban

Kérdés: Milyen gyakorlati tapasztalataik vannak arról, hogy milyen konkrét esetekben, tényállás alapján állapította meg a DB az esélyegyenlőség megsértését az ajánlatkérők terhére?
Részlet a válaszból: […]időpontban juttatják el, vagy a hiánypótlást nem bocsátja ki egy ajánlattevő vonatkozásában az ajánlatkérő, hanem automatikusan érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatát, úgy jellemzően a Kbt. konkrét szakaszának sérelme mellett az esélyegyenlőség megsértését is kimondja a Közbeszerzési Döntőbizottság. Az esélyegyenlőség alapelvi sérelme tehát
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3704

2. találat: Esélyegyenlőség alapelvének sérelme

Kérdés: Nem esélyegyenlőtlen-e az az elvárás, hogy az ajánlattevők a beszerzés tárgyát képező termékhez kizárólag környezetbarát emblémával ellátott alapanyagot használhatnak fel?
Részlet a válaszból: […]szervezettől származó vizsgálati jelentést is. Tehát az ökocímkével ellátott alapanyag előírható, amennyiben ezzel egyenértékű megoldást is elfogad az ajánlatkérő, hiszen kizárólag környezetbarát emblémával ellátott alapanyag engedélyezése előnyösebb helyzetbe hozza azokat a gyártókat, akik/amelyek elismert szervezet vizsgálat jelentésével támasztják alá megfelelőségüket.A kormányrendelet 27. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési műszaki leírást valamennyi felhasználó, ezen belül, amennyiben a közbeszerzés tárgyára nézve értelmezhető, a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának figyelembevételével kell meghatározni.A (2) bekezdés alapján amennyiben az ajánlatkérő a 26. § (2) bekezdés b) pontja szerinti teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények keretében környezetvédelmi jellemzőket állapít meg, hivatkozhat az európai, nemzeti vagy nemzetközi ökocímkékre, vagy bármely más ökocímke által meghatározott részletes leírásokra, vagy szükség esetén azok egy részére, feltéve hogy:- ezek a leírások alkalmasak a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzők meghatározására,- az ökocímke követelményeit tudományos adatok alapján állapították meg,- az ökocímke olyan eljárás keretében került elfogadásra, amelyben valamennyi érdekelt fél részt vehetett, és- a leírások valamennyi érdekelt számára hozzáférhetők - a)-d) pontok.A (3) bekezdés szerint az ajánlatkérő előírhatja, hogy az ökocímkével ellátott termékek és szolgáltatások esetében vélelmezi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3698

3. találat: Idegen nyelvű dokumentációrész magyar nyelvű eljárásként jelölt közbeszerzésben

Kérdés: A kiírásban az ajánlattevő angolul adta meg egy nyomtató paramétereit. Az eljárás nyelve magyar. Megadható a dokumentáció egy része más nyelven?
Részlet a válaszból: […]közbeszerzési eljárásban ezt lehetővé tette, megengedte. Amennyiben erre nem biztosított lehetőséget, akkor a közbeszerzési törvény 36. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlattevő benyújthatja az idegen nyelvű dokumentumokat és az azokról általa készített felelős fordítást is, és ezt az ajánlatkérő köteles elfogadni.[A hivatkozott jogszabályhely alapján, ahol a közbeszerzési törvény vagy a törvény, illetve a felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - egyszerű másolatban is benyújtható. Az ajánlatkérő előírhatja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3088
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Kbt.-alapelvek sérelme

Kérdés: Nem ütközik a Kbt. alapelveibe az, hogy az ajánlatkérő a környezetvédelemre hivatkozással elsősorban a környezetbarát anyagok használatát írja elő az ajánlattevőknek?
Részlet a válaszból: […]nemzetközi szabványokra, az európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott műszaki ajánlásra, ezek hiányában nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki engedélyre, illetve nemzeti műszaki előírásokra történő hivatkozással; vagy - teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények megadásával; vagy - a fenti második bekezdés szerinti követelmények alapján, az e követelményeknek való megfelelés vélelmét biztosító, az a) - fenti első - pontban meghatározottakra történő hivatkozással; vagy - egyes jellemzők tekintetében az a) - fenti első - pontban meghatározottakra, más jellemzők tekintetében pedig a b) pontban meghatározott követelményekre történő hivatkozással. Az előző bekezdés a) - első - pontja esetén az ajánlatkérő köteles a szabvány, műszaki engedély, műszaki előírások, műszaki ajánlás megnevezése mellett a "vagy azzal egyenértékű" kifejezést szerepeltetni. Amennyiben az ajánlatkérő a fenti, harmadik bekezdés b) - második - pontja szerinti teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények keretében környezetvédelmi jellemzőket állapít meg, hivatkozhat az európai vagy nemzeti (illetve nemzetközi) ökocímkékre vagy bármely más ökocímke által meghatározott részletes leírásokra, vagy szükség esetén azok egy részére, feltéve hogy: - ezek a leírások alkalmasak a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzők meghatározására, - a címke követelményeit tudományos adatok alapján állapították meg, - az ökocímke olyan eljárás keretében került elfogadásra, amelyben valamennyi érdekelt fél részt vehetett, és - a leírások valamennyi érdekelt számára hozzáférhetők. Az ajánlatkérő jelezheti, hogy az ökocímkével ellátott termékek és szolgáltatások esetében vélelmezi a közbeszerzési műszaki leírásnak való megfelelést. Ebben az esetben el kell fogadnia valamennyi megfelelő bizonyítási eszközt, így különösen a gyártótól származó műszaki dokumentációt vagy valamely elismert[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. május 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2676
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Alapelvi sérelmek

Kérdés: Az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozó hirdetmény megjelenését követően tájékoztathatók-e telefonon vagy e-mailen a közbeszerző által fellelt potenciális szállítók a hirdetmény megjelenéséről, illetve elérési útvonaláról a Közbeszerzési Értesítő vagy az Unió Hivatalos Lapjára mutató link tekintetében? Ezen hirdetmény megjelenését követő értesítés célja, hogy növeljük az érvényes ajánlatok számát, és a verseny növelésével cégünk beszerzési hatékonyságát.
Részlet a válaszból: […]akkor a Kbt. alapelvei sem sérülnek. Arra érdemes figyelni, hogy az érintettek tudják, a közösségi eljárásrendben indult eljárások felhívását ne a Közbeszerzési Értesítőben keressék elsősorban, tehát nyugodtan lehet linket is mellékelni a levélben. Hasonlóan ügyelni kell, hogy az az ajánlatkérő - ha lehet - ne a hirdetményt magát küldje, mert ami megjelenik, az esetenként különbözik a feladott hirdetménytől, ezért a hivatkozás biztonságosabb. De a hivatkozás mellett például a többiek számára nem ingyenesen eljuttatandó dokumentáció[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2041
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Eltérő követelményrendszer meghatározása

Kérdés: Az ajánlatkérő biztosította a teljes hiánypótlás lehetőségét. Egy alkalmassági feltétel vonatkozásában mi csatoltunk ugyan dokumentumot, de az nem felelt meg, a másik ajánlattevő nem csatolt semmit. A másik ajánlattevőt az eredeti felhívás szövegével azonosan hívták fel a hiányzó irat pótlására, nekünk alaki kötöttségeket határoztak meg. A két dokumentum ennek megfelelően eltért egymástól. A mi ajánlatunkat érvénytelennek nyilvánították, a másik ajánlattevőét nem. Jogszerű ez az eljárás?
Részlet a válaszból: […]alapelveiben foglaltak - elsősorban az esélyegyenlőség alapelve - szerint. Elvileg nehezen képzelhető el a fenti eset. Ha bizonyítható a jogsértés - alapelvek megsértése -, a sérelmet szenvedett fél a Kbt. jogorvoslati szabályai szerint eljárást
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2011
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Nemzetközi esélyegyenlőtlenség

Kérdés: Cégünk kulturális járulék fizetésére kötelezett, így a külföldi ajánlattevőkkel szemben eleve versenyhátrányból indulunk. Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy azonos helyzetbe kerülhessünk a hazai közbeszerzési pályázatokon, ami úgy véljük, a kiélezett versenyben jogos igényünk lenne? Például Magyarországon 1 százalék mértékű kulturális járulék fizetendő az 1993. évi XXIII. törvény 5. §-a szerint. Így - mint magyar cégnek - nekünk be kell fizetni az árbevétel után az 1 százalékot. Azonban egy külföldi cégnek ezt természetesen nem kell befizetnie a magyar államnak, hanem ebben az esetben magának az ajánlatkérőnek kell ezt megfizetnie. Tehát az ajánlatkérő minden esetben kifizeti ezt az összeget. Legtöbb esetben a közbeszerzések bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Mivel nagyon éles a verseny, sokszor csak 1-2 százalék ügynöki jutalékkal tudunk dolgozni, ám az 1 százalék kulturális járulék miatt sokszor veszítünk, mert nekünk ezt bele kell építeni az árba, hiszen kötelesek vagyunk befizetni az NKA-ba. Van-e valamilyen lehetőség a közbeszerzési törvényben erre az esetre, hogy egyenlő feltételeket biztosítson a külföldi és a magyar ajánlattevőknek? Ha a legalacsonyabb ellenszolgáltatás a bírálati szempont, akkor kötelesek vagyunk ezt az 1 százalékot belekalkulálni az ajánlati értékbe, vagy lenne lehetőség ennek kihagyására, és valamilyen törvényi paragrafusra hivatkozva máshol említést tenni róla?
Részlet a válaszból: […]közpénzek hatékony elköltésének célja, elve sérül. Ebben az esetben teljesen egyértelmű, hogy a járulék hátrányos helyzetbe hozza önöket, de nem tudunk olyan javaslatot tenni, hogy jogszerűen hogyan tudnának azonos versenyhelyzetbe kerülni, mint a többi versenytárs. A kérdés a járulékszabályozás gyengeségére utal, és érinti egyben a piaci versenyt is. Annyit azonban figyelmükbe ajánlanánk, hogy a Közbeszerzések Tanácsában is képviselteti magát a Gazdasági Versenyhivatal,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1798
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Alkalmatlanság árbevétel függvényében

Kérdés: Alkalmatlanná nyilvánítható-e az ajánlattevő (illetve 10 százalék feletti alvállalkozója) arra hivatkozással, hogy az ajánlattétel évét megelőző két évben - külön-külön - nem rendelkezett legalább nettó - áfa nélküli - 1 milliárd forint árbevétellel? Nem ütközik ez a Kbt. alapelveibe?
Részlet a válaszból: […]hozzá tartozó alkalmatlansági esetként meghatározhatja azt a bevételi számot, amely alatt alkalmatlannak tekinti majd az ajánlattevőt. Önmagában tehát az, hogy az ajánlatkérő 1 milliárd forintban határozta meg ezt a limitet, még nem ütközik a Kbt. alapelveibe. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához ismerni kellene a közbeszerzés becsült értékét. Az alkalmassági feltételek meghatározásánál ugyanis fontos korlátot jelent a Kbt. 69. §-ának (3) bekezdése, amely szerint az alkalmasság körében bekért adatokat, tényeket a közbeszerzés tárgyára kell korlátozni, és azokat legfeljebb a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben lehet előírni - figyelembe véve a közbeszerzés becsült értékét is. Ez a szabály mondja ki tulajdonképpen a túlzó alkalmassági, illetve alkalmatlansági feltételek tilalmát.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1634

9. találat: Kbt.-alapelvek és alkalmatlanná nyilvánítás közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Jogszerű-e az az eljárás, ha az ajánlatkérő az ajánlattevőt és annak 10 százalék feletti alvállalkozóját alkalmatlannak nyilvánítja azzal az indokkal, hogy az ajánlattétel évét megelőző két éven belül külön-külön (évenként) a teljes árbevételből nem rendelkezik legalább nettó x millió forintos árbevétellel a beszerzés tárgyát képező gyártás, valamint szolgáltatás tekintetében? Nem sérti ez a kitétel az esélyegyenlőséget, illetve az egyenlő bánásmód alapelvét?
Részlet a válaszból: […]letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét); - az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak; valamint - az ajánlatkérő által előírt tartalmú vagy elfogadott egyéb - pénzügyi, illetőleg gazdasági alkalmasságának megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal. A közbeszerzés tárgyának megfelelő árbevétel megkövetelésének tehát jogi akadálya nincs, annak mértéke azonban az általános szabályok szerint kerülhet megállapításra. A kérdésben jelzett mérték vonatkozásában a Kbt. következő rendelkezéseit kell figyelembe venni. A törvény 69. §-ának (2) bekezdése értelmében az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. §-ban, mind a 67. §-ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. A (3) bekezdés szerint az ajánlatkérőnek a Kbt. 66. és a 67. §-ában meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is - a közbeszerzés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1618
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Szerződéses feltételek meghatározása tárgyalás folyamán

Kérdés: Szerződéses feltételeket lehet-e úgy megadni, hogy a tárgyalás során határozzuk meg azokat?
Részlet a válaszból: […]a dokumentációnak a Kbt. 54. § (1) bekezdése értelmében tartalmaznia kell a részletes szerződési feltételeket vagy a szerződéstervezetet. Abban az esetben, ha nem készül dokumentáció, azaz nem ad az ajánlatkérő szerződéstervezetet, tehát egészen minimális információval látja el az ajánlattevőt a szerződés tartalmát illetően, meglehetősen nehéz lenne a nem ismert szerződés teljesítéséről nyilatkozni. Az ajánlattételi felhívásnak sem kötelező eleme a szerződéstervezet, tehát ebben az esetben az "illetőleg"-et "vagy"-ként kell értelmeznünk. Más kérdés, hogy amennyiben semmiféle támpontot nem adunk az ajánlattevőnek, nehézkes lesz a tárgyalás lebonyolítása. Érdemes tehát szerződéses követelményeket meghatározni, amelyeket alapul véve az egyes ajánlattevők saját szerződést nyújthatnak be. Így elkerülhetjük az esetleges alapelvi sérelemre történő hivatkozást, mondván, nem részesítettük egyenlő bánásmódban a feleket, hiszen nem voltak tisztázottak a szerződés alapvető követelményei, típusa stb. Nem az a kérdés, hogy megállja-e helyét az alapelvi sérelem - hiszen egységes szerződéstervezet esetében is történhet megkülönböztetés -, hanem ennek elkerülése a cél. Javasoljuk tehát, amennyiben dokumentáció készítése nem kötelező, a szerződéses követelmények legalább rövid meghatározását, s ez alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1081
| 1 - 10 | 11 - 15 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést