Esélyegyenlőség sérelme a gyakorlatban

Kérdés: Milyen gyakorlati tapasztalataik vannak arról, hogy milyen konkrét esetekben, tényállás alapján állapította meg a DB az esélyegyenlőség megsértését az ajánlatkérők terhére?
Részlet a válaszából: […] Az általános tapasztalat az, hogy konkrét jogsértés nélkül nem állapítják meg az esélyegyenlőség megsértését. Ha azonban például az összegezést nem egységesen egy időpontban juttatják el, vagy a hiánypótlást nem bocsátja ki egy ajánlattevő vonatkozásában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Esélyegyenlőség alapelvének sérelme

Kérdés: Nem esélyegyenlőtlen-e az az elvárás, hogy az ajánlattevők a beszerzés tárgyát képező termékhez kizárólag környezetbarát emblémával ellátott alapanyagot használhatnak fel?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet lehetővé teszi úgynevezett ökocímke előírását a műszaki leírásban, melynek rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Idegen nyelvű dokumentációrész magyar nyelvű eljárásként jelölt közbeszerzésben

Kérdés: A kiírásban az ajánlattevő angolul adta meg egy nyomtató paramétereit. Az eljárás nyelve magyar. Megadható a dokumentáció egy része más nyelven?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2. §-ában az alapelvi rendelkezések között szerepel, hogy főszabály szerint a közbeszerzési eljárás nyelve magyar, az ajánlatkérő ugyanakkor lehetővé teheti - de nem követelheti meg - a magyar helyett más nyelv használatát is. Az ajánlattételi dokumentáció idegen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Kbt.-alapelvek sérelme

Kérdés: Nem ütközik a Kbt. alapelveibe az, hogy az ajánlatkérő a környezetvédelemre hivatkozással elsősorban a környezetbarát anyagok használatát írja elő az ajánlattevőknek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírássalfügg össze. Az erre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 58. §-a tartalmazza, azalábbiak szerint.Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy adokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Alapelvi sérelmek

Kérdés: Az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozó hirdetmény megjelenését követően tájékoztathatók-e telefonon vagy e-mailen a közbeszerző által fellelt potenciális szállítók a hirdetmény megjelenéséről, illetve elérési útvonaláról a Közbeszerzési Értesítő vagy az Unió Hivatalos Lapjára mutató link tekintetében? Ezen hirdetmény megjelenését követő értesítés célja, hogy növeljük az érvényes ajánlatok számát, és a verseny növelésével cégünk beszerzési hatékonyságát.
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény megjelenését követően az ajánlatkérő nem sértia Kbt.-t, amennyiben felhívja a figyelmet a megjelent nyilvános hirdetményre.Amennyiben a hirdetményben nem szereplő egyéb információt nem közöl,versenyelőnybe senki nem kerül a tájékoztatást követően, akkor a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Eltérő követelményrendszer meghatározása

Kérdés: Az ajánlatkérő biztosította a teljes hiánypótlás lehetőségét. Egy alkalmassági feltétel vonatkozásában mi csatoltunk ugyan dokumentumot, de az nem felelt meg, a másik ajánlattevő nem csatolt semmit. A másik ajánlattevőt az eredeti felhívás szövegével azonosan hívták fel a hiányzó irat pótlására, nekünk alaki kötöttségeket határoztak meg. A két dokumentum ennek megfelelően eltért egymástól. A mi ajánlatunkat érvénytelennek nyilvánították, a másik ajánlattevőét nem. Jogszerű ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltak- elsősorban az esélyegyenlőség alapelve - szerint. Elvileg nehezen képzelhetőel a fenti eset.Ha bizonyítható a jogsértés - alapelvek megsértése -, asérelmet szenvedett fél a Kbt. jogorvoslati szabályai szerint eljárást indíthat.Figyelemmel azonban arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Nemzetközi esélyegyenlőtlenség

Kérdés: Cégünk kulturális járulék fizetésére kötelezett, így a külföldi ajánlattevőkkel szemben eleve versenyhátrányból indulunk. Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy azonos helyzetbe kerülhessünk a hazai közbeszerzési pályázatokon, ami úgy véljük, a kiélezett versenyben jogos igényünk lenne? Például Magyarországon 1 százalék mértékű kulturális járulék fizetendő az 1993. évi XXIII. törvény 5. §-a szerint. Így - mint magyar cégnek - nekünk be kell fizetni az árbevétel után az 1 százalékot. Azonban egy külföldi cégnek ezt természetesen nem kell befizetnie a magyar államnak, hanem ebben az esetben magának az ajánlatkérőnek kell ezt megfizetnie. Tehát az ajánlatkérő minden esetben kifizeti ezt az összeget. Legtöbb esetben a közbeszerzések bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Mivel nagyon éles a verseny, sokszor csak 1-2 százalék ügynöki jutalékkal tudunk dolgozni, ám az 1 százalék kulturális járulék miatt sokszor veszítünk, mert nekünk ezt bele kell építeni az árba, hiszen kötelesek vagyunk befizetni az NKA-ba. Van-e valamilyen lehetőség a közbeszerzési törvényben erre az esetre, hogy egyenlő feltételeket biztosítson a külföldi és a magyar ajánlattevőknek? Ha a legalacsonyabb ellenszolgáltatás a bírálati szempont, akkor kötelesek vagyunk ezt az 1 százalékot belekalkulálni az ajánlati értékbe, vagy lenne lehetőség ennek kihagyására, és valamilyen törvényi paragrafusra hivatkozva máshol említést tenni róla?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül elgondolkodtató. Esélyegyenlőségi szempontbólhátrányos helyzetben van, akit sújt a járulék, de nincs lehetőség annak aszámára előnyt biztosítani, akit sújt a járulék, hiszen így drágább aszolgáltatás, a közpénzek hatékony elköltésének célja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Alkalmatlanság árbevétel függvényében

Kérdés: Alkalmatlanná nyilvánítható-e az ajánlattevő (illetve 10 százalék feletti alvállalkozója) arra hivatkozással, hogy az ajánlattétel évét megelőző két évben - külön-külön - nem rendelkezett legalább nettó - áfa nélküli - 1 milliárd forint árbevétellel? Nem ütközik ez a Kbt. alapelveibe?
Részlet a válaszából: […] A pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében előírható eseteketa Kbt. 66. §-a tartalmazza. Ebben a körben az (1) bekezdés c) pontja szerintelőírható, hogy az ajánlattevő - illetve 10 százalék feletti alvállalkozója -nyilatkozzon az előző 1-3 év teljes forgalmáról, és ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Kbt.-alapelvek és alkalmatlanná nyilvánítás közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Jogszerű-e az az eljárás, ha az ajánlatkérő az ajánlattevőt és annak 10 százalék feletti alvállalkozóját alkalmatlannak nyilvánítja azzal az indokkal, hogy az ajánlattétel évét megelőző két éven belül külön-külön (évenként) a teljes árbevételből nem rendelkezik legalább nettó x millió forintos árbevétellel a beszerzés tárgyát képező gyártás, valamint szolgáltatás tekintetében? Nem sérti ez a kitétel az esélyegyenlőséget, illetve az egyenlő bánásmód alapelvét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egységesen szabályozza a pénzügyi és gazdasági alkalmasságkeretében kérhető alkalmassági feltételeket az alábbiak szerint.A Kbt. 66. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnekés a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Szerződéses feltételek meghatározása tárgyalás folyamán

Kérdés: Szerződéses feltételeket lehet-e úgy megadni, hogy a tárgyalás során határozzuk meg azokat?
Részlet a válaszából: […] A kérdés igen életszerű. A Kbt. 4. §-ának 35. pontja szerint- amely a tárgyalásos eljárás fogalmát határozza meg - a tárgyalásos eljárásolyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa kiválasztott egyvagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.
1
2