Keresés eredménye

15 találat a megadott alapelvek tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Esélyegyenlőség sérelme a gyakorlatban
Kérdés: Milyen gyakorlati tapasztalataik vannak arról, hogy milyen konkrét esetekben, tényállás alapján állapította meg a DB az esélyegyenlőség megsértését az ajánlatkérők terhére?
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3704
2. találat: Esélyegyenlőség alapelvének sérelme
Kérdés: Nem esélyegyenlőtlen-e az az elvárás, hogy az ajánlattevők a beszerzés tárgyát képező termékhez kizárólag környezetbarát emblémával ellátott alapanyagot használhatnak fel?
Részlet a válaszból: […]hozza azokat a gyártókat, akik/amelyek elismert szervezet vizsgálat jelentésével támasztják alá megfelelőségüket.A kormányrendelet 27. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési műszaki leírást valamennyi felhasználó, ezen belül, amennyiben a közbeszerzés tárgyára nézve értelmezhető, a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának figyelembevételével kell meghatározni.A (2) bekezdés alapján amennyiben az ajánlatkérő a 26. § (2) bekezdés b) pontja szerinti teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények keretében környezetvédelmi jellemzőket állapít meg, hivatkozhat az európai, nemzeti vagy nemzetközi ökocímkékre, vagy bármely más ökocímke által meghatározott részletes leírásokra, vagy szükség esetén azok egy részére,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3698
3. találat: Idegen nyelvű dokumentációrész magyar nyelvű eljárásként jelölt közbeszerzésben
Kérdés: A kiírásban az ajánlattevő angolul adta meg egy nyomtató paramétereit. Az eljárás nyelve magyar. Megadható a dokumentáció egy része más nyelven?
Részlet a válaszból: […]törvény 36. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlattevő benyújthatja az idegen nyelvű dokumentumokat és az azokról általa készített felelős fordítást is, és ezt az ajánlatkérő köteles elfogadni.[A hivatkozott jogszabályhely alapján, ahol a közbeszerzési törvény vagy a törvény, illetve a felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3088
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Kbt.-alapelvek sérelme
Kérdés: Nem ütközik a Kbt. alapelveibe az, hogy az ajánlatkérő a környezetvédelemre hivatkozással elsősorban a környezetbarát anyagok használatát írja elő az ajánlattevőknek?
Részlet a válaszból: […]második bekezdés szerinti követelmények alapján, az e követelményeknek való megfelelés vélelmét biztosító, az a) - fenti első - pontban meghatározottakra történő hivatkozással; vagy - egyes jellemzők tekintetében az a) - fenti első - pontban meghatározottakra, más jellemzők tekintetében pedig a b) pontban meghatározott követelményekre történő hivatkozással. Az előző bekezdés a) - első - pontja esetén az ajánlatkérő köteles a szabvány, műszaki engedély, műszaki előírások, műszaki ajánlás megnevezése mellett a "vagy azzal egyenértékű" kifejezést szerepeltetni. Amennyiben az ajánlatkérő a fenti, harmadik bekezdés b) - második - pontja szerinti teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények keretében környezetvédelmi jellemzőket állapít meg, hivatkozhat az európai[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. május 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2676
Kapcsolódó tárgyszavak:
5. találat: Alapelvi sérelmek
Kérdés: Az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozó hirdetmény megjelenését követően tájékoztathatók-e telefonon vagy e-mailen a közbeszerző által fellelt potenciális szállítók a hirdetmény megjelenéséről, illetve elérési útvonaláról a Közbeszerzési Értesítő vagy az Unió Hivatalos Lapjára mutató link tekintetében? Ezen hirdetmény megjelenését követő értesítés célja, hogy növeljük az érvényes ajánlatok számát, és a verseny növelésével cégünk beszerzési hatékonyságát.
Részlet a válaszból: […]tudják, a közösségi eljárásrendben indult eljárások felhívását ne a Közbeszerzési Értesítőben keressék elsősorban, tehát nyugodtan lehet linket is mellékelni a levélben. Hasonlóan ügyelni kell, hogy az az ajánlatkérő - ha lehet - ne a hirdetményt magát küldje, mert ami megjelenik, az esetenként különbözik a feladott hirdetménytől, ezért a hivatkozás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2041
Kapcsolódó tárgyszavak:
6. találat: Eltérő követelményrendszer meghatározása
Kérdés: Az ajánlatkérő biztosította a teljes hiánypótlás lehetőségét. Egy alkalmassági feltétel vonatkozásában mi csatoltunk ugyan dokumentumot, de az nem felelt meg, a másik ajánlattevő nem csatolt semmit. A másik ajánlattevőt az eredeti felhívás szövegével azonosan hívták fel a hiányzó irat pótlására, nekünk alaki kötöttségeket határoztak meg. A két dokumentum ennek megfelelően eltért egymástól. A mi ajánlatunkat érvénytelennek nyilvánították, a másik ajánlattevőét nem. Jogszerű ez az eljárás?
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 2011
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
7. találat: Nemzetközi esélyegyenlőtlenség
Kérdés: Cégünk kulturális járulék fizetésére kötelezett, így a külföldi ajánlattevőkkel szemben eleve versenyhátrányból indulunk. Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy azonos helyzetbe kerülhessünk a hazai közbeszerzési pályázatokon, ami úgy véljük, a kiélezett versenyben jogos igényünk lenne? Például Magyarországon 1 százalék mértékű kulturális járulék fizetendő az 1993. évi XXIII. törvény 5. §-a szerint. Így - mint magyar cégnek - nekünk be kell fizetni az árbevétel után az 1 százalékot. Azonban egy külföldi cégnek ezt természetesen nem kell befizetnie a magyar államnak, hanem ebben az esetben magának az ajánlatkérőnek kell ezt megfizetnie. Tehát az ajánlatkérő minden esetben kifizeti ezt az összeget. Legtöbb esetben a közbeszerzések bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Mivel nagyon éles a verseny, sokszor csak 1-2 százalék ügynöki jutalékkal tudunk dolgozni, ám az 1 százalék kulturális járulék miatt sokszor veszítünk, mert nekünk ezt bele kell építeni az árba, hiszen kötelesek vagyunk befizetni az NKA-ba. Van-e valamilyen lehetőség a közbeszerzési törvényben erre az esetre, hogy egyenlő feltételeket biztosítson a külföldi és a magyar ajánlattevőknek? Ha a legalacsonyabb ellenszolgáltatás a bírálati szempont, akkor kötelesek vagyunk ezt az 1 százalékot belekalkulálni az ajánlati értékbe, vagy lenne lehetőség ennek kihagyására, és valamilyen törvényi paragrafusra hivatkozva máshol említést tenni róla?
Részlet a válaszból: […]teljesen egyértelmű, hogy a járulék hátrányos helyzetbe hozza önöket, de nem tudunk olyan javaslatot tenni, hogy jogszerűen hogyan tudnának azonos versenyhelyzetbe kerülni, mint a többi versenytárs. A kérdés a járulékszabályozás gyengeségére utal, és érinti egyben a piaci versenyt is. Annyit azonban figyelmükbe ajánlanánk,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1798
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
8. találat: Alkalmatlanság árbevétel függvényében
Kérdés: Alkalmatlanná nyilvánítható-e az ajánlattevő (illetve 10 százalék feletti alvállalkozója) arra hivatkozással, hogy az ajánlattétel évét megelőző két évben - külön-külön - nem rendelkezett legalább nettó - áfa nélküli - 1 milliárd forint árbevétellel? Nem ütközik ez a Kbt. alapelveibe?
Részlet a válaszból: […]ajánlattevőt. Önmagában tehát az, hogy az ajánlatkérő 1 milliárd forintban határozta meg ezt a limitet, még nem ütközik a Kbt. alapelveibe. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához ismerni kellene a közbeszerzés becsült értékét. Az alkalmassági feltételek meghatározásánál ugyanis fontos korlátot jelent a Kbt. 69. §-ának (3) bekezdése, amely szerint az alkalmasság körében bekért adatokat, tényeket a közbeszerzés tárgyára kell korlátozni, és azokat legfeljebb a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben lehet előírni - figyelembe[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1634
9. találat: Kbt.-alapelvek és alkalmatlanná nyilvánítás közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Jogszerű-e az az eljárás, ha az ajánlatkérő az ajánlattevőt és annak 10 százalék feletti alvállalkozóját alkalmatlannak nyilvánítja azzal az indokkal, hogy az ajánlattétel évét megelőző két éven belül külön-külön (évenként) a teljes árbevételből nem rendelkezik legalább nettó x millió forintos árbevétellel a beszerzés tárgyát képező gyártás, valamint szolgáltatás tekintetében? Nem sérti ez a kitétel az esélyegyenlőséget, illetve az egyenlő bánásmód alapelvét?
Részlet a válaszból: […]mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak; valamint - az ajánlatkérő által előírt tartalmú vagy elfogadott egyéb - pénzügyi, illetőleg gazdasági alkalmasságának megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal. A közbeszerzés tárgyának megfelelő árbevétel megkövetelésének tehát jogi akadálya nincs, annak mértéke azonban az általános szabályok szerint kerülhet megállapításra. A kérdésben jelzett mérték vonatkozásában a Kbt. következő rendelkezéseit kell figyelembe venni. A törvény 69. §-ának (2) bekezdése értelmében az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mind a 66. §-ban, mind a 67. §-ban foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1618
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: Szerződéses feltételek meghatározása tárgyalás folyamán
Kérdés: Szerződéses feltételeket lehet-e úgy megadni, hogy a tárgyalás során határozzuk meg azokat?
Részlet a válaszból: […]szerződéstervezetet, tehát egészen minimális információval látja el az ajánlattevőt a szerződés tartalmát illetően, meglehetősen nehéz lenne a nem ismert szerződés teljesítéséről nyilatkozni. Az ajánlattételi felhívásnak sem kötelező eleme a szerződéstervezet, tehát ebben az esetben az "illetőleg"-et "vagy"-ként kell értelmeznünk. Más kérdés, hogy amennyiben semmiféle támpontot nem adunk az ajánlattevőnek, nehézkes lesz a tárgyalás lebonyolítása. Érdemes tehát szerződéses követelményeket meghatározni, amelyeket alapul véve az egyes ajánlattevők saját szerződést nyújthatnak be. Így elkerülhetjük az esetleges alapelvi sérelemre történő hivatkozást, mondván, nem részesítettük egyenlő bánásmódban a feleket, hiszen nem voltak tisztázottak a szerződés alapvető követelményei,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 1081
| 1 - 10 | 11 - 15 | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés