Becsült érték meghatározása a keretmegállapodás második részében

Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a beszerzés becsült értékét is megadjuk?
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban véleményünket kifejezetten közbeszerzési értelemben fogalmazzuk meg a beszerzés becsült értékének meghatározása vonatkozásában. Feltételezzük, hogy az ajánlatkérőnek rendelkezésre áll a fedezet, amennyiben a beszerzését meg kívánja valósítani, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

FAKSZ további alkalmazása

Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban nem térünk ki arra az esetre, ha az adott közbeszerzési eljárás állami építési beruházás megvalósítására irányul, és az új állami építési beruházásokról szóló 2023. évi LXIX. törvény hatálya alá tartozik, mivel a jogszabály speciális szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is hivatkozott 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet a 2021-2027. programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről tartalmaz részletes szabályokat. A Korm. rendelet 48. pontja kifejezetten az uniós értékhatárokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Uniós finanszírozású projekt megjelölése DBR-ben

Kérdés: Cégünknél, egy adott beszerzési tárgyban megtörtént a DBR felállítása. Ezt követően az ajánlattételi részben lehetséges-e olyan EU által finanszírozott projekt esetében ajánlatot kérni, amely nem lett az első részben definiálva? Ugyanis ezt az információt a DBR felállításakor az előírás szerint meg kell adni. Illetve, ha nem EU-s (hanem pl. állami) finanszírozású projektről van szó, abban az esetben is ugyanaz az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés releváns, hiszen egy DBR felállítása messze túlmutat egy adott projekten, ugyanakkor amennyiben az ajánlatkérő alkalmazni kívánja az érintett DBR-t más beszerzéseire is, úgy jogos, hogy azokat egyenként nem szükséges felsorolnia, hiszen azt a felhívás nem igényli. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Eljárásrend választása

Kérdés: Az eljárás becsült értéke 2 milliárd fölötti kivitelezés lesz, melyet uniós eljárásrendben tud lefolytatni az ajánlatkérő nyílt vagy meghívásos eljárásban. Melyik eljárásrendet célszerű használni? Van rá lehetőség, hogy ne kelljen közbeszerzési eljárást lefolytatniuk?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben mind a nyílt, mind a meghívásos eljárást szabadon választhatja az ajánlatkérő. Amennyiben több ajánlattevőt vár, úgy van értelme a meghívásos eljárásnak, egyébként valódi előnnyel nem jár, hiszen ugyanúgy nem tud az ajánlatkérő tárgyalni egyik esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Egyoldalú szerződéses feltételek előírása

Kérdés: Előírhatjuk-e az alábbi rendelkezéseket a közbeszerzési szerződésben?
1. A Megrendelő az érvényesíthető kötbért elsősorban a jótállási vagy teljesítési biztosítékból elégíti ki. Amennyiben a biztosíték(ok) összege nem fedezi az érvényesíthető kötbér mértékét, a Megrendelő jogosult a kötbért a Vállalkozó számlájáról letiltani.
2. Amennyiben a Vállalkozó a jótállási biztosítékot az előírt tartalomban, az előírt módon és összeg igazolásával nem küldi meg vagy nem adja át a Megrendelőnek a műszaki átadás-átvételi igazolás kiadásának napjával, a Megrendelő jogosult a jótállási biztosíték összegét a Vállalkozó számlájáról letiltani, és ezt jótállási biztosítékként kezelni a Megrendelő bankszámláján. A Vállalkozó köteles a Megrendelő részére, a Vállalkozó jelen szerződésben megjelölt fizetési bankszámlájának terhére, a biztosíték(ok) határidőben történő meg nem fizetése esetére, a letiltás foganatosítása érdekében banki felhatalmazást adni, legkésőbb a szerződés hatálybalépésének időpontjáig.
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban kifejezetten közbeszerzési szempontból válaszolunk, véleményünket a Ptk. vonatkozásában nem részletezzük. Gondolunk itt például "számláról való letiltás" helyett "beszedési megbízás" alkalmazására.A Kbt. nem tér ki részletesen a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Megbízási díj és a közbeszerzési kötelezettség fennállása

Kérdés: Intézményünk EU-s pályázatában a feladatokat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (megbízási díj) végzik a kollégák. A projektben 5 kolléga 3-féle munkakört tölt be, az erre megítélt összeg közel 53 millió forint, amelyet 3 év alatt fizetünk ki. Közbeszerzésköteles-e ebben az esetben a megbízási díj? A pénzügyi asszisztens adminisztrációs feladatokat lát el, a többi kolléga szakmai megvalósító. A mentorok a pályázat célcsoportjaként szereplő személyek mentorálását végzik, a pszichológus és a jogi tanácsadó szintén a célcsoport segítségére van. A szakmai vezető mindezeket a feladatokat koordinálja, a szociális asszisztens pedig a mentorok adminisztrációs feladataiban segít.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben egy darab EU-s pályázat adminisztrációjához kapcsolódó feladatok elvégzéséről van szó, úgy mindenképpen egybe kell számítani. A pénzügyi asszisztens és a jogi szolgáltatás leválasztását látjuk megvalósíthatónak, ahol ugyanakkor arra is figyelemmel kell lenni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Indikatív ajánlat bekérésre a DBR második részében

Kérdés: Intézményünk árubeszerzésre (laboratóriumi vegyszerek) nyert európai uniós támogatást. Tekintettel a beszerzendő áruk széles körére és időbeli elhúzódására, DBR-eljárásban kívánjuk beszerezni azokat. Jelenleg a DBR felállításának fázisában van az eljárás. Majd a második – ajánlattételi – rész indítása előtt a konkrét beszerzési igények tekintetében szükséges újabb indikatív árajánlatok bekérése? A támogatási kérelem benyújtása során ez megtörtént, azonban aggregált módon, tehát ezekből az indikatív ajánlatokból nehéz a konkrét ajánlatokra vonatkozóan megállapítani a becsült értéket, és ennek következtében az ajánlatkérő a Kbt. 72. § feltételei szerinti ellenőrzés végrehajtásakor nehézségekbe ütközik.
Részlet a válaszából: […] Valójában a DBR becsültérték-megállapításának nincs jelentősége, éppen ezért ha uniós rezsimben indította az ajánlatkérő, a későbbiekben a beszerzései összértéke tekintetében átlépheti azt.A becsült érték dokumentálása a DBR részvételi szakaszában kell, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

FAKSZ bevonása a DBR második részébe

Kérdés: Mikor/milyen esetben kell a DBR 2. (ajánlattételi) szakaszában felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem foglalkozik részletesen a DBR esetében történő bevonási kötelezettségről. Egyedül a keretmegállapodással kapcsolatban tartalmaz felmentő szabályt, azaz a második részben közvetlen megrendelés esetében nem kötelező tanácsadót bevonni. Mivel a DBR esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Becsült érték felmérése és az indikatív ajánlatkérés

Kérdés: A becsült érték felméréséhez minden esetben kötelező indikatív ajánlatok bekérése egy közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem írja elő kötelezően indikatív ajánlatok bekérését a becsült érték megállapításához. A Kbt. 28. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő bármilyen módszert választhat, ha a kiválasztott módszerrel objektív alapon meghatározható a becsült érték. A Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.
1
2
3
7