Eredménytelenné nyilvánítás

Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?
Részlet a válaszából: […] A beérkezett ajánlatok bírálatának mellőzése, illetve a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítása is szigorú szabályokhoz kötött.A Kbt. 70. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok bírálatának kötelezettsége terheli az ajánlatkérőt, amely kötelezettségtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Minimum két ajánlattevő értelmezése

Kérdés: Amennyiben előírtam a Kbt. 74. § (2) bekezdésének e) pontját, szükséges-e, hogy a tárgyalásos eljárásban végig legyen legalább két ajánlattevőm a végső ajánlattételt beleértve is, vagy elegendő, ha csak az első ajánlat érkezik két ajánlattevőtől? Szerintem vissza lehet élni azzal, ha végig kell a két ajánlattevő.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett előírás az alábbi követelményre vonatkozik, melyek az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban kell megjelölnie, amennyiben úgy dönt:"75. § (1) Eredménytelen az eljárás, ha(2) Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Azonos ügyvezető

Kérdés: Szeretnénk ajánlatot tenni oly módon, hogy a két cégünk ügyvezetője azonos. Benyújthatjuk egy részajánlatra úgy az ajánlatunkat, hogy X kft. megajánlj egy bizonyos típusú készüléket, és Y Kft. pedig egy másik gyártó másik típusú készülékét? Milyen módon vizsgálja az ajánlatkérő a kapcsolt vállalkozások ajánlattételeit? Emiatt megállapítható érvénytelenség?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben nem önmagában azért állapítható meg, hogy két fél összejátszott az ajánlattétel során, mert azonos az ügyvezető, hanem azért, mert tisztázó kérdés esetében sem egyértelmű, hogy milyen módon határolta el a két ajánlattevő a felelősségi viszonyokat annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Árindokolás elfogadhatósága

Kérdés: Egy több részből álló közbeszerzési eljárásunkban az egyik részben árindokolást kértünk az első helyezettől. Az ajánlattevő beadott egy többoldalas indokolást számításokkal, de egy helyen arra hivatkozik, hogy az ár kialakítása során figyelembe vette, hogy több részben is ajánlatot adott be. Véleményük szerint elfogadható, ha az árindokolásban az ajánlattevő több részajánlat nyertességének lehetőségére hivatkozik?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. rendelkezéseinek együttes értelmezése alapján részajánlattétel biztosítása esetében részenként történik az ajánlattétel, a közbeszerzés becsült értékét, tárgyát és mennyiségét az ajánlatkérő részenként is meghatározza, az ajánlatkérő az ajánlatokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Ajánlat visszavonása keretmegállapodás során

Kérdés: A keretmegállapodás második részében van-e értelme annak, hogy az újraversenyeztetési fázisban az ajánlattételt követően visszavonjuk azt, így valójában tettünk ajánlatot, de legalább nem színlelt ajánlatot nyújtottunk be? Valójában attól szeretnénk mentesülni, hogy megszüntesse a szerződést az ajánlatkérő, amennyiben nem adunk be ajánlatot.
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül életszerű, hiszen amennyiben az ajánlatkérő keretmegállapodásában előírta, úgy akár szerződés megszüntetésével vagy kötbérrel is járhat, ha az ajánlattevő az újraversenyeztetések során – melyre a kérdés is utal – nem tesz ajánlatot. A Kbt. 104....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Formális ajánlattétel keretmegállapodásban

Kérdés: DBR-ben megkötött keretmegállapodás esetében, versenyújranyitások során az ajánlattevőnek minden esetben kötelező ajánlatot benyújtani? Ha az ajánlattevő csak felolvasólapot nyújt be, az ajánlatkérő alkalmazhat szankciót?
Részlet a válaszából: […] Igen, a keretmegállapodásra tekintettel amennyiben a keretmegállapodásban újraversenyeztetés történik, úgy köteles az ajánlattevő ajánlatot benyújtani a Kbt. alábbi 104. § (3) bekezdése alapján:"Kbt. 104. § (3) Az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Kizáró oki nyilatkozat

Kérdés: Tiltja-e bármi, hogy olyan közjegyzői nyilatkozatot készítsek, ami általános értelemben hivatkozik a Kbt. 62. §-ára és a 63. §-ára?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet meghatározza, milyen esetekben szükséges az ajánlatkérőnek elektronikus adatbázist...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Műszaki leírásban előírt összetevők vagy a funkcionális megfelelőség vizsgálata

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzés tárgyában folytat le közbeszerzési eljárást, a közbeszerzési dokumentáció részét képező ártáblázat tartalmazza a részletes termékfelsorolást és a termékekhez tartozó műszaki követelményeket. Konkrét márka nem került megjelölésre az egyes termékek kapcsán. Az ajánlatkérő kizárólag a felhívásban hivatkozott a 321/2015. Korm. rendelet 46. § (3) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: "azzal mindenben egyenértékű terméket elfogad". Kizárólag olyan termék ajánlható meg/fogadható el, amely az ajánlatkérő által felsorolt összetevőket tartalmazza? Az egyenértékűség vizsgálatát kizárólag az összetevők határozzák meg, vagy elegendő a funkcionális megfelelőség a termékek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (2) bekezdése a) pontja szerint határozta meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Árlejtésről szóló tájékoztató közzététele

Kérdés: Köteles-e ajánlatkérő az elektronikus árlejtésről külön tájékoztatót közzétenni, ha azt csak az EKR-ben lehet lebonyolítani?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. valóban csak az EKR-ben teszi lehetővé árlejtés alkalmazását. Ez következik a Kbt. 40. § (1) bekezdése szerinti főszabályból, továbbá abból, hogy a 41. § nem tesz lehetővé eltérést árlejtés esetében."40. § (1) A közbeszerzési és koncessziós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Áremelés tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Mi a gyakorlat abban az esetben, ha többfordulós tárgyalásos eljárásban az ajánlattevő a harmadik közbenső árnál nem a másodikkal egyezőt vagy kedvezőbbet ajánl meg, hanem emeli az ajánlati kötöttséggel nem terhelt árát?
Részlet a válaszából: […] Nem jelent érvénytelenséget, ha az ajánlatkérő árat emel a tárgyalás során, hiszen a tárgyalás alkalmas arra, hogy az ajánlattevő olyan többletinformációhoz jusson, hogy eredetileg kalkulált árát kénytelen legyen felemelni, mivel megértve a pontos műszaki tartalmat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.
1
2
3
21