Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

17 találat a megadott becsült érték meghatározása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: In-house cég saját bevételének meghatározása

Kérdés: Beleszámítható-e az önkormányzat saját cégének bevételei közé az a bevétel, amit a bérlőktől, lakóktól, távhőszolgáltatást igénybe vevő lakóktól, közületektől, parkolókat igénybe vevőktől szed be, amikor azt szeretnénk megállapítani, hogy a tulajdonostól származó bevételek elérik-e a bevételek 80%-át?
Részlet a válaszból: […]formák is képezhetik az alapját a 80%-nak.A Kbt. 9. § (1) bekezdésének h) pontja alapján az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol, döntő befolyással rendelkezik annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik (...).Ezt erősíti meg, hogy az in-house jogviszonyhoz szorosan köthető koncessziós szabályok esetében a becsült érték részét képezik a harmadik fél által fizetett díjak, bevételek, tehát a közbeszerzési szabályrendszer már becsültérték-szinten[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4617

2. találat: Műszaki gazdasági funkcionális egység meghatározása, egybeszámítás

Kérdés: A településen több vis maior esemény történt, melyet öt alkalommal jelentettünk be vis maior pályázatra a település több pontján keletkezett károk helyreállítására. A helyreállítási munkálatok helyszínileg nem alkotnak egységet, a település különböző részein található út-, híd-, patak- és árok-helyreállításokat takarnak. Az árkok egy része oly módon vannak kapcsolatban, hogy a csapadékvíz elfolyását biztosítják a település különböző pontjain. Az a tény (az árkok esetében), hogy az árkok ugyanazon funkciót látják el, de földrajzilag nincs kapcsolat közöttük, megalapozza-e a műszaki funkcionális egységet? Az út és árok helyreállítását egybe kell-e számítani a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? A hidak helyreállításának költsége műszaki gazdasági funkcionális egységet alkot-e az alatta található árok, áteresz, patak helyreállítási munkáival? A becsült érték meghatározásakor ezeket egybe kell-e számítani? Egybe kell-e ezeknek a munkálatoknak a költségeit számolni a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? Az a tény, hogy mindegyik helyreállítási munka vis maior pályázati keretből (bár külön pályázatból) lett finanszírozva, megteremti-e a gazdasági funkcionális egységet? A felvázolt helyreállítási munkálatok becsültérték-meghatározásánál mi az, amit egybe kell számítanunk, mi az, ami gazdasági-műszaki szempontból funkcionális egységet alkot, és így egy beruházásnak minősül?
Részlet a válaszból: […]megkötésének egyidejűsége, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmények hasonlósága, azon földrajzi környezet egysége, ahol a szerződéseket megkötötték, és az egyetlen ajánlatkérő léte egyébként olyan kiegészítő bizonyítékoknak minősülnek, amelyek azon megállapítás mellett szólnak, miszerint az építési beruházásra irányuló különböző szerződések valójában egy egységes építészeti műhöz kapcsolódnak. De ezek közül egy-egy hiánya nem alapozza meg a különválasztás lehetőségét.A Törvényszék T-384/10. számú, Spanyol Királyság kontra Európai Bizottság ügyben hozott ítéletében a Bíróság rámutatott arra, hogy ahhoz, hogy a különböző építési munkák eredményét a 93/37/EGK irányelv 1. cikkének c) pontja értelmében vett építészeti műnek lehessen minősíteni, elegendő, hogy ugyanaz a gazdasági rendeltetésük, vagy ugyanaz a műszaki rendeltetésük. A gazdasági egység és a műszaki egység megállapítása tehát vagylagos, és nem együttes, amely a részekre bontás tilalma vonatkozásában alapvető fontosságú. Ugyanezen ügyben válik egyértelművé többek között, hogy a földrajzi egység hiánya nem alapozza meg a különválasztás lehetőségét.A pályázat kérdését külön kezelnénk a fenti jogkérdésektől, hiszen az EU-források elköltése során az egyes pályázatokat külön-külön vizsgálja az EUTAF is. Azonban amennyiben azonos beszerzési tárgyak fordulnak elő (könyvelés, projektmenedzsment stb.) több pályázat esetében, úgy az egybeszámítást az azonos beszerzési tárgyak megalapozzák. Ennek esetünkben azért van jelentősége, mert ha vízelvezetéssel kapcsolatos vis major helyzeteket kell kezelni, úgy önmagában az a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4565

3. találat: Becsült érték meghatározásának mellőzése DBR-ben

Kérdés: Dinamikus beszerzési bendszer alkalmazása esetében megtehetem-e, hogy nem határozok meg becsült értéket?
Részlet a válaszból: […]jelentkezés szakaszában. A keretmegállapodásos eljárás és a DBR esetében is kötelező a becsült érték megállapítása, melynek szabályait a Kbt. 18. §-a rögzíti, ettől nem tekinthet el az ajánlatkérő.A Kbt. 18. §-ának (1) bekezdése alapján a keretmegállapodás becsült értéke a keretmegállapodás alapján annak időtartama alatt kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke.A (2) bekezdés értelmében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4423

4. találat: Becsült érték meghatározásának értelmezése áfaszempontból

Kérdés: Amennyiben nettó árat kell megadni, de az ajánlatkérő áfa nélküli becsült értéket számol, jól gondolom, hogy a kettő nem feltétlenül ugyanaz?
Részlet a válaszból: […]foglaltakra tekintettel megállapított - teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni - Kbt. 16. §-ának (1) bekezdése.Minden egyéb közteher tehát, ami nem áfának minősül, a becsült érték részét kell, hogy képezze. Például a megbízott után a megbízó által a megbízó nevében az államnak fizetett járulékok részét képezik a becsült értéknek, azt az ajánlatkérőnek figyelembe kell vennie.A nettó ár az áfatartalom nélküli ár, melybe értelemszerűen nem tartozik bele a megbízó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4198

5. találat: Közbeszerzési tárgy értékének meghatározása a gyakorlatban

Kérdés: Nem értem a következő helyzetet. Eddig ahol közbeszerzéssel találkoztam (például irodabútorok beszerzése, céges autók javítása), minden esetben drágább volt a vásárolt termék vagy a szolgáltatás, mint a "szabadpiacon". A közbeszerzésnél - ha jól tudom - épp ennek az ellentéte kellene, hogy érvényesüljön. Miért van ez így?
Részlet a válaszból: […]keretmegállapodásos partnerek nem lehetnek abban biztosak, hogy ők maguk is nagymértékben fognak részesedni abból. A keretmegállapodásos eljárások esetében, ha a keretszám alapján több versenytárs is részese az eljárásnak, úgy jogalaptól függően jellegzetesen lehetőség van az ajánlatkérők számára közvetlenül rendelni vagy újraversenyeztetni. Az újraversenyeztetés során már valóban létező beszerzési igény jelenik meg, így a keretmegállapodásos eljárás első részének gyakran nem piaci árai a második részben csökkenhetnek, függően a verseny mértékétől. Az első részben nem véletlen tehát, hogy gyakran listaárakon kerülnek be termékek, hiszen akkor még nem az egyes ajánlatkérők által megfogalmazott közvetlen igények, hanem egy hipotetikus keret kerül versenyeztetésre. A második részben ezért már mennyiségi kedvezményeket nyújthatnak az ajánlattevők, hiszen itt már biztosan van piaci igény a termékükre. A magasabb ár tehát gyakran az eljárás logikájából és a piaci szereplők természetes reakciójából adódik, ami nem jelenti azt, hogy a közbeszerzésben ezek a termékek valóban aranyáron kelnek el.A közbeszerzések során ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy egy-egy nagyobb közszolgáltató vagy önkormányzat nem engedheti meg magának,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4144

6. találat: Becsült érték meghatározása gyógyszerbeszerzésnél

Kérdés: Kórházként az egybeszámítási szabály mellett az ATC-kódok szerinti különválasztást alkalmazhatjuk-e a beszerzéseinknél?
Részlet a válaszból: […]hivatkozott 19. §-ának (3) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.A kormányrendelet az azonos vagy hasonló felhasználásra szánt árukat hatóanyagszinten definiálja, ezenfelül nem tekinti azonos vagy hasonló felhasználásra szám árunak. Hasonlóképpen kimondja, hogy nem azonos vagy hasonló felhasználásnak minősül az intézeti gyógyszertár útján a fekvőbeteg-ellátást végző intézmény gyógyszerellátására szánt, valamint az intézeti gyógyszertár szakfeladatként közvetlen lakossági gyógyszerellátást biztosító egysége számára történő gyógyszerbeszerzése.A hatóanyagszintű értelmezés újdonság, és tekintettel az esetleges terápiák (nem hatóanyagszint) helyettesíthetőségére, vélhetően van eset, amikor általános értelemben túlzás mindezt ATC-kód-szinten szabályozni. Hasonlóképpen kivételes, hogy ha azonos egység - esetünkben az intézeti gyógyszertár - azonos beszerzései más-más betegcsoport számára történnek, akkor mindez felülírja az azonos vagy hasonló felhasználás jellegét.A kormányrendelet szabálya tehát túlmutat a részekre bontás tilalma szabályon, annál egyértelműbb, ugyanakkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4070

7. találat: Becsült érték megállapítása eltérő polgári jogi jogviszonyok esetén

Kérdés: Nem volt lehetőségünk egy kollégát azonnal felvenni, és átmenetileg megbízási szerződéssel foglalkoztattuk. A harmadik hónap végén munkaszerződést kötöttünk vele. Egybe kell-e számítani az éves bérével a megbízási szerződést, vagy az időközben határozatlanná váló munkaszerződésének a négy évét kell alapul venni a becsült érték megállapításánál?
Részlet a válaszból: […]szóló törvény szerinti ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, az állami projektértékelői jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírói szolgálati jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya, valamint a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos állományának szolgálati viszonya - Kbt. 9. § (8) bekezdésének g) pontja.Közbeszerzési szempontból azt a három hónapot kell alapul venni, amennyi ideig megbízási szerződéssel foglalkoztatták az érintett személyt, és eldönteni, milyen más, hasonló, azonos rendeltetésű megbízási szerződéseket kötöttek. Azaz a részekre bontás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4068

8. találat: Becsült érték számítása közös támogatási projekt esetén

Kérdés: Amennyiben közös támogatási projektünk van, de egyedileg szerzünk be, kivéve a projekt egy beszerzését, ahol közös ajánlatkérés történik, a becsült értéket hogyan kell számítani? A Hatósági útmutató szerint a közös projekt közös beszerzését nem kell egybeszámítanom azokkal a beszerzésekkel, melyeket a projekt keretében egyedül én mint ajánlatkérő szerzem be, és nem a többiekkel közösen? Ez esetben hol van itt projektszemlélet?
Részlet a válaszból: […]megfelelően például, ha az egyik ajánlatkérő ugyanazon épület tekintetében a tetőfedést, a másik ajánlatkérő ugyanazon épület tekintetében a villanyszerelési munkák elvégzését rendeli meg, és ezek becsült értékét ajánlatkérőnként külön-külön veszik figyelembe). Ezzel együtt több ajánlatkérő részben közös, részben saját beszerzési igényével kapcsolatos beszerzései esetében az egyes ajánlatkérőknek a részekre bontást a közös beszerzési igény vonatkozásában kell csak vizsgálni. A kizárólag egy adott ajánlatkérőhöz kapcsolódó beszerzéseik értékét az egyes ajánlatkérők külön-külön vehetik figyelembe, azonban, ha a különböző ajánlatkérők a saját beszerzési igényeiket egy eljárás keretében kívánják megvalósítani, azok becsült értékét jogszerűen nem bonthatják részekre, függetlenül a részajánlattétel lehetőségének biztosításától."A fentiek egyben azt is jelentik, hogy a részekre bontás tilalmával már akkor is foglalkozni kell, amikor a projekt egyes beszerzési tárgyait az ajánlatkérők meghatározzák. Az útmutató is a kizárólag egy adott ajánlatkérőhöz kapcsolódó beszerzésekről beszél, mely projekten belül más ajánlatkérő becsült értékével nem is kerülhetne egybeszámításra, mert azok beszerzéseitől független. Azonban az útmutató a projekten kívüli, más finanszírozási forrásból, más projektből származó beszerzésekre is utal, amikor jelzi, önmagában az nem alapozza meg a részekre bontás lehetőségét, hogy más-más projektből kerül finanszírozásra amúgy például hasonló beszerzési tárgy."... önmagában az a tény, hogy az egyes szolgáltatásokat különböző támogatáspolitikai értelemben vett projektekből finanszírozzák, nem alapozza meg azok jogszerű részekre bontását... Európai bizottsági audit tapasztalatok alapján a Közbeszerzések Tanácsa felhívja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4038

9. találat: Verseny-újranyitásos eljárások becsült értékének meghatározása

Kérdés: A központi közbeszerzésen belül a verseny-újranyitásos eljárásoknál a becsült költség meghatározása a KEF-portálon található legmagasabb árakból számolható?
Részlet a válaszból: […]eredményét dokumentálni. A vizsgálat során az ajánlatkérő objektív alapú módszereket alkalmazhat. Ilyen módszerek különösen- a beszerzés tárgyára vonatkozó indikatív ajánlatok bekérése,- a beszerzés tárgyára vonatkozó, arra szakosodott szervezetek által végzett piackutatás,- igazságügyi szakértő igénybevétele,- szakmai kamarák által ajánlott díjszabások,- szakmai kamarák által előállított és karbantartott, megvalósítási értéken alapuló, részletes építési adatbázis,- a Közbeszerzési Hatóság által kiadott árstatisztika,- az ajánlatkérő korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzése - a)-g) pontok.A KEF-portálon található árak tehát gyakorlatilag megfelelnek a közbeszerzési törvény 28. § a), b) és g) pontjaiban foglaltaknak, hiszen előzetes ajánlatnak tekinthetők, ahol több ajánlattevő árait össze tudja hasonlítani az ajánlatkérő. Megfelel tehát a Kbt. szabályainak az, ha az ajánlatkérő dokumentálja a KEF-portálon adott időpontjában talált árajánlatok mértékét, és ezt veszi alapul a becsült érték meghatározásához. Nem sért jogszabályt véleményünk szerint ebben a helyzetben, ha a legmagasabb árat veszi alapul, de hasonlóképpen az árak átlagát is alapul veheti, a lényeg, hogy reális ajánlati ár legyen a becsült érték alapja. Elvi értelemben a KEF-portálon ún. versenyzett árak találhatók, melyek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3873

10. találat: Becsült érték meghatározása folyamatosan teljesített szolgáltatásra kötött szerződés esetén

Kérdés: Az évente kötött olyan szerződés esetében, amely ugyanarra a folyamatosan teljesített szolgáltatásra vonatkozik (január 1-jétől december 31-éig, majd újra január 1-jétől december 31-éig), a becsült értéket össze kell-e vonni az előző évivel? Ha nem, akkor részekre bontás lehet?
Részlet a válaszból: […]alatt kifizetett szerződés szerinti díjakat összesítjük, és ezt módosítjuk a következő év várható mennyiségi vagy értékbeli változásával. A b) pont szerint 12 hónapra becsüljük meg a szerződés szerint kifizetett díjak összegét.Ez a módszer azonban csak akkor alkalmazható, ha a szerződéses jellemzők alapján nem egy több évre szóló szerződés évekre/indokolatlan részekre bontásáról van szó.Ha ugyanis például egy 3 évre szóló karbantartási szerződés szerepel az ajánlatkérő tervében egy olyan gépre vonatkozóan, amelyet 3 évig tervez folyamatosan használni valamely tevékenysége ellátásához (mert 3 év után leselejtezi azt), és ez a gép rendszeres karbantartást igényel, továbbá a szerződést csak a becsült érték "alacsonyan tartása" miatt bontja éves szakaszokra, akkor a fenti rendelkezés nem alkalmazható.Ez esetben a Kbt. 17. § (2) bekezdés helyett a (3) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni.A fentiekben hivatkozott jogszabályi rendelkezés szerint a szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat:- határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötendő szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás;- határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötendő szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa - a) és b) pontok.A rendelkezés a) pontja az irányadó a példa szerinti esetre. A szabály értelmében a szerződés időtartama alatti teljes ellenszolgáltatás adja a beszerzés/szolgáltatás becsült értékét. Ha például a szerződés havonta fizetendő díjat tartalmaz, akkor a 36 x havidíj szorzata lesz a becsült érték, de ha például negyedéves díjfizetést irányoz[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3871
| 1 - 10 | 11 - 17 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést