A Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának ismételt előírása eljárás eredménytelensége esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt eljárást írt ki, és a felhívásban rögzítette, hogy az a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját alkalmazza. Az eljárás során csak egy ajánlat került benyújtásra, így az eljárás a hivatkozott 75. § figyelembevétele miatt eredménytelen lett. Az ajánlatkérő ismételten kiírja ugyanazon beszerzésre a nyílt eljárást. Az ajánlatkérőnek kötelező-e ismételten előírni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját, ha már azt előzőleg kiírta, és eredménytelen lett?
Részlet a válaszából: […] Ilyen kötelezettség nem áll fenn. Sokkal inkább az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. kormányrendelet előírása miatt dönt úgy több ajánlatkérő, hogy inkább alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Ajánlatkérő igényének jogszerűsége az ajánlatban bemutatott szakemberek számával kapcsolatban

Kérdés: Van-e bármilyen általános szabály arra nézve, hogy az ajánlatkérő hány, a teljesítésbe bevonni kívánt szakember bemutatását követelheti meg az ajánlattétel feltételeként?
Részlet a válaszából: […] A bevonni kívánt szakemberek végzettsége, tapasztalata és száma az ajánlattevőknek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki és szakmai alkalmassága körében bírhat jelentőséggel. A gyakorlatban számos olyan ajánlattételi felhívással találkozunk, amelyben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Részekre bontás tilalma élelmiszer-beszerzésnél

Kérdés: Önkormányzatunk rendelkezik saját főzőkonyhával, így a bölcsődék és az óvodák nagy részét el tudjuk látni saját készítésű étellel. A beszerzési/közbeszerzési eljárás előkészítése során mindig problémaként merült fel a fenti jogszabályhely értelmezése. Értelmezhető-e úgy a Kbt. 111. § f) pontjában meghatározott rendelkezés, hogy a jogszabályhelyben felsorolt tételeket külön-külön kell vizsgálni abból a célból, hogy azok a Kbt. hatálya alá tartoznak-e? Konkrétabban: jól gondoljuk-e, hogy a bölcsődei főzőkonyhai beszerzéseknél, ahol szükség van hideg élelmiszerre és főzési alapanyagra, friss, illetve feldolgozott gyümölcsre és zöldségre, gabonafélékre, kenyérfélékre és pékárukra, mézre, tojásra, a becsült érték számításánál ezeket a tételeket együttesen kell figyelembe venni, és ha az így megkapott összeg eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt, akkor közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, mivel ezek az áruk hasonló felhasználásra szánt áruk?
Részlet a válaszából: […] Igen, a részekre bontás tilalma szabály erre a kivételi körre is hasonlóan vonatkozik. Tehát a felsorolás maga nem választja el őket, valójában egybe kell számítani az egyes felsorolt beszerzési tárgyakat, hiszen felhasználásuk hasonló, egymással összefügg. A 111. § f)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Ajánlattételi határidő meghatározása keretmegállapodásos eljárás 2. részében

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás 2. részében, versenyújranyitás során releváns az egyedi eljárás becsült értéke? Mi alapján kell megadnia az ajánlatkérőnek az ajánlattételi határidőt, hány napot kell számolnia rá?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a keretmegállapodás uniós eljárásrendben történt, úgy az uniós szabályok érvényesülnek, egyébként a nemzeti szabályok. A keretmegállapodás esetében sem a Kbt. 105. §-a, sem a 114. § (114/A. §) nem rendelkezik a részletekről, valamint nem utal rá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Hosszú távú modellek uniós alapokból finanszírozott támogatások esetén

Kérdés: Uniós finanszírozás esetében van-e lehetőség olyan hosszú távú megoldásokra, mint a DBR vagy az előminősítési rendszer?
Részlet a válaszából: […] 2022. augusztus 17-én lépett hatályba a kormány 319/2022. rendelete egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek közbeszerzési ellenőrzéssel kapcsolatos módosításáról, mely kifejezetten uniós alapokból finanszírozott támogatásokkal foglalkozik, és az alábbiak szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása I.

Kérdés: A nyílt eljárás során építési beruházásra olyan értékű ajánlatok érkeztek, amik messze meghaladták a becsült értéket, így a beszerző érvénytelenné nyilvánította az eljárást. Ezt követően a korábbiakban már volt ilyenre példa, hogy emiatt volt lehetőség közvetlen szerződést kötni ún. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében. A tanácsadó azonban ezt nem indítja el, pedig volt már erre lehetőség eddig. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek valóban jogában áll eredménytelenné nyilvánítani egy eljárást, amennyiben a beérkezett ajánlatok mindegyike meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások közül valóban létezik olyan jogalap, mely lehetővé teszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Árindoklás bekérhetősége

Kérdés: Miért kér az ajánlatkérő a második legkedvezőbb ajánlatot tevőtől is ármagyarázatot, főleg úgy, hogy most is van velünk szerződése, és megfelelően teljesítünk?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 72. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni, és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Közbeszerzési tervben nem szereplő beszerzési igény kezelése

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő közbeszerzési tervében szerepel egy bizonyos tárgyú beszerzés, és jelenleg van egy 150 000 forint értékű ugyanilyen tárgyú beszerzési igény, ami nem szerepelt a tervben, a közbeszerzési tervre tekintettel az annak keretében tervezett beszerzésekkel egybe kell számítani a most felmerült igényt? Erre a beszerzési tárgyra most lenne szüksége az igénylőnek, nem hónapok múlva, mire a szerződés megköttetik a közbeszerzés alapján. Esetleg amíg el nem érjük a közbeszerzési értékhatárt, a beszerzési szabályzatunk szerint eljárva közbeszerzés nélkül is beszerezhetünk ebben a tárgyban?
Részlet a válaszából: […] A részekre bontás tilalma szabály alapján amennyiben a tervezés során egyértelmű, hogy eléri az értékhatárt az egybeszámítandó beszerzési érték, nincs jelentősége, hogy a tervben szerepel-e vagy sem. Mivel minden beszerzést figyelembe kell venni a tervezés során, valójában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Eljárás kivételi körök átfedése esetén

Kérdés: A Kbt. 111. § e) és w) pontjai szerinti kivételi körök vonatkozásában merült fel, hogy a kettő (humanitárius segítségnyújtás és ideiglenes védelemre jogosultak elhelyezésével kapcsolatos beszerzés) egybeeshet-e? Az ukrán menekültek vonatkozásában a segítségnyújtás megvalósulhat mindkét pont alapján? Amennyiben mindkét pont fennáll, úgy az építési beruházások vonatkozásában fennálló 300 millió forintos értékhatárt figyelembe kell venni, vagy alkalmazható az e) pont, ahol ilyen szűkítés nem szerepel?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a két kivétel átfedésben van egymással, így az alkalmazás során az ajánlatkérőnek kell választani a két pont között az alábbiak figyelembevételével.A Kbt. 111. § szerint a törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő (...)-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

A Tanács 2022. április 8-i (EU) 2022/576. rendelet 5k. cikk (1) bekezdésének hatálya

Kérdés: A Tanács 2022. április 8-i (EU) 2022/576. rendelet 5k. cikk (1) bekezdése a kivételi körbe tartozó egyes szerződésekre is kiterjed (például: in-house), nem csak a közbeszerzési szerződésekre?
Részlet a válaszából: […] A Tanács 2022. április 8-i (EU) 2022/576. rendelete az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendelete új 5k. cikke (1) bekezdése az alábbiakra terjed ki:Tilos a közbeszerzési irányelvek, valamint a 2014/23/EU...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.
1
2
3
58