92 találat a megadott becsült érték tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]megfelelő alaposságú előkészítésével kapcsolatban, ideértve a közbeszerzés tárgyának és becsült értékének pontos meghatározását is. Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy milyen módszereket alkalmazhat az ajánlatkérő annak érdekében, hogy maradéktalanul meg tudjon felelni a szigorú jogalkotói elvárásnak. Elő­ször is az ajánlatkérő köteles a becsült érték meghatározása céljából külön vizsgálatot végezni, és annak eredményét a transzparencia követelményének megfelelően dokumentálni. A becsült érték megállapítása során az ajánlatkérő objektív alapú módszereket alkalmazhat. A Kbt. több olyan vizsgálati metódust is nevesít, amelyek - helyesen alkalmazva - megfelelnek a tárgyilagosság és egzaktság követelményének. Ilyen például a beszerzés tárgyára vonatkozó indikatív ajánlat bekérése akár előzetes piaci konzultáció keretében. További lehetőség a beszerzés tárgyára vonatkozó, arra szakosodott szervezetek által végzett piackutatás. Az ajánlatkérő természetesen igazságügyi szakértőt is igénye vehet, támaszkodhat a szakmai kamarák által ajánlott díjszabásokra, továbbá elemezheti ebből a szempontból a saját korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseit is. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy az ajánlatkérőnek nem feltétlenül kell a Kbt. által felkínált eszköztárból választania. A törvény ugyanis a becsült érték meghatározása körében alkalmazható objektív alapú módszereket nem taxatíve, hanem példálózó jelleggel sorolja fel, és csupán a metódus objektivitását fogalmazza meg általános érvényű elvárásként. Természetesen többletfelelősséget[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]formák is képezhetik az alapját a 80%-nak.A Kbt. 9. § (1) bekezdésének h) pontja alapján az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol, döntő befolyással rendelkezik annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik (...).Ezt erősíti meg, hogy az in-house jogviszonyhoz szorosan köthető koncessziós szabályok esetében a becsült érték részét képezik a harmadik fél által fizetett díjak, bevételek, tehát a közbeszerzési szabályrendszer már becsültérték-szinten[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megkötésének egyidejűsége, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmények hasonlósága, azon földrajzi környezet egysége, ahol a szerződéseket megkötötték, és az egyetlen ajánlatkérő léte egyébként olyan kiegészítő bizonyítékoknak minősülnek, amelyek azon megállapítás mellett szólnak, miszerint az építési beruházásra irányuló különböző szerződések valójában egy egységes építészeti műhöz kapcsolódnak. De ezek közül egy-egy hiánya nem alapozza meg a különválasztás lehetőségét.A Törvényszék T-384/10. számú, Spanyol Királyság kontra Európai Bizottság ügyben hozott ítéletében a Bíróság rámutatott arra, hogy ahhoz, hogy a különböző építési munkák eredményét a 93/37/EGK irányelv 1. cikkének c) pontja értelmében vett építészeti műnek lehessen minősíteni, elegendő, hogy ugyanaz a gazdasági rendeltetésük, vagy ugyanaz a műszaki rendeltetésük. A gazdasági egység és a műszaki egység megállapítása tehát vagylagos, és nem együttes, amely a részekre bontás tilalma vonatkozásában alapvető fontosságú. Ugyanezen ügyben válik egyértelművé többek között, hogy a földrajzi egység hiánya nem alapozza meg a különválasztás lehetőségét.A pályázat kérdését külön kezelnénk a fenti jogkérdésektől, hiszen az EU-források elköltése során az egyes pályázatokat külön-külön vizsgálja az EUTAF is. Azonban amennyiben azonos beszerzési tárgyak fordulnak elő (könyvelés, projektmenedzsment stb.) több pályázat esetében, úgy az egybeszámítást az azonos beszerzési tárgyak megalapozzák. Ennek esetünkben azért van jelentősége, mert ha vízelvezetéssel kapcsolatos vis major helyzeteket kell kezelni, úgy önmagában az a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 17-20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított - teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni.Mivel az opció már eleve része az eredeti szerződésnek, így nem "terheli" egybeszámítási kötelezettség az új szerződés[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megindítás feltétele az előleg megfizetése. A rendelet 13. §-ának (3) bekezdése szerint ezt a mértéket a DKÜ határozza meg a becsült érték ismeretében, mely maximum a becsült érték 1%-a lehet.A fentiekben hivatkozott 13. § (1) bekezdés a) pontja alapján a DKÜ a vonatkozó rendelet szerinti "megfelelő" minősítésű beszerzési igény kielégítése érdekében a beszerzési igény kielégítésére szolgáló beszerzési eljárást, az érintett szervezet javára eljárva, központosított közbeszerzés keretében, vagy járulékos közbeszerzési szolgáltatás nyújtásával - kizárólagos joggal - maga folytatja le (...).A (3) bekezdés értelmében a 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beszerzési eljárás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jelentkezés szakaszában. A keretmegállapodásos eljárás és a DBR esetében is kötelező a becsült érték megállapítása, melynek szabályait a Kbt. 18. §-a rögzíti, ettől nem tekinthet el az ajánlatkérő.A Kbt. 18. §-ának (1) bekezdése alapján a keretmegállapodás becsült értéke a keretmegállapodás alapján annak időtartama alatt kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke.A (2) bekezdés értelmében[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni.A (2) bekezdés rendelkezése szerint a közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők részére fizetendő díjat, vagy egyéb kifizetést (jutalékot) is, ha az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű fizetést.Az Európai Unió Bíróságának alábbi döntése több segítséget nyújt. A C-206/08 számú döntés értelmében "az a tény, hogy egy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében az ajánlatkérő szerv közvetlenül nem fizet díjat a nyertes ajánlattevő részére, hanem a nyertes ajánlattevő harmadik személyektől jogosult díjat szedni, elegendő ahhoz, hogy az ilyen szerződés a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében "szolgáltatási koncessziónak" minősüljön, amennyiben a nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő szerv által viselt működtetési kockázatot teljes egészében vagy legalább jelentős részben átvállalja, még akkor is, ha ez a kockázat[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]foglaltakra tekintettel megállapított - teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni - Kbt. 16. §-ának (1) bekezdése.Minden egyéb közteher tehát, ami nem áfának minősül, a becsült érték részét kell, hogy képezze. Például a megbízott után a megbízó által a megbízó nevében az államnak fizetett járulékok részét képezik a becsült értéknek, azt az ajánlatkérőnek figyelembe kell vennie.A nettó ár az áfatartalom nélküli ár, melybe értelemszerűen nem tartozik bele a megbízó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]keretmegállapodásos partnerek nem lehetnek abban biztosak, hogy ők maguk is nagymértékben fognak részesedni abból. A keretmegállapodásos eljárások esetében, ha a keretszám alapján több versenytárs is részese az eljárásnak, úgy jogalaptól függően jellegzetesen lehetőség van az ajánlatkérők számára közvetlenül rendelni vagy újraversenyeztetni. Az újraversenyeztetés során már valóban létező beszerzési igény jelenik meg, így a keretmegállapodásos eljárás első részének gyakran nem piaci árai a második részben csökkenhetnek, függően a verseny mértékétől. Az első részben nem véletlen tehát, hogy gyakran listaárakon kerülnek be termékek, hiszen akkor még nem az egyes ajánlatkérők által megfogalmazott közvetlen igények, hanem egy hipotetikus keret kerül versenyeztetésre. A második részben ezért már mennyiségi kedvezményeket nyújthatnak az ajánlattevők, hiszen itt már biztosan van piaci igény a termékükre. A magasabb ár tehát gyakran az eljárás logikájából és a piaci szereplők természetes reakciójából adódik, ami nem jelenti azt, hogy a közbeszerzésben ezek a termékek valóban aranyáron kelnek el.A közbeszerzések során ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy egy-egy nagyobb közszolgáltató vagy önkormányzat nem engedheti meg magának,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmasságának igazolása árubeszerzés, építési beruházás, valamint szolgáltatás megrendelése esetén előírhat az előző legfeljebb három, mérlegfordulónappal lezárt üzleti évre vonatkozóan kérhető, teljes - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételéről, illetve ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyából származó - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételéről szóló - adott esetben az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt - nyilatkozattal, attól függően, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, ha ezek az adatok[…] részlet vége a válaszból.