Keretmegállapodásos eljárás a központosított közbeszerzésben

Kérdés: Milyen külön előírások vonatkoznak a központosított közbeszerzési rendszerben a keretmegállapodásos eljárásokra? Mely jogszabály határozza meg az eljárási rendet?
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdés második részével kezdjük. A központosított közbeszerzési rendszerben a keretmegállapodásos eljárásra vonatkozó külön előírásokat részben a 168/2004. Korm. rendelet 26-29. §-ai, részben pedig a Kbt. határozza meg, azzal, hogy a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Eljárás megfelelő ajánlat hiányában, jogorvoslati lehetőség

Kérdés: Eredménytelen a közbeszerzési eljárás a Kbt. 92. §-ának c) pontja alapján, ha "egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlattevő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot". Mikor alkalmazhatja ajánlatkérő ezt a bekezdést, milyen mértékben kell, hogy meghaladja az ajánlott ár a rendelkezésre álló anyagi fedezetet (becsült értéket)? Mikor támadható az ajánlatkérő e bekezdés alapján meghozott döntése?
Részlet a válaszából: […] A megtámadhatóság oka nem feltétlenül a meghozott döntésben keresendő, hiszen arra lehetőséget ad a Kbt. sőt, annak 82. §-a értelmében, ha az ajánlatkérő a közbeszerzés megkezdését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Tervpályázati eljárás alkalmazása

Kérdés: Mely esetekben kell tervpályázati eljárást alkalmazni a közbeszerzésben?
Részlet a válaszából: […] A 137/2004. Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése értelmében a rendelet általános eljárási szabályainak megfelelően kell a tervpályázati eljárást lefolytatni akkor, ha a tervpályázat eredményeként megrendelt tervezési szolgáltatás becsült értéke a Kbt. szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Közbeszerzés értéke

Kérdés: Hogyan határozza meg az új Kbt. a közbeszerzés értékét? Mit jelent a becsült érték fogalom?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzés értékével (illetve a becsült értékkel) kapcsolatos – általános – szabályokat a Kbt. 35-40. §-ai tartalmazzák.A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált, általános forgalmi adó nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.

Egyszerű közbeszerzési eljárás alkalmazása

Kérdés: Építési beruházásnál műszaki-ellenőrzési tevékenységi szolgáltatás tervezett értéke a nemzeti értékhatár alatti. Egyszerűsített eljárás szerint kell-e eljárni ilyen esetben? Mely esetekben nem kell alkalmazni az egyszerű közbeszerzésre vonatkozó eljárásokat nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 295. §-ának (1) bekezdése határozza meg a nemzeti értékhatárok alatti közbeszerzési eljárások, azaz az egyszerű közbeszerzési eljárások tárgyát. E szerint a fenti eljárásokban a közbeszerzés tárgya lehet árubeszerzés, építési beruházás, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.

Lehetőség részajánlat tételére

Kérdés: Abban az esetben, ha több épületet érint a közbeszerzési kiírás és részajánlat tehető, külön-külön értendő az értékhatár?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 50. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét. Az utalt jogszabályhely (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnek lehetősége van arra is, hogy az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.

Közbeszerzési eljárás előkészítése

Kérdés: Mit értünk közbeszerzési eljárás előkészítésén?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a Kbt. 4. §-ának 14. pontja adja meg a választ. E szerint a közbeszerzési eljárás előkészítésén az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.

Rendeltetésazonosság, felhasználás összefüggése, egybeszámítás a Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan értelmezendő a Kbt. 40. § (2) bekezdés c) pontjának első (rendeltetése azonos vagy hasonló) és második (felhasználásuk egymással összefügg) fordulata? Hogyan kell értelmezni a Kbt. ún. egybeszámítási rendelkezését, milyen célt szolgál ez az előírás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 40. §-ának (1) bekezdése értelmében tilos a Kbt. megkerülése céljával a Kbt. 35-39. §-aiban meghatározott becslési módszert alkalmazni, valamint ilyen célból a közbeszerzést a 40. § (2) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani.A Kbt. 40. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.

Kiegészítő munkák az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: A régi Kbt. alapján indult építési beruházásnál kiegészítő munkák elvégzése szükséges. A hirdetmény közzététele nélküli eljárást a korábbi vagy a hatályos Kbt. rendelkezései szerint kell lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] Az új Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja alapján az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat – egyebek mellett – építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.

Eljárás a hirdetmény és a kérelem hiányossága esetén

Kérdés: Ha a hirdetmény, illetve az annak közzétételére irányuló kérelem hiányos, a Közbeszerzési Értesítő szerkesztősége elutasítja a közzétételt? Lehetséges-e a hiányok utólagos pótlása, és amennyiben igen, milyen eljárás keretében?
Részlet a válaszából: […] A 34/2004. Korm. rendelet 8. §-a előírásainak megfelelően a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottsága (Szerkesztőbizottság) a kérelem kézhezvételét követően a kérelmet és a hirdetményt az alábbi szempontok szerint ellenőrzi: a kérelmet az arra jogosult nyújtotta-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.
1
…
63
64
65