Egyszerű, egyszerűsített eljárás, ajánlati felhívás egyszerűsített eljárásban

Kérdés: Mi a különbség az egyszerűsített és az egyszerű eljárás között? Melyek azok az esetek, amelyekben az ajánlatkérő egyszerűsített eljárásban ajánlati felhívást küldhet az ajánlattevőknek, és mit kell tartalmaznia a felhívásnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első része vonatkozásában elsődlegesen felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egyszerű eljárás nem keverhető össze az egyszerűsített eljárással. Míg az egyszerű eljárás értékhatárhoz kötött (nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések), addig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.
Kapcsolódó címkék:    

Több eljárásban lebonyolított építési beruházás

Kérdés: Ha egy építési beruházást nem egy, hanem több eljárásban kívánunk lebonyolítani, akkor az egyes eljárásoknál a becsült értéknél a közzététel iránti kérvényben mit határozzunk meg? Az egész beruházás várható becsült értékét, vagy a részeljárások becsült értékét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 39. §-ában egyaránt rendezi a több év alatt megvalósuló építési beruházás, valamint a több részből álló építési beruházás vonatkozásában a becsült érték meghatározását. A több év alatt megvalósuló építési beruházás esetében az építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.
Kapcsolódó címkék:  

Tervpályázat meghirdetése

Kérdés: Milyen előírások vonatkoznak a tervpályázat meghirdetésére? Vannak-e külön előírások, vagy a Kbt. rendelkezéseit kell alkalmazni ebben a körben?
Részlet a válaszából: […] A tervpályázati eljárás meghirdetésével kapcsolatos előírásokat a 137/2004. Korm. rendelet 15. §-a tartalmazza.E szerint a tervpályázati kiírást a külön jogszabályban meghatározott minta alkalmazásával kell meghirdetni. (A tervpályázati eljárás hirdetménymintáját a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.
Kapcsolódó címkék:  

Becsült érték megjelölése

Kérdés: Hol kell az ajánlatkérőnek megjelölnie a közbeszerzés becsült értékét?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzés becsült értékét – amely nem más, mint a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált, általános forgalmi adó nélküli, legmagasabb összegű ellenszolgáltatás – a hirdetmény feladását kezdeményező kérelemben kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.
Kapcsolódó címke:

Tárgyalásos eljárás feltételei

Kérdés: Ajánlatkérőként van-e lehetőségünk arra, hogy tárgyalásos eljárást folytassunk le akkor, ha az megítélésünk szerint indokolt, azonban a Kbt. szerint körön kívüli az az ok, amely miatt ezt az eljárásfajtát kívánjuk alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárás indulhat hirdetmény közzétételével, illetve hirdetmény nélkül is.A Kbt. 124. §-a szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás azért volt eredménytelen, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Építési beruházás részekre bontása

Kérdés: Több évre áthúzódó pénzügyi fedezet esetén lehet-e több részre bontani egy létesítményt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 40. §-ának (1) bekezdése értelmében tilos a közbeszerzési törvény megkerülése céljával alkalmazni a Kbt. 35-39. §-aiban meghatározott becslési módszert, valamint ilyen célból a közbeszerzést a 40. § (2) bekezdésébe ütköző módon részekre bontani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Keretmegállapodásos eljárás a központosított közbeszerzésben

Kérdés: Milyen külön előírások vonatkoznak a központosított közbeszerzési rendszerben a keretmegállapodásos eljárásokra? Mely jogszabály határozza meg az eljárási rendet?
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdés második részével kezdjük. A központosított közbeszerzési rendszerben a keretmegállapodásos eljárásra vonatkozó külön előírásokat részben a 168/2004. Korm. rendelet 26-29. §-ai, részben pedig a Kbt. határozza meg, azzal, hogy a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás megfelelő ajánlat hiányában, jogorvoslati lehetőség

Kérdés: Eredménytelen a közbeszerzési eljárás a Kbt. 92. §-ának c) pontja alapján, ha "egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlattevő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot". Mikor alkalmazhatja ajánlatkérő ezt a bekezdést, milyen mértékben kell, hogy meghaladja az ajánlott ár a rendelkezésre álló anyagi fedezetet (becsült értéket)? Mikor támadható az ajánlatkérő e bekezdés alapján meghozott döntése?
Részlet a válaszából: […] A megtámadhatóság oka nem feltétlenül a meghozott döntésben keresendő, hiszen arra lehetőséget ad a Kbt. sőt, annak 82. §-a értelmében, ha az ajánlatkérő a közbeszerzés megkezdését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.
Kapcsolódó címkék:    

Tervpályázati eljárás alkalmazása

Kérdés: Mely esetekben kell tervpályázati eljárást alkalmazni a közbeszerzésben?
Részlet a válaszából: […] A 137/2004. Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése értelmében a rendelet általános eljárási szabályainak megfelelően kell a tervpályázati eljárást lefolytatni akkor, ha a tervpályázat eredményeként megrendelt tervezési szolgáltatás becsült értéke a Kbt. szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzés értéke

Kérdés: Hogyan határozza meg az új Kbt. a közbeszerzés értékét? Mit jelent a becsült érték fogalom?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzés értékével (illetve a becsült értékkel) kapcsolatos – általános – szabályokat a Kbt. 35-40. §-ai tartalmazzák.A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált, általános forgalmi adó nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.
Kapcsolódó címke:
1
…
63
64
65