Fedezet és a becsült érték

Kérdés: Életszerű-e a fedezettel pontosan, forintra megegyező becsült érték megadása?
Részlet az állásfoglalásából: […] A fedezet és a becsült érték két különböző funkciót tölt be. A hatályos Kbt. nem tartalmaz rendelkezéseket a fedezet és a becsült érték számszaki viszonyáról.A fedezet a beszerzési igény megvalósítására rendelkezésre álló értékként azonosítható, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.
Kapcsolódó címkék:    

Fedezet módosítása

Kérdés: Az ajánlatkérő az EKR „Előkészítő iratok” űrlapjának „Rendelkezésre álló fedezet (nettó értékben)” mezőjében tévesen a támogatási szerződés szerinti teljes projektköltséget rögzítette. A közbeszerzés tárgyára, azaz az építési munkákra ténylegesen rendelkezésre álló fedezet ennél lényegesen alacsonyabb. A téves összeg a mezőben megadott finanszírozási alapadatokból számítódott. A helyes összeget az ajánlatkérő több irata egyezően tartalmazza, például a polgármester nyilatkozata a közbeszerzési eljárás előkészítéséről vagy a támogatási szerződés költségvetése, amelyben az építéshez kapcsolódó költségsor külön szerepel. Ezeket az iratokat az ajánlatkérő az ajánlatok bontását megelőzően feltöltötte az EKR-be az eljárás előkészítő dokumentumai között. Mivel az ajánlatkérő a fedezet bontáskori közlését választotta, az EKR a bontási jegyzőkönyvben automatikusan az űrlapon rögzített, téves (magasabb) összeget ismertette. Módosítható-e a fedezet összege? Amennyiben igen, lefelé történő módosítás esetén a Kbt. 75. § (4) bekezdésének alkalmazásában melyik adat minősül a fedezet igazolására szolgáló, „az ajánlatok bontásáig az EKR-ben rögzített adatnak”? Alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontját a feltöltött dokumentumokkal igazolt, valós fedezetre hivatkozva, tekintettel arra, hogy a bontáskor magasabb összeg került ismertetésre?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács 2026. szeptember 17-i, a közbeszerzési eljárások előkészítéséről szóló útmutatója rögzíti: a fedezet tekintetében – ellentétben a becsült értékkel – az ajánlatkérőnek lehetősége van a későbbi módosításra,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.
Kapcsolódó címkék:    

Építőipari rezsióradíj nagysága

Kérdés: Árindokolásnál az ajánlott építőipari rezsióradíjnál alacsonyabb óradíjakkal lehet számolni az indokolásban? Erre példa a Közbeszerzési Döntőbizottság D.386/12/2025. számú határozata.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő akkor köteles indokolást kérni, ha az ajánlattevő ajánlata az adott közbeszerzés tárgyát képező építési beruházáshoz, szállítandó áruhoz vagy nyújtandó szolgáltatáshoz képest aránytalanul alacsonynak látszik. Az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Részekre bontás tilalma

Kérdés: 5 egymást érintő település kíván szerződést kötni szúnyoggyérítéssel összefüggő szakértői tevékenység elvégzésére, illetve biológiai szúnyoggyérítés elvégzésére, melyet összehangoltan végeznek. Egybeszámítandó-e a szakértői tevékenység elvégzése a biológiai szúnyoggyérítéssel? Amennyiben az 5 település egy szerződést köt a vállalkozóval, egybe kell-e számítani a települések szúnyoggyérítési feladatait az adott évben? Megoldás lehet-e, hogy „A” település vállalja a gesztor szerepét az eljárás lefolytatására, a feladat koordinálására, de minden település külön szerződést köt a vállalkozóval? Ez esetben alkalmazni kell az egybeszámítási kötelezettséget?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés megítéléséhez szükséges annak ismerete, hogy a két tevékenység bármilyen módon egy célt szolgál-e, egymással összefügg-e. Elvi értelemben létezhet olyan környezetvédelmi projekt, melynek része az ökoszisztéma védelme és amelyhez pontosan ugyanolyan szakértelem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Keretmegállapodás második részében becsült érték meghatározása

Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a konkrét beszerzés becsült értékét megadjuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A becsült érték mint jogintézmény jól mutatja azt, hogy egyes közbeszerzési fogalmak az eredeti szabályozási célon túlmutató, a Kbt.-ben tételesen nem szabályozott módon, más esetekben is szerepet töltenek be, és bár tételes jogi rendelkezés nem mutatható fel, de mégis...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Kivételi kör alkalmazása

Kérdés: Az ajánlatkérő az 1996. évi CXVI. törvény 2. § 52. pontja szerinti atomenergia alkalmazására szolgáló építmény megvalósítására irányuló építési beruházás megvalósításával összefüggő tervezői szolgáltatásra kíván szerződést kötni közbeszerzési eljárás eredményeként, és felmerült a 98/2025. (V. 12.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében rögzített kivételi kör alkalmazhatóságának lehetősége. Azonban, míg a hivatkozott kormányrendelet 1. § (1) bekezdése külön nevesíti az építési beruházások előkészítésével és megvalósításával összefüggő közbeszerzési eljárásokat, amely kifejezésbe a tervezési feladatok beszerzése is beletartozik, addig a kormányrendelet 4. § (3) bekezdése csak az „építési beruházás” fogalmát használja. A 98/2025. (V. 12.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében használt „1996. évi CXVI. törvény 2. § 52. pontja szerinti atomenergia alkalmazására szolgáló építmény megvalósítására irányuló építési beruházás” kifejezés alatt értendő-e az építési beruházás megvalósításával összefüggő, nevezetesen tervezői szolgáltatás tárgyú közbeszerzési eljárás is?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény szerint atomenergia alkalmazására szolgáló építmény: a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló, valamint az ezekkel összefüggő építmény. Az állami beruházások költségellenőrzésének részletes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 12.

Eljárás előkészítése

Kérdés: Egy közterület-tervezési közbeszerzés műszaki leírása megadja egy lakóutca hosszát. Az áttervezendő közműveket viszont csak felsorolja bármilyen egyéb specifikáció nélkül (hírközlés, villamos vezetékek, vízellátás, csatornázás, szénhidrogén-vezetékek). Lehet-e ennyire nagyvonalúan meghatározni a tervezési feladatot, illetve áthárítani a felelősséget a tervezőre?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlatkérő felelőssége, hogy biztosítsa a műszakilag megfelelő ajánlattételt a Kbt. alábbi 28. § (1) bekezdése szerint.„28. § (1) Az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel – megfelelő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 15.
Kapcsolódó címkék:    

Közvilágítás-korszerűsítés minősítése

Kérdés: Önkormányzatunk a közvilágítás korszerűsítését szeretné megvalósítani a településen, két részre osztva. Az egyik rész a már meglévő lámpatestek cseréje (114 db), a másik a település lámpatestekkel történő bővítése (74 db). A pályázati szabályozás miatt kell külön kezelnünk a cserét és a bővítést. Magyar Falu Pályázaton támogatást nyertünk, melyből teljes egészében megvalósítható a lámpatestek cseréje. Mivel az MFP-pályázaton kizárólag ez utóbbit lehet elszámolni, így azt nettó 28.000.000 Ft becsült értéken a támogatásból, építési beruházásként valósítanánk meg. A 74 darab lámpatest kiépítését – a már meglévő állomány bővítését – nettó 8.200.000 Ft becsült értéken önerőből hoznánk létre. Lehetőségünk van-e arra, hogy 3 árajánlatos saját beruházás folyamán bonyolítsuk le a beruházást elvégző cég kiválasztását? Véleményünk szerint a közutak már meglévő lámpáinak cseréje, valamint bővítése építési beruházásként értelmezhető, és mint olyan, nem éri el a közbeszerzési értékhatárt.
Részlet az állásfoglalásából: […] A közvilágítás-korszerűsítés, mint projekt, a jelenlegi joggyakorlat alapján bármelyik közbeszerzési tárgyba tartozhat, nem határozható meg egy egységes közbeszerzési tárgy, amely valamennyi közvilágítás-korszerűsítésre irányadó. Az esetek többségében ezek a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 15.

Tervezési szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Az önkormányzat támogatást kért és kapott az Építési és Közlekedési Minisztériumtól 46.990.000 Ft összegben egy műemlék épület felújításához szükséges tervezési feladatokra. A támogató okirat szerint a támogatás tárgya: Restaurátori kutatások, Építészeti tudományos dokumentáció és értékleltár, Fejlesztési koncepció, Épületdiagnosztika, Építészeti tervezés, Tartószerkezeti tervezés, Szakági tervek, Restaurátori tervek. Jól gondoljuk-e, hogy valamennyi fent megjelölt feladat egybeszámítandó, vagyis a tárgyi épülethez kapcsolódó tervezés (támogatási okirat szerinti) becsült értéke 46.990.000 Ft? A fent leírtakra tekintettel a Kbt. 111. § r) pontja szerinti feltételek teljesülnek-e, azaz alkalmazható a kivételi szabály? Az egybeszámítási szabályokat milyen tekintetben kell alkalmaznunk a tárgyi beruházás (tervezés) kapcsán? Más épületek vagy szélesebb körben építmények (épület és műtárgy) tervezési feladatait is egybe kell-e számolnunk a jelenlegivel, és ha igen, akkor milyen időintervallumban [csak a folyamatban lévőket, vagy az előző év(ek)re vonatkozókat], tekintettel arra, hogy a beszerzés forrása hazai állami költségvetési?
Részlet az állásfoglalásából: […] A becsült érték kiszámítása és a részekre bontás tilalma az egyik legösszetettebb közbeszerzési jogkérdés, amely minden egyes beszerzési igény vonatkozásában egyedi mérlegelést igényel, és az egzakt válasz csak valamennyi érintett beszerzési igény céljának, a beszerzési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 15.
Kapcsolódó címkék:    

In-house cég feladatellátásának kiszervezése

Kérdés: Önkormányzat in-house cége 50%-nál magasabb arányban kíván alvállalkozót igénybe venni az önkormányzattal megkötni tervezett szerződés teljesítéséhez. Jogszerű ez a megoldás? Ha az in-house cég a megrendelt munka nagy(obb) részét nem tudja maga elvégezni, és a teljesítéshez alvállakozót vesz igénybe (akit beszerez), akkor nem sérül-e az in-house beszerzés lényege, a házon belüli teljesítés? Van-e valamilyen arány, hogy mekkora mértékben adhatja ki a munkát az in-house cég? Kiszervezhető-e célzottan a teljes feladatellátás annak érdekében, hogy ne kelljen közbeszerezni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 5. § (1) bekezdés d) pont szerint: E törvény alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek:d) a 9. § (1) bekezdés h)–i) pontja szerinti jogi személyek.Az érintett kivételi kör alkalmazása során az in-house szervezet bevételeinek több mint 80%-a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 17.
1
2
3
…
66