Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

34 találat a megadott fedezet tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszból: […]kapcsolatos szabály az eredménytelenségi okokat követi, ahol a Kbt. nem írja elő a 75. § (4) bekezdésében, hogy amennyiben a fedezet nem elvonás miatt - 75. § (3) bekezdés -, hanem egyébként is kevés lenne, úgy a fedezet összegét az EKR-ben kell igazolni, vagy nem elektronikus eljárás esetében a hirdetménykezelő rendszerben. Ez utóbbi szabály ma már idejétmúlt, de az EKR-ben történő adatrögzítés sem kötelezően nyilvános, mint ahogy a becsült érték közzététele sem.A Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha a - (4) bekezdésben foglaltak szerint igazolható - rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel - b) pont.A (3) bekezdés szerint ha a (2) bekezdés a) pontjában foglalt eredménytelenségi eset oka a teljesítéshez eredetileg rendelkezésre álló anyagi fedezet egészében vagy részben történő elvonása, az ajánlatkérő köteles tájékoztatást adni a rendelkezésre állt anyagi fedezet összegéről, valamint arról, hogy az mely szervezet döntésével, mikor és milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra.A (4) bekezdés értelmében a (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az ajánlatkérő az ajánlatok bontásáig az EKR-ben rögzített adattal igazolhatja a rendelkezésre álló fedezet összegét. Ha a 41/C. § (1) bekezdésben foglalt valamely ok miatt az ajánlatok bontására nem az EKR-ben kerül sor, az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetmény feladásakor az elektronikus hirdetménykezelő rendszerben (kérelem) rögzített adattal, vagy a közbeszerzési eljárás során dokumentált, legkésőbb a végleges ajánlatok bontása előtt az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel közölt adattal, elektronikus árlejtés esetén az árlejtés megkezdését megelőzően az elektronikus rendszerben rögzített adattal igazolhatja a rendelkezésre álló fedezet összegét.Feltételes eljárás esetében támogatás iránt pályázik az ajánlatkérő, mely feltétele a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés hatálybalépésének. A Kbt. 53. §-ának (5) bekezdése szerint az eljárást megindító felhívásban az eredménytelenségi ok alapja kell, hogy meghatározva legyen, nem pedig a fedezet pontos mértéke. Mivel az ajánlattevők sem a saját erővel, sem az intenzitás pontos mértékével nem feltétlenül vannak tisztában, így ez az információ nem befolyásolja az árat. Ha azonban egyébként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4539
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Eljárás fedezetet jelentősen meghaladó ajánlati ár esetén

Kérdés: Ha az összességében legkedvezőbb pontozású ajánlat a legdrágább, és messze meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet az ajánlati ár, akkor mi a kizárás megfelelő hivatkozási alapja? Nyertesnek hirdethetem-e a másik (30%-kal kedvezőbb ajánlatot tevő) céget, ha egyébként érvényes az ajánlata?
Részlet a válaszból: […]mértékét, várhatón nem nyújtja be a kérdéses dokumentumokat. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy ezzel az érintett ajánlattevő hamis adatszolgáltatást kockáztat, mindenesetre van arra matematikai esély, hogy nem nyújtja be, vagy nem megfelelően nyújtja be ajánlatát az első helyezett, így megnyílik a lehetőség a második helyezettel a szerződés megkötésére. Attól, hogy az ajánlatkérő elbírálja azt az ajánlattevőt, amely fedezet felett adott ajánlatot, az ajánlatkérő még nem köteles pótfedezetet biztosítani, hanem fedezethiány miatt eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást. Az eredménytelenség oka lehet az első érvényes ajánlat fedezet feletti mértéke, amelyre a Kbt. 75. § (2) bekezdésének b) pontja is utal. A fedezet összegének igazolása mellett a 75. § nem tér ki a második helyezettre - helyesen -, hiszen a fedezet mértéke csak a nyerő helyzetben lévő ajánlattevő esetében releváns.A Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha (...)- a - (4) bekezdésben foglaltak szerint igazolható - rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel; (...) - b) pont.A (4) bekezdés szerint a (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az ajánlatkérő az ajánlatok bontásáig az EKR-ben rögzített adattal igazolhatja a rendelkezésre álló fedezet összegét. Ha a 41/C. § (1) bekezdésben foglalt valamely ok miatt az ajánlatok bontására nem az EKR-ben kerül sor, az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetmény feladásakor az elektronikus hirdetménykezelő rendszerben (kérelem) rögzített adattal, vagy a közbeszerzési eljárás során dokumentált, legkésőbb a végleges ajánlatok bontása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4379

3. találat: Eredménytelenné nyilvánítás forráshiány miatt

Kérdés: Ha feltételesen indítok egy uniós nyílt eljárást, melyet a felhívásban is jelzek, majd az értékelés során már hivatalosan is kiderül, hogy nem lesz forrás, azaz az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani, mikor tehetem ezt meg? Azonnal vagy az értékelést követően?
Részlet a válaszból: […]legrövidebb időn belül köteles elbírálni. Az ajánlatkérő a 69. §-tól eltérően az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést, ha az adott eljárásban végleges árajánlatok mindegyike meghaladja a - 75. § (4) bekezdésének megfelelően igazolt - rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét. Ha az ajánlatkérő nem végzi el az ajánlatok bírálatát, az eredménytelen eljárásra tekintettel az ajánlatkérő nem élhet a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indításának lehetőségével a 98. § (2) bekezdés a) pontja szerint. Az ajánlatkérő a 69. §-tól eltérően az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést akkor is, ha az eljárás eredménytelensége a 75. § (2) bekezdés e) pontján alapul.Szerencsésebb lenne a 70. § (1) bekezdés alkalmazása, mely az értékelés nélküli eredménytelenné nyilvánításról szól. A főszabály ugyanis az, hogy az értékelést követően lehet az eljárást eredménytelenné nyilvánítani, melynek egy esetét a 75. § (2) bekezdése szabályozza. A fenti 70. § (1) bekezdése utal ugyan a 75. § (2) bekezdésére, de nem a számunkra érdekes a) pontra, hanem az e) pontra, az alábbi tartalommal:Az ajánlatkérő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4148

4. találat: Fedezet közlésének módja

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzésre és szolgáltatásmegrendelésre keretszerződéseket kíván kötni. A közbeszerzési eljárás becsült értékeként a szerződés keretösszegét jelölik meg. Az ajánlatkérő az ajánlati árat egy egységre (darabra, km-re, óradíjra stb.) vonatkozóan kéri. Véleményük szerint jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezetet egy egységre vonatkozóan közli?
Részlet a válaszból: […]tartalmaz, azaz az értéket alapvetően a szerződéses időszak alatt kifizetésre kerülő ellenszolgáltatási összegekből kell meghatározni. Az anyagi fedezet arra ad választ, hogy az ajánlatkérőnek milyen összeg áll rendelkezésére a szerződés megkötése esetén annak érdekében, hogy az ajánlattevőnek járó ellenszolgáltatást ki tudja fizetni.Ebből következően, abban az esetben, ha az ajánlatkérő egységárat kér megadni az ajánlatban (ezt megteheti), meg kell határoznia azt is, hogy a keretszerződést milyen mennyiségre, illetve milyen keretösszegre kívánja megkötni. Mennyiségi meghatározás esetén az egységár és a mennyiség szorzata fogja megadni a szerződés értékét, és egyúttal az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét is. Keretösszeg meghatározása esetén a keretösszeg lesz az anyagi fedezet összege is egyben.Fentiekből következően, véleményünk szerint, a fedezet összege egy egységre vonatkozóan nem értelmezhető.Amit[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3958
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Fedezethiány jogkövetkezményei

Kérdés: A Kbt. 75. §-ának (4) bekezdéséből következik-e, hogy fedezethiány miatt csak abban az esetben nyilvánítható eredménytelennek az eljárás, ha a fedezetet az ajánlatkérő az ott meghatározottak szerint ismerteti az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszból: […]nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel - a) és b) pontok.A (3) bekezdés értelmében, ha a (2) bekezdés a) pontjában foglalt eredménytelenségi eset oka a teljesítéshez eredetileg rendelkezésre álló anyagi fedezet egészében vagy részben történő elvonása, az ajánlatkérő köteles tájékoztatást adni a rendelkezésre állt anyagi fedezet összegéről, valamint arról, hogy az mely szervezet döntésével, mikor és milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra.Végül a (4) bekezdés rendelkezése szerint a (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetmény feladásakor az elektronikus hirdetménykezelő rendszerben (kérelem) rögzített adattal, vagy a közbeszerzési eljárás során dokumentált, legkésőbb a végleges ajánlatok bontása előtt az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel közölt adattal, elektronikus árlejtés esetén az árlejtés megkezdését megelőzően az elektronikus rendszerben rögzített adattal igazolhatja a rendelkezésre álló fedezet összegét.Fedezethiány önmagában azonban akkor is beállhat, ha elvonták azt, ezért a 75. § (2) bekezdésének a) pontja esetében valójában nagyobb az ajánlatkérő mozgástere, hiszen a Kbt. alábbiakban ismertetett 53. §-ának (4)-(6) bekezdéseiben jelzett előre nem látható körülmények is okozhatják a rendelkezésre álló fedezet csökkenését.A Kbt. 53. §-ának (4)-(6) bekezdései a következő rendelkezéseket tartalmazzák:- az (1) bekezdésben foglalt határidő leteltét követően az ajánlatkérő nem köteles az ajánlatokat, valamint a részvételi jelentkezéseket elbírálni, a tárgyalást vagy párbeszédet befejezni, a több szakaszból álló eljárásokban az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonhatja, ha bizonyítani tudja, hogy az (1) bekezdésben foglalt határidő leteltét követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye. Ezekben az esetekben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania;- a (4) bekezdéstől eltérően az ajánlatkérő az eljárást akkor is eredménytelenné nyilváníthatja, ha az eljárást megindító[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3928
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Közbeszerzés kiírása fedezet hiányában

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő úgy írja ki a felhívást, hogy nincs arra fedezet?
Részlet a válaszból: […]előírják, hogy fedezet nélküli szerződést nem lehet kötni.Kivételesen előfordulhat, hogy az ajánlatkérő később rendelkezik fedezettel, mint ahogy az eljárást megindítja, például, ha támogatási igényt nyújtott be vagy tervez benyújtani, de ezt a körülményt az eljárást megindító felhívásban minden esetben meg kell jelölni.Az eljárás eredményére vonatkozó rendelkezések között a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy ha a rendelkezésre álló fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez, az ajánlatkérő az eljárást eredménytelennek nyilváníthatja. Ez esetben az ajánlatkérő nem hirdet nyertest éppen a fedezet összegének elégtelensége miatt. Ezt az eredménytelenségi lehetőséget azonban korlátok közé szorítja a Kbt. 75. §-ának (3) és (4) bekezdése az alábbiak szerint:- ha a (2) bekezdés a) pontjában foglalt eredménytelenségi eset oka a teljesítéshez eredetileg rendelkezésre álló anyagi fedezet egészben vagy részben történő elvonása, az ajánlatkérő köteles tájékoztatást adni a rendelkezésre állt anyagi fedezet összegéről, valamint arról, hogy az mely szervezet döntésével, mikor és milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra;- a (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetmény feladásakor az elektronikus hirdetménykezelő rendszerben (kérelem) rögzített adattal, vagy a közbeszerzési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3917

7. találat: Rendelkezésre álló fedezet rögzítése

Kérdés: Egy előadáson hallottam arról, hogy a rendelkezésre álló fedezetet ellenőrizhetően fel lehet tölteni egy adott felületre, ha azt akarjuk, hogy erre hivatkozva ne kössünk szerződést. Ezt hol tudjuk megtenni?
Részlet a válaszból: […]megindító hirdetmény feladásakor az elektronikus hirdetménykezelő rendszerben (kérelem) rögzített adattal, vagy a közbeszerzési eljárás során dokumentált, legkésőbb a végleges ajánlatok bontása előtt az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel közölt adattal, elektronikus árlejtés esetén az árlejtés megkezdését megelőzően az elektronikus rendszerben rögzített adattal igazolhatja a rendelkezésre álló fedezet összegét.Ebben az esetben alkalmazható a Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése, mely kifejezetten visszautal a fenti 75. § (4) bekezdés alkalmazására, és lehetővé teszi az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozott, eredménytelenségről szóló döntést.A hivatkozott, Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni. Az ajánlatkérő a 69. §-tól eltérően az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3859
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Fedezet ismertetésének joghatásai

Kérdés: Ha előre ismertetem a fedezetet, akkor megmarad-e a lehetőségem arra, hogy utólag megemelhetem azt, vagy később már nem lehet ezzel a lehetőséggel élni? Mi indokolja azt, hogy az új hirdetménymintába is bekerült egy olyan sor, hogy ha kevesebb a fedezet, mint a becsült érték, akkor azt indokolni kell - ami adott esetben nem csak az egybeszámítás miatt adódhat?
Részlet a válaszból: […]ha eleve maximálta az árat a Kbt. 73. §-ának (6) bekezdése alapján, és ennek értelmében, függetlenül az esetlegesen későbbiekben kért fedezettől, a maximált ár fölött érkező ajánlatok automatikusan érvénytelenek lesznek.A fentiekre vonatkozó jogszabály a következőket tartalmazza: az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen különösen az ajánlat, ha az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előre meghatározott egy olyan összeget, amelyet meghaladó árat vagy költséget tartalmazó ajánlatot a bírálat során érvénytelenné fog nyilvánítani, és az ajánlat ezen összeget meghaladja - Kbt. 73. § (6) bekezdésének c) pontja.Ténykérdés ugyanakkor, hogy a viszonylag alacsonyan megállapított fedezettel az ajánlatkérő visszaélhet, hiszen az alábbi 75. § alapján a nem kívánt ajánlattevő nyertessége esetében élhet a Kbt. 75. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti eredménytelenné nyilvánítás jogával.A 75. § (2) bekezdésének b) pontja szerint az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha a - (4) bekezdésben foglaltak szerint igazolható - rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel.A (4) bekezdés értelmében a (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetmény feladásakor az elektronikus hirdetménykezelő rendszerben (kérelem) rögzített adattal, vagy a közbeszerzési eljárás során dokumentált, legkésőbb a végleges ajánlatok bontása előtt az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel közölt adattal, elektronikus árlejtés esetén az árlejtés megkezdését megelőzően az elektronikus rendszerben rögzített adattal igazolhatja a rendelkezésre álló fedezet összegét.Mivel a becsült érték a továbbiakban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3792
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

9. találat: Fedezetismertetés és az eljárás eredménytelenné nyilvánításának kapcsolata az új Kbt.-ben

Kérdés: Mikor kell ismertetni a fedezetet ahhoz, hogy "eredményteleníteni" lehessen indokolás nélkül az eljárást?
Részlet a válaszból: […]Az ajánlatok bontásának megkezdése előtt ismertethető a rendelkezésére álló fedezet összege is.A törvény 75. §-ának (4) bekezdése alapján a (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetmény feladásakor az elektronikus hirdetménykezelő rendszerben (kérelem) rögzített adattal, vagy a közbeszerzési eljárás során dokumentált, legkésőbb a végleges ajánlatok bontása előtt az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel közölt adattal, elektronikus árlejtés esetén az árlejtés megkezdését megelőzően az elektronikus rendszerben rögzített adattal igazolhatja a rendelkezésre álló fedezet összegét.Változott tehát a jogalkotói álláspont, azaz sokkal nagyobb szabadsága van az ajánlatkérőnek a fedezet ismertetése és az esetleges eredménytelenség megállapítása során. Amennyiben a törvény 75. §-ának (4) bekezdése szerint a hirdetményben közli a fedezetet, úgy célzottan jelzi a piaci szereplőknek, mennyit hajlandó szánni az adott projekt megvalósítására. Ha a hirdetménykezelő rendszerben rögzíti kérelmében azt, melyet a gazdasági szereplők nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3791

10. találat: Ajánlati ár módosítása fedezetcsökkentés miatt, szerződés megkötését követően

Kérdés: Pályázat benyújtását megelőzően önkormányzatunknál feltételes közbeszerzési eljárást folytattunk le, a Kbt. 122/A. § alkalmazása mellett építési beruházást végző kivitelező kiválasztására. Az eljárás eredményes volt, a nyertes ajánlattevővel megkötöttük a feltételes vállalkozási szerződést, melynek hatálybalépési feltétele a benyújtandó pályázat pozitív elbírálása volt. A pályázat bírálati szakaszában a pályázati felhíváson olyan mértékű módosítást eszközöltek a kiírók, mely jelentős mértékben lecsökkentette az önkormányzat szerződés teljesítésére szánt fedezetét (tervek szerint kizárólag a pályázatból finanszírozta volna az önkormányzat a megrendelt munkákat, mely pályázat időközben pozitív elbírálásban részesült). Tekintettel arra, hogy a pályázat megvalósítására biztosított idő szűkös, amennyiben lehetséges, nem szeretnénk új közbeszerzési eljárást lebonyolítani. Lehetséges-e a kivitelezési szerződésben az ajánlati ár módosítása, csökkentése a fenti tényezők miatt, amennyiben e feltételek a szerződést kötő másik fél, kivitelező számára is megfelelőek?
Részlet a válaszból: […]okból - merült fel, és a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. Ha a szerződés olyan eleme változik a módosítás eredményeként, amely a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésének [63. § (4) bekezdés] alapjául szolgált, az ajánlatkérő köteles az eljárásban részt vett minden ajánlattevőt a módosításról és annak részletes indokairól értesíteni.A (3) bekezdés akként rendelkezik, hogy az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a szerződésben foglalt - amennyiben a felek a szerződésben tartalékkeretet kötöttek ki, akkor a tartalékkeret nélkül számított - eredeti ellenérték 5 százalékot meghaladó növekedését minden esetben úgy kell tekinteni, hogy az a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára megváltoztatja.A 132. § elsősorban azt hivatott megakadályozni, hogy az ajánlatkérő indokolatlanul engedje az árat növekedni, továbbá megváltoztassa a beszerzés tárgyát, és olyan elemre terjessze ki, mely eredetileg nem képezte azt.Esetünkben elvileg a 132. §-t nem érintené a módosítás, azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy amennyiben a beszerzés tárgya lényegesen egyszerűbb lett volna, akkor más ajánlatok érkeztek volna az ajánlattétel szakaszában. Tehát függetlenül attól, hogy magát a beszerzés tárgyát az ajánlatkérő nem kívánja bővíteni, valójában nem ellenőrizhető, hogy a beszerzési tárgy csökkentésének mértékével csökken-e az ellenszolgáltatás mértéke is. Mivel támogatott projektről van szó, így nagyobb körültekintéssel kell eljárni. A kérdésben jelzett tervezett változtatás alapján nem eldönthető, hogy végül a szerződés gazdasági egyensúlyát a Kbt. 132. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében a nyertes ajánlattevő javára változtatja-e meg a módosítás. Mivel a szerződés hatálybaléptetési feltétele a pozitív elbírálás, valójában a fentiek alapján nem eldönthető az sem, hogy egyáltalán hatályba lépett-e a szerződés. Ennek oka, hogy a pozitív elbírálás ugyan vélhetően megtörtént, de feltételekkel, melyet a szerződő felek nem biztos, hogy a hatályba léptetés feltételeként kikötöttek. Ennek megfelelően tehát amennyiben a szerződés hatályba lépett, az ajánlatkérőnek korlátozott mozgástere van, hiszen kötelezettséget vállalt annak ellenére, hogy a szerződés nem pontosan arról szól, mint amire a támogatást kapta, hiszen a műszaki tartalom az eredeti, az eljárásban közölt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3606
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 34 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést