Kivételi kör alkalmazása

Kérdés: Az ajánlatkérő az 1996. évi CXVI. törvény 2. § 52. pontja szerinti atomenergia alkalmazására szolgáló építmény megvalósítására irányuló építési beruházás megvalósításával összefüggő tervezői szolgáltatásra kíván szerződést kötni közbeszerzési eljárás eredményeként, és felmerült a 98/2025. (V. 12.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében rögzített kivételi kör alkalmazhatóságának lehetősége. Azonban, míg a hivatkozott kormányrendelet 1. § (1) bekezdése külön nevesíti az építési beruházások előkészítésével és megvalósításával összefüggő közbeszerzési eljárásokat, amely kifejezésbe a tervezési feladatok beszerzése is beletartozik, addig a kormányrendelet 4. § (3) bekezdése csak az „építési beruházás” fogalmát használja. A 98/2025. (V. 12.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében használt „1996. évi CXVI. törvény 2. § 52. pontja szerinti atomenergia alkalmazására szolgáló építmény megvalósítására irányuló építési beruházás” kifejezés alatt értendő-e az építési beruházás megvalósításával összefüggő, nevezetesen tervezői szolgáltatás tárgyú közbeszerzési eljárás is?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény szerint atomenergia alkalmazására szolgáló építmény: a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló, valamint az ezekkel összefüggő építmény. Az állami beruházások költségellenőrzésének részletes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 12.

EVK kezdeményezésének ideje

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként, uniós értékhatárt meghaladó szerződéses értékkel tervezői szerződés jött létre. A tervezési feladattal összefüggésben a teljesítés során felmerült tervezői művezetésre vonatkozó igény a kivitelezés időszakára. A tervezői művezetés becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Kérdésként merült fel, hogy a tervezési művezetést a tervezői szerződés értékével egybe kell-e számítani, továbbá, hogy a tervezői művezetést ellátandó feladatra alkalmazhatóak-e a Kbt. 111. § r) és s) pontjai új szerződéskötés esetén.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 111. §-a a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő becsült értékű közbeszerzések esetében alkalmazható kivételi köröket tartalmazza.A Kbt. 111. §-a alapján nemzeti eljárásrendben kivételi kört jelent:„r) az épített környezet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. július 10.

Kivételi kör tervezői szolgáltatásnál

Kérdés: Tervezői kiválasztás kapcsán nem egyértelmű számunkra a Kbt. 111. §-ának r) és s) pontja. A "(...) kizárólag akkor (...)" rész bizonytalanít el. Mit takar ez valójában, és hogyan kell értelmezni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kivételek között szerepel a Kbt. 111. §-ának r) pontja szerinti esetkör, melynek értelmezése a kérdéshez kapcsolódóan az alábbiak szerint szól:"az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épületre vonatkozó építészeti-műszaki...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. augusztus 7.

Alkalmassági feltétel igazolása

Kérdés: Az ajánlatkérő alkalmassági követelménye a névjegyzékben szereplés követelményét írja elő három szakember kapcsán, ahol tervezés és kivitelezés a beszerzés tárgya. Megfelelően értelmezzük-e ajánlatkérő szerint a jogszabályt, ha hivatkozunk a www.mekon.hu-ra?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 322/2015. kormányrendelet 8. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő előírhatja a tervezői szolgáltatás tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara névjegyzékében szereplés követelményét.Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. augusztus 8.

Kötelező tervpályázat tervezési szolgáltatás beszerzésekor

Kérdés: Egy építési beruházáshoz kapcsolódó kiviteli terveztetés, ha jól értelmezem, nemzeti eljárásrendben 25 millió forintig például hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, ezen összeg felett hirdetményes, uniós értékhatárnál pedig a 305/2011. kormányrendelet (6)–(7) bekezdésén kívül kötelezően tervpályázati eljárás lehet. Kötelező-e tervezési szolgáltatás esetében tervpályázati eljárást kiírni az új szabályok szerint?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A tervpályázati eljárás esetében az új szabályozás biztosítegy lehetőséget, amely alapján a Kbt. szerint lehet lebonyolítani az eljárást. A tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011.kormányrendelet 1. §-ának (6) bekezdése kibúvót kínál az alábbiak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. július 11.
Kapcsolódó címkék:  

Eredményhirdetés tervpályázatnál

Kérdés: A tervpályázati eljárásnál miért maradt meg az eredményhirdetés? Van ennek valami oka?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Valóban meglepő, hogy a tervpályázati eljárások szabályairólszóló 305/2011. kormányrendelet 18. §-ában egyértelműen eredményhirdetésselkapcsolatos részletszabályokat közöl, amelytől eltekinteni nem lehet. Ebben aformában valóban nincs összhangban a Kbt. és a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. február 27.
Kapcsolódó címkék:  

Közlési kötelezettség személyesen közreműködők nevének vonatkozásában

Kérdés: Általában mely beszerzéseknél kell közölni a gyakorlatban a szolgáltatás teljesítésében személyesen közreműködők nevét?
Részlet az állásfoglalásából: […] A gyakorlatban ilyen lehet a tanácsadói, tervezői szolgáltatás,de például fordítási szolgáltatás esetében is – amennyiben ajánlatérő igényli,hogy pontosan informálva legyen a fordítók személyéről. Előfordult, hogy azajánlatkérő előírta takarítási szolgáltatás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. augusztus 17.
Kapcsolódó címke:

Tervfajták jelentősége kivitelezés és részbeni tervezés esetén

Kérdés: Kivitelezésre és részbeni tervezésre folytatunk le közbeszerzési eljárást. A külön jogszabályra való hivatkozás mellett van-e jelentősége az egyes tervfajtáknak (engedélyezési, kivitelezési tervek)? Gyakorlat az engedélyes és tendertervek ajánlatkérő részéről történő biztosítása, a kiviteli terv viszont az építés-vállalkozási szerződés keretén belül készül el.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés vélhetően a tervpályázat eljárás lebonyolításikötelezettségére utal, amelyről a tervpályázati eljárások részletesszabályairól szóló kormányrendelet 1. §-ának (1) bekezdése szól. Ebben azesetben a jogszabály a tervpályázatot építészeti-műszaki...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. november 6.
Kapcsolódó címkék:    

Tervpályázat a közbeszerzésben

Kérdés: Számomra a 137/2004. Korm. rendelet nem egyértelmű abban a vonatkozásban, hogy mely esetekben szükséges tervpályázati eljárás lefolytatása.
Részlet az állásfoglalásából: […] A rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében határozza meg, hogyalkalmazásában mi is minősül tervpályázatnak. E szerint tehát tervpályázat: azépítészeti-műszaki tervjavaslatok, továbbá terület- és településrendezési,valamint egyéb jogszabályban meghatározott tervjavaslatok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. július 24.
Kapcsolódó címke:

Szabályozási terv készíttetése során irányadó előírások

Kérdés: Helyi önkormányzat szabályozási tervet (régi nevén részletes rendezési tervet) kíván készíttetni. Milyen előírásokra kell figyelemmel lennie? Például az egybeszámítás, értékhatár, szolgáltatás vagy tervpályázati eljárás előírásaira (a beszerzés becsült költsége megközelítőleg 1,7 millió forint + áfa)?
Részlet az állásfoglalásából: […] A részletes rendezési terv készítése nem azonos az egyébtervezési feladatok ellátásával, ezért az egybeszámításának szakmai okbóltörténő megtagadása egyéb tervezési feladatokkal indokolható. Ha az ajánlatkérőmeg tudja indokolni, hogy egyéb tervezési feladataira és a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. június 20.
Kapcsolódó címkék:  
1
2