Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

18 találat a megadott alkalmassági feltétel tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: ISO-tanúsítvány mint szerződéskötési feltétel teljesítése alvállalkozóval

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban szerződéskötési feltételként írta elő, hogy az ajánlattevőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy rendelkezik ISO-tanúsítvánnyal, vagy ennek megszerzése folyamatban van. Ezen nyilatkozatot az ajánlat részeként kellett benyújtania. A követelmény nem került alkalmassági feltételként előírásra. Kérdésünk arra irányul, hogy a szóban forgó feltételt teljesítheti-e alvállalkozó?
Részlet a válaszból: […]kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 21. § (1) bekezdésében az alábbiak szerint határozza meg az alkalmasság elő­írásának módját például árubeszerzés esetében.Az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása árubeszerzés esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére - előírható-indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a teljesítés során alkalmazni tud;-elismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító szervezettől származó tanúsítvánnyal, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra történő hivatkozással egyértelműen meghatározott áru megfelel bizonyos leírásoknak vagy szabványoknak - g) és i) pontok.Az uniós forrás ellenőrzése során gyakori, hogy a fenti alkalmassági követelmény helyett az ajánlatkérőnek szerződéskötési feltétel alkalmazását javasolják. Jogszabály hiányában véleményünk szerint alvállalkozó is teljesítheti a feltételt, melynek komoly hiányossága ugyanakkor, hogy a teljesítés során nem kérhető számon, hiszen csak szerződéskötési feltételként szerepel az ajánlatkérő előírásában. Rutinosabb az ajánlatkérő, ha az ellenőrző szervezet alkalmasság helyett szerződéskötési feltételként kéri meghatározni a fenti tanúsítványok előírását, úgy a szerződés teljesítése vonatkozásában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4762

2. találat: Az ajánlattevő pénzforgalmi számlájának zár alá vétele a közbeszerzési eljárás kontextusában

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzés szempontjából, ha az eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság pénzforgalmi számláját a nyomozó hatóság - a korábbi vezető tisztségviselő által a társaság felhasználásával elkövetett bűncselekmény (például költségvetési csalás) miatti nyomozás során - kényszerintézkedésként, biztosítási céllal zár alá vette?
Részlet a válaszból: […]határozni, hogy mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére.Az ajánlatkérő azonban nem tehet egyenlőségjelet a végrehajtási eljárás és a kényszerintézkedésként, biztosítási céllal elrendelt zár alá vétel közé. Végrehajtás esetében ugyanis arról van szó, hogy az adós nem fizetett meg egy jogerősen megítélt követelést, a zár alá vétel azonban ezt még korántsem jelenti, hiszen akár az is elképzelhető, hogy nem kerül megállapításra a bűncselekmény elkövetése, avagy a bíróság nem pénzbüntetést (vagyonelkobzást) alkalmaz. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 324. § (1) bekezdése alapján a zár alá vétel a vagyonelkobzás vagy a polgári jogi igény biztosítása érdekében a zár alá vétel tárgya feletti rendelkezési jogot függeszti fel.Az ajánlatkérő jellemzően akkor ír(hat)ja elő a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében a végrehajtástól (inkasszótól vagy sorban állástól) való mentességet, amikor a nyertes ajánlattevőnek a közbeszerzés alapján megkötött szerződés teljesítése során töretlen pénzügyi likviditást feltételező finanszírozási kötelezettsége áll fenn, például jelentős pénzösszeget kell előlegeznie a szerződéses vállalás jellegére tekintettel. Ebből következően az ajánlatkérő a szerződés teljesítésére való alkalmasság körében akár azt is előírhatja, hogy az ajánlattevő pénzforgalmi számlája mindennemű büntetőjogi intézkedéstől - így a Be. alapján alkalmazható zár alá vételtől is - mentes legyen. Ha azonban az ajánlatkérő ezt kifejezetten nem írja elő, akkor a végrehajtástól való mentesség követelményéből a zár alá vételtől való mentesség követelménye automatikusan nem következik, hiszen a zár alá vétel jogi természete merőben eltér a végrehajtásétól.Korlátként érvényesül ugyanakkor, hogy az ajánlatkérő csak annyiban írhat elő alkalmassági követelményeket, amennyiben azok a szerződés teljesítéséhez valóban szükségesek [Kbt. 65. § (3) bekezdés], hiszen a Kbt. célja nem a verseny indokolatlan szűkítése, hanem az egészséges verseny[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4722

3. találat: Alkalmassági követelmény előírhatósága nemzeti rezsimben

Kérdés: Szükséges-e indokolnom, ha a 115. § szerinti eljárás esetében nem írok elő alkalmassági követelményt?
Részlet a válaszból: […]ha a beszerzés egyedi jellemzői alapján a teljesítés megfelelősége szempontjából ilyen alkalmassági feltétel előírása nem szükséges.A nemzeti rezsim szabályozása kifejezetten engedi az eltérést a Kbt. 115. § (2) bekezdésében, ahol egyértelműen megtiltja alkalmassági követelmény előírását.A fentiekben hivatkozott rendelkezés szerint az ajánlatkérő köteles biztosítani a versenyt, és az eljárást megindító felhívás közzététele helyett legalább öt gazdasági szereplőnek egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlatkérő az eljárásban nem írhat elő alkalmassági követelményt. Az ajánlatkérő csak a teljesítésre képes, szakmailag megbízható gazdasági szereplőknek küldhet ajánlattételi felhívást (...).Ennek oka, hogy a jogalkotó eleve azt feltételezi, hogy csak a teljesítésre valóban alkalmas ajánlattevő kerül felhívásra. A nemzeti eljárásrend eltérő szabálya alapján az ajánlatkérő nem köteles megindokolni, miért nem ír elő alkalmassági követelményt.A nemzeti eljárásrend[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4711

4. találat: Szakmagyakorlási feltételek teljesülésének ellenőrzése

Kérdés: Meglepő döntés jelent meg a D. 216/2020. számú határozatban. A döntés tartalmát hogyan kell érteni abban az esetben, ha például külföldi kamara tagja az érintett szakember?
Részlet a válaszból: […]szóló 1996. évi LVIII. törvény 2. § (1) bekezdése értelmében a területi építészkamara mint elsőfokú hatóság adja meg az adott tevékenység folytatására való jogosultságot szabályozó kormányrendeletben meghatározottak szerint. Az FMV-tevékenység kizárólag az engedély birtokában és a névjegyzékben való fellelhetőség mellett folytatható. Az engedélyezési és a névjegyzékbe vételi feltételek kógensek és részletesen szabályozottak, a kizárólagos engedélyezési jogkörrel rendelkező hatóság e szakmai feltételek meglétét köteles megállapítani és ellenőrizni. Ezzel szemben az ajánlatkérő előírása szerint a közbeszerzési eljárásban - a szakember FMV-jogosultsága hiányában - a szakmagyakorlási feltételek teljesülését maga az ajánlatkérő kívánja megállapítani, amely vizsgálat és döntés szempontjai a felhívásban nem megismerhetőek. Mindez önkényes kiválasztásra, vagy éppen a kiválasztás megtagadására ad az ajánlatkérő számára lehetőséget, ennélfogva az alkalmassá minősítés felhívásban rögzített feltételek mellett nem biztosított a verseny tisztasága és az egyenlő esélyű ajánlattétel. A Döntőbizottság erre tekintettel az ajánlatkérő terhére megállapította a Kbt. 65. § (3) bekezdése szerinti előírás megsértését."A konkrét kérdés vonatkozásában érdemes figyelembe venni például az Európai Unió Bíróságának C-27/86., C-28/86. és a C-29/86. számú, egyesített ügyben hozott ítéletét. A Bíróság szerint az irányelvi rendelkezések nem akadályozzák meg az ajánlatkérőt abban, hogy egy másik tagállamban elismert vállalkozót kötelezzen bizonyíték benyújtására arról, hogy vállalkozása megfelel a nemzeti jog által megkövetelt követelményeknek (minimális alaptőke, munkaerő és vezetői személyzet). Megtehető mindez még akkor is, ha a vállalkozót abban a tagállamban elismerik, amelyben a letelepedése szerint a nemzeti jog által megkövetelt osztályba sorolható besorolással egyenértékű besorolást ért el. Ez az ügy a "minősített ajánlattevői lista" szerinti besorolásról szól, mely alapján van arra lehetőség, hogy az egyenértékűség megállapítása során az ajánlatkérő további dokumentumokat kérjen a külföldi kamarai jogosultsággal rendelkező szakembertől. Irányadó ugyanakkor a C 255/01. számú, Panagiotis Markopoulos és társai kontra G. Samothrakis és társai ügyben hozott döntés, melyben a Bíróság felhívja arra a figyelmet, hogy a befogadó tagállam illetékes hatóságának kell megítélnie azon személyek "képesítésének" egyenértékűségét, akik e képesítésüket egészben vagy részben valamely másik tagállamban szerezték. E[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4563

5. találat: Alkalmassági feltétel igazolása

Kérdés: Az ajánlatkérő alkalmassági követelménye a névjegyzékben szereplés követelményét írja elő három szakember kapcsán, ahol tervezés és kivitelezés a beszerzés tárgya. Megfelelően értelmezzük-e ajánlatkérő szerint a jogszabályt, ha hivatkozunk a www.mekon.hu-ra?
Részlet a válaszból: […]szereplés, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezés követelményét.A kormányrendelet 8. §-ának (1) bekezdése és a 321/2015. kormányrendelet 26. §-ának (3) bekezdése alapján a szervezeti, kamarai tagságról szóló igazolást kell benyújtani az ajánlatban.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet kifejezetten előírja a szervezeti, kamarai tagságról szóló igazolás benyújtását az alábbiak szerint:- a Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontjára vonatkozóan az ajánlatkérő előírhatja, hogy szolgáltatás megrendelésre irányuló közbeszerzési eljárás esetén rendelkezzen a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy előírt szervezeti, kamarai tagsággal;- az (1) bekezdés b) pontja alapján előírt követelmény tekintetében az engedély vagy jogosítvány másolatát, illetve a szervezeti, kamarai tagságról szóló igazolást kell benyújtani - 26. § (1) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése.A Kbt. főszabályként azt rögzíti, hogy amennyiben az e-Certis rendszerben feltüntetett ingyenes elektronikus adatbázis rendelkezésre áll, úgy az adatbázis adattartalma elegendő, tehát nem kell igazolást benyújtani. A rendelkezés szerint nem kérhető igazolás benyújtása, ha az ajánlatkérő az Európai Unió bármely tagállamában működő - az adott tagállam által az e-Certis rendszerben igazolásra alkalmas adatbázisként feltüntetett -, ingyenes elektronikus adatbázisba belépve közvetlenül hozzájuthat az igazoláshoz vagy egyéb releváns információhoz.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4221

6. találat: Szakember helyettesítése visszalépése esetén

Kérdés: Speciális végzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező szakembert kell bemutatni az ajánlatban. Erre külsős szakembert vonunk be, akivel szerződést is kötünk. Majd a szerződéskötés után meggondolja magát, és a továbbiakban nem akar rendelkezésre állni. Mit tehetünk?
Részlet a válaszból: […]az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. A (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.A (9) bekezdés alapján a törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint előírt, szakemberek - azok végzettségére, képzettségére - rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet olyan mértékben részt vesz a szerződés, vagy a szerződés azon részének teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely - az ajánlattevő saját kapacitásával együtt - biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben.Amennyiben a szakember a kötelezettségvállalás ellenére nem képes rendelkezésre állni, úgy a Kbt. 138. §-ának (2) bekezdése értelmében egy, az eredeti alkalmassági feltételeknek mindenben megfelelő szakemberrel pótolható a korábbi szakember, és a teljesítésbe megfelelő igazolások benyújtásával bevonható. Mindez a teljesítés során is megtörténhet, akár úgy is, hogy a korábbi szakember már részben teljesített. Az igazolás formája az alkalmassági és kizáró okok vonatkozásában ekkor is ugyanúgy történik, mint az eljárás során. Fontos ugyanakkor, hogy nem későbbi szakmai tapasztalat, hanem az eljárást megindító hirdetményben jelzett időszakra vonatkozó szakmai tapasztalat számolható el ekkor is, azaz úgy kell tekinteni, mintha az adott kapacitást biztosító szervezet már eredetileg is az eljárás során került volna bevonásra, ennek megfelelően az akkori képességeit szükséges vizsgálni a teljesítés során való bevonás esetében is.A Kbt. 138. §-ának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4146

7. találat: Képzettség és tapasztalat előírása alkalmassági feltételként

Kérdés: Egy szolgáltatás végzésére irányuló közbeszerzési eljárásban előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy - a szakemberekre vonatkozó alkalmassági feltételek meghatározásán felül - a teljesítésben csak bizonyos képezettséggel és tapasztalattal rendelkező személyek vehetnek részt?
Részlet a válaszból: […]tudást feltételez a teljesítésben való részvétel, és az ajánlatkérőnek érdeke, hogy ezt egyértelműen meghatározza, úgy ez a közbeszerzési szabályokat nem sérti. Ha azonban igényei aránytalanok, önmagában szakember-mennyiségi és -minőségi meghatározások, melyek a szerződésben megjelennek, behatárolják, hogy mely gazdasági szereplő képes annak elvállalására, akkor olyan versenyszűkítő feltételnek tekinthetők, melyek a versenyt befolyásolják.Nehéz ugyanakkor bizonyítani esetlegesen egy jogorvoslati eljárásban, hogy ez valóban szűkíti-e a versenyt, hiszen az érintett szakemberek hiányában is nyerhet az ajánlattevő, mivel nem az alkalmasság keretében került előírásra az ajánlatkérő szakemberigénye. Tehát szerződéses feltételként történő alkalmazása érv lehet a mellett, hogy az ajánlatkérő így szélesítette a versenyt. Ennek egyértelművé tételére szolgál az eljárást megindító hirdetmény III.2. pontja, melyben az ajánlatkérőnek meg kell jelölnie, hogy ha a szolgáltatás teljesítése egy meghatározott szakmához (képzettséghez) van kötve, a teljesítésével kapcsolatos feltételeket, illetőleg ha az ajánlattevőknek közölniük kell a szerződés teljesítésében közreműködő személyek nevét és szakképzettségét, akkor ezt a körülményt is. Ez a kötelezettség pontosan azt célozza, hogy az alkalmasság helyett a szerződés teljesítésének feltételeként ne tartalmazzon[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4111

8. találat: Szakemberigény limitálása uniós projektben

Kérdés: Uniós projektben nem engedték számunkra, hogy az összes szakemberigényünket megjelöljük, emiatt le kellett csökkenteni néhány fontosabb szakemberre. Van lehetőség másként csoportosítani, vagy más megoldást választani, esetleg szerződéskötési feltételként előírni mégis további szakembereket?
Részlet a válaszból: […](2) bekezdésének b) és (3) bekezdésének b) pontjai egyöntetűen a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek általános csoportját határozzák meg az alábbi szövegezéssel:"b) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek) - különösen a minőség-ellenőrzésért felelősöknek - a megnevezésével, végzettségük, vagy képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe".Ettől függetlenül a kérdésben jelzett lehetőség nyitva áll az ajánlatkérő előtt, hogy a többi szükséges szakembert szerződéskötési feltételként szerepeltesse eljárási dokumentumaiban, így biztosan nem szűkíti, korlátozza a versenyt. Sőt, a közbeszerzési auditok során jellemzően aggályosnak, a versenyt aránytalanul szűkítőnek találták az auditorok,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4083
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Eljárás alkalmassági követelmény hiányos meghatározása esetén

Kérdés: Az alkalmassági követelmények köréből kimaradt a sorban állás hossza. Van-e lehetőség arra, hogy a dokumentációban jelezzük, vagy igazoláskor a standard harminc napot vegyük figyelembe, ami egyébként általánosan elfogadott?
Részlet a válaszból: […]eljárást megindító felhívás feladásától - nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől - visszafelé számított két évre vonatkozó megfelelő nyilatkozattal; attól függően, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak.Mivel a fentieknél több információ meghatározása nem kötelező, így valójában megfelel a követelményeknek a sorban állás idejének gyakorlatilag nulla mértékű meghatározása, azaz a legrövidebb sorban állás is ennek megfelelően alkalmatlanságot eredményez. Előírás hiányában az ajánlatkérőnek nincs lehetősége a dokumentációban megjeleníteni azt, csak a hirdetménytartalom módosításával van jogszerűen lehetőség arra, hogy nullától eltérő mérték kerüljön igazolásra és elfogadásra. A sorba állítás törvényi maximumát a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény szabályozza, melynek 60. § (1) bekezdése szerinti maximális mértéke 35 nap.A hivatkozott törvényhely szerint a pénzügyi fedezet hiánya miatt részben vagy egészében nem teljesíthető hatósági átutalást és átutalási végzésen alapuló átutalást a kedvezményezett azonnali[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 4077

10. találat: Alkalmassági követelmény előírása "négy ajánlattevős" eljárásban

Kérdés: Nemzeti, négy ajánlattevős eljárásban az ajánlatkérő nem köteles alkalmasságot előírni. Ha nem írunk elő, akkor nem is kell indokolni?
Részlet a válaszból: […]előírása kifejezetten az ajánlatkérő döntésétől függ, így ha nem ír elő alkalmasságot, annak további indokolására nincs szükség. Ehhez képes szigorúbban fogalmaz szintén nemzeti rezsimben az elektronikus licitre vonatkozó 116. § (2) bekezdés, tekintettel arra, hogy ebben az esetben alkalmassági előírása kizárt annak érdekében, hogy minél gyorsabban sikerüljön lebonyolítani az eljárást.[A Kbt. 115. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a tizennyolcmillió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százmillió forintot, az ajánlatkérő - választása szerint - a közbeszerzési eljárást lefolytathatja a nyílt vagy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályainak a jelen §-ban foglalt eltérésekkel történő alkalmazásával[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Közbeszerzési Levelek adatbázisban: 3787
| 1 - 10 | 11 - 18 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést