Minősített ajánlattevők jogosítványai

Kérdés: Mire jogosít fel a minősített ajánlattevő státus? Minden alkalommal külön kell kérni azt, vagy egy igazolás használható fel minden alkalommal?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 12. §-ának (2) bekezdése értelmében az ajánlattevőkjegyzékbe vételének feltételeit (minősítési szempontok) és igazolási módjait aKbt. 60. § (1) bekezdésének s)-d), f) pontja, a 61. §-ának (1) bekezdése, a 63.§-ának (2) bekezdése, valamint a 66-68....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. február 21.

Igazolások alakisága ajánlatkérői előírás alapján

Kérdés: Előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevő műszaki alkalmasságát igazoló, szerződést kötő másik fél által adott vagy aláírt igazolását csak "eredeti" vagy "közjegyző által hitelesített" formában fogadja el? Köteles-e elfogadni az ilyen jellegű referencialevelek vagy referenciaigazolások másolatát?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 20. §-ának (3) bekezdése értelmében, ahol aközbeszerzési törvény a közbeszerzési eljárás során igazolás benyújtását írjaelő, az igazolás hiteles másolatban is benyújtható.A fenti rendelkezés alapján – megítélésünk szerint – azajánlatkérő jogszerűen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. február 21.
Kapcsolódó címkék:  

Új alapítású cég a közbeszerzésben

Kérdés: Minősíthető-e alkalmatlannak az ajánlattevő, ha az ajánlatkérés által szabott feltételeknek az új alapítású társaság az adott időszakra vonatkozó működés hiányában nem felel meg, de a Kbt. 66-69. §-aiban foglalt egyéb, vagylagos feltételeknek igen?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben az ajánlati felhívás alkalmassági kritériumainaknem felel meg az új alapítású cég, mert az ajánlati felhívásban szerepel amegfelelő számú referencia felmutatása vagy az előző három év forgalmiadatainak igazolása, és nem képes például megfelelő számú...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. január 24.
Kapcsolódó címke:

Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai

Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 69. §-ának (3) bekezdése garanciális jellegűrendelkezést tartalmaz, amikor kimondja, hogy az ajánlatkérőnek a bekért adatokés tények esetében mindig a közbeszerzés tárgyára kell szorítkoznia. Ugyanezenjogszabályhely (2) bekezdése értelmében pedig az ajánlati...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. január 10.
Kapcsolódó címke:

Referencia iránti igény terjedelme árubeszerzéseknél

Kérdés: Lehet-e árubeszerzési közbeszerzési eljárás kiírásánál az árubeszerzés tárgyára vonatkozó referenciákon kívül, az áru értékének 10 százalékát kitevő, azzal együttjáró szolgáltatásokra referenciát kérni, illetőleg feltételeket kiírni a szolgáltatás teljesítésének gyakorlottságára vonatkozó referenciára? Például: 2 milliárd forintért árut vásárolok, de ennek üzembe helyezését is elvárom az ajánlattevőtől. Az üzembe helyezés nagymértékben befolyásolja az áru használati értékét, így fontos, hogy az szakszerű legyen (értéke 200 millió forint). Az áru gyártására referenciát kérhetek, de vajon az üzembe helyezésre is kérhetem-e azt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 24. §-a alapján az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Igazolások vagylagossága a gyakorlatban

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2004. szeptember 6-i számában a 249. válasz utolsó bekezdése vagylagosságról ír. Rögzíti, hogy az ajánlattevő vagylagosan igazolhat. Az eddigi, a régi Kbt.-re alapuló gyakorlat – beleértve a közbeszerzési döntőbizottsági és a bírói gyakorlatot is – szerint, ha az ajánlatkérő a vagylagos szempontok szerint egyet kiemel – általában az előző évi legjelentősebb szállításokat, árbevételt, mérleget –, és ha az ajánlattevő annak nem felel meg, jogszerűnek minősítették a kizárást. Kérdés: ez megváltozott?
Részlet az állásfoglalásából: […] A jelen kérdésben felvetett korábbi probléma az új alapítású cégek közbeszerzési eljárásban való részvételéhez kapcsolódott, a válasz az igazolási lehetőségek felsorolásával azt mutatta be, hogy a Kbt. szerint önmagában az nem kizáró ok, ha egy cég nem tekint vissza...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. október 4.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmasság igazolása referenciamunkákkal

Kérdés: A Kbt. 67. § (1) bekezdésének a) pontja az alkalmasság kérdéskörében az ún. referenciaszállításokra legfeljebb 3 éves időtartamot határoz meg. Ezzel szemben építési beruházásoknál gyakori a hosszú, 3-5 éves átfutás. Mi a teendő ilyen esetben? Közszolgáltatók a Kbt. 194. §-a alapján előírhatnak-e 5 év referenciamunka-ismertetést?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 67. §-ának (1) bekezdése az árubeszerzés esetére rendelkezik az ajánlattevő, illetve a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó alkalmassága igazolásának módjairól. E szerint ajánlattevőnek és a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. szeptember 20.
Kapcsolódó címkék:  

Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyszerű eljárásra vonatkozó szabályokat a Kbt. 44. címe foglalja össze. A szabályozás jellege itt is megfelel a Kbt. egyéb területein alkalmazott módszernek, azaz a törvény visszautal azokra a korábbi előírásokra, amelyeket egyszerű eljárás lefolytatása esetén is...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. szeptember 20.
Kapcsolódó címkék:    

Egyszerű közbeszerzési eljárás folyamata

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű közbeszerzési eljárást az ajánlati felhívástól a szerződés megkötéséig, illetve teljesítéséig? Ugyanúgy kell-e eljárni a nemzeti értékhatár felét elérő értékű közbeszerzések, valamint a nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó, a különös közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó szabályai között egyaránt tartalmazza az egyszerűsített eljárásra...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 14.
Kapcsolódó címkék:  

Fióktelep ajánlata

Kérdés: Külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság magyarországi fióktelepének esetében, ha a fióktelep az ajánlattevő, akkor az előírt alkalmassági feltételeknek a fióktelepnek kell-e megfelelnie? Felhasználhatja-e, mint ajánlattevő, a külföldi székhelyű gazdasági társaság műszaki, pénzügyi, gazdasági igazolásait, referenciáit?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 4. §-ának 1. pontja sorolja fel, hogy alkalmazásában mely személy, illetve szervezet az ajánlattevő. Az említett jogszabályhely külön kiemeli, miszerint a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is ajánlattevőnek minősül. (A külföldi vállalkozás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. május 17.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
26
27
28