Fedezet módosítása

Kérdés: Az ajánlatkérő az EKR „Előkészítő iratok” űrlapjának „Rendelkezésre álló fedezet (nettó értékben)” mezőjében tévesen a támogatási szerződés szerinti teljes projektköltséget rögzítette. A közbeszerzés tárgyára, azaz az építési munkákra ténylegesen rendelkezésre álló fedezet ennél lényegesen alacsonyabb. A téves összeg a mezőben megadott finanszírozási alapadatokból számítódott. A helyes összeget az ajánlatkérő több irata egyezően tartalmazza, például a polgármester nyilatkozata a közbeszerzési eljárás előkészítéséről vagy a támogatási szerződés költségvetése, amelyben az építéshez kapcsolódó költségsor külön szerepel. Ezeket az iratokat az ajánlatkérő az ajánlatok bontását megelőzően feltöltötte az EKR-be az eljárás előkészítő dokumentumai között. Mivel az ajánlatkérő a fedezet bontáskori közlését választotta, az EKR a bontási jegyzőkönyvben automatikusan az űrlapon rögzített, téves (magasabb) összeget ismertette. Módosítható-e a fedezet összege? Amennyiben igen, lefelé történő módosítás esetén a Kbt. 75. § (4) bekezdésének alkalmazásában melyik adat minősül a fedezet igazolására szolgáló, „az ajánlatok bontásáig az EKR-ben rögzített adatnak”? Alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontját a feltöltött dokumentumokkal igazolt, valós fedezetre hivatkozva, tekintettel arra, hogy a bontáskor magasabb összeg került ismertetésre?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...A kérdésben érintett eljárási cselekmény célja, hogy az eljárás előkészítésekor megadott fedezet összegét, vagy a fedezet bontáskori közzétételére vonatkozó adatot, valamint a megadott támogatási adatokat módosítani tudjuk az eljárás során. Az eljárási cselekmény...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.
Kapcsolódó címkék:    

Közérdekű adatkérés

Kérdés: Építési beruházás árazott költségvetését a nyertes ajánlattevő üzleti titokká nyilvánította. Egy helyi lakos a beruházásnak már a kivitelezési szakaszában tájékoztatást kért a területileg illetékes önkormányzati képviselőtől a beruházás részletes költségeiről, melyeket az árazott költségvetés tartalmaz. Az üzleti titokká nyilvánítás hatálya meddig tart: csak a közbeszerzési eljárás lezárásáig, vagy azt követően is, és a részletes költségvetési adatok nem tehetők nyilvánossá lakossági megkeresésre?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nyertes ajánlat árazott költségvetése tehát csak akkor kerül nyilvánosságra automatikusan, amennyiben az a szerződés részeként közzétételre kerül, ez azonban nem azt jelenti, hogy ne válna közérdekű adattá.A nyertes ajánlatban levő árazott költségvetés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Versenytárs bevonása alvállalkozóként

Kérdés: A Kbt. 36. § (1) bekezdésében felsorolásra kerültek az olyan kapcsolatok a gazdasági szereplők között, amelyek tiltottak. A Kbt. 36. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tilalom – amely szerint az ajánlattevő nem vehet részt más ajánlattevő alvállalkozójaként ugyanabban a közbeszerzési eljárásban, ugyanazon rész tekintetében – kifejezetten az eljárás során tanúsított magatartásra vonatkozik. A Kbt. 37. § (2) bekezdésének utolsó mondata szerint a közbeszerzési eljárás az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételével zárul le. Erre tekintettel a hirdetmény közzétételét, azaz az eljárás lezárását követően bevonható-e alvállalkozóként a szerződés teljesítésébe az adott eljárás azonos részében nem nyertes ajánlattevő, az adott rész nyertes ajánlattevője által egyéb feltételek teljesülése mellett?
Részlet az állásfoglalásából: […] A későbbi esetlegesen közös munka korlátját valójában a tiltott piaci együttműködés vonatkozásában kell keresni, azaz versenyjogi szempontból vizsgálni. A Tpvt. a vállalkozások közötti tiltott együttműködést rögzíti, melynek általános szabálya az alábbi:„11. §...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Jogutódlás az ajánlatkérői oldalon

Kérdés: Egy meglévő szerződésünkkel kapcsolatban a megbízónk szóban jelezte, hogy a mostanában zajló kormányzati átalakítások miatt várhatóan más szervezet részére kell teljesítenünk. Ez lehetséges egy közbeszerzésben elnyert szerződés esetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alapján kell a szerződésmódosítás jogszerűségét alátámasztani, továbbá a szerződésmódosítás esetén fennáll a hirdetmény-közzétételi kötelezettség. Szükséges felhívnunk a figyelmet, hogy a közbeszerzési szerződés alanyainak és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 15.

Lehívási kötelezettség keretszerződésben

Kérdés: Cégünk elnyert egy áruszállításra vonatkozó tendert, ahol a szerződésben nem konkrét mennyiség szerepel, hanem egy keretmennyiség. Az ajánlatkérő arról tájékoztatott minket, hogy a várható szervezeti átalakulás miatt nem kívánja lehívni a mennyiséget. Nekünk ez veszteséget jelent. Az ajánlatkérő megteheti, hogy nem hívja le a szerződés teljes mennyiségét?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az új eljárást megindító felhívásban utalnia kell erre a körülményre, és – ha az eljárás hirdetménnyel indul – az új hirdetmény közzétételéről haladéktalanul értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket. A fenti rendelkezés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 17.

Adatok nyilvánossága

Kérdés: Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 168. §-a szerint a 6. mellékletében megjelöltek kötelesek az ott meghatározott adatokat a leírt módon és időpontokban közzétenni. A 6. melléklet 12. pontja szerint kötelezően közzéteendő közérdekű adat, a közbeszerzési eljárás eredményeként az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, továbbá a fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap terhére megkötött, nettó 100 millió forint teljesítési értéket meghaladó szerződések alapján teljesített kifizetés összege, közvetlen jogosultja és a kifizetés időpontja. A közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött nettó 100 millió forint teljesítési értéket meghaladó szerződések esetén a több kisebb összegű, folyamatos kifizetésekre is, vagy csak az egyösszegű nettó 100 millió forintot meghaladó kifizetésekre vonatkozik a közzétételi kötelezettség?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...több mint 100 millió forint, ezért álláspontunk szerint az ez alapján pénzügyileg teljesített kifizetésekre vonatkozó közzététel kötelező. Azaz az egyes kifizetések értéke nem kerül meghatározásra, azokra nem vonatkozik a 100 millió forintos...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 17.

Referenciakövetelmények enyhítése

Kérdés: Építési beruházásra kiírt uniós közbeszerzési eljárásban konzultációt tartottunk, amelyen egyúttal a helyszíni bejárásra is sor került. Az érdeklődők által a konzultáción feltett tisztázó kérdések hatására átgondoltuk a referenciakövetelményeket, és enyhíteni szeretnénk rajtuk. Elegendő, ha erről közvetlenül a konzultáción részt vevő potenciális ajánlattevőket tájékoztatjuk? Vagy erről hirdetményt is közzé kell tennünk?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...olyan felhívás tartalmát (ideértve a határidők hosszabbítását is) kívánja módosítani, amelyet hirdetményben közzétettek, hirdetmény közzétételével módosíthatja a felhívásban meghatározott feltételeket. A hirdetményben utalni kell arra, ha az egyéb...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 15.

Munkahelyi baleset és kizáró ok

Kérdés: Súlyos munkahelyi baleset történt cégünknél, a per folyamatban van a munkavédelmi hatósággal. Érdeklődöm, hogy alvállalkozóként kell-e nyilatkozni a kizáró okokról, tekintettel a Kbt. 62. § (1)–(2) pontjára? Megfelelek a kizáró okoknak, vagy a baleset kizár minket a közbeszerzési munkák végzése alól?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy a határozat megszületett, és közzétételre került, tehát a cég jelenleg a hatóság döntését támadja bíróság előtt, mely szintén nyilvánosan megjelenik.Ebben az esetben nem a Kbt. kérdésben jelzett 62. § (1)–(2) bekezdései érintettek, hanem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 15.

Gyorsított eljárás megtámadása

Kérdés: Egy gyorsított nyílt árubeszerzésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban nem tudtunk indulni, mert az ajánlattételi határidő túl rövid volt a pályázatunk elkészítéséhez, az ajánlatkérő által kért iratok beszerzéséhez. Jogunk van megtámadni az eljárást a rövid ajánlattételi határidő miatt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...lejárta előtti ötödik napig lehet jogorvoslati kérelmet benyújtani, ezen időpontot követően akkor, ha a jogellenesnek tartott felhívás közzétételét követő tizenöt nap még nem telt el. Ez utóbbi esetben a közzétételt követő tizenöt napig lehet jogorvoslati...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 11.

Közbeszerzési terv szerepe

Kérdés: Egy gazdasági szereplő decemberben levelet írt nekünk, amelyben keresi rajtunk az egyik közbeszerzési eljárásunkat a közzétett 2025. évi közbeszerzési tervünkre hivatkozással. Kötelesek vagyunk tájékoztatást adni neki?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési terv célja a nyilvánosság biztosítása, a közbeszerzési terv meghatározott tartalommal készül, és nyilvános az EKR-ben. A Kbt. 42. § (1) bekezdése alapján az adott évre tervezett közbeszerzéseikről közbeszerzési terv készítésére a Kbt. 5. § (1)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 11.
1
2
3
…
70